Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-27 / 175. szám

8 KÖRKÉP DÉLMAQYARORSZÁQ SZOMBAT, 1991. JÚL. 27. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Malom a siló mellett A dorozsmai úti gabonasiló mellett épülő, tetszetős küllemű malomban az idei búzából már fognak lisztet őrölni. Ha nem is most azonnal, a jövő év elejétől mindenképp. A gépeket, berendezéseket hamarosan beszerelik, a próbaüzem októberre várható. Végre „nyugdíjba mehet" a lerongyolódott, avuló Tisza Malom. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat számára több okból is sürgős a váltás. Annak idején nem fért bele a városi tanács területfejlesztési elképzeléseibe, hogy az öreg malom mellé építhessék a fémsilóikat. így a dorozsmai útiból naponta hordják oda az őrölnivalót. Ráadásul a teljesítménye is kisebb, mint amennyi lisztet igényelnek a szegedi boltok és a sütőipar. Az új berendezések a korábbi termelés megháromszorozására képesek, így nem kell majd Vásárhelyről, Csongrádról, Makóról utaztatni a lisztet. Levéltári ki mit keres Esetek és emberek SKSSSSSÍtSStS^tSSSKíSSSSSSSSStKSS® Egy korábbi írásunkban már szó esett azokról a feladatokról, amelyek a kárpótlási törvény végrehajtása során a levéltárakra hárulnak. Akkor beszámoltunk arról, hogy milyen típusú dokumentumokkal rendelkeznek a levéltárak, illetve hogy an kezdjék el a kárpótlásért folyamodók a szükséges iratok beszerzését. Néhány hónap elteltével most újra felkerestük a Csongrád Megyei Levéltárat, ahol dr. Blazovich László igazgatót és dr. Berke Tibor levéltárost az azóta szerzett tapasztalatokról kérdeztük. ssmtmmmtmmmtwmin^sKsmtmim - Mikor érkezeti önökhöz az első, kárpótlással kapcsolatos kérelem? Dr. BerkeTibor: Január végén jött az első ilyen ügyünk, most a 330.-nál tartunk. Az arányok vi­szonylag jónak mondhatók, körül­belül az esetek 70 %-ában tudjuk a szükséges dokumentumokat felku­tatni. - Hogyan folyik az ügyintézés, mennyit kell várni a dokumentumok megszerzésére ? Dr. B.T.: Felvesszük a kérelme­zők adatait és a kérelem tárgyát, utána a megfelelő fondokban elkezdődik a kutatás. Amikor még kevesebb megbízásunk volt, akkor 8-10 napos határidőket vállaltunk, most örülünk, h'a a 30 napos hiva­talosan előírt határidőt tartani tudjuk. Egy ügyet több helyen is meg kell nézni, körülbelül 500 folyóméternyi iratot kell feltárnunk. Az utolsó szalmaszálba is belekapaszkodva, lelkiismeretesen, tüzetesen utánané­zünk mindennek. Ezeknek az embe­reknek a többségén látszik a kisem­mizettség, a megtörtség, mi tényleg próbálunk mindent megtenni. - Mennyit kell fizetni a dokumen­tumok felkutatásáért ? Dr. Blazovich László: Csak a másolás és a hitelesítés kerül pénzbe, a kutatást a levéltár költségvetéséből finanszírozzuk, mert szerintünk ez állami feladat. Van olyan levéltár, ahol 300 forint eljárási díjat kérnek. Mi úgy látjuk, hogy sokszor még a hiteles másolat kiadásához szükséges oldalankénti 30 forintos okmány­bélyeg megvásárlása is problémát jelent sok kisnyugdíjasnak. Ezek az emberek akkor sem voltak gazdagok. amikor elvették az üzleteiket, műhelyeiket. Nem nagy üzletházakra kell gondolni, hanem egy-egy család megélhetését biztosító boltokra. Most idősen, betegen itt csetlenek­botlanak a hivatal tekervényes útvesztőiben, ezért meg kell tennünk mindent, amit elvárnak tőlünk. Nem nagy vágyakkal és reményekkel jönnek, nem akarnak ők privatizálni vagy befektetni. Egy mosógép, egy porszívó, ilyen szintű elképzeléseik vannak, amik nem realizálódhatnak, mert ezt a kárpótlási törvény nem teszi lehetővé. . - Milyen nagy volt a legnagyobb földterület, ami a kárpótlással kapcsolatban önöknél szóba került? Dr. B.T.: Tudni kell, hogy Szeged környékén nem voltak igazán nagy birtokok, az eddigi kérelmek közül személyenként 80 katasztrális holdas volt a legnagyobb, egy Üllés kör­nyéki család egyes tagjaira jutott ennyi. Érdekes, hogy rengeteg fél­holdas, vagy még ennél is kisebb, néhány négyszögölnyi földdel kap­. csolatos ügyünk van. - Mi volt az eddigi legfurcsább esetük? Dr. B.T.: Bejött egy illető, elő­adta, hogy 4 éves korában járt az édesapjával Szegeden, aki akkor séta közben rámutatott egy házra: ez a miénk volt. Most azt kérte tőlünk, hogy próbáljuk megkeresni ezt az épületet. Pontos helyet nem tudott mondani, csupán annyit, hogy a Széchenyi tér és a Klauzál tér között valamelyik ház. Ez sajnos kiindulási pontnak kevés, mert nem áll rendel­kezésünkre korabeli lakcímnyilván­tartás. Persze megdöbbentő dolgokat is hall az ember... Volt olyan eset. hogy este lezárták az üzletet, másnap reggel leltározni kezdtek, a kasszában talált 120 forint hiányt a tulajdonosnak kellett kifizetnie, mert úgy az állam nem vehette át. Egy mosodás mesélte, hogy még ki sem voltak csomagolva a gépei, amikor lefoglalták. Később ezekkel indult a Patyolat. A gépek részleteit persze a mosodásnak kellett visszafizetni. Dr. B. L.: Ezek kisegzisztenciák voltak, egy család dolgozott együtt és élt meg ezekből a vállalkozá­sokból. Nyilvánvaló, hogy nem napszámos munka volt, az alacso­nyabb szinten élő réteg irigyelhette, de ez sem volt a burzsuj élet, nagyon keményen kellett dolgozni. - A kárpótlással kapcsolatos kutatásokon kívül milyen feladatai vannak a levéltárnak a rendszervál­tással összefüggésben? Dr. B. L.: A levéltár romeltaka­rító szerepet lát el, tehát ha meg­szűnik valamilyen intézmény vagy szervezet, akkor annak az iratait átveszi. A rendszerváltással sok ilyen következett be. Gondoljunk csak a pártarchívumra, aminek az átvétele még folyamatban van, és még mindig nem rendeződött az elhe­lyezése. Hasonló feladataink vannak a tanácsi rendszer megszűnésével kapcsolatban. Komoly helyprob­lémával küzdünk. Hódmezővásár­helyen épül ugyan egy 5000 folyó­méternyi iratot befogadó raktá­runk, de Szegeden is több helyre van szükségünk. Az anyagbegyűjtéshez sincs elég emberünk, így levéltáros kollégáink segédmunkásként robo­tolnak, amikor az iratokat rakodják. HOLLÓSI ZSOLT Látogassuk meg a pápát! Audiencián a győri biciklisták A katolikus egyház püspökei is csak öt évben egyszer, s akkor is csupán percekre találkozhatnak a pápával. Ezért nem volt túlságosan nagy csalódás a győri kerék­páros delegáció számára, hogy szerdán a szentatya nem személyes kihallgatáson, csupán audienciáján fogadta őket a Vatikánban. Mészáros Gábor az alábbiakban számol be az eseményről, melynek előzményeiről szerdán tudósítottunk: Hogy minél jobb helyre ülhessünk, a vatikáni múze­umon három és fél óra alatt szinte csak átrohantunk. A szerdai pápai audiencián mindig hatalmas a tolongás. Ezért, hogy a lehető legjobb helyet kaphassuk, már fél 9-kor beálltunk a Szent Péter tér árkádja alatti sorba. Hogy megérte korán kelnünk, azt a hamarosan mögöt­tünk sűrűsödő tömeg bizonyította. Szigorú ellenőrzés mellett 10 óra tájban kezdték beengedni a kihallgatás résztvevőit a Szent Péter bazilika szomszédságában álló modern, de lenyűgöző fogadóterembe. A színház­teremhez hasonló monumentális helyiségben további biztonsági őrök irányították helyükre a látogatókat és vigyázták a rendet. Lassan mind a hatezer szék gazdára talált és hatalmas üdvrivalgás és ünneplés közepette bevonult II. János Pál. Bíborosai több nyelven tolmá­csolták