Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-22 / 170. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAQYARORSZÁQ HÉTFŐ, 1991. JÚL. 22. A hét A hét eseménye a Hetek londoni találkozója, a hét főszereplője Mihail Gorbacsov volt. A londoni csúcs, amely napirend-megállapítás nélkül két témakört - a „nemzetközi rend erősítését", és az üj „demokráciák támogatását" - tűzött ki, végül mindkettőben történelmi jelentőségű határozatot fogadott el. (Történelmi általánosságok) A Nyugat rég belátta, hogy ha tetszik, ha nem, a szovjet gazdaság talpraállítására neki is szüksége van. Az a különös helyzet állt elő, hogy amennyiben a fejlett nyugati gazdaságok saját integrációjukat simán kívánják megvalósítani, ahhoz előbb a Szovjetuniót kell a maguk útjára terelni. Nem lehet európai integrációt teremteni egy elszigetelt, s ezáltal ellenséges pozícióban lévó hatalmas ország mellett vérgrehajtani. Kiváltképp akkor nem, ha az egykor a szovjet gazdaságtól függő kelet-európai országok így nem csupán magukra maradnának, de az ebből következő esetleges öszeomlásuk megint letérítené őket a piacgazálkodás - s ami ennél is veszélyesebb - a demokrácia útjáról. Mindemellett, a londoni csúcs elé tekintve igen nagy - országos - önhittség kellett volna ahhoz, hogy bárki azt higyje: a kis országok térsége fontosabb lehet a hetes csúcs résztvevői számára, mint a Szovjetunió. Ennek ellenére hétfőn a csúcs egyik nyitott kérdése mégiscsak az volt, hogy elvonja-e a Szovjetunió a keleti, de leginkább a közép-európai országoktól a Nyugat pénzét. Helyesebben fogalmazva: a segítőkészségét. Ehhez hasonló épületes aggályokra a Hetek amúgy is számíthattak. Egyrészt, mert a legfőbb támogató, Kohl német kancellár több ízben kijelentette: Németországra túlságosan nagy feladatot ró az, hogy jószerivel egyedül állja (ez persze túlzás: a valóságban mintegy 40 százalékról van szó) a keleti támogatást. Másrészt pedig, mert az átalakulásban lemaradt keleti államok - már amelyiket belső rendzavarai egyáltalán hagynak ezzel foglalkozni értékeléseiben egyre többször hangzott el a szemrehányás, miszerint az inegrálódó Európa maga hozza hátrányos helyzetbe őket. Ha csak a román sajtót említjük, már a csűcs előtt hetekkel megindult a „siránkozó" kampány. A román lapok elemzései szerint Bukarest, Szófia vagy Belgrád nem az országaikban tapasztalható politikai instabilitás miatt került hátrányba, hanem mert Közép-Európa (értsd: Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia) összefogása „megakadályozza" a nyugati tőke beáramlását. Ilyen előzmények után a csűcs hivatalos csúcs-részét lezáró szerdai gazdasági nyilatkozat érthetően több passzust is szentelt a térségnek. Ezek nem tartalmaznak ugyan mást, mint általánosságokat (a Hetek továbbra is érdekeltek a régió politikai és gazdasági reformjainak sikerében, s ehhez ezentúl is támogatást kívánnak nyújtani), mégis, ezek az általánosságok egyedülállóak a Hetes találkozók eddigi történetében. (Csúcs hátán csúcs) Általában kínos dolog, ha egy házigazda hetekkel a vendég érkezése előtt már arról nyilatkozik, nem szeretné, ha vendége volna a látogatás központja. Most ezt Major brit kormányfőtől senki nem vette rossz néven. Bármit mondhatott, a londoni csúcs fő attrakciója mégis Mihail Gorbacsov látogatása volt. Még a biztonságpolitikával foglalkozó témakörben, amelyre Gorbacsov - az előzetes, többszöri levélváltás után nem volt hivatalos, még abban is főszerepet kapott. A hadászati támadófegyverek ellenőrzéséről és leszereléséről régóta húzódó START-tárgyalások ugyanis általános meglepetésre épp a londoni Gorbacsov-Bush különtalálkozón vettek váratlan fordulatot. Bush elnök már kedden, jó előre bejelenttette: nem volt külön tervbe véve a START-szerződés múlt heti teljes kidolgozása, s nem akarja, hogy a G-7-es találkozót egy leszerelési megállapodás témaköre uraljon. Ezek után aztán lehetett találgatni: az előző heti, sikeresnek nem mondható Baker-Besszmertnih tárgyalás után vajon Gorbacsov érkezett-e valami fontosabb - netán ekkorra időzített - kompromisszummal Londonba, vagy Bushra hatott a Hetek történelmi felbuzdulása. Meg kell jegyeznünk, ez utóbbi változat kevésbé hihető, főként ha a megegyezést követő - csütörtöki - amerikai napilapok véleményét tekintjük. A The New York Times és a The Washington Post, bár kommentárjuk álláspontja eltér Gorbacsov (és egyáltalán a Szovjetunió) megsegíthetőségét illetően, abban megegyeznek, hogy Bush „elképesztően passzív" módon szerepelt Londonban. De végülis mindegy, az sem kizárt, hogy a külügyminiszterek egyszerűen taktikai okokból hagyták elnökeikre a bejelentést Az eredmény ugyanaz, a kettős sajtótájékoztatón már csak az ahngzott el, hogy a START-szerződés minden lényeges kérdése megoldódott, s a genfi tárgyalóküldöttségeknek már csupán az utolsó simításokat kell elvégezniük. De Gorbacsovnak, aki arra a napra ezáltal egyedüli főszereplővé lett, egyéb meglepetése is volt: a londoni csúcs zárónapján, július végére, a történelmi dokumentum aláírására, újabb elnöki csúcsra hívta meg Bush-t Moszkvába. Az események tehát csupa történelmi jelzőkkel illethetik (és illetettek), s ki emlékszik már arra. amikor Bush és Major óvatos nyilatkozatokkal noszogatták egymást a beismerésre: Gorbacsovnak ott a helye Londonban. (Szovénia elszakadóban - Horvátországtól?) Az elmúlt hetek eseményei után, legalább egy hétre szívesen elfeledkeznénk Jugoszláviáról. Sajnos ezúttal sem lehetséges. Az intézményes brioni tűzszünet ugyan hatályban maradt, a nem reguláris csapatok szórványos összetűzései sem robbantottak lu - keserű a szó - Jgazi" háborút Horvátországban, az általános helyzet azonban különös módon éppen az enyhülés jeleivel mutat egy újabb (lehetséges) konfliktus felé. Lássuk, hogyan. A jugoszláv szövetségi elnökség csütörtök éjszaka befejeződött ülésén a jugoszláv válság „szlovéniai részét" illetően fontos döntést hozott. Három hónapon belül kivonják Szlovéniából a jugoszláv néphadsereg minden katonáját. Ez a szlovén függetlenség szempontjából igen nagy jelentősséggel bír. A szövetségi katonák már a határozató követő napokban megkezdték a kivonulást, Szlovénia örül, úgy tűnik eleresztették. De arra azért érdemes felfigyelni, hogy vajon miéit éppen a horvát nemzetiségű Stiepe Mesic szövetségi elnök voksolt egyedül a határozat ellen. Vajon nem tart-e Mesic egy esetleges katonai erőgyűjtéstől, attól, hogy a Szlovéniából Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába vezényelt csapatok stratégiailag immár nem lekötve túlságosan közel kerültek az ugyancsak függetlenségre törő Horvátországhoz? S vajon nem kerül-e távolabb Szlovénia a horvát köztársaságtól, távolabb, mint a jugoszláv szövetségtől? SOMOGYI P. SÁNDOR / Göncz Árpád találkozott Cossiga elnökkel Göncz Árpád köztársasági elnök - miután részt vett az észak-olaszországi Cividale városkában az öt ország művészeit felvonultató közép-európai színházi fesztivál megnyitásán, s megtekintette saját színműve (Magyar Medeia) ötnyelvű előadását találkozott és rövid megbeszélést folytatott Francesco Cossiga olasz köztársasági elnökkel. Az olasz államfő rövid nyaralásból érkezett egyenesen Cividaléba hogy megtekinthesse az előadást. Ebben még Cossiga elnök budapesti látogatásakor és ottani találkozójukon állapodtak meg. A most először megrendezett színházi fesztivál a Pentagonale együttműködés keretébe illeszkedik: magyar, olasz, osztrák, csehszlovák és jugoszláv együttesek, társulatok, zenekarok tartanak tíz napon át zenés és prózai előadásokat, táncjátékokat, bábelőadásokat. Göncz Árpád és Cossiga rövid megbeszélésén, majd az ezt követő, késő éjszakába nyúló vacsorán is a Pentagonále együttműködés jelentette a fő témát. Mindketten hangsúlyozták, hogy ez az ötös, de rövidesen (Lengyelország csatlakozásával) hatosra bővülő együttműködés fontos szerepet játszik abban, hogy a közép-európai térség űj demokráciái csatlakozhassanak Európához, vagy mielőbb visszatérhessenek oda. A magyar és az olasz államfő egyaránt nagy jelentőségűnek tartotta, hogy a regionális együttműködés hamarosan hexagonáléra bővül, Lengyelország csatlakozásával. - Ez új lehetőséget kínál mindenkinek - mutatott rá Göncz Árpád, emlékeztetve arra, hogy a lengyelek bekapcsolását Magyarország kezdettől szorgalmazta. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a regionális együttműködés nem irányulhat senki ellen, nem szabad, hogy kirekesztő jelleget öltsön. A megbeszélésen, amelyen jelen volt Gianni de Michelis olasz külügyminiszter, Jugoszlávia problémája csak érintőlegesen merült föl, miután Budapesten már mindkét fél ismertette ezzel kapcsolatos - egymáshoz közelálló - nézetét. Cossiga ismét leszögezte: - Jugoszláviának a jelenlegi határokon belül kell demokratikus új együttélést kialakítania, az ott élő nemzetiségek jogait egyformán figyelembe véve, és békés úton. De Michelis előzőleg beszédében kifejtette, hogy az Európai Közösség azt várja: a következő három hónap alatt Európának is megfelelő, tartós megoldás és elrendezés alakul ki a Jugoszláviát alkotó népek és nemzetiségek között, az egyoldalú és erőszakos akciók mellőzésével. Szlovénia nem számíthat enélkül elismerésre a közösségi tagországok részéről - adta világosan értésre a jelen levő Milán Kucan szlovén elnöknek az olasz diplomácia vezetője. A magyar köztársasági elnök szombaton a közeli Udinébe, Friuli tartomány székhelyére látogatott, ahol a polgármester fogadta ót. Délelőtt megkoszorúzta az első világháborúban elesett magyar katonák sírát, és ellátogatott az Isonzo folyóhoz (az egyik nagy világháborús csata színhelyére) is, ahol szintén koszorút helyezett el. Göncz Árpád délben a trieszti és udinei gazdasági kamara szervezésében olyan üzletemberekkel találkozott, akik magyarországi beruházásokban érdekeltek. Az ebéden a magyar gazdaság és a két ország közötti gazdasági együttműködés kérdéseiről esett szó. (MTI) Felkérés tartózkodásra A bősi vízierőmű építése ellen tiltakozó Eurolánc polgári kezdeményezés arra kéri magyarországi támogatóit és szimpatizánsait, hogy ne vegyék ki részüket a nyugatszlovákiai Somorja környékén zajló megmozdulásokból. Szeretnék ugyanis megakadályozni a nemzeti feszültségkeltés lehetőségét a szlovákiai közvélemény körében. Mint Benkovics Klára, az Eurolánc szóvivője az MTI prágai tudósítójának telefonon elmondta, a szlovákiai tömegtájékoztatás jelentős része tárgyilagosan számol be a vízlépcsőépítés ellen tiltakozók akcióiról, és arról, hogy a helyi lakosok által indított kezdeményezésről van szó, amely szülőföldjük környezetének megvédését célozza. Vannak azonban olyan sajtóbeszámolók is, amelyek sokat sejtetően arról írnak, hogy „tudják, honnan fúj a szél...", ezért az Eurolánc azt kéri a magyar állampolgároktól és szervezetektől: ne utazzanak a helyszínre, ne vegyenek részt a tüntetéseken. Örömmel fogadják ugyanakkor a szervezők, ha külföldről is támogató nyilatkozatok érkeznek hozzájuk, vagy ilyen állásfoglalásokat más módon közzétesznek. (MTI) xxmísusmismiíiim's svmmswmn Csökkent a forgalom Hegyeshalomnál Vasárnap a délelőtti órákban megszűnt a várakozás a hegyeshalmi közúti határátkelőhelyen. A török ostrom az előző napokban levonult: pénteken 105 ezren, szombaton pedig 101 ezer 600-an lépték át a határt Hegyeshalomnál, mindkét nap kétszer annyian, mint a nyári nagyforgalmi napokon. Az átlagos napi 50-60 vízummal szemben pénteken és szombaton is 4000-néI több vízumot adtak ki. Ezek zömét azok a tranzitutasok igényelték, akik a jugoszláviai események miatt Magyarországon keresztül igyekeznek haza nyári szabadságra. A hegyeshalmi határátkelőhelyen felkészültek a hét végi török invázióra. A belépőket 10 forgalmi sávon fogadták tekintettel arra, hogy a német baden-württembergi tartományban pénteken fejeződött be az iskolai év és a határőrizeti szervek számítottak arra, hogy a tömegesen hazainduló török vendégmunkások és családjaik a hét végén érik el hazánkat. Vasárnap azonban számottevően csökkent a zsúfoltság, hajnalban és kora reggel ugyan még 1 órás veszteglést követően jutottak hazánk területére a Magyarországra tartó turisták, illetve a tranzitutasok. Délelőtt viszont már nem kellett várakozniuk a ki- és beutazóknak. Vasárnap délelőtt 11 óráig egyébként 5800 járművel 21 ezer 500-an, a törökökön kívül németek, hollandok, angolok és jugoszlávok, kifele pedig főként magyarok