Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-16 / 165. szám

4 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAQYARORSZÁQ HÉTFŐ, 1991. JÚL. 16. Magán mennyország SOMOGYI P. SÁNDOR Éppen tíz napja, javában adatokat gyűjtöttem egy témáról, egy község önkormányzatának a többinél semmivel sem szövevényesebb üzleti ügye körül kialakult félreértések szétszálazásához, amikor délelőtt egy névre címzett, feladó nélküli terjedelmes boríték várt a szerkesztőségben. Mint kiderült, ugyanabból a községből származik, és ugyanabban a témában kíván tudomásomra hozni valamit. Hadd vessem itt jó előre közbe, Hogy gyűlölöm a borítékolt titkokat, a megtervezett jóslatokat, amelyek sohasem a jövőt megmutatni születtek, hanem mindig a jelen befolyásolására. Jelen esetben az újságíró befolyásolására. De folytassuk a borítékkal. A következők kerültek elő belőle: 1. Egy fehér papírlap, rajta haragos-zöld tintával, esetlen betűkkel írott szöveg: „A községben (megnevezéssel) vihar előtti csend. A polgármester hallgat." így, ezzel a két misszilis mondattal. A szerző - persze, értem - újságcímben gondolkodik, sőt, javaslatot tesz. Jókora tehetetlen dühöt mutat, ha valaki szalagcímben szeretné látni a másik megalázását. De ez eddig csak szánalmas volna. Van más is. 2. A község nemrég alakult közösségi egyesülete által kiadott lap három száma, amelyek közül kettő az engem foglalkoztató témát is érinti, mégpedig - újságtól szokatlan módon, de egyúttal helyénvaló óvatossággal - csak kérdések formájában. S ha a sugallat ezek után sem jutna érvényre, biztos, ami biztos, a borítékból egy harmadik papiros ij előkerül. 3. Egy részletesebb szöveg, a helybéli képviselő-testületnek és a választópolgároknak címezve, nyolc kérdést tartalmaz és mindjárt a bevezetőben kiköti, hogy ezek a már említett egyesület kardinális pontjai. A kérdések persze nem egyeznek a községi lap kérdéseivel. A szerző - egy kis rejtvény! - a hivatalos formulákat nem egyszerű emberre vallóan helyesen használja, olyan helyesírási és kifejezésbeli hibákat ejt azonban, amelyekkel, úgy véli, újabb kiutat nyit a névtelenségbe. A célja, gondolom, világos már: a zömében rosszindulatú feltételezéseket a címzett tulajdonítsa inkább az egyesületnek. Ez még így is nevetséges dolog volna, ha az utóbbi röpirat nem terjedt volna el a faluban is. Ma már tudom, kinek szól ez a jegyzet. És ahogy mondani szokás, az is tudja, akinek szól. Ismerem ezt a fajtát. Megteremti a maga mennyországát, elrendezi, rendbe teszi, de aztán roppant előzékenyen másokat küld előre. Hadd lássák ők. milyen az. Paraszti szokás felelevenítése Országos kalászfonó / pályázat Az őszi árpa aratásának megkezdésével egy időben országos kalászfonó pályázatot hirdqtett meg a törökszentmiklósi önkormányzat, a városi művelődési központ, a Gabonaforgalmi Vállalat, a Független Kisgazdapárt helyi szervezete és a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége. A pályázat célja: feleleveníteni a szép magyar paraszti szokást, megkeresni azokat az idős embereket, akik még értenek a kalászfonás mesterségéhez. A pályamunkákat augusztus 10-éig kell beküldeni a városi művelődési központ címére. Az alkotásokat szakértő zsűri bírálja el, a legszebbek készítői emlékplakettet, illetve jutalmat kapnak. A nyertes kollekcióból augusztus 20-án kiállítást rendeznek, majd az egész anyagot átadják a Mezőgazdasági Múzeumnak. •etwaíisimsmm Hantháza m®mmmmmmmwmmmMmmm özv. FARAGÓ SÁNDORNÉ Egy teremtett lélek sincs a nagy majorsági udvaron. Csak később tűnik fel: egy öregasszony piheg a hőségben az egyik távoli ház előtt. Kacsák pancsolnak egy tócsában a kis „település" egyetlen, ivóvizet adó kútja mellett „Vízvételezés 6-19-ig" olvassuk a kút melletti épület ajtajára kirakott táblán. -Grófi cselédek húzódtak meg itt hajdanán - meséli kísérőnk, Kecskeméti János, Ópusztaszer polgármestere. A lakások ma is szoba-konyhásak, nortonkút akad itt-ott, de az ivóvizet jelenleg is kannában viszik haza az emberek. Hajói emlékszem, huszonhét család él itt. MIHÁLY ISTVÁNNÉ Ez a major sokkal rendezettebb, mint a pusztaszeri. Valaha fűrészüzem, gépműhely, daráló is volt a majorban, de mind megszűnt sorban. Most már kénytelenek eljárni dolgozni a hantháziak: Szegedre, Baksra ingáznak naponta. A tervek szerint a déli autópálya a hantházi major közvetlen közelében visz el. Hogy mit hoz majd a majorban élők számára a gyorsforgalmi út megépülése? Egyelőre nem tudni. Csak sejthető: jobbít, könnyít az életükön, ami igencsak rájuk fér. Az öregek ugyan már nemigen törődnek azzal, mit hozhat nekik a holnap, a holnapután. A déli melegben üldögélő özv. Faragó Sándorné egykedvűen legyint mindenre. - Tudják mi az én panaszom? néz ránk keserűen. - Az, hogy élek... Négy éve temettem el az uramat. Az út túloldalán, a Mónus-dűlóben laktunk. Van két fiam, meg egy lányom. Élik a saját életüket. Ideköltöztem, hogy ne legyek annyira egyedül. De itt se jó... Itt sincs békém... Beszélgetésünkre egy másik özvegyasszony, Mihály Istvánné jön ki a házból. - Itt minden csak a küszöbig a mienk - mondja. A többi a téeszé. Azt kérdezi, hogy élünk itt együtt? Nem sok közünk van egymáshoz. Behúzódunk a házakba. Egy-egy „tyúkper" mindig akad, de ezt már megszoktuk. Harminchét éve lakom a majorban. A párom a Kaukázusban halt meg hadifogolyként. Egyedül neveltem fel a három gyerekem. Hatezer-száz forint a nyugdíjam. Várnám, hogy az uram után is adjanak valamit. A kérvényt beadtam már nagyon régen, de még válaszra sem méltattak. A polgármester úr azt mondja, legyek türelemmel, bonyodalmas egy ilyen ügy elintézése. Tudják, már arra is gondoltam, rossz helyre vitték az én kérelmem, félretették és talán sohasem veszik elő... Ha akarnánk se tudnánk megnyugtatni Mihály nénit. Beletörődött a sorsába. „Isten velük!" - köszön el. Szapora léptű asszony megy a kútra, kenyérrel a hóna alatt egy férfi tűnik fel. Farkaskutyájával együtt a majorszéli vegyesboltból igyekszik hazafelé. Kicsi, szűk a világ itt Hantházán... Kényszerű gabona-albérlet A felvásárlás is a termelöt sújtja? A számottevő különbség ott van, hogy a korábbi felvásárlási szisztéma szerint a teljes mennyisége/ megvették aratás után. s azt hatalmas silóikban, raktáraikban tárolták, sőt ők fizettek, ha a termelő saját raktárát vették igénybe. Az idén csak a harmadik negyedévi igényüknek megfelelő 52 ezer tonna gabonára kötöttek adásvételi szerződést így a vállalati gazdálkodási érdekeknek alávetett késleltetett felvásárlás a termelőket az azonnali bevételi forrásuktól fosztja meg. Az ó gondjaikat fokozza, hogy a hagyományos szovjet export helyett felkutatott piacok a korábbinál kisebbek, s rosszabbul fizetőck. A támogatások ismerete nélkül állnak a szerződéskötések, így a kiszállítások kezdési időpontja is eltolódhat. Azonnali számlákat „talán majd lesz" pénzzel fizetni lehetetlen, ezért alakult ki a tízmilliárdot meghaladó rendkívüli hiteligényük. A vállalat saját exportkeretére, illetve két külkereskedő cég részére LiMwawriMtwr'":" "joc ár 1 r Tavaly 156 ezer tonna kalászos gabonát vásárolt fel a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Kiss Tibor igazgatóhelyettes szerint aratástól aratásig az idei termésből 140 ezer tonnány ira lesz szükségük. Az őrlésben nincs számottevő különbség, visszaesés a takarmányeladásokban várható. Ez önmagában nincs arányban a termelők körében tapasztalható pánikhangulattal, a 100-150 ezer tonna körülinek emlegetett eladatlan tételekkel. 65 ezer tonnányi gabonát kíván majd megvenni. Az említett okok miatt aláírt szerződés mutatóba sincs. Biztató fejlemény, hogy a GMV és az Odessza Területi Gabona Egyesülés a tervek szerint e hónapban létrehozza az Első Magyar-Ukrán Vegyes Vállalatot. Dolláros és árucsere-kereskedelem keretében 50 ezer tonna lisztet és gabonát kívánnak még az idén kiszállítani. A gabonásoktól 45 ezer tonnányi árunak elegendő raktárteret bérelhetnének a termelők, az érdeklődés egyelőre minimális. Aki teheti, inkább gépszínekben, saját magtárakban tárol, s reménykedik, hogy mire a napraforgónak vagy a kukoricának kell a hely, addigra elkel a portékája. Ha nem, akkor később veszi igénybe a kényszerű albérletet. A kérdés önként adódó: a tavalyinál alacsonyabb felvásárlási árakat a fogyasztók érzékelhetik-e? A GMV-nél az első lépés. hogy saját boltjaikban mázsánként 150 forinttal olcsóbban adják a tápokat, s a szemestermények árát is mérséklik. Az arányok megtartása a kukoricával sem teszérdekében nek kivételt. A vállalat piaci magatartását a gabonatermelők és érdekvédelmi Szervezeteik többé-kevésbé megértik, s a számukra előnytelen vonásokat kényszerlépésként értékelik. A leginkább hangoztatott kivétel a korábbi termékértékesítési szerződés helyett alkalmazott adásvételi szerződés. Ezt többen a hatósági ár kijátszásaként fogják fel, ugyanis ebben a formában a szállítási és rakodási költség a termelőt terheli. A helyi Agrárkamara szerint ez a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tipikus esete.A napokban a két fél erről a témáról egyeztető tárgyalásokat kezd. Álláspontjukról ezt követően adunk hírt. T. Sz. L Padlástól a pincéig (3.) Drága komfortok A komfortigényt jól jelzi, hogy míg 1982ig azt az olajfűtést jelentette. '93-tól már a gázfűtés a több '88-ra többségivé válva, az utóbbi egy-két évben pedig a lakások 50-60 százalékát már etázsfűtéssel építették. Az összkomfortossághoz szükséges villany, illetve vezetékes víz a legtöbb házépítőnek rendelkezésére állt: Csongrád megyében a vizsgált időszakban épített 52 ezer lakás közül mindössze 14-be nem vezették be az áramot és 34-be nem készült vízvezeték. A közcsatornába bekötött lakások megyei aránya 60 százalékos, de ez a falvakra sajnos nem jellemző, ott jórészt a derítő, az emésztógödör „szolgálja" az összkomfortot. A csatomahiány szerencsére nem befolyásolta az építkezők azon törekvését, hogy lakásukban fürdőszoba legyen - 23 híján minden A nagyobb alapterületű, az utóbbi időben általában emeletes, két-három szintes vidéki családi házakat - mint azt a KSH megyei főelőadójától, Páiralvi Zsoltnétól kapott tájékoztatás is bizonyítja - átlagosan két év alatt építették fel, tették lakhatóvá Szeged környékén. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a községekben a kivitelezési költségek növekedése ellenére az új otthonok döntő többsége összkomfortos, sőt az utóbbi években - a lakosság anyagi helyzetének differenciálódását követve-elég sok luxusigényeket is kielégítő lakás épült, négy vagy több szobávaL új otthonhoz készült mosdó vagy fürdőszoba. Igen kedvezően alakult szűkebb pátriánkban a gázzal való ellátottság (kedvezőbben az országos átlagnál): az új lakásoknak körülbelül kétharmadát kötötték be itt a gázhálózatba (országosan csak négytizedét), az utóbbi öt évben pedig már nyolctizedét. Persze nem a