üdvözlő szavait, majd ó maga is saját nyelvükön köszöntötte a világ különböző tájairól idesereglett zarándokokat. Az éppen említett nemzetek, parókiák képviselői felállva, örömittasan köszöntötték a szentatyát. Magyar híveit a pápa kissé tört magyarsággal II. János Pál útjára készülve arról biztosította, hogy hamarosan találkozik velük, s addig is szorgalmas imádkozásra buzdította őket. Az audiencia a pápa és bíborosai közös imájával ért véget, és kezdetét vette az áldás- és üdvözlésosztás közvetlenebb formája, amiért a zarándokok többsége tulajdonképpen a Vatikánba utazott. Az egyházfő lelépett trónusáról és elindult a kordonok között. Mint felbolydult méhkasban, olyan tolongás kezdődött, a látogatók egymással versengve igyekeztek közelebb férkőzni. Néhányan bizony a keresztényi szelídséget sutba vetve könyököltek, csakhogy közelebbről láthassák az egyházfőt. Őszentsége bíborosai és biztonsági emberei által körülvéve sétált végig az egybegyűltek előtt, bőségesen osztogatva áldását. A szerencsésebbek megfoghatták kezét, vagy megérintette homlokukat. Boldogok voltak, akik ruhájához érinthették a frissiben vásárolt kegytárgyakat. És azok sem voltak szomorúak, akik csak néhány fényképfelvétellel lettek gazdagabbak. Amikor a szentatya hozzánk ért, Szoboszlai Szabolcs, a győri kerékpáros-expedíció egyik szervezője és Láng Miklós, a kerekezók egyike átnyújtotta a győriek jelképes meghívólevelét. A pápa áldást osztó mozdulattal megérintette a levelet, majd azt a mögötte haladó bíboros vette át. Küldetésüket tehát teljesítették a kerékpárosok ­találkoztak a pápával és átadták az iratot is. Pénteken reggel pedig újra nyeregbe szálltak, s hazafelé veszik az iránvt. Huszonöt egészségügyis Szegedről Tegnap a városi parancsnokságon gyűltek össze a szegedi polgári védelem egészségügyi szolgálatának tagjai. Feladatuk az lesz, hogy a városból induló érdeklődőket elkí­sérjék a pápalátogatás színhelyeire. Huszonöt tagú „különítmény" áll majd készen arra, hogy az útra kelők egészségügyi ellátását biztosítsa. Ezt Korondi Csaba alezredestől, a pol­gári védelem városi törzsparancsno­kától és Ábrahám Istvántól, a Belvá­rosi plébániahivatal főtisztelendőjé­től tudtuk meg. A tegnap délelőtti eseménynek az is célja volt, hogy kiderítsék: tulaj­donképpen hány emberre is számít­hatnak, hiszen a klinikák, kórházak, rendelőintézetek munkatársain kívül más intézmények, vállalatok dolgo­zóinak önkéntes jelentkezését is remélték. Talán a gazdasági helyzettel, talán mással magyarázható, hogy egyetlen hölgy - egy ápolónő - ajánlotta föl a segítségét: ó a Taurusnál dolgozik. Igy viszont könnyű dolga volt dr. Grász Ferencnek, aki orvosként vezeti majd a csoportot: minthogy csupa szakképzett ember áll rendel­kezésre, nem igényeltek különösebb fölkészítést. Ok kísérik majd a Pecsre es Buda­pestre induló csoportokat, jelenlétük biztosíték arra, hogy hirtelen beteg­ség, rosszullét esetén nem maradnak segítség nélkül a rászorulók. A polgári védelem az egész megye területén figyelemmel kíséri majd a csoportosan, illetve egyénileg útra kelők mozgását, élő információlánc működik a területi parancsnokságok között, fokozott ügyeleti szolgálatuk azonnal közbelép, ha valahol torló­dás vagy más akadály keletkezik. A várható forgalom nagyságára még csak hozzávetőlegesen becsült adatok állnak rendelkezésre. Ábra­hám István főtisztelendő elmondta, hogy 25-30 autóbuszra biztosan számítanak. Erdély felől nyolc-nyolc busz érkezik, és Pécsre, illetve Budapestre indulnak tovább. Szeged­ről mostanáig háromszázan jelezték, hogy különvonattal szeretnének a pápalátogatás valamely helyszínére utazni. A plébános ür külön említette a Gyergyószárhegyről érkező ötven látogatót. Nekik csak arra volt pén­zük, hogy a határig elbuszozzanak ­a továbbhaladáshoz már segítségre szorulnak. Utaztatásukat és étkez­tetésüket a Kereszténydemokrata Néppárt anyagi támogatásával oldják meg, szállásukról a Belvárosi plébá­niahivatal gondoskodik. Jugoszlá­viából 18 autóbusz érkezését várják a Dóm térre. NYILAS Made in Germany Egy egészen más Robur A hagyományos kelet-európai gazdasági együttműködés összeom­lásával felborult a haszongépjármű­piac Magyarországon. Mindenki próbálkozik, a dollárelszámolásra áttért egykori KGST-partnerek éppúgy, mint az ismert nyugati cé­gek. Az NDK-s Roburból időköz­ben Made in Germany lett, s a gyár a napokban öt nagyvárosra kiterjedő magyarországi bemutatókörutat szervez, ajánlja a szakembereknek a megújult választékot. A tegnap délelőtti szegedi szimpó­ziumnak az Autofer adott otthont. A Robur LD 3004-et, a középkate­góriájú tehergépkocsit különböző speciális felépítményekkel kínálják és elsősorban áruterítésre - élelmiszer­kereskedelmi, postai stb. felhasz­nálásra - ajánlják. A három tonna hasznos teherbírású autó erőforrá­sának megválasztásánál ragaszkod­tak a különben ritka megoldásnak számító léghűtéses dízelmotorhoz, amely azonban teljesítményében és üzemanyagfogyasztásában is jobb a ma futó változatnál. Az ár felépít­ménytől és extráktól függően 1,5 ­2,5 millió forint, ügy, hogy mellé teljes körű vevőszolgálatot és alkat­részellátást ígérnek a gyár vezetői. KA. Nyit a mártélyi szabadiskola Az elmúlt nyáron kétségesnek tűnt, hogy idén megnyitja kapuit a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola. A tábort, immár huszonhatodszor mégis megrendezik, ezt hirdeti a szabadiskola baráti köre által szétküldött meghívó. A ma, szombaton kezdődő, augusztus 10-éig tartó program témavezetői idén: Fodor József, Holler László, Kollár György festőművészek és Szabó Tamás szobrászművész. Az előadásokat dr. Dömötör János műtörténész. Szenti Tibor író. Lelkes István festőművész, valamint a témavezető tanárok tartanak. Egyik este a Molnár Dixieland is fellép a tábor színpadán. A szabadiskola idén is kiállítással zárul, melyet augusztus 9-én délután 6 órakor nyit meg Dányi József református lelkész, a Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke. A kiállításon zsűrizett és árazott alkotások szerepelnek. Rácz Erzsébettől a baráti kör ügyvezető elnökétől tudjuk, hogy ezen a nyáron a tábornak várhatóan hetven lakója lesz, s hogy a hazai jelentkezők mellett holland, francia és jugoszláviai vendégek is részt vesznek a munkában. A tábor alkotótelep-jelleggel működik, egy idő óta korhatár nincs, bárki jelentkezését elfogadják. Olyan vendégei is lesznek a szabadiskolának, akik mellé már nem szükségeltetik korrektort, témavezető tanárt állítani. Többen ezért jelentkeztek, hogy nyugodt légkörben alkothassanak esetleg egyéni kiállításra készülhessenek A részvételi díj idén a két hétre 5 ezer forintba kerül, ez a pénz nem elég a különkiadásokra, ezért szponzorok is támogatják a vállalkozást. A Szegedi Távközlési Vállalat 100 ezer, az MHB Rt. Hódmezővásárhelyi Fiókja 30 ezer, a Mártélyi Faluszépítő Egyesület 10 ezer forinttal járul hozzá a költségekhez. Segíti még a tábort a Tornyai János Múzeum, a Petőfi Sándor Művelődési Központ, a Vásárhelyi Városvédő és Szépítő Egyesület, a Csongrád Megyei Önkormányzat, a Hódmezővásárhelyi Önkormányzat, valamint Katona isn án mártélyi és Szántó Lukács hódmezővásárhelyi lakosok. P.E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom