Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-18 / 167. szám

4 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. JÚL. 18. m I Kii gálgyy H Ili LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHAZ, PE.: 153.6740. TELEFON: 12-825. A sorkatona munkaviszonya alapján az engedély kiadásának más területen dolgoztam 35 éven megtagadása mélyen sértő, fel- keresztül.) háborító és szabályellenes. (Csak. zárójelben jegyzem meg - még „Idősen kezdő vállalkozó" sohasem voltam vállalkozó, egészen (név és cím a szerkesztőségben) A folyó védelmében Egy leszerelés előtt álló sorkatona arról írt a DM július ll-i számában, hogy vállalata sorkatonai szolgálata alatt mondta fel munkaviszonyát. Az esettel kapcsolatban arról szeretném tájékoztatni levélírójukat és olvasóikat, hogy a Munka Törvénykönyve 26. paragrafus (4) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a jogszabályban meghatározott ideig nem mondhat fel a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatra bevonult és az onnan leszerelt dolgozónak. A 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 22. paragrafus (2) bekezdése szerint ez a tilalom a sorkatonai szolgálat és az azt követő három hónap alatt áll fenn. Az említett jogszabályokba ütköző felmondás érvénytelen. A Munka Törvénykönyve 29. paragrafusa értelmében a dolgozó kérelmére a munkaügyi vitát eldöntő szerv a felmondást hatálytalaníthatja, ha a felmondásban megjelölt ind6k valótlan, a felmondás jogszabályi tilalomba, illetőleg korlátozásba ütközik, vagy egyébként nem a megszabott módon történt. A 31. paragrafus (1) bekezdés szerint ha a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, a dolgozót olyan helyzetbe kell hozni, mintha munkaviszonya meg sem szűnt volna. Ha azonban a dolgozó a munkaviszony megszüntetése elleni panaszt hat hónap után nyújtotta be, a 19/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 10. paragrafus (4) bekezdése értelmében nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását és az eredeti munkakörben, vagy munkahelyen történő foglalkoztatását, továbbá munkabérkövetelést is csak a kérelem benyújtását megelőző hathónapi időre támaszthat. A munkáltató felmondása ellen tehát célszerű minél előbb benyújtani a kérelmet a munkaügyi döntőbizottsághoz. DR. PÁL LAJOS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MUNKAJOGI FŐOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE • i l / /. / Érdeklődéssel olvastam a Délmagyarországban a Tiszáról szóló írásaikat (Inkább a Szikin, július 8., A Tisza az egy tenger is, július 12.). Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy készüljön egy harmadik cikk is e témakörben. E cikket a folyó védelmében kellene megírni. Mi történik a folyó védelmében Szegeden? Szükség lenne egy szennyvíztisztító berendezésre, ami tudna javítani a víz minőségén, de erre még terv sincs - vagy tervpályázat sincs kiírva! A Vízművek, mint illetékes, tudomásom szerint sorba bünteti a vállalatokat a csatornákba engedett szennyvíz miatt. Azonban ettől még „Ottfelejtett" táblák Palackozott italárusítás - a másik oldalról Az elmúlt napokban több cikk is megjelent a Délmagyarországban a polgármesteri hivatal véleményéről a palackozott italok árusításáról. Kérem, jelentessék meg a másik fél véleményét is. A polgármesteri hivatal és a közgyűlés valóban vállalkozásellenes. Először bizonyították ezt a magas bérleti