Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

4 SPORT DÉLMAQYARORSZÁQ HÉTFŐ, 1991. JÚL. I. Csodák pedig a fociban sincsenek... Jövőre a Kaba, a Miske és a Hatvan-Deko játszik a Felső Tiszja-parti stadionban Már csak néhány perc, és elkezdődik az az osztályozó mérkőzés, melyen - a Szeged SC vezető edzője, Szalai István szerint - a vendég­látóknak, a diósgyőrieknek lesz több vesztenivalójuk. Mindenesetre - e sorok írója szerint - az, hogy a Felső Tisza-parti stadionban az első összecsapáson 2-1-re kikapott a szegedi garda, még nem jelenti azt, hogy az ellenfél ezáltal nagyobbat bukhat. Kétségtelen, az előny bir­tokában a diósgyőriek nyugodtabban készülődhetnek, mint a szegediek. De idegesek-e a Tisza-partiak? Az öltözőfolyosón látszik rajtuk: elszántak, bár az sem mellékes, hogy a csapat nagy részét a távozás gondolata is izgatja, legalább annyira. Diósgyőr-Szeged SC l-l (0-1) Diósgyőr, 25 ezer néző. Vezette: Nagy L. (Stamler, Kiss B.). Diósgyőr: Knotz - Bém, Parhomenko, Kertész, Szabó Zs. - Molnár, Vitelki, Leskó, Tóth Gy., Szvisztun, Váczi. F.dző: Palicskó Tibor. Szeged SC: Leboniczky - llurgulv, Bogdán, Mihalache, Takács J. ­Puskás I., Sallai, Kun - Cigan. Kemenes, Takács Z. Edző: Szalai István. Gólszerző: Puskás I. a 14., Leskó a 76. percben. Sárga lap: Puskás I. a 2., Sallai a 29., Kertész a 34., llurgulv a 62. percben. Csere: Kertész helyett Csivi a szünetben, Szvisztun helyett Kiser a 62., Kemenes helyett Árki a 71. percben. Kiállítva: Sallai a 75. percben. mint az NB I-ben maradás. Régóta nyílt titok például, hogy a legkép­zettebb szegedi játékos, a Romániából érkezett Cigan Görögország felé kacsintgat. Szóval a mérkőzésdrukk és a „hova tudnék elmenni" gondolat eredője legalább olyan erővel spanolja a szegedi játékosokat, mint a másik oldalon a győzni akarás a DYTK-t. így aztán pszichikailag egyenlő erők állhatnának egymással szemben, ha zárt kapuk mögött kellene egymásra leselkedniük. Azonban a diósgyőri stadionban 25 ezren hallani sem akarnak arról, hogy több vesztenivalójuk van. Magabiztos a közönség, magabiztos a csapat, NB I-et akarnak. Es a szegediek? Reméljük, ők is. 2. perc: Puskás visszarántotta Váczit, a játékvezető az első rossz mozdulatért sárga lapot mutatott fel. Aztán ismét Puskás volt a főszereplő, csúnyán felrúgták, ápolni is kellett, de Nagy L. megkönyörült. 5. perc: A kitörő Szvisztunt Mihalache felrúgta. Váczi 20 m-es szabadrúgását Leboniczky a léc alól tornázta a kapu fölé. 17. perc: Sallai remekül verekedte magát tisztára a felezővonalnál, Kunhoz játszott, aki mesterien ívelt a 16-os vonalon kiugrásra váró Ci­ganhoz, a romániai idegenlégiói rosszul találta cl a labdát, de mégis így volt jó, hiszen a berobbanó Puskás a földön fekvő Knotz kapus mellett megszerezte a mérkőzés első gólját O-l. 29. perc: Szvisztun teljesen egyedül vágtathatott Leboniczky kapujára, azonban még a 16-os elölt Sallai utolérte a diósgyőri csatárt, de már csak felrúgni tudta. Sárga lapot kapott. 38. perc: Kun-Kemenes összjáték után az utóbbi a bal oldalon Cigan elé tálalt, aki észrevette, hogy kö­zépen Kun beindul, a szegedi center azonban kicsit elkésett, így már éppen csak elérte a labdát, ami elke­rülte a bal kapufát. 40. perc: Bal oldali szögletet rúghatott Molnár, beívelt labdáját Parhomenko kapásból meglőtte, ami szerencsérc Bogdánt találta telibe. (Egyébként könnyért gól lehetett volna.) 43. perc: Váczi szemfülesen lecsapott egy ártatlan labdára a szegedi 16-oson belül, már kicselezte Leboniczkyt is, de a százszázalékos helyzetet elpuskázta. 47. perc: Parhomenko szabad­rúgását a csereként beállt Csivi kapásból a kapu fölé vágta. 49. perc: Molnár 25 m-es lövése alig kerülte el Knotz. kapuját. 55. perc: Molnár a 16-os jobb oldali sarkáról ívelhetett középre szabadrúgást, a labda kavarodást követően Bém elé pattant, akinek lövése a kapu fölé szállt. 74. perc: Ügyes diósgyőri akció végén Parhomenko játszotta tisztára magát, 20 méterről lövésre szánta el magát, de lövése célt tévesztett. 75. perc: Sallait a játékvezető kiállította, mivel lerántotta az egyik diósgyőri játékost, és már volt egy sárga lapja. 76. perc: A megítélt szabad­rúgáshoz. Leskó állt oda, lövése megpattant a sorfalon. Leboniczky jobbra mozdult és az alig vánszorgó labdáért, ami még a földre is pattant, már nem tudott visszaérni, l-l. Ezt követően a szegediek még próbálkoztak, de a hazaiak kontrái veszélyesebbek voltak. Hiába leli meg zsúfolásig a diósgyőri stadion, a szegedi gárda egyátalán nem kezdett megilletődve. Támadtak Kunék. ami persze nem azt jelentette, hogy a hazaiak nem jöttek ki kapujuk előteréből. Leginkább Váczi virgonckodott. aki többször becsapta a vendégvédőket, de a befejezés az első félidőben nem sikerült. Ebben a játékrészben Puskás és Sallai remekül szűrték a kibontakozó diósgyőri akciókat, sót, mindketten a támadásuk építéséből is kivették részüket. így volt ez az elsó gólnál is. amikor végre Puskás azt is bemutatta, hogyan kell egy középpályásnak a támadást kísérni. A félidő utolsó perceiben mindkét csapatnak egy-egy óriási helyzete volt, de egyikből sem lett gólt. Mindazonáltal az iram nem volt öldöklő, a sok eladott labda és a rengeteg szabálytalanság azt mu­tatta. hogy a tét óriási. A második félidő elsó negyedórája inkább mezőnyjátékkal telt el. talán a diósgyőri támadások valamivel veszélyesebbek voltak, igaz. a Tisza-parti gárda minta elfáradt volna, a középpályások alig-alig birotokolták a labdát, a szereléseik pedig egyre többször szabálytalanok voltak. Észrevette ezt Szalai edző is, hiszen frissített a középpályán. Kemenes helyett Árkit küldte be. ám sajnos ezzel a húzással sem lett aktívabb a szegedi gárda, sót ismét kapott egy szerencsétlen potyagólt. A; egyenlítést követően Szalai István még inkább támadásra biztatta csapatát, csakhogy a túlzottan fellazult védelemmel szemben a hazaiak kontrái életveszélyesek voltak. Más megoldás azonban nem látszott még akkor sem, ha Sallai kiállítása miatt a Tisza-partiak csak tíz emberrel játszhattak az utolsó húsz preben. A mérkőzés hajrájában mindent egy lapra tett fel a szegedi gárda, hogy legalább a hosszabbítást kiharcolja. Ez viszont nem sikerült. Végül is ismét szerencsétlen volt a Szeged SC. de erre nem lehet mindent ráfogni... Az edzők mondták Palicskó Tibor: - Óriási küzdelemben nagyszerű második félidőt produkált csapatom, és azt hiszem, „személyünkben" igen lelkes, jó együttes jutott fel az NB I-be. Szalai István: - Nagyon fájó. hogy egy ilyen jó gárdát nem tudtam benntartani az első osztályban. Remélem, hogy a fiúknak és nekem is lesz lelki és fizikai erőm ahhoz, hogy bebizonyítsam, képesek vagyunk ezen a szinten produkálni és Szeged szurkolóinak örömet szerezni. Az esti zalaegerszegi összecsapj- ügy került föl az 198889-es búcsúja son is volt ok NB H-es örömre, után ismét az élvonalba, hogy a hiszen a második osztályból a ZTE hosszabbításban legyőzte a DVSC-t: Zalaegerszeg-Debrecen 2-1 (0-0, l-l, 2-11 Zalaegerszeg, 15 000 néző. Vezette: Vágner. Gólszerzők: Belső(87.). Szabó II. Zs. (98.), ill. Vancsaj77). Itt is óriási iram. késhegyig menő küzdelem jellemezte a játékot. A vendég NB l-esek jutottak a hajrában vezetéshez, ez a debreceni boldogságot jelentette volna, ám Belső egyenlített, majd ugyanaz a Szabó II. lőtte a győztes gólt, aki Debrecenben kiegyenlített - az elsó összecsapáson. A Mt RKÓZI SRÓI. CS GAT LÁSZLÓ TIDÓSÍTOTT IMIIK ill Hl m% 1>iu 1 fi * "í Wm IMIIK ill Hl m% 1>iu ims 1 fi * "í Wm 1. Siófok-Grasshoppers I-I X 2. Tatabánya-Malmö FF i-i X 3. Slovan Bratislava-Neuchatel Xamax 0-2 4. Lausanne-Lyngby BK 4-1­f; c.H^oliv Hc 5. Chemie Halle-Casino Salzburg 0-1 2 6. Silkeborg IF-Hammarby 4-1 1 7. Austria Wien-Djurgarden 1-0 1 8. Pirin-Sturm Graz 2-0 1 9. Rapid Bucuresti-Botev Plovdiv 2-1 1 10. FCS Tirol-Sportul Bucuresti 6-0 1 11. Zaglebie Lubin-IFK Norrkoping 2-1 I 12. Petach Tikva-Orebro SK 1-2 2 13. Maccabi Haifa-Saarbrücken 0-6 t Pluszmérkózés: 14. Dunajska Streda-Essen törölve a megállapított eredmény: 1 A horgosiak nem jöttek Szürkébbre sikeredett a zákányszéki labdarúgó-fiesta Körülbelül egy évvel ezelőtt Zákányszéken a helyi labdarúgó­csapat történetének legszebb ered­ményét ünnepelték: bajnokok lettek a megyei II. osztályban. Az elmúlt szombaton ismét ünnepre invitáltak a megyei 1. osztályban megkapaszkodó együtteshez. Ez a nap azonban, bármennyire is értékes egy újonc esetében az osztályban maradás, mégis szürkébb volt az egy évvel ezelőttihez képest. No. de kezdjük az elején. A zákányszékiek programtervezetében és beharangozójában a több évtizedes múltra visszatekintő baráti találkozó, a horgosiakkal való megmérettetés szerepelt. Ám hiába várták a jugoszláviaiakat, pedig még a határra is kimentek értük. így aztán Tóth János edző nem tehetett mást. mint kialakított egy alkalmi csapatot ­amelyben a „hazai" ifisták mellett három vendég (Tóth Ákos. Süli Róbert. Süli Péter) is helyet kapott. A kilencven perc azonban nemcsak a közönség szórakoztatását szolgálta, hanem három, 20 éves klubhúséggel dicsekvő játékos búcsúmérkőzését is jelentette. Bába Géza. Borbás ísrván és Bozsó István győztes csapat­tagként - 5-1-re nyertek a „nagyok" - akaszthatja szögre a futballcsukat. A mérkőzés után fehér asztal mellett találkoztak a zákányszéki labdarúgásért és labdarúgásban tevékenykedők - ott voltak a község vezetői is. Borbás István, a sportkör elnöke a táblázaton elfoglalt 13. helyet próbálta mérlegre tenni. Elmondta, hogy az ősszel szerzett a csapat több örömet szurkolóinak, a tavasz a várakozással ellentétben gyengébbre sikerült. Pedig egy évvel ezelőtt a középmezőnyt célozták meg. Ennek elérése azonban azért nem sikerült, mert a bajnokság második felére sokat romlott az edzéslátogatottság fegyelme. A sportkör elnöke nem kis büsz­keséggel említette serdülócsapatuk nagyszerű teljesítményét, amelynek eredményeként sikerült megnyerniük a bajnokságot. Gera Nobert edző csapatában a következők szerepeltek: Köröm Szilárd. Borbás Zsolt /., Deme László. Papp Péter. Nyilasi Attila. Börcsök Róbert. Kovács Zoltán. Tóth Endre. Börcsök Zsolt. Katona László. Dobó László, Tanács Róbert, Mulati Róbert. Nyilasi Jácint, Szalai Zoltán. Tanács Gábor. Hegedűs Gábor. Borbás Zsolt II. A házi góllövőlistán ketten is kitűnő eredményeket értek el: Börcsök Zsolt 24. Kovács Zoltán pedig 23 találattal terhelte az ellenfelek háláját. Az ifjúságiakról már nem tudott ilyen szépeket mondani az előadó. Az értékelő végén az anyagiak és a rendelkezésre álló játékosok szám­bavételével Borbás István feltette az eldöntendő kérdést: Zákányszéken kell-e a megyei I. osztályú labda­rúgócsapat? Mert ha igen a válasz, akkor még nagyobb anyagi össze­fogásra lesz szükség. A kérdés felvetésének szük­ségességét az idós Bozsó ísrván elnökségi tag által celebrált ese­mények - virág és ajándéktárgy átadása - értették meg a kívül­állóval, ugyanis három olyan játékos határozta el az aktív labdarúgástól való búcsúját, akik minden egyes mérkőzésen stabil csapattagok vol­tak. Ok, igaz, megígérték további segítségüket, de Zákányszéken egyelőre a megyei I. osztályban is helytálló játékosokból hiány van. Sót. Tóth János bejelentése után új edző után is kell nézni a községi csapat vezetőségének. Mi azonban bízunk abban, hogy az eddigi lelkesedés és összefogás nem lany­hul, s egy év múlva ismét meg­tarthatják a zákányszéki labdarúgás ünnepét. SÜU JÓZSEF A junior férfi vb-selejtező visszavágóján Csikósék csak megszorítani tudták a „plávikat" ...Tanulni azért lehet a lila iskolában Szombaton délután a lila iskolában kétszáz - pesszimizmussal végképp nem gyanúsítható - szurkoló gyűlt össze, hogy részese legyen egy csodának. Az ugyanis már nem a földi dolgok kategóriájába tartozott volna, ha egy héttel az újvidéki 3:0-ás (és csak 23 magyar pontot hozó) vereség után junior férfi röplabdaválogatottunk továbbjutást érő arányban verte volna a vb­selejtező visszavágóján a jugosz­lávokat. Amíg a játékosok me­legítettek, a nézőtéren - a déli szomszédainknál kirobbant pol­gárháborúra (?) utalva - ( némi fekete humorral) többen is azt hajtogatták, hogy óvás alatt kellene játszani a találkozót, hiszen a végén még Európa, de legalábbis a Balkán válogatottjával mérkőznek a mie­ink... Az első szettben (8:10-ig) a vendégek - kihasználva a magyarok kritikán aluli nyitásfogadását (pontosabban „nyitásnemfogadását") - 2-3 pontos vezetéssel araszolgattak a biztosnak látszó játszmagyőzelem felé, ám a Szegedi Építők kivá­lóságának, CiíJííinak a beállításával egycsapásra megfordult a „lapjárás". Petheöék percek alatt újítani tudtak és 15:11 -re nyerték a játszmát. A második játékrészben 0:5-ról még fordítani tudtak a magyar fiuk (8:7), de aztán a „plávik" akarata érvényesült a pályán, és nem csupán a huszonnegyedik (már továbbjutást érő) pontjukat szerezték meg. hanem a játszmaarányt is kiegyenlítették (11:15). A harmadik szettben a némileg elkedvetlenedett hazaiak végig alárendelt szerepet játszottak, a jugoszlávok könnyedén nyertek l5:4-re. Szerencsére a „teltámadás" nem váratott sokat magára, a negyedik játszmában Müller Ferenc és Nusser Elemér némileg át­szervezett együttese fantasztikus akarással és elszántsággal I5:l3-ra diadalmaskodott. Ekkor a nézők lelkesedése átragadt a magyar cserejátékosokra is. akik ütemes tapssal biztatták a pályán lévó társakat. Nyári Sándor, a Szegedi Építők SE ügyvezetője (és edzője) pedig nem csupán az eredmény alakulását dúdolta a mikrofonba, hanem egy-egy poén után rendre „levezette" a labdamenetet és szakkommentárt is fűzött hozzá. Az utolsó játékrészben, amikor már minden ütés (és sáncolás) pontot ért, Polgárék hiába küzdöttek becsülettel, a vendégek remek hálójátékuknak köszönhetőn 15:1 l-re nyerni tudtak, és így kettős győzelemmel „há­mozták át" magukat a magyar csapaton... Vlagyarurszúg-Jugoszlávia 2:3 (11,-11,-4,13,-11). Vezette: Böhm, Romsdorfir (mindkettő osztrák). Magyarország: Vejtei. Guhik. Pctheö, KÁNTOR. Pásztor. Úrfi. R.J. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom