Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-05 / 156. szám

PÉNTEK, 1991. JÚL. 5. DÉLMAGYARORSZÁG KULTÚRA 5 / Uj iroda - új vezetőkkel - Mennyire lesz mmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmtmmemmmmmmm dag-e vggy SZegény. mas a művelődési és Szeged városi önkormányzat közgyűlési határozata alapján Például az egyetemes közoktatási iroda, mint junius jo.án eddigi formájában megszűnt a művelődési osztály, vizsgáztatási köve elődje, a művelődési osztály volt? Dr. Puskás Albertné: - Személyi változások nem történtek, a két vezetőn kívül ugyanazok a munkatársak dolgoznak itt, mint korábban. A struktúrát tekintve, egy sor feladat az új hatásköri törvényből következik majd. Vannak plusz feladatok, és vannak egyes dolgok, amelyek nem tartoznak már ránk. A fó hatáskör azonban az oktatás és művelődés hatósági és törvényességi felügyelete marad. Roboz István: - A törvény ismerete nélkül a benyújtott pályázatban csak a betöltendő munkakörrel kapcsolatos elképzelések szerepelhettek, s miután mi adminisztrációs iroda vagyunk, s koncepcionális kérdésekben a közgyűlésnek kell döntenie, közös önkormányzati munkával kell a törvény szerint egyeztetni a régi működést, és kialakítani az iroda űj rendjét. - Mi az, amit a törvénytől függetlenül át szeretnének alakítani? Dr. P. A.-né: - Elsősorban a jobb döntéshelyzetek kialakítása. Úgy gondolom, a képviselő-testületet, az oktatási bizottságot és azokat a bizottságokat, amelyekhez tartozunk olyan javaslati és tanulmányi anyaggal kell ellátnunk, hogy jelentősen könnyebb legyen a döntéshozatal. Nem várható el egy képviselőtől, aki nem pedagógus, hogy például egy új pedagógiai kísérlet beindításában járatos legyen, tehát el kell látnunk az érveléshez megfelelő információkkal. R. I.r - A megfelelő tájékoztatás rendkívül fontos, mert az adminisztrációnak megvan az a veszélye, hogy belterjessé válik és saját kitaposott ösvényein halad, ha a bizottságokban elhangzó vita nem ad egy társadalmi kontrollt. Természetesen a napi véleményütköztetés és a tárgyalási feltételek megteremtése a mi dolgunk lesz. Dr. P. A.-né: - Vannak még terveink, amelyeket sürgősen meg kellene valósítani, sajnos sokuk nem A közgy űlés egy művelődési és közoktatási iroda létrehozását határozta el, az iroda vezetésére ugyanakkor pályázatot írt ki. A pályázatok elbírálása a mull héten befejeződött: a vezetői állásra dr. Puskás Albertné matematika-fizika szakos tanár, a Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa, a helyettes vezetőire pedig Roboz István történész kapott négy évre szóló megbízást, A két új vezetővel átalakítási „programjukról", illetve a város oktatási és művelődési gondjairól beszélgettünk. telmények benne vannak az új oktatási törvény tervezetében, ha elfogadják, akkor ezt feltehetőleg a minisztérium fogja finanszírozni. Én bízom benne, hogy az intézetnek szükséges támogatást meg lehet kapni. és közoktatási iroda számítógépes rendszerének felállítása, amire már történt kezdeményezés. Ugyancsak fontos a szaktanácsadói hálózat kiépítése. Az intézményeknek ugyanis nemcsak a gazdasági, de a személyi működési feltételeit is biztosítani kell. Úgy gondolom, nemcsak gimnáziumokból vagy általános iskolákból lehet tanácsadókat hívni, hanem igénybe kell venni azt a szellemi kapacitást és hozzáértést, ami az egyetemeken cs főiskolákon megtalálható, hiszen ebből a szempontból Szeged, mint egyetemi város, nagy előnyben van. Emellett elég nagy a bizonytalanság a lejárt iskolai szaktanácsadói megbízatások körül is. Ennek megújítása szintén az iroda feladata lesz, miként az intézményi igazgatói pályázatok kiírása és elbírálása is. E pályázatokkal kapcsolatban az a véleményem, hogy át kell dolgozni az egész pályázati rendszert, meg kell szüntetni a sablonos kiírásokat. Egyértelmű követelményrendszerre van szükség, akár etikai, akár szakmai szempontból; ennek a rendszernek a kidolgozásán az oktatási bizottság már dolgozik. - Önök szerini mi lehet a sprsa a pedagógiai intézetnek, hiszen a pénzhiány sötét felhői gyülekeznek fölötte? Dr. P. A.-né: - Tudomásom szerini a megyei közgyűlésen viszonylag kedvező előterjesztés várható a pedagógiai intézet támogatására. Szerintem jelenleg nem lehet még megállapítani, melyek azok a feladatok, melyeket helyben kell finanszírozni, s melyek, amelyeket minisztériumi szinten. Igazából az lenne a jó, ha egyes szolgáltatásokat központilag finanegyszerűen döntés, hanem pénz szíroznának s ez nem függne attól, kérdése is. Ezek egyike a művelődési hogy a megyei önkormányzat gazR. I.:»- Félő, hogy a minisztérium továbbra sem lesz elég erős az ágazat kellő anyagi képviseletéhez, s a pénzügyi tárca saját financiális érdekeit ismét jobban tudja majd érvényesíteni. Az oktatási törvény elfogadásának emiatt még sok buktatója lehet. - Melyek az iroda legsürgősebb művelődésügyi teendői ? R. I.: - Feltétlenül tovább segítendőek az intézmények önállósodási törekvései. Tehát míg régebben volt egy központ, annak voltak fiókintézményei, amelyek az előre leosztott pénzből vagy megkapták a támogatást, vagy nem, most hagyni kell az intézményeket önállóan dolgozni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy teljesen magukra hagyjuk őket. Pénzügyi és egy nagyon szigorú szakmai felügyeletet mindenképpen gyakorolni kell fölöttük, például azért, hogy egy művelődési házból ne lehessen masszázsszalon. Dr. P. A.-né: - Mindketten megfogalmaztuk a pályázatunkban, hogy az intézmények nem önkormányzati pénzszerzési lehetőségeit elismerjükgs támogatjuk. Ez az oktatásban különböző pályázatok útján, a művelődésben pedig vonzóbb rendezvények szervezésével lehetséges. Az önállóság kedvezően befolyásolhatja majd a műsorpolitikát is. R.!.: - A rendezvények kibővítése és jobb „szórása" azért szükséges, mert Szeged kultúrája szinte teljesen belvárosi jellegű. Ha. József Attilával szólva, a város „érdes" részét nézzük, az lenne a megoldás, ha az embereknek nem kellene bejönniük a központba, ha a szomszéd utcai művelődési házban is megtalálhatják az őket érdeklő rendezvényt. PANEK JÓZSEF MUSMUHMKUUMK8S8Í8MI Zöld kártya, avagy: szerelem memoriterből Ha emlékeznek még a Holt költők társasága című filmre, akkor körülbelül sejthetik, miféle alkotással állnak, ülnek szemben, lévén e két film rendezője egy és ugyanaz. Szó sincs itt jó- netán rosszmájú kategorizálásról, de olykor védjeggyé lesznek a nevek. S amint lathattuk ott, a rendező eleg szépen festi az emberi viszonyokat, s a helyzetekben mélységesen észreveszi, ami fontos. és ami kiemeli szereplóit. Ehhez keresve se találhatott volna jobb szereplőket, mint Depardieu és MacDowell. Mindkét szereplőben az a mesés, hogy érzelmeiket nem a felszínen hordozzák, hanem amit lesznek vagy csinálnak, abból sejthetjük a legbensőbbet. Hogy mi is az a zöld kártya? A történet egyszerű alapja. A férfi állást kap Amerikában, amit csak akkor tölthet be. ha megkapja az állandó botanikának hódolhat. Tehát mindketten érdekeltek, de a nő titokban akarja tartani a turpisságot, s megindul a hazugságfölyam. Ehhez még hozzájön az is. hogy a bevándorlási hivatal keményen megvizsgálja a hasonló körülmények között köttetett házasságokat, s itt mindkét felet különkülön bőven kikérdezik a másik szokásairól, fogkeféjéről, bugyijáról, stb. Ehhez azonban meg kell ismerniük egymást, az pedig nem megy másképpen, csak ha jó néhány napot együtt töltenek. Főszereplők: Gerard Depardieu és Andié MacDowell Fényképezte: Geoffrty Simpson. A. C. S. Zene: Hans Zimmer A filmet írta és rendezte: Peter Weir tartózkodási engedélyt, a zöld kártyát. Ehhez viszont csak úgy juthat És innen már szép. Két ember h i.vá, IÍ.i felevégül vesz egy ameri- kényszerből, memoriterként megiskaí nőt. Az esküvő szép csendben meri egymást. Kérdés csupán a megtörténik, a nő is érdekelt, mert megismerés mélysége, s az érzelcsak házaspárnak adják ki azt a meik. amit a másiktól kapnak lakást, amelynek tetőterében __________________ hobbijának, a kertészkedésnek, P- Sz. Beszélgetés Balassi Mariannal Festmény az álomban, álom a festményben - Úgy érzem, hogy a tavalyi kiállításom elég sikeres volt, és ez nagy lendületet adott. Azóta egyfolytában csak festek. - Ezek szerint nálad ennyire fontos szerepe van a kritikának ? - Igen. Az. az igazság, hogy én nem is akarok mást csinálni, mint festeni. Ezt már sokszor elmondtam, meg el is fogom mondani. Egyszerűen nem tudok mást. Az, hogy dolgozzak, hogy bemenjek hatra, kettőre meg haza, ez nekem nem megy. - Mit csináltál, mielőtt festeni kezdtél? - Öt évig Hódmezővásárhelyen tanultam, ebből három évig fazekasnak, utána két évig gipszmintakészítőnek. - Úgy tudom, az utóbbi egy évben teljesen elvonultál a világtól. - Igen, Kistelekre. Van ott egy vályogvityilló, ebben született a kiállításon szereplő képek többsége. Éppen most számolgattam, hogy összesen hét vagy nyolc hónapja festek olajjal és 17-18 olajképem van. Azt hiszem, ez az időhöz képest rengeteg. Persze én úgy csinálom, hogy felkelek „reggel" tízkor, és van ügy, hogy hajnali négyig festek. - Milyen különbségei jelent számodra olajjal festeni? - Technikailag nehezebb volt, és azt hiszem, olajjal mindenképpen nehezebb dolgozni. Úgy érzem, a grafikáim lendületesebbek. Az olajképek mintha kicsit merevebbek lennének.Viszont a színek - legalábbis nekem - nagyon tetszenek. - Majdnem mindegyik képeden található valamilyen alak. férfi vagy nő. Mit jeleni neked festés közben, vagy ha szerepei adsz a figurának, hogy férfi vagy nő? - Azt hiszem, csak az a fontos, hogy ember. Általában sokszor ábrázolom meztelennek az emberekel, és van amikor nemiszerv meg ilyesmi nincs is, csak úgy simán, ez a viasszerű figura. Az álmok és a misztika világa mindig is sok témát szolgáltatolt a festőknek. Tavaly augusztusban írtam Balassi Mariann kiállításáról, amely elsősorban Salvador Dali munkáit juttatta eszembe, s még számos szürrealista próbálkozást. Akkor csak én beszéltem a képekről, most viszont egy újabb kiállítása alkalmából a Juhász Gyula Művelődési Központban - éppen a 21. születésnapján - ő nálam többet mesélhet az „olajokról", a grafikákról és önmagáról. tmmmmstnnmMimmiimsmmmmnmim - A képeidnek nincsenek címeik? - Címeket nem nagyon adok, nincs is kiírva semmi. Vagy ha mégis. akkor csak magamban. - Úgy látom a festményeken felhasznált hangszerekből, hogy számodra fontos a zene. Mikor festesz mindig hallgatsz valamit? - Általában igen. A zene nekem nagyon kell. Mikor komolyabban kezdtem festeni, a Pink Floyd zenéje sokat jelentett, vagy a dzsessz.. - Mi a véleményed arról, hogy az talán már nem is művész, aki más az életében és más az alkotásaiban? Vagy másképpen Ha a képeiden ennyire csupaszok az alakok, te is ilyen csupasz vagy? - Végül is föl vagyok öltözve. De ki tudok bontakozni, meg úgy beszélni az emberekkel, hogy tudják, milyen vagyok, mit akarok. Azt hiszem, érzik is. - Mert mit akarsz ? - Festeni... meg kiállítani. Megmutatni, hogy én hogy' érzem. - Idáig milyen fogadtatásod volt ? - Úgy érzem, a közönségnek nagyon tetszett. Ugyan akadt néhány híresebb, nevesebb művész, aki kicsit kiábrándított, mert ő úgy közelítette meg, hogy anatómia, rendszerezés, stb. En azt festem le, amit érzek, álmodok: víziókat. Ez a kritika régebben rosszul érintett. A kritizált képemel azonnal leszakítottam a falról. Utána megnyugtattak, hogy ezt néni így kell. most már én is látom, hogy így.nrm lehet - Azóta nem téptél le képet ? - Nem. - Kik azok a festők, akiket szívesen megnézel? - Végül is mindenkit megnézek, mert mindenkinek egyénisége van, mindenki úgy fest. ahogyan érez. Ha nem tetszik egy kép, akkor is megnézem, legföljebb utána hazamegyek, és kész. Azt hiszem, elég nagy nyomot hagyott bennem Dienes Gábor, nemrég volt a tévében. Annyira közel állt hozzám, hogy ugyanazt éreztem és gondoltam, amit ő: ha most netán valahova elutaznék, tengerpart, pálmafák. Hawai, zsijtsi. minden; én akkor is ugyanezeket a képeket festeném. 7 Ez jelentse azt, hogy a külvilággal nem sok dolgod van ? - Hát. nem sok. Azért valami csak van. de talán máshogyan festem le. - Érzéseket és gondolatokat mondtál az előbb. Van, amikor csak érzés, vagy csak gondolat után festesz? Itt van például ez a gázálarcos kép. - Háborús emlék, egy kamrában találtam, nagyon megfogott. Sok képemen gázálarcos embereket festettem. Nem tudom, miért jött elő belőlem. - Alem félsz attól, hogy ezeket a kepekei valamilyen természetvédő ügyekkel hozzák kapcsolatba '' - Erre még nem gondoltam. - Az álmaid befolyásolják a festmenyeidet. Vajon fordítva mi a helyzet ? - Leht, hogy fordítva is igaz, van valami összefüggés. Ez egy ördögi kör, PÖDMANICZKV SZlURD Keressük Kossuthot Míg Morvái úr bőszen és feltartóztathatatlanul Petőfit keresi, addig mifelénk sokan Kossuthot. Mármint az adót. a sávot, a hullámhosszt próbálják belőni, lövögetm naphosszat. Jóllehet lényegesen praktikusabb és reálisabb a keresgélés motívuma, mint fent említett kazánkovács esetében, ám az eredmény hasonlatos. A tisztelt rádióhallgató sem leli a maga - rég megszokott adóját. Azazhogy, talál valami magyar hangra emlékeztető, rádiósféle adást, amit kb. olyan minőségben hall, mint egykoron a Szabad Európát. Panaszkodnak a szegediek, s már-már - a tévéügy kapcsán - a műsorszóró vállalatra gyanakszanak. A vételi minőséget kifogásolók számára, ha tiszta hanggal nem is, de magyarázattal "szolgálhatunk. A Magyar Rádió üzemfenntartási főosztályának vezetője. Szabó Miklós a következőkről tájékoztatott A solti adó festése miatt napközben Lakihegyről - egy tartalék adóról - sugározzák a Kossuth adásait. Emiatt rosszabb a hangminőség. Este 9-től reggel 6-ig visszakapcsolnak Soltra, így éjszaka a régi, megszokott, tiszta hangon szól a Kossuth rádió. A solti adó festése augusztus közepéig tart, így addig kell elviselnie a kedves hallgatóknak a napközbeni rádiós kellemetlenségeket. K. K.