lépték át a határi és 1350 vízumot adtak ki. (MTI) föm&zm&mmmmmmmmmmsimis Radoman Bozovic szerint: A tények másról tanúskodnak Mint már hírt adtunk róla, pénteken és szombaton a Csongrád megyei önkormányzat vendégeként Szegedre látogattak a vajdasági kormány képviselői. Hivatalos sajtótájékoztatójukon a megjelent újságírók elsősorban dr. Radoman Bozovic, a Vajdasági Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa elnökének megnyilvánulásaira voltak kíváncsiak. A montenegrói származású, középkorú politikus eddigi, botrányokkal terhes, ám töretlen karrierje Szabadkán kezdődött. Először a város polgármesterével került összetűzésbe, majd a vajdasági magyar nyelvű sajtó képviselőivel. Legutóbb Antall József miniszterelnök Vajdasággal kapcsolatos kijelentését bírálva keltett feltűnést Jugoszláviában. * - Miként vélekedik a magyar kormányfő Vajdasággal kapcsolatos legutóbbi nyilatkozatáról? - Úgy vélem, hogy Antall úr és a magyar kormány később kialakított véleménye, melyben a jugoszláv válsággal kapcsolatban Szerbia, s ezen belül a Vajdaság helyzetét emlegeti, pontatlanságokat tartalmaz. hiszen a történelmi tények egészen másról tanúskodnak. A trianoni és a párizsi békeszerződés egyáltalán nem rendelkezik a Vajdaság területi kérdéseit illetően, hanem kizárólag szuverén államok nemzetközileg is elismert határait szabja meg. Ne feledjük, 1918-ban a Vajdaság és Bácska lakóinak határozata alapján e régiókat visszacsatolták az anyaországhoz, Szerbiához. Ennek ellenére addig érthető a magyar kormány a jugoszláv poliükai helyzet, és így a magyar kisebbség helyzete miatti aggodalma, amíg nem kíván belügyeinkbe avatkozni. A vitás kérdéseket európai módon, tárgyalásos alapon kell rendeznünk. - Bizonyára hallott már arról, hogy az utóbbi időben egyre több sorköteles fiatalember érkezik a Vajdaságból Magyarországra turistaként, valójában azonban mint menekült. - Úgy tűnik, hogy bizonyos politikai erők, így a nacionalista pártok megkísérlik a problémák nemzeti alapokra helyezését, ezzel pedig belső problémáikról akarják elterelni a figyelmet. A menekültkérdést ezért tudatosan feltupírozott politikai manipulációnak tartom. A Vajdaságban senki nem veszélyezteti a magyar kisebbséget, de ha így lenne, Szerbia kötelessége, hogy megvédje a területén élő nemzetiségeket, a magyarokat éppúgy mint a németeket, szlovákokat, vagy a ruszinokat. - Itteni látogatása milyen hatással lesz a szerb parlamentben hozandó döntésekre? - Ami a szerb törvényhozás munkáját illeti, most az új alkotmány alapján szeretné rendezni a kisebbségek helyzetét. Azt szeretném megjegyezni, hogy a szerb alkotmány Európában egyedülállóan kifejtette: a köztársaság a köztársaságban élő polgárok köztársasága, és ezzel a kisebbségek helyzetét is megnyugtatóan rendezi. Ha pedig a készülő nyelvtörvényre gondol, akkor meg azt kell elmondanom, hogy a hivatalos nyelv ugyan a szerb lesz, de azokon a területeken, ahol a kisebbségek élnek, ott megilleti őket a saját nyelv használatának joga. Nagyon boldog lennék, ha a szomszédos köztársaságok és államok valamelyikének alkotmányában ilyen szövegezésű cikkelyeket találhatnék. - Önt a politikai ellenfelei gunyorosan gyakran a Vajdaság főszerkesztőjeként emlegetik. Miként vélekedik erről? - Nekem tetszik a titulus, de sajnos, nemigen hallgatnak rám e minőségemben a valódi főszerkesztők. Mint a vajdasági kormány elnöke alkotmányos és jogi felelősségem tudatában be szeretném tartatni a demokrácia játékszabályait. Tudomásul kell vennem, hogy néha én is elkövetek hibákat, s nem haragszom a sajtóra, ha kritizál, hiszen ez a dolga, de az állam által alapított sajtónak is tudomásul kell vennie, hogy az államnak is bizonyos lehetőségei, alapítói jogai vannak. * A sajtótájékoztatón a szegedi Csókási György rejtélyes eltűnésével kapcsolatban feltett kérdések gyakorlatilag megválaszolatlanok maradtak, s a kínos szituációt Rudi Sova Jugoszlávia budapesti nagykövete kísérelte meg - nem sok sikerrel - feloldani, ugyanis a hallottak sehogy sem támasztották alá a Jugoszlávia, iUelve Szerbia demokratikus berendezkedéséről hallottakat. VARGA IVÁN