Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-18 / 167. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. JÚL. 18. DÉLMAQYARORSZÁQ KÖRKÉP 7 Bűnügyi krónika Chanel Magyarországon Gyenes Kálmán albumából A Szeged kisvasútjáról és volt vasutasairól nemrég megjelent cikk apróbb megjegyzéseket kíván. Az igaz, hogy elhamarkodott döntéssel, (egyeseknek valóban útban volt), magyarázkodásokkal szüntették meg a kisvasutat, amely­nek sorsa felett 1974. december 5-én döntöttek úgy, hogy a forgalmat 1975 szeptemberétől közútra kell terelni. A kisvasút sorsáról már a hatvanas évek második felétől beszéltek, mondván, gyenge a forgalma, de azért kellemes színfoltként porosz­kált továbbra is Szeged homok­világában. A kisvasút forgalomkezdésének pontos ideje: 1927. február I . de megszületésének gondolata 1907-re nyúlik vissza, amikor elhatározták, hogy gazdasági vasutat létesítenek, a mintegy 35 ezer fős tanyasi la­kosságnak Szegedhez kapcsolására. A megvalósítás következő szálai a Tisza Szálló tükörtermébe vezetnek, ugyanis 1912. május 5-én Kertész János elnökletével elhatározták, hogy a kisvasutat a Babakeresztig vezetik ki, és onnan ágaztatják el. Az egyik ágat a csorvai műút mentén kívánták megépíteni, a másikat Szeged kisvasútja Alsóközpontig (ma Mórahalom) tervezték, de már akkor is tovább gondolkoztak. Ekkor választották a kisvasút elnökéül a neves szegedi Regdon család Sándor nevű tagját. A megvalósítás, elsődlegesen az első világháború kitörése miatt, sokat váratott magára. A megvalósítási terveket 1926-ra Szesztav László mérnök készítette, és az erre épült megvalósításokkal 1927-re el is készültek. A 72 km hosszú pályára 12 állomást állítottak. Az építés ötmillió pengőbe került. A város önkormányzata az építkezésekhez külföldi kölcsönt vett fel, de a költségekhez a földtulajdonosoknak is hozzá kellett járulniok. Ekkor sokak izgató kampányba kezdtek a kisvasút ellen, de mégis. Puszta­mérges is kiépítette bekötóvonalát, így a kisvasút összesen 77,7 kilomé­terre növekedett. A vontatásra kezdettől fogva dízel-elektromos mozdonyokat alkalmaztak, mert ezek már akkor 50 százalékkal jobb hatásfokkal dolgoztak, mint a gőzmozdonyok. Forgalma kezdettől igen kedve­zően alakult a személyszállításban, de a tehervontatásban is. Naponta ezer embert szállított, és teherfor­galma is a számított felett alakult. Az ünnepélyes forgalomátadási beszédet Hermann Miksa (1868­1944) műegyetemi tanár, keres­kedelemügyi miniszter tartotta a Rudolf (ma Roosevelt) téri főállo­máson, amelynek elsó állomásfőnöke Csóty Jenő volt. 0 már az építke­zések kivitelezésében is alaposan kivette részét. A síneket a perecesi bánvából vásárolták. Eme kisvasút építésé és avatása jelentette a világ­háború utáni Magyarország elsó vasútátadását hazánkban. Annak idején a kisvasút vég­állomását azért hozták be a város szívébe, mert akkor ott is volt jelen­tős piac, az úgynevezett „makai", így a tanyai lakosság a vonatról leszáll­va mindjárt kitárhatta portékáját a vevőitek. A kisvasút a tanyavilágra úgy is hatott, hogy nyomvonala men­tén egymás után nőttek a kisebb­nagyobb települések, mint a szemek a szólőfürtön. A Pusztamérges­Kiskunhalas vonalat, ami 12 kilo­métert tett volna ki, sohasem építette ki Szeged városa, mert attól tartott, hogy a távolabbi részek lakói elpár­tolnak Szegedtói és Halasra járnak. A kisvasút újrahasznosításával e lap is sokat foglalkozott, 1975-től kezdődően, s talán az lett volna legkézenfekvőbb megoldás, hogy ez a technikai felkészültség lehetett volna a városkörnyék kiránduló­vasútja, miként Budapesten vagy számos helyen a keskenyvágányú vasutak, amelyek közül több is gazdasági vasútnak épült. Ez, ha meglennének az objektumok, ma is megvalósítható lehetne, hiszen az iit tanuló vasűtforgalmi középfokú szakközépiskola tanulóinak anyagi és szakmai lehetőséget is