Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-24 / 172. szám

Í.V DÉLMAQYARORSZÁQ SZERDA, 1991. JÚL. 24., 81. ÉVF. 172. SZÁM. ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT / Nincs többé Újvidék Újvidék neve: Novi Sad - Innen három elv és három intézmény hiányzik: polgári szabadság, a tulajdon és az egyenlőség, s ezek intézményes korrelátumai, a plurális demokrácia, a piac és a teljesítmény elvű osztály társadalom - „Ha valaki erre a mozgalomra sajnálja a pénzt, annak azt tudom mondani, ne várja meg, amíg a 120 ezres néptáncos táborból pártot alakítunk. Mert akkor nem csak az állami támogatást kapjuk meg, de holnap én leszek a miniszterelnök" - A mostani lehetőségek közepette kivitelezhetetlen a kárpótlás igazságos rendezése. Szerb törvény a nemzetiségi elnevezésekről Szerbiában - így Vajdaságban is - ezentúl hivatalosan a szerb földrajzi elnevezések és településnevek használatosak. Ennek megfelelően Újvidék hivatalosan nem nevezhető Újvidéknek: Novi Sad a neve. A rendelkezés értelmében azonban Novi Sadot le szabad írni latin betűkkel és magyar helyesírással is. Mindez abból a törvényből adódik, amelyet tegnap fogadott el Belgrádban a szerb képviselőház. A törvényhozás elfogadta a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvényt, amely szerint a köztársaságban a szerb-horvát nyelv és a cirill írásmód van hivatalos használatban.Vele egyenrangú a kisebbségek nyelve és írása azokban a községekben, ahol ezek a kisebbségek élnek, azonban erről az adott község képviselő-testületének külön kell döntenie. A parlamenti vitában Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége részérói leszögezte, hogy a törvénnyel a köztársaság nem közelebb messzebb került Európától. A törvény nem szavatolja azt, hogy a kisebbségi nyelvek automatikusan hivatalos használataban legyenek ott, ahol a kisebbségek aránya eléri a lakosság legalább 10 százalékát. Nem szavatolja, csak lehetőségként említi meg, hogy az elsó fokú bírósági tárgyalásokon kötelező legyen a kisebbségi nyelv használata. Ugyanakkor nem engedi meg, hogy a nemzetiségek kiírják saját, évszázadokon át használt földrajzi elnevezéseiket. A ntstsmmmwiitssMitM VttUtM A hat jugoszláv köztársaság elnöke, a jugoszláv államtanács Ohridban tartott hétfői ülésén kozos nyilatkozatban szólított fel arra, hogy fegyverezzék le Horvátországban az összes félkatonai szervezetet és szereljék le a tartalékos horvát rendőröket. Az erről szőlő úgy nevezett „ohridi nyilatkozatot" késő éjszakai sajtóértekezletén ismertette Kiró Gligorov macedón elnök. Franjo Tudjman horvát elnók nem várta ki az ülés végét. Hazaérkezve még a zágrábi repülőtéren felszólította Horvátország lakosságát, hogy a köztársaság védelme érdekében ezekben a napokban készüljón fel egy esetleges általános háborúra. Tudjman elmondta, hogy nemcsak a hétfői véres horvátországi incidensek miatt hagyta ott a jugoszláv államelnökség ohridi tanácskozását, hanem ezzel egyes álláspontok ellen is tiltakozott. Éjszakai televíziós beszédében ehhez már azt is hozzáfűzte, hogy a horvát nemzetiségű Stipe Mesic szövetségi elnökkel együtt azt követelték: hétfőn este 20 óráig a jugoszláv néphadsereg vonja v issza katonáit a horvátországi laktanyákba. Tudjman beszédében leszögezte, hogy a horvátoknak nem szabad engedniük a háborús uszítóknak, de készen kell állniuk az ország megvédésére. Szavai szerint, személyesen fogja felszólítani a horvát népet a fegyveres ellenállásra, ha Horvátország veszélyben lesz. Stiepe Mesic szövetségi elnök tegnapi ohridi sajtóértekezletén Szerbiát tette felelőssé a Horvátországban kialakult helyzetért. Nézete szerint kivihetetlen, hogy Szerbia Horvátország romjain terjeszkedjen. Úgy fogalmazott, hogy Horvátországban vannak ugyan félkatonai alakulatok, de azok törvényesek, hasonlóan a Franciaországban működő csendőrséghez. Stiepe Mesic szerint a horvátországi szerbeket semmi nem veszélyezteti, és számukra minden jogot biztosítottak. Labdarúgó BEK-mérkőzés Szegeden? Labdarúgó berkekben köztudott, hogy a pár hete Bajnokcsapatok Európa Kupáját nyert jugoszláv Crvena Zvezda csapata a következő sorozat első mérkőzését nem játszhatja hazájában. (Az UEFA-nak ugyanis nem tetszett az az unneplési forma, amit a belgrádi szurkolók produkáltak az elődöntőbeli siker után. amikor csapatuk a Bayern München ellenében tovább jutott.) A belgrádi csapat vezetői Szegedet találták a legalkalmasabb helyszínnek a szeptember 18-ai, Portadowu (északír) együttes elleni mérkőzésre, ezért a Crvena vezérkara, a 85-szörös válogatott Dragan Dzsajics technikai igazgatóval az élén, tegnap Szegedre érkezett terepszemlét tartani. Dr. Lippai Pál polgármesternél tett látogatásuk után megtekintették a stadiont és a Forrás Szállót, majd a technikai igazgató rögtönzött sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, részükről minden megfelel, ők Szegedet választják első mérkőzésük színhelyéül. Hogy valóban a Tisza-parti stadionban lesz-e a találkozó, az végül azon múlik, hogy a szegedi rendőr-főkapitányság, az ORFK segítségével, képes-e megfelelő biztosítást adni (ezzel állítólag nem lesz gond), no meg a stadionban elkészül-e a kapuk mögötti karéjokban a betonlépcső. Bodó Antal, a Szeged SC elnöke szerint a stadionnal szemben támasztott követelményeknek eleget tudnak tenni, de a végleges válaszra péntekig kell várni, addig ugyanis minden tennivalót pontosan feltérképeznek. törvényhozás szellemére jellemző adat, hogy egy szerb képviselő kijelentette: a kétnyelvű feliratok csak arra lennének jók, hogy megerősítsék Magyarország „területi pretencióit". Az ohridi nyilatkozat A jugoszláv államelnökség különbizottságot alakít, amely a helyszínen ellenőrzi majd a horvátországi helyzetet - egyebek között erről döntött hétfőn éjszaka a szövetségi elnökség ohridi ülésén. Megállapodtak abban, hogy felkérik az Európai Közösséget arra, Jugoszláviában tartózkod

ó megfigyelői is kapcsolódjanak be a bizottság munkájába. Ohridban békenyilatkozatot fogadtak el a résztvevők, amelyben megállapították, hogy Jugoszlávia a nemzetek közötti összecsapások drámai pillanatait éli át. Hitet tettek amellett, hogy útját állják az erószaknak, amely mind távolabb sodorja az országot alapvető érdekeinek biztosításától, az egyenlőségtói, a népek önálló, szuverén önrendelkezési jogának érvényesülésétől. Leszögezték, hogy a vitás kérdéseket békés úton keli megoldani. Senki nem vitathatja el más népek szuverén jogait, és a nép akaratát, ,Jia mindannyian szabadon dönthetünk sorsunkról, s így elérhetünk a válság demokratikus megoldásáig és megteremthetjük a békét " - áll az ohridi nyilatkozatban. Az ülés után Szlobodan Milosevics, Szerbia elnöke kijelentette, az ohridi ülésnek az volt a célja, hogy lépést tegyenek a béke felé. Erről azonban a nyilatkozatban sem tudtak egységesen állást foglalni. Kifejtette, hogy Szerbia mindent megtesz a béke és a nép érdekeinek megőrzésére. Boriszlav Jovics, az államelnökség szerb tagja szerint Ohridban olyan békenyilatkozatot sikerült elfogadni, amely mindenkit kötelez. A horvátországi helyzettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a jugoszláv néphadsereg visszavonása a polgárháború fellobbanását eredményezné e köztársaságban. (MTI) Frank-Helianthus Alapítvány - Lesz-e kit ösztönözni? Nemrégiben került a kézembé a Frank-Helianthus Alapítvány pályázati felhívása. A szántóföldi növényekkel kapcsolatos kutatási eredményeket várja az elismert szakemberekből álló kuratórium. A Gabonatermesztési Kutatóintézetbe szeptemberig eljuttatott művekből hármat díjaznak, az elsőnek 75 ezer forint üti a markát. Ugyanakkor kétévenként 50 ezer forintnyi különdíjat adnak át az országos diákköri konferenciákon a számukra tetsző témákért. Az alapítványt Frank József, a nemzetközileg ismert napraforgó nemesítő saját pénzével, I millió forinttal indította. Ma ó a GKI főigazgatója, de szakterületét is megtartotta. Tőle kérdeztem.vajon mi áll a bőkezű adakozás hátterében. - A növénynemesítési kutatások az utóbbi időben rendkívülien mostoha körülmények közé kerültek. A folyamat régóta tartó, s hatása már »hbnn is lemérhető, hogy megszaladt Az állam a kincstár apadtával egyre több fontos tevékenységre nem tudja már kiutalni a korábban megszokott „zsebpénzt". Vannak akik nem várnak ölbe tett kézzel a csodára: ha nincs gondoskodó állam, gondoskodó magánszemélyek, cégek vállalják a „nevelőszülő" szerepét Művészetet, tudományt, sportot, s ki tudja mi mindent támogató alapítványok bukkannak fel sorra. Az ambiciózus indulás, a hasznos és népszerű célok örvendetesek, de mára mintha sikerült volna túllihegni a jelentőségüket Sokszor azok kapják a díjat, támogatást, akiknek ez már a sokadik az elismerések terebélyesedő gyűjteményében. Ezért üdítő, ha a pályakezdők, az utánpótlás felkarolásáról hall az ember. a kutatói utánpótlás folyamatossága. A középkorosztály után óriási az űr, s a kontraszelekció jegyei érezhetők. Döbbenetes, hogy ezt a szakmai, politikai vezetés nem érzékelte. Lehetőségeimhez mérten ezen szerettem volna mielőbb változtatni. Kell egy ösztönző, szakterületre irányuló elismerési forma, amely az évekkel ezelőtt eltörölt Fleischmann díj szerény folytatása kíván lenni. - Mit vár mindettől? - Tehetség fiatalok felbukkanásában reménykedem. Olyan új értékek kerülhetnek elö, melyeket eddig senki sem menedzselt. A későbbiekben kutatás

i témák, ötletek gyakorlati megvalósítását is szeretnénk elősegíteni. Nem véletlenül váltottam többes számra, mostantól nyitott az alapítvány, magánemberek legkevesebb 30 ezer forinttal, vállalatok ennek tízszeresével léphetnek be. Jó lenne a díjak reálértékét megőrizni. - A tavalyi első pályázat hogyan sikerült? - Több mint húsz nívós műből válogathattunk, melyek jelentős Mmmxs&mammmiMft^vími&misscs&is* tudományos értéket képviseltek. Az ideitől mégis félek. Nemcsak az én hangulatom rontja, hogy a minisztériumhoz tartozó intézetek működtetésére a korábbi 600 millió forint helyett csak 300 milliót áldoz a kormány. A létfeltételeink kerültek veszélybe, s ez táptalaja a további erkölcsi romlásnak is. Ha így haladunk, a végén nem lesz kit ösztönözni. A kutatás alapjaiban rendült meg, ezen egy alapítvány mitsem segíthet. - A CK1 is áldozatul eshet? - Korábban is több bevételt hoztunk a gazdaságnak, mint amennyi támogatást kaptunk. Meg tudnánk állni a saját lábunkon, ha a megtermelt érték nálunk maradna. Az intézet átalakulását ebbe az irányba képzeljük el, az FM beleegyezésére számítva.Ha elengedik a kezünket, megmaradunk. - Egyre kevésbé értem, miből telik egy kutatónak alapítványra ? -A magyar növénynemesítők közül én vagyok az első, akinek a találmányait 17 országban el lehetett adni. A napraforgó hibridekért, fajtákért járó pénzből nekem is jutott. Az első összeget nagy nekibuzdulásomban erre fordítottam. A napraforgó-nemesító teamunkat a világ első háromja között jegyzik. Szélesebb körben is az efféle értékeket megőrzéséhez szeretnék hozzájárulni. Tára SZELES ISTVÁN lllil MM §mmm lyHi/iiiiiiiiim Interjú Csepeli György szociológussal -2 Csókási jól van..- ~2 Forró-fogadó „3 Regdonok Szegeden 3 Kárpótlási összeállítás.„,4 Beszélgetés Nóvák Ferenccel 5 A Canticum olaszországi sikereiről ....5 Törvényszerű volt-e a bukás? 6 Iskolaháború Tápén 7 Az emlékpark holdudvara 8 Hirdetés 9 Szolgáltatás 10 Tévé- és rádióműsorok 11 Babázok 12 Por a város fölött Bántó, milyen rosszhiszemüek lettünk. Persze megvan az oka. Évtizedek koszát, piszkát, porát szívjuk, tapossuk, szenvedjük. Egész jól, túlságosan is jól alkalmazkodtunk. Belénk ivódott, szinte megváltoztathatatlanná rögzült az utcák, terek, városszélek szemetes képe. hovatovább az elégedettség érzetét kelti a szürkébe mattuló falevél. Tessék, itt. Szegeden is, a napfény városában... Jóízűen háborgunk. a kiadott dühtől megszabadulva lecsillapodhat az ember. De marad valami (por?) ott, benn az agyban, mitől csikorog, döcög a gondolat, aztán megakad, leáll. Innentől nem is fontos semmi, csak szárnyalhasson az indulat, oly mindegy a gerjedelem oka. A környezetszennyező ipari vállalatokról hallom, fütyülnek a tiszta levegőre, mit nekik oxigén, fizetik a büntetést a mércét meghaladó koszuk, piszkuk után és ezzel kész... Igy lenne? A vasöntöde igazgatója például szinte félve mesélte a minap: ötmilliós porleválasztó berendezést rendeltek meg. Ha igaz. ősztől már ez a majdnem százszázalékos hatásfokkal működő német berendezés szűri meg az öntvénytisztítóból kikerülő homok- és vasszemcséket tartalmazó port. A spéci gépre évek óta gyűjtik a pénzt, van annál jobb, korszerűbb is, dm azt sose tudnák megfizetni. Ezt is csak úgy, ha elfogadják pályázatukat és részesednek a környezetvédelmi alapból. Reményeik szerint még a vámot is ki tudják fizetni. Bár így történne! Akkor talán megbékülnének a Kálvária sugárút végén lakók, a valóban évek óta kellemetlenkedő szomszéddal. Arrafelé az öntöde pora, szinte minden bosszúság oka. És mindenfelé az országban akad hozzájuk hasonló „ellenség". Nem a bírságokat unták meg fizetgetni, mondta az igazgató. Azoknak a környezetvédelmi beruházásukhoz semmi köze. Az az igazság, hogy nekik maguknak is „csípi a szemüket" az a bizonyos por, kényelmetlennek érzik a viszonyt a környékbeliekkel. Akaratlan lettek „ellenségek". Nem tudom, hisznek-e nekik. Elhiszik-e, hogy az öntöde pora, ahogyan a többi bűnbakká lett környezetszennyező vállalaté sem látszik messzebb, csak a város fölött, csak a közvetlen környezetben. Azokra meg kifigyel oda, fönn ? MAGEDÍT