Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-31 / 178. szám

SZERDA, 1991. JÚL. 31. DÉLMAGYARORSZÁG GAZDASÁG 3 Csatolt községeink (3.) Kerületi önállóság, rugalmasabb alkudozás Algjőt, Gyálarétet, Kiskundurozsmát, Szőreget és Tápét 1973-ban közigazgatásilag Szegedhez csatolták. Bár a döntés az ót falu múltjának vizsgálatával is igazoltnak tűnt, bebizonyosodott, hogy a városrésszé minősítés jelentős törést hozott történelmükben. A fölerősödő - s nem kis mértékben érzelmi alapon nyugvó - önállósodási törekvések újra napirendre tűzték a városhoz való viszony kérdését, s bár a megalkotott önkormányzati törvény növelte a csatolt községek mozgásterét, az itt lakó 25 ezer ember számára úgy tűnik, nem a paragrafusokban megfogalmazottak jelentik a megoldást. Az alábbiakban a Susányi Tamással folytatott beszélgetésünket fejezzük be. XSttNMttMMMNIIIISMM8!NMIMMNMIII8MW - Hogyan alakult a lakásépítés? - A csatolt községek a nagyarányú bevándorlás, illetve a társadalmi változások következtében területileg fokozatosan telítetté váltak. A beépí­tés nagyarányú volt, az 1980. évi la­kásállomány közel 40 százaléka például az utolsó tíz évben készült. A '80-as években már igencsak érez­tette hatását a telekhiány. Míg az 1970-79 közötti tíz évben a szegedi új lakások 17 százaléka épült az öt volt községben, addig 1986-90-ben már csak 10. A lakásállomány bővü­lése az elmúlt tíz évben ennek meg­felelően átlagosan mindössze 5 szá­zalékos volt, s ez kisebb, mint a sze­gedi növekedés. Jelentősebb, tíz szá­zalékot meghaladó gyarapodással Gyálarét büszkélkedhet, míg legke­vesebbel Tápé és Algyő, ahol 3 szá­zalék alatti növekedést regisztráltak. - Ez a mennyiségi változás. És a minőségi? - Míg 1980-ban a lakásoknak csak 30 százaléka volt 3 vagy több szobás, addig tíz évvel később már közel fe­le. Az öt csatolt község közül Szőre­gen és Tápén a lakások 54, illetve 58 százaléka tartozik e kategóriába, míg a többieké elmarad az átlagostól az­zal együtt, hogy számuk az elmúlt tíz évben az előbbiekéhez hasonlóan nőtt. A laksűrúség, a 100 lakásra jutó lakosok száma az 1970. évi 339-ről napjainkra 280-ra csökkent, de a vá­rosrészek között ma is a legma­gasabb. - Milyen az ellátási színvonal a csatolt községekben? - Nem lehet egyértelműen kije­lenteni azt sem, hogy javult, azt sem, hogy romlott. Számos területen - te­lefonellátás, útviszonyok - előre­léptek az egykori falusi állapotokhoz képest, a várostól azonban még ma is nagy a távolság. A kereskedelemre pedig az a jellemző, hogy a forgalmi adatok csökkenő színvonalat jelez­nek, de ez ebben a településviszony­ban szinte természetes. A városban saw»»wimsi!wsia«i®»is dolgozók ugyanis szinte automati­kusan ott is vásárolnak. A túlzott központosítás persze sok esetben akadályozhatja valamely terület fejlődését. Igy az óvodai ellátásban problémát jelent a városi irányítás. - Hogyan alakult az oktatás? - Altalános iskola Gyálarét kivé­telével - itt 1984 óta nincs oktatás ­valamennyi csatolt településen mű­ködik. Az iskolák annak ellenére, hogy a tanárok többsége mindenütt kijáró, még ma is képviselik az ön­állóság jellemző vonásait, a szuverén társadalom értékrendjét s kultúráját. Ugyancsak ennek fennmaradását je­lentették s jelentik a volt közsé­gekben az etnikai-vallási vagy kultu­rális alapon szerveződő közösségek, bár ma már sokak számára csupán sztereotip emlékek jelentik az egy­kori önállóságot. - Melyek a továbblépés lehetőségei? - Az önkormányzati törvény a volt községeket eddigi városrészi minősé­gükből a településrészi önkormány­zat létrehozásának lehetőségével emelte ki, de az Erdei Ferenc által említett döntési pozíciók megterem­tése még nem körvonalazódott. A településkutatás klasszikusának 20 évvel ezelőtti gondolatai ma is megfontolandók: „Megvalósítható lenne az egyértelmű városhoz való közigazgatási hozzácsatolás, azonban nem sorolnának be a város mostani kerületi sémájába, hanem mindegyik kerületi autonómiát és bizonyos kommunális gazdálkodási önálló­ságot nyeme, illetőleg megtartana. E szervezeti forma előnye lenne, hogy a városi egység közös alapján ru­galmasabb alkudozási és egyeztetési lehetőség nyílna a központi szervek és a kerületek között, hogy a források elosztása és a fejlesztési irányok-te­rületek tekintetében a viszonylag legtöbb érdeket, kielégítő döntéseket alakíthassák ki.