díjakkal. Most pedig az történt, hogy a központi rendeletet önkényesen megváltoztatták és megtagadták, beszüntették a palackozott italok árusítására szóló vállalkozói igazolványok kiadását. Tudom, hogy sok helyen valóban tiltott italmérés folyik, szennyezik a környéket. Az az indok még elfogadhatatlanabb, hogy az ABC-k dolgozói is reklamálnak, mert a vállalkozások olcsóbban árulják italjaikat. Hát ismét itt tartunk; az állami monopóliumok elsőbbségét védik - hivatalból. Azokét, akik az árucikkekre a mai napig sem írják rá az árát, hogy annyiért adhassák, amennyi éppen eszükbe jut. Én is vásárló vagyok. Nyugdíjkiegészítésként szerettem volna palackozott italok árusítására vállalkozói igazolványt kérni. Nem kaptam, mert hátha zugpálinkát fogok árulni. Ahelyett, hogy megbüntetnék, visszavonnák azok engedélyét, akik valóban ezt teszik, nem - most ismét azokat büntetik, akik vétlenek, mint a régi, szép, elvtársi időkben. Ha én valóban zugpálinkát árulnék, büntessenek meg, vonják be az engedélyemet, de gyanú-feltételezés Szegeden több helyen is „ottfelejtették" a várakozni tilos táblákat. Például a Szent Mihály utcában, a Szent István tértől jövet alig 50 méterre. Ezt régebben azért tették oda, mert kenderátvevő, illetve kenderszármazék-raktár volt az egyik udvarban. Tízméteres kiegészítő jelzés is volt. Miután a raktár megszűnt, a jelzést leszedték, csak a tábla maradt ott. Logikátlan egyébként, hogy az utca Szent István tér felőli végén körülbelül négy kocsi „várakozhat", az Utca hosszabb részén nem. Ezt használta ki a rendőrjárőr és sorra fizettette a tilosban parkolást, illetve várakozási díjat. Miért nem az egész utcában tilos a várakozás? A Vidra utcából jövet épp ezen a rövid szakaszon akadályozzák a behajtást a várakozó kocsik. Ez a tábla felesleges, mert az utca másik Meleg van az áruházakban is Idős, nyugdíjas ember vagyok és az egészségem is, mint az ilyen időskorú embereknek, már fogytán van. Kevés nyugdíjamból, ha vásárolok, igen sok boltot be kell járnom, hogy a legolcsóbbat és számomra szerényen megfelelő árut találjak. De nehogy azt higgyék, csak a pénztelenség a megpróbáltatás a bevásárláskor! A közelmúltban a Szeged Nagyáruház emeleti részén vásárolni akartam, de az elviselhetetlen hőség és levegőtlenség Játék az utcanevekkel Nemrég pecsétes papír hívott a Torony alá. Mentem, mer* kívánták, mondjam el gondolataimat Tápé utcanév-változtatásaival kapcsolatosan. Mentem, Tápé részönkormányzatának megbízásából. Jeles személyiségek között nem érzi jól magát a magamfajta, ha azok egyszersmind - bár meghallgattak szinte kiforgattak (volna) mindenestől, mindenből. Mentem pedig azért, hogy a Tápén erőszakkal elnevezett, ránk kényszerített utcaneveket megváltoztassuk. A Majakovszkij tér megszűnik, merthogy soha nem is volt ilyen terünk. Az iskolát és az óvodát ölelő utcák számozása alakul át, és volt (kitalált) tér, nincs tér. A közelben levő Zsukov tér helyett Gyékényes teret javalltam (mondom. Tápé testületének és a falufórumnak jóváhagyását követően, s az előbbiek megbízásából!). „Nem lehet, mert Szegeden már van ilyen!"- szólt az elutasító válasz. Mondom erre, hogy legyen Ingyenes tér. Merthogy a tér a hajdani Ingyenes dűlőn van ma. Azt elfogadták, azzal a módosítással, hogy maradjunk a fonetikánál és legyen Ingyenös. Mosolyogtam, minek is szóltam volna. A következő a Dobi István utca, aminek Ágas utca nevet javalltam. Jelentése: a hagyományos ágasos-csömpölyeges építkezésfonna megjelölésének részbeni megmentése. nicttck le megint, mert xievcszluito az. Ag és az Árnyas nevekkel. Nem fértem a bőrömben, hát nagyon szelíden bár ez a visszafogottság ilyen szituációban egyáltalán nem jellemző reám! - fölcsattantam. Mondván, hogy akkor magyarázzák meg nékem. IFJ. LELE JÓZSEF miért lehetséges „Nagy-Szegeden" Vártó-, Vértó-, Vár- illetve Váltó utca? Megmagyarázták. Naná!? A Dobi István helyébe - nyilván cinizmussal - a Lele nevet ajánlották, ami ellen viszont a leghatározottabban hadakoztam, tiltakozom ma is! Itt sem jutottunk ötről a hatra. Következett a Sziklat Sándor utca, melynek helyébe Tápé legjelesebb folklórkutatójának, egyben a hajdani kántortanítójának, Waldmann József nevét javasoltam. Hogy kántortanító volt, azért tartom föltétlen ideírni, mert ilyen minőségében gyűjtött, és vitte kórusát, egyúttal Tápét - nem túlzás! - világhímévre! Erre meg a meghívó urak csattantak fel, mondván: „Nem! Nem kell az idegen név!" Javalltak helyébe a Tanító utcát, s majd az egyik sarki házon márványtábla hirdesse, ki volt az a tanító, akinek nevére az utca „hallgat". Megint csak a mosolygásig jutottam el. Egy tapodtat se tovább. Nem handabandáztam, nehogy a Márosiak rám süthessék, mint hajdani elődeimre: keményfejű tápai gencs. Nos, ezt követően elővették az Orgona utcánkat, mjvel azt is meg kell változtatni mondották Ok. Egyikük elő is rukkolt: „Legyen Bogoss Béla utca". Nagy gondba estem, hiszen otthon erről nem volt szó. Azazhogy Bogoss fóesperes. Tápé templomépítójének neve fölmerült, de a templom közelében lévő, ma még névtelen utca vonatkozásában. De nem az Orgona utca neve helyett! Miután szépen átgondoltam, miként adjam elő mondandómat, nekibátorodva mondottam la': Szegeden tudom, lesz ismét Orgona utca. Noha egyáltalán nem hiszem, hogy jól döntenek majd ebben a kérdésben. Ugyanis igazabb lenne az Orgonaépítő utca elnevezése, mivel az közvetlenebbül jelezné Kováts István orgonaépítőt! Nos, erre a maguk nótáját felerősítve azt mondották a tanácsnokok, hogy legyen a tápai Orgona utca ezentúl Öspörös utca. Megütött szép hangzása, belementem; de kikötöttem, hogy erről otthon, a testületben és természetesen - az utca lakóival is beszélnem kell. Most, hogy a napokban két cikket is olvastam az Eszperantó utca kontra Orgona utca névváltoztatásáról vitát lapunkban, nem hagyhatom én se szó nélkül. Nem vitázom, úgy sincs értelme. Nincsen, mert bizony nincs nekünk, úgy tűnik, se javaslati, se beleszólási, s legfőképpen döntési jogunk semmiben. Akkor meg, minek?! Él sajnos továbbra is a föntről való meredek irányítás. Az ellen tenni, nékünk, egyszerű falulakóknak, részükről: nevetséges. Akkor hát, minek a részönkormányzat?! Máipedig a sok munkánk kőzött az utcanevekkel is kell foglalkoznunk; noha tudjuk, annál sokkal fontosabb dolgaink is vannak. Csoda-e hát, hogy a falu lakói és a testület tagjai egyre sűrűbben és egyre határozottabban beszélnek arról, hogy legfőbb dolgunk az újraönállósulás legyen! Hogy ne kelljen szemlesütve állni népünk elé, amikor végzett munkánk és eredményeink felől érdeklődnek. Köszönet A Hallássérültek Makói Csoportja nevében köszönetet mondunk a Tisza Fűszert Vezérigazgatójának és Szakszervezeti bizottságának, amiért június 1., 2., 3-án üdülőjüket csoportunk rendelkezésére bocsátotta - térítésmentesen. Vezetőség nem lesz tisztább a folyó! Érdekes lenne megtudni, htjgy a büntetésekből befolyt összeg hogyan segíti a szennyvíztisztító felépítését?! A visszaduzzasztott folyó csak fokozza a városi szennyvíz pangását a város körül, ami előbb vagy utóbb az ívóvíz ellátásában is érezteti a hatását. Munkám során jártam a felújított Gyulai Vágóhíd víztisztító berendezésénél. Az olasz gépsor ivóvíztisztaságú vizet enged ki az ü zem területéről. Van tehát megoldás! JÓZSA DÁNIEL SZAKUZEMMÉRNÖK „Tiltakozom a zárt ülés ellen!" oldalán (Juhász Gyula utcai) a várakozni tilos tábla az egész oldalra vonatkozik! A Juhász Gyula utca elején van várakozni tilos tábla, azonban ezt eleve nem tartják be. mert egyrészt bútorraktár, másrészt egy italkiadó raktár van ott, ezek előtt szinte egész nap állnak kocsik, amikkel a rendőrjárőr még soha nem foglalkozott, mintha ez az utca nem is létezne. A Szilléri sugárúton a Háló utcánál van várakozni tilos tábla, ami a lottózó utáni utcáig nincs feloldva - de nem is lehet látni, így a rendőrjárórök, itt, mondhatni „aratnak"! Ha az illetékesek bejárnák időnként az utcákat, bizonyára tucatjával találnának a fentlekhez hasonló, felesleges táblákat. CSENKEY ISTVÁN SZEGED Szatymaz község képviselőtestületének és tanácskozási joggal rendelkezőknek! Lelkiismereti szabadságommal élve tiltakozom a jelenlegi szociálpolitikai rendszer, ezen belül pedig a helyi képviselőtestület azon döntése ellen, miszerint „zárt ülés"-en fogják (fogjuk?) az ilyen jellegű kérelmeket elbírálni. Községünk vagyonának kezelése igenis közügy, legyen az bármilyen jellegű. Minden szatymazinak legyen meg a lehetősége meggyőződni arról, hogy kiknek a szájába repülnek a sült galambok. Félreértés ne essék: az önhibájukon kívül rászorultakat én mind erkölcsileg, mind anyagilag maximálisan támogatom! Meggyőződésem, hogy ha mindez nyilvánosan történik, akkor tényeken alapuló kritikának és nem a különböző intrikáknak lesz kitéve testületünk. Célom, hogy az információk az érdekeltekhez eljussanak, valamint az, hogy a ténylegesen rászorultak és ne az örököseik kapják meg a támogatást. A szociális egészségügyi és művelődésügyi bizottság július 19-én. délután 2 órai kezdettel ülésezik, melynek 4. napirendi pontja: „Lakásépítési, -vásárlási hiteltörlesztés támogatására benyújtott kérelmek elbírálása." Erről történő szándékos távollétemmel kívánok indítványomnak nyomatékot szerezni, s előmozdítani egy jobb szociálpolitika kialakulását. Kérem az érintetteket, hogy indítványomat vegyék figyelembe a szociálpolitika további alakításához. Szatymaz, 1991. július 15. Tisztelettel: CSÁNYI SÁNDOR HELYI KÉPVISELŐ A lift a betegeké Július 11 -én az „Olvasószolgálat,, rovatban „Kié a lift?" című írásra reflektálok illetékességből. Intézményünkben a lift természetesen a betegek mentőszállításának megkönnyítését és a szakrendeléseken megjelenő betegek szállítását szolgálja. A cikkben jelzett napon a lift nem szorult javításra és a liftkezelő nem tudott magyarázatot adni a szállítás megtagadására. Tekintettel arra. hogy már érkezett hasonló esetről bejelentés, saját dolgozóink részéről is, akkor a liftkezelő szóbeli figyelmeztetésben részesült; ezért a kulturált betegellátás biztosítása érdekében szerződéses munkaviszonyát a szerződés lejártakor nem hosszabbítjuk meg. DR. NÉMETH GIZELLA ORVOS IGAZGATÓHELYETTES leparancsolt az áruházból, vásárlási szándékomat feladtam és távozni voltam kénytelen. Úgy gondolom, hogy a vásárlók érdekében nemcsak az árukínálat és a figyelemmel való kiszolgálás kellene, hanem lényegesek a vásárlási körülmények minél jobb megléte is, amely ebben az áruházban kritikán aluli volt. DR. KATUZMAN ERNÓNÉ ROVATUNKBAN OLVASÓINK KÉRDÉSÉBE ADUNK VÁLASZT, ILLETVE SEGÍTSÉGET. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE., SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. A vagyonőri szolgálat díjazása K. M. Szeged. Vagyonőrt munkakörben dolgozik, ezzel kapcsolatban néhány munkajogi szabályozásról kér tájékoztatást. A munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről szóló rendelet kimondja, hogy az éjszakai pótlék ha jogszabály annak fizetését nem tiltja, illetve mértékét eltérően nem állapítja meg - 10 százalék. Kollektív szerződés - különösen huzamosabb időn át végzett éjszakai munka esetére - ennél magasabb értékű éjszakai pótlékot is megszabhat. Ha a munkavállaló rendszeres napi munkaidejének csak egy része esik éjszakára, részére átalány is megállapítható. A több műszakos munkaidőbeosztásban, valamint a folytonos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók műszakpótlékáról külön jogszabály rendelkezik. Munkaszüneti napokon (MT. V. 45. paragrafus) a dolgozónak nem kell munkát végeznie; az emiatt nem teljesített munkaidőre az átlagkeresete megilleti. Ha a dolgozó ilyen napokon mégis munkát végez, a munkavégzés nélkül is járó díjazáson felül az adott napra munkabér is megilleti. Mivel a vagyonőrök általában munkaszüneti napokon is dolgoznak, ezért a munkaszüneti napon is jogosultak díjazásra. Jogszabály rendelkezik arról, hogy a dolgozónak - a munkaidő megszakításával - lehetőséget kell nyújtani az étkezésre (munkaközi szünet). A rendelkezések azonban azt is kimondják: nem jár munkaközi szü - net annak a dolgozónak, akinek munkakörében lehetősége van arra, hogy bármikor étkezzen. Az őrök munkaideje ilyen, tehát külön étkezési időre nem jogosultak. Az alapítványról T. P.-né Szeged. Azt szeretné tudni, ha valaki alapítványt akar létesíteni, kihez kell fordulnia, ki adhat ehhez engedélyt, s hol található meg a vonatkozó rendelkezés? Alapítványt - alapító okiratban tartós közérdekű célra - magán- és jogi személy is létrehozhat. Az alapító okirat érvényességéhez az alapítvány célja szerint illetékes állami felügyelő szerv jóváhagyása szükséges. Ha az alapítvány célját tekintve országos jelentőségű, akkor az illetékes miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője illetékes erre. Ha pedig helyi jelentőségű alapítványról van szó, akkor a cél megvalósulásának helye szerinti városi (községekre kiterjedően is), fővárosi önkormányzati szakigazgatási szerve, illetve a megyei városi hivatala adhatja meg a jóváhagyást. Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, célját, az alapítvány céljára rendelt vagyont, annak felhasználási módját és székhelyét. Az alapító okiratban az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről és egyéb feltételekről is lehet rendelkezni. Az alapítványt az alapító vagy a felügyelő állami szerv által létrehozott kezelő szerv képviseli. Az ismertetett rendelkezéseket az 1987. évi 11. törvényerejű rendelet tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 1987. évfolyamának 38. számában „Egyes polgári jogi szabályok módosításáról" címszó alatt jelent meg. DR. V. M.