nyújthaina. Ezen túl az ásotthalmi erdő már napjainkban is vonzza a szegedi embert, s annak pihenóerdóvé való kiépítésével a kisvasút is szerepet kaphatna (kaphatott volna), de sajnos, akkori döntnökök erre sem gondoltak, vagy nem is akartak (?). Mindenesetre, kár a kisvasútért! Igaz, hazánkban, ebben a kis országban már közel 2 millió személygépkocsi fut. torlaszolja el a járdákat is. mintegy pléhkeríiést képezve. BATY.M JENŐ Árverésre kerül 3 ezer nm ÜDÜLŐTERÜLET Kiskundorozsmán, SZIKSÓSTÓFÜRDÓ közvetlen szomszédságában. Kerítés, villany és kút van. Az árverés időpontja: 1991. július 24., lOóra. helye: HÓDGÉP, Hódmezővásárhely, Erzsébeti út 5. A bánatpénz összege 100 ezer forint, melyet az árverés kezdetén kell letétbe helyezni. Üi.: Szeli Ferenc, tel.: (62) 45-211/137. Megszerezte a francia Chanel cég termékeinek kizárólagos magyar­országi forgalmazási jogát a Dove­Fruct Kereskedelmi és Raktározási Kft. A szerződés értelmében szep­tembertől már kaphatók lesznek a cég által kiválasztott 40 hazai üzletben az 5-ös, a 19-es és a Coco márkanevű parfümök. A kft. eleinte nem importál nagy mennyiséget, csupán néhány ezer frankos forgal­mat tervez, mivel a márka piaci be­vezetése a célja. Ezért olyan koz­metikai állami és magánboltokkal köt szerződést, amelyek biztosítani tudják a termékek imázsának meg­felelő kereskedelmi színvonalat. A Dove-Fruct már csaknem húsz külföldi cégtől kapott kizárólagos képviseleti jogot, közlük az amerikai CPC-tól, a dán Dandytől, az angol Yardley-tól. A cég egyelőre csakis külföldi, minőségi élelmiszeripari, kozmeiikai és háztartási cikkek importjával, illetve azok magyar­országi forgalmazásával foglalkozik. A tervek szerint az idén mintegy 350 millió forint forgalma lesz, ebből körülbelül 40 millió forint nyere­ségre számítanak. A kft.-t tavaly alapította a luxemburgi Obegi Consumcr Pro­ducts csoport és a Hungarofruct Kül­kereskedelmi Vállalat. A vállal­kozást 60 millió forintos alaptőkével hozták létre, melyből 75 százalékkal a külföldi, 25 százalékkal a magyar fél részesedik. A magyar alapítónak opciója van, miszerint részesedését 50 százalékra emelheti, egyelőre azonban alaptőke-emelést tervez partnerével a közeljövőben. (MTI) Hova lett a szovjet arany? A londoni tőkés csúcs kapcsán felvetődött szovjet javaslat, hogy a Nyugat létesítsen 12 milliárd dol­láros „stabilizációs alapot" a rubel támogatására, ismét felvet egy régóta megválaszolatlan kérdést: mi történt a szovjet arannyal? A szovjetek kedden - elsó ízben ­adatokat közöltek aranykészletükről, azt állítva, hogy az állami bank aranytartaléka meghaladja a 374 tonnát. Ez azonban csak töredéke annak az aranymennyiségnek, amellyel amerikai titkosszolgálati értesülések szerint Moszkvának rendelkeznie kell. Egy nyugati devizaalap elősegí­tené a rubel árfolyamának stabili­tását. Ha a szovjetek szabadon átválthatóvá tennék a rubelt az amerikai dollárhoz és más nyugati valutához viszonyítva, amint az szándékukban áll, akkor a rubel árfolyama látványosan zuhanna, hacsak nem léteznék nyugat kész­pénz- vagy aranykészlet meg­támogatására. A kedden közzétett szovjet jelen­tést az ország aranykészleté­ről - amely más nemesfém- és devizakészleteket is felsorolt - Gera­senko, a szovjet állami bank elnöke és Kotelnyikov főkönyvelő írta alá. Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a CIA 1989-es becslése szerint a szovjeteknek akkor 73 millió uncia, vagyis mintegy 2 500 tonna aranykészlete volt. ami a mai unciánkénti 368 dolláros áron számítva csaknem 27 milliárd dollár értéknek felel meg. (AP) Helgáról semmi hír Igazi erópóbájuk ez a nyár a megyei és a szegedi rendőröknek. Változatlan hévvel, a hivatalos megfogalmazás szerint nagy erőkkel nyomoznak tovább a már harmadik hete elrabolt Farkas Helga után, közben két, halállal végződő, élet elleni bűncselekmény is történt. No és hogy egyetlen pillanatnyi nyugtuk se lehessen, arról két bolgár pincér és egy szegedi rablóbanda gondoskodott. A gazdag bűnügyi krónika részleteiről tegnap tartottak sajtótájékoztatót a főkapitányságon. A szegedi lány, Farkas Helga hollétéről, a rendőrség intézkedéseiről továbbra sem közöltek közelebbi tényeket. A bűntény országos üggyé v ált, igen nagy a jelentősége, hogyan végződik. Nem egyszerűen rendőri presztizsról, emberéletről van szó a jogilag zsarolásnak minősített ügyben. Az újságírók hiába kérdezősködtek, a nyomozás érdekeben dr. Tóth Lajos. főkapitány helyettes csupán annyit közölt, hogy viszonylag Leíró lakossági bejelentést kapnak! Éppen ezért senki, aki esetleg bizonytalankodik esetleges információja hitelességéről, ne tépelődjön, osSza meg a rendőrséggel. Ott majd utánajárnak, használható-e vagy sem. Egyébként rendőrségi, hivatalos közleményeket a lány apjának hozzájárulásával és a Belügyminisztérium sajtóosztályának helyeslő szakvéleménye birtokában adnak közre. Asszony a kukoricásban Szinte bizonyosan megtalálták a fábiánsebestyéni gyilkosság tettesét. A gyanúsított egy helybéli. 35 éves asszony, akire tegnapelőtt hajnalban bukkantak a község határában, a kukoricásban. Mint azt a nyomozást vezető dr. Odry László elmondta, a nő feltáró jellegű, beismerő vallomást tett. Valószínű, hogy tette elkövetése óta a kukoricásban bujdokolt, kétszer kísérelt meg öngyilkosságot. Mint ismeretes, a múlt hét végén, vasárnap délután találták holtan fábiánsebestyéni házának emeleti szobájában a 41 éves Grófik Jánost. A férfival a fejét, az arcát, a tarkóját és a hátát ért, számtalan fejszecsapás végzett. Ezt állapította meg az orvosszakértő, ráadásul a rendőrök megtalálták a helyszínen a jó méteres nyelű gyilokot. A kukoricásban elfogott nő, aki idegileg szinte teljesen összeroppant, köztudottan Gráfik barátja volt. Szörnyű tettének oka föllehetően a féltékenység lehetett. Nem gyilkoltak a rablók A szegedi Gutenberg utcában brutálisan halálra vert, idős férfi gyilkosai is hamarosan rendőrkézen lesznek, ígérte Odry százados. A nyomozók szinte bizonyosak, hogy a 71 éves Szabó Józsefre csoportosan támadtak. Ez az elkövetési mód egy ideig meg is tévesztette őket, amennyiben a tetteseket abban a rablóbandában vélték felfedezni, amelyet ugyanazon az éjszakán, június 20-án, a gyilkosság helyszínétől alig 200 méterre füleltek le. Most már tudják, az utcai rablóknak, akiket letartóztattak, nincs közük a gyilkossághoz. A két bűnügy közel egy időben történt, s egyéb bizonyítékokat is beszereztek. Hamis dollárok, alsónadrágban Gyanús százdollárosokra bukkantak Szegeden tegnapelőtt. Az egyik belvárosi üzletben dollárt kínáltak a boltosnak, aki azonban elküldte a valutázókat. Kis idő múltával azonban azok visszatértek, és különféle cikkeket pakoltak össze. Amikor fizetésre került a sor, elővettek 3-4 darab százdollárost. A kereskedő gyanúsnak találta a pénzeket, s megkérte vevőit, közösen ellenőriztessék a közeli valutásboltban. Annak vezetője tüzetesen meg is vizsgálta az egyik papírpénzt, s arra jutott, hogy hamis. Amikor ezt közölte, a „gazdag vevők" - mint később kiderült, bolgár pincérek ­elmenekültek. Rossen Radojev Emilov és Vassil Borissov Manikatov nem jutott messzije. A rendőrök Emilov alsónadrágjában eldugva még 31 darab száz dollárost találtak, amelyek közül 26 igen gyanús. Manikatov kocsijában pedig az ülés alatt még 3 hamis-gyanús százdollárosra bukkanlak. A bolgárokat letartóztatták, szakértők bevonásával tart az eljárás ellenük. IDÉNYZÁRÓ BABY-SITTER (pótmama) TANFOLYA­MUNKAT JÚLIUS 29-ÉTŐL INDÍTJUK. Jelentkezéseket még elfoga­dunk. Érd.: 25-417-es telefo­non. 10-14 óráig. IURIS KFT. Társasági formában működő építőipari szervezet főkönyvelöt keres. „Augusztus 2512" jeligére a Sajtóházba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom