Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-06 / 157. szám

2 RÖVIDEN DÉLMAQYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. JÚL. 6. Szétválasztható-e állam és egyház? - Állam és egyház kapcsolatának még pontosabban szétválasztásának kérdéséi sokan úgy vetik föl az erről folytatott, egyre sűrűsödő viták során: szükséges-e? ön egész más oldalról feszegette a problémát, a szükségesség helyett arról beszélve: egyáltalán lehetséges-e? - Azt gondolom, hogy egy olyan társadalmi szervezetet sem lehet tökéletesen elválasztani az államtól, amely közhasznú tevékenységet folytat. Ha tehát az egyházak a közvetlen liturgiái életen kívül bármi mással foglalkoznak, az államtól való totális elválasztásuk képtelenség. A dolog másik oldala, hogy az egyházak meglehetősen nagy tömeget képviselnek. Hogy pontosan mennyit, arról lehet vitatkozni, ám egy hétvégén 1,3-1,4 millió ember megy el templomba. - Erről pontos felmérések vannak? - Hogyne. Húsz éve léteznek ilyen adatok, a legkülönbözőbb forrásokból. Mivel azonban ezen különböző forrású adatok teljesen egybevágnak, pontosaknak lehet nevezni. - Csak közbevetőleg: milyen változást mutatnak ezen adatok az utóbbi években? Lehet-e rajtuk érzékelni a rendszerváltás következményeit? - Nem, sót fordított a dolog: az adatokból lehetett volna következtetni a rendszerváltásra. 1978 óta ugyanis évről évre lassú emelkedést mutatnak a számok, s 9-10 százalékról fölment 13-14 százalékra a templombajárók aránya. Ugyanilyen emelkedést lehet tapasztalni a megkeresztelt gyerekek, a templomi házasságok, az elsőáldozók, az egyházi temetésben részesülők számában. - Visszatérve az eredeti témára... Interjú Tomka Miklóssal Hungary in the world - azaz Magy arország a világban címmel szociológusok konferenciája zajlott az elmúlt héten Budapesten. A konferencia egyik szekciója vallásszociológiával foglalkozott, a szekció vezetője előadásának egy kis részlete pedig állam és egyház viszonyát elemezte. Gyakorlatilag tehát a több napos esemény sok szálon futó információáradatának csupán apró pontja volt az, amit Tomka Miklós, a Katolikus Társadalomtudományi Akadémia igazgatójának mondandójából kiemeltünk. A téma manapság fokozott jelentősége miatt azonban indokoltnak tartottuk, hogy bővebben beszélgessünk allam és egy ház viszonyáról az előadóval. - Van tehát egy korántsem elhanyagolható réteg - számuk most másfél millió, de ez ki tudja, meddig emelkedhet: összesen egymillió ember nincs megkeresztelve Magyarországon -, amelynek léteznek sajátos igényei. S ennek a másfél millió embernek az érdekeit bizonyos szempontból az egyházak érvényesítik - e szempont miatt megint csak nem különválasztható egyház az államtól. Nyilván az igények között vannak jellegzetesen vallásiak, de ezzel együtt az államnak is szem előtt kell tartania, hogyan kezeli ezt a réteget. Hogyan kapcsolja saját intézményrendszeréhez az egyházaknak is meglévő sajátos, oktatási, egészségügyi, kulturális vagy egyéb jellegű intézményeit. - Az európai gyakorlatban hogyan kezelik ezt a kettősséget, állam és egyház viszonyát? - Talán Franciaország kivételével - amely sajátos fejlődési utat járt be ezen a téren - az összes európai állam azt mondja: az egyházak olyan közhasznú intézmények, amelyeknek a jogai részben nem az államtól származnak. Az állam nem dönthet arról, hogy ezeket a jogokat megadja-e vagy sem. Nem a főhatóság és beosztott szerv viszonyáról van szó tehát, hanem független, autonóm partnerek szerződéséről. S e „szerződés" megkötése kizárja a további beavatkozást egymás ügyeibe. Ugyanakkor teljesen elválasztani akkor lehetne egymástól államot és egyházat, ha azt mondanánk: a vallást kizárólag az ember fejében, és a templomon belül lehet gyakorolni. Ott is tilos viszont beszélni problémákról, azok megoldásáról. Tilos beszélni válásról, abortuszról, hátrányos helyzetről, szegényekről. Ezt meg lehet csinálni totális diktatúrákban - a kommunizmus is megpróbálta -, demokráciában azonban nem. Az Egyesült Államokra gyakran hivatkoznak, mint olyan példára, ahol megtörtént a szétválasztás. Ott az egyházak nem közjogi, hanem magánjogi státuszban vannak, ennek ellenére mind politikai, mind szociális, egészségügyi kérdésekben megnyilvánulnak, tehát az elválasztás tulajdonképpen lehetetlen. Ismétlem: diktatúrában lehetséges, de azt nem kívánom (újból) senkinek. - E kérdés a közelmúlt parlamenti vitái során is többször fölmerült. - Gyűjtögettem az erről megjelent írásokat. Azt kell mondjam, sokan értelmiségihez nem méltó szintű megközelítéssel állították, hogy állam és egyház szétválasztása Nyugat-Európában régen megtörtént, s nekünk kétszáz éves lemaradást kell pótolnunk. Több idézetet hozhatnék arra, hogy számos neves politikus állította ezt. Szerencsére a legutóbbi napokban végre hangol kapott az az álláspont: Európában számos országban (Nagy-Britannia, Skandinávia) államegyház van, tehát állam és egyház jogilag is egységet képez. A többi ország legtöbbjében pedig, noha az alkotmány kimondja állam és egyház szétválasztását, ezzel egy időben az állam elismeri az egyházak közjogi státuszát, s külön szerződésben rögzítik az őket összekötő intézmények működését. - Önnek az a véleménye: nekünk ez utóbbi megoldást kellene követnünk? - Azt gondolom, egy az egyben nem tudjuk követni, mert máshol tartunk a fejlődésben, de egészében hasonló megoldásra kellene törekednünk. Az egyházak helyzete azonban mindenképpen megoldásra vár. s ebből nem lehet az államot kizárni. A tradicionális egyházaknak kialakul a következő években bizonyos oktatási, egészségügyi, szociális intézményrendszere. Senkinek nem érdeke, hogy ez a párhuzamos struktúra az államtól teljesen függetlenül alakuljon ki. Távolról sem az egyházak állami irányítása, felügyelete mellett szólok tehát, de a két intézményrendszer közötti koordinációra feltétlenül szükség van. BALOGH TAMÁS Szeptembertől A profi vendéglátás iskolája Idén szeptembertől Szegeden beindul a megye első magánjellegű vendéglátói szakmunkásképző iskolája. Az új oktatási intézmény anyagi támogatására 14 szegedi és Szeged környéki vendéglátóipari magánv állalkozó szakember júliusban létrehozta a Hansági Ferenc Oktatási Alapítványt, melynek eszmei célja a szegedi vendéglátós dinasztiák kialakítása, illetve fenntartása, a város idegenforgalmi színvonalának emelése érdekében. Kérdéseinkre az alapítvány részéről Puskás László, kft.-űgyvezető igazgató válaszoL - Milyen szellemben működik majd az iskola? - Olyan szakmunkásképzőként, ahol az általános elméleti tárgyak mellett gyakorlati szakoktatás is új felfogásban történik majd. A diákokat nemcsak vendéglátóipari szakemberré, de vállalkozóvá is szeretnénk formálni. Ezért a hagyományos vállalati üzletek mellett jó hírű szegedi magán vendéglátói egységekben is tanulhatják majd a szakmit. Az iskolai szakképzés 3 és fél évig tart, a végén pedig a tanulók két szakmunkás-bizonyítványt, egy szakács-cukrászi és egy szakács-felszolgálói oklevelet kaphatnak. Ezenkívül igyekszünk lehetőséget teremteni a diákok külföldön való gyakorlati oktatására is. Az iskolában természetesen nyeh veket, angolt vagy németet is tanulhatnak majd. - Melyek a beiratkozás feltételei? - A szülőknek egyszeri alapítványi hozzájárulást. S0 ezer forintot, és 6000 forint havi tandíjat kell fizetniük. Ez utóbbit azonban a majdani munkaadó átvállalhatja ha a vendéglátói egység a gyakorlati oktatási időszak után igényt tart a tanuló munkájára. Mindkét költségtényező felhasználója és haszonélvezője a tanuló lesz, és végső soron a szakma, amely új szemléletű szakembergárda révén fejlesztheti tovább a hazai gasztronómia hagyományait. - Kifog oktami? - Az oktatást profi tanárok végzik majd, felkéréses alapon, mellékállásban. A szakoktatásra pedig van megfelelő oklevéllel és gyakorlattal rendelkező szakemberünk. - Van-e már érdeklődés az iskola iránt? - Igen, van Az első tagozatra eddig 25-en iratkoztak be, IS hazai és 10 jugoszláviai magyar diák. De korlátozott számban - további jelentkezéseket is várunk még. Aki részletes felvilágosítást kíván kapni, naponta 8-tól 12 óráig hívhatja a 62/10-839-es telefonszámot. S.P.S. Paradicsom - és akik a levét isszák Az egyik 25 millió forintot, a hozzátartozó áfát, s a még 4 millió márkára rúgó lízingtartozás átvállalását ígérte, egyben kötelezettséget vállalt, hogy 1992-től a paradicsomfeldolgozást újraindítja. A másik vállalkozó 2 millió márkát hajlandó áldozni az üzletre. Ennek negyedét fizetné azonnal, a többit öt év alatt. Bár nem a vevőjelölt mondta, akadt, aki sejtesse, az ismeretlen gyümölcsfeldolgozót álmodott Bordányba. Ennek ellenére három évig megengedné, hogy a termelők saját szervezésben itt dolgoztassák fel a paradicsomukat. A szanálási megbízott szerint a 2 millió márkás A csődbe jutott bordányi Tomafruct Kft. felszámolási eljárását végző szanálószervezet tegnap, pénteken nyilvános értékesítési napot tartott Budapesten a Vadász utcai tanácstermében. Somogyi Ferencné, a szanálási megbízott bejelentette, a meghirdetett 200 millió forintos eladási árat a két. Írásos ajánlatot tevő egyike sem vállalta. Kilétüket egyelőre nem fedték fel. ajánlatot csak akkor lehet komoly tárgyalási alapnak tekinteni, ha mellette az áfát és a lízingdíjat is vállalja. Amennyiben a háromnapos határidőn belül egyikük sem módosítja lényegesen az ajánlatát, három héten belül újra meghirdetik a nyilvános értékesítést. Két érdeklődő az első mustra sikertelenségében bízva már előre bejelentkezett a második menetre. A kft. alapítótagjai - a bordányi, zsombói, zákányszéki és domaszéki szakszövetkezetek, valamint a szatymazi, az üllési és a tápéi takarékszövetkezetek biztosra vehetik 82 milliós törzstőkéjük füstté válását. Az eladás biztosan nem futja ki a 94 milliós veszteséget és a közel félmilliárdos tartozást. Elővételi jogukkal nem tudtak élni, feltehetően az ottlévő képviselőik az új tulajdonost s annak szándékát szerették volna megismerni.Tegnap még hasztalan. T. Sz I. A kft. adóssághegyeinél Is látványosabb jele a csődnek az üzem udvarán felhalmozott, ezer tonnányi paradicsomsúrftmény. A probléma sűreje: ha nem tisztázott előre, ki és mennyiért vevő a termékre, a befektetés és a munka egyaránt hiábavaló. Pénztárgép világszínvonalon A gép teljes vételárát már a megrendelés visszaigazolásakor visszatéríti az APEH. A PÉNZTÁRGÉPEK ÜZLETKÖRÖNKÉNTI KÖTELEZŐ BEVEZETÉSI IDŐPONTJAIRÓL TÁJÉKOZTATÁST ADUNK SZEMÉLYESEN VAGY TELEFONON! Szegeden Gyapjas P. u. 2. Telefon: 53-800,53-540. Hódmezővásárhelyen Teleki u. 47. Telefon: 45-416. Asztali számológépeket nálunk vásároljon, mert itt a legolcsóbb és SZERVIZE BIZTOSÍTOTT! REFLEX Kft. Szeged, Gyapjas P. u. 2. Hódmezővásárhely. Teleki u. 47. Az APEH által előírt nyugtaadási kötelezettségének könnyedén és magas színvonalon tehet eleget az amerikai világcég NCR-21901 típusú fekete dobozos, csúcsminőségű pénztárgépével: BE 21901 • I évi garancia, • országos szerviz, • folyamatos kellékellátás. • díjmentes üzembe helyezés, tartalékkazetta és papírtekercsek.