„(Vége) KOVÁCS ANDRÁS Soros Alapítvány '91 Indul az Izland-expedíció Elmúlt havi ülésén döntött a Soros Alapítvány kuratóriuma: az általános pályázatok kategóriájában harminc­egy pályázó kapott anyagi támo­gatást, köztük három szegedi. A Szegedi Regionális Iroda I 434 800 forintot, plusz működéséhez szük­séges eszközöket, dr. Karsai László történész 80 ezer forint kutatási költ­séget kapott, a JATE természeti föld­rajz tanszéke pedig 200 ezer forinttal lett gazdagabb. A három sikeres pályázat közül elsőként ez utóbbit mutatjuk be, hiszen, mint megtudtuk, a támogatás felhasználása már holnaptól aktuális lesz. A JATE természeti földrajz tan­székén Fábián Tamás már mint expedicióvezetó tájékoztatott: a Soros Alapítvány kétszázezer forin­tos támogatásából, illetve több Csongrád megyei szponzor anyagi segítségével augusztus 2-án indul Izlandra a tanszék vulkanológiai expedíciója. - Május 31-én volt a pályázati határidő, mi áprilisban nyújtottuk be jelentkezésünket, sikerrel. Még van néhány elintéznivaló, de két nap múlva indulásra készen állunk ­mondotta Fábián Tamás. Az expe­díció tizennégy tagú lesz, a vezetőn és egy budapesti alpinistán kívül tizenkét egyetemi hallgató utazik a távoli szigetországba. Kutatási prog­ramjuk három híres izlandi vulkán felderítését is tervbe vette, s bár a vállakozók még nem jártak Izlandon s felkészülni is csak külföldi szak­lapokból tudtak, a Hekla vulkánra, a Hvannadalsnukul 2119 méreres csúcsára és a nyugati félsziget, európai Fujinak is nevezett Snafal­sjekul vulkánjára szeretnének eljutni. Ez utóbbi egyébként Jules Verne által irodalmi nevezetesség is lett: ezen a helyszínen játszódik a francia író Utazás a Föld középpontja felé című regénye. Ugyancsak a prog­ramban szerepel az izlandi nemzeti parkok felkeresése, források, vízesé­sek. kőzetek és vulkanikus jelen­ségek kutatása. Az expedíció szeptember 2-án tér haza, amikor a kutatók élményeikről s eredményeikről lapunkban is beszámolnak majd. P. J. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Hagyma nyersen és szárazon A túltermelés és hiány váltakozása a hagymásokat sem kímélte eddig. A változó piaci igényeknek megfelelő kínálat, a termelésbiztonság érde­kében létrehozott makói székhelyű Magyarországi Hagymatermelők és Forgalmazók Egyesülése már tavaly meghatározta a legalacsonyabb ex­portárat és a területnagyságot. A gyenge termés miatt azonban csak 20 ezer tonna nyers hagymát adhat­tak el külföldön a gazdaságok. Az idén 30 százalékkal nagyobb terü­letről 140- 150 ezer tonna termésre számítanak. A zöld vágott export már beindult, a beérett hagyma ki­szállítását augusztus közepén kezdik. Ötvenezer tonna értékesítését terve­zik. a feldolgozók ugyanekkora mennyiségből készítenek szárít­mányt. Ha sikerül ezeket az ará­nyokat tartani, akkor a várható keres­letnek megfelelő árualap marad a belföldi piacon. Felvételünk Mihály­telken készült, az Új Élet TSz szá­rítóüzemébe pucolt hagyma érkezett Makóról. Itt naponta 80 tonnányiból űzik ki a vizet. Táblacsere a vízműveknél? Hétmilliárd a tét - Ha szó szerint venném a rendeletet, akkor egy pohár \izet se adhatnék el - mondja a Szegedi Vízmüvek és Fürdők igazgatója Tölgyesi Béla, amolyan bemelegítésként, mielőtt az önkormányzati vállalat sorsáról, átalukásáról bővebben szót ejthetnénk. Pontosabban a vállalat ma még állami, hiszen a vagyonátadási törvény meg sem jelent. Az alapító, az egy kori tanács, jogán gyakorolja a fegyuletet az önkormány zat. Hamarosan azonban érvényesítheti tulajdonjogát is. De mi lesz az ilyen jellegű vállalatok, köztük a vízmüvek sorsa? Ma még a kérdésre nincs megnyugtató válasz. Ahány képviselő, ahány bizottság, szinte annyi vélemény, annyi javaslat. A közgyűlés malmai pedig igencsak lassan őrölnek. ,- < ,, - MMMNMMMMMMMM^^ tartunk. Egyébként minden készen áll ahhoz, hogy bármelyik pilllantban elindíthassuk a cégbírósági bejegy­zést, ha a döntés megszületik. Elké­szült a vagyonértékelés is. - Mennyit ér a vízmüvek? - Hétmilliárdot. De az rt.-vé alakulás után lenne rá mód, hogy újabb tőkét vonjunk be. - Például a Krüger cégét? - Az egy kicsit más konstrukció. Ok vállalnák, hogy megépítenek egy szennyvíztisztítót Szegeden , majd az üzemeltetésre létrehoznának egy külön vállalatot. Minden bizonnyal a csatorna profilunk átkerülne idővel hozzájuk. A szennyvíztisztító viszont önkormányzati tulajdon lenne. A kül­földieknek az a lényeg, hogy har­minc év alatt térüljön meg, amit beruháznak. - Más nagyvárosokban mi a tapasztalat? - Onnan járnak hozzánk, mi állunk legelöl az átalakulással. De tudomásunk szerint, máshol is hasonló társaságokat fontolgatnak, hiszen csak így lehetne igazán gaz­dálkodni, haszonnal forgatni az önkormányzati tulajdont. Arról nem is beszélve, hogy egy rt. elnöke jogilag is, a vagyonával is felelős azért, ahogyan gazdálkodik. - Milyen most a hangulat a vízmüveknél? - Köszönöm, rossz. Pontosabban feszült. Sokan félnek az utcára kerü­léstől. - Okkal? - Nem. Az átalakulás miatt egyetlen embert sem küldünk el. Az elmúlt években már annyira lecsök­kentettük a létszámot, hogy nincs miből karcsúsítani. RAFAI GÁBOR - Mi mindenesetre elkészítettük az átalakulásra vonatkozó terveinket. Az elképzelésünk lényege, hogy a jövőben gazdasági vállalkozásként működhessünk, az önkormányzat pedig a tulajdonos jogán, de ne hatósági szemlélettel irányítsa a céget. - Ez mit takar? - Egy részvénytársaságot, amely korlátozottan nyereségérdekelt és zárt alapítású, tehát teljesen az önkormányzat tulajdonában marad. - Ez majd nem úgy fest. mintha csak a táblát cserélnék ki! - Nem egészen. Ez a tulajdonos hozzáállásán is múlik. Ha csak a szűken vett tulajdonosi jogait gya­korolja és a gazdálkodást szak­emberekre bízza, akkor életképes lehet a vállalkozás. Ezért is java­soltuk, hogy az önkormányzat hoz­zon létre egy vagyonkezelő köz­pontot, ahová besöpörhetnék az összes volt tanácsi alapítású vál­lalatot. - Lehet-e egyáltalán válla­kózásként vizet adni egy nagy­városnak? - Hogyne lehetne. A Bonitas Rt. például, amely a vállalatunkat átvilágította ugyanezt javasolta. Az elképzeléseinket nem úgy találtuk ki. hogy a hasunkra ütöttünk és mond­tunk valamit. - Évek óta azt hallani, hogy veszteséges a cég... - Ki mondja ezt? Hiszen tavaly is 13 milliós haszonnal zártuk az évet. A hír csak úgy igaz, hogy az alap­tevékenységeink közül a fürdóágazat veszteséges. Ha a teljes önköltséget meg akarnánk fizetteni a város­lakókkal, akkor 250 forint lenne egy fürdőjegy. De a világon mindenütt dotálják az önkormányzatok a für­dőket. - Térjünk vissza az rt.-re! - Azért javasoljuk, hogy korlá­tozottan legyen nyereségérdekelt. mert különben arra ösztönöznének bennünket, hogy Szeged vízkész­letét minél hamarabb kiraboljuk és eladjuk. - A; előbb azt említette, hogy egy pohárral sem adhatna el... - Valóban. Ma még él egy ideig­lenes bizottsági határozat, amely szinte mindent megtilt az igaz­gatóknak. A bizottság már rég nincs, de a rendeletei érvényben vannak. Hiába volna lehetőségem most bérbe adni egy teherautót, nem tehetem. Ott áll az udvaron, miköz­ben havi harmincezeret kereshetne vele a cég. Es még sorolhatnám... Ha a dolgok nem rendeződnek gyorsan, akkor hatalmas veszteségeket köny­velhetünk el. Csoda, hogy így is állunk még a lábunkon és pozitív a féléves mérleg. Az önkormányzat hónapok óta halogatja a döntést, már a közgyűlés elé kellett volna kerülnie ennek a témának, de végül még sem sikerült. - Tegyük fel, hogy előbb-utóbb sikerül. A tulajdonos akkor is elvonhatja a nyereséget, s nem történt semmi. - Ez valóban így van. De a köz­gyűlés meghatározhatja, hogy mire költik a pénzt. Új vízműre, kórházra, vagy útépítésre. Ezért kellene egy vagyonkezelő, ahol szakemberek ül­nek. hogy a gazdálkodás ne legyen naponta kiszolgáltatva a politikai csatáknak. A napi gazdasági dönté­sekben pedig a cég vezetőjének szabad kezet kellene adni. Az igazgatótanácsban egyébként is két önkormányzati tag lenne a háromból. A tulajdonosi jogokat így érvé­nyesíthenék. Legalábbis a mi elkép­zelésünk szerint. - A dolgozók hogyan része­sednének a felhalmozott vagyonból? - Mi 40 százalékos dolgozói tulajdon mellett kardoskodtunk, ami az elsó egyeztető tárgyalásnál lezuhant egy ezrelékre. Most itt OIOllllCUflliJOlUOWttfflMaOWW^iiOgifllitliOWOOJIIWiCOillilWNOiMflliJlWMMIMIItntlIIBilIWMI Zacskós feles Régóta szégyenkezünk már az európai csomagolási színvonaltól elmaradó zacskós tej miatt, s beletörődve törölgetjük az ABC pultjaira kitett kétes illatú és tisztaságú ronggyal. Am zacskóból sosem elég. A közelmúltban újabb ilyen csomagolású termékkel rukkolt elő a magyar ipar. Zacskós felessel, pontosabban zacskós konyakkal. Ez a konyak természetesen brandy, csak a pénztár előtti, rágógumival és egyéb aprósággal tömött kosár tetején olvasható a figyelemfelhívó tábla: konyak 0,05 liter, 32 forint. Mindez a célnak egyébként tökéletesen megfelelő, masszív, 6x12 centiméteres, átlátszó műanyag fóliában. A magyar szabvány szerint készült itóka 40 százalékos alkoholtartalmú, összetétele: kristálycukor, víz, etilalkohol, természetazonos aroma stb. Minőségét korlátlan ideig megőrzi. A csomagolás már XX. század végi, vonalkóddal ellátott. A nemzetiszínű szalagokat mindenesetre én lehagytam volna róla. A féldecis adag nem újdonság, a magyar fogyasztók valamikor szilvapálinkát is ittak ilyen kis üvegből. Azután az illetékesek úgy döntöttek, hogy a szocia­lizmus szekérdöccenéseiért a féldeciző dolgozó a hibás, és betiltották ezt a kiszerelést. Akkor szokott rá a magyar a kétdecisre. A lejtón azonban nem volt megállás, jött a 9 órás szesztilalom. Este fél litert kellett venni, hogv reggelre is maradjon. A feles pedig nem véletlenül feles, jól ki van az találva, s mint a zacskós brandyből látszik, újra helyet követel magának. Praktikus, higiénikus, eldobható csomagolásban. Számtalan előnye ismert. Csak 32 forint. Igaz, a bolt előtti jugoszláv konyak fél decire kalkulálva csak 13, ott azonban nem adják részletekben. A potenciális vásárlóközönség pénzügyi likviditását ismerve ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Lapos. Könnyen elfér a nadrág- vagy kabátzsebben. szemelyigazolványban betétlapként használható, nincs az az üzemi portás, aki megtalálná. Elegáns szóra­kozóhelyekre éppúgy becsempészhető, mint a sportpályákra vagy a pápalátogatás eseményeire megfelelő mennyiségben, 30 forintos kóla társaságában már csodát csinál. Alkohoiivnusellenes. Ha a megjelölt helyen, betegségében előrehaladott, reszkető kezű ember tépi fel. majd közvetlenül a zacskóból fogyasztja, minimum a fele a földre megy, s így az egészség is csak felerészt károsodik. Végül egy - az eredeti rendeltetéstói egészen távol eső - jó tulajdonság: folttisztító. Farzsebbe téve, a figyelmetlen leülés után kiömlő ital - nem tudni melyik hatóanyagának köszönhetően - egyúttal meglepő hatékonysággal eltávolítja az esetleges zsír-, olaj- és tintafoltokat is KOVÁCS A 3S Szegedi Számítástechnikai Kisszövetkezet megváltoztatja a nevét. Új neve: 3S COMPUTER. 10 éve az. Ön szolgálatában! Számítástechnika, Szerviz, Software! Szeged, Kemes u. 6. Tel.: 26-277. Fax: 26-347.

Next

/
Oldalképek
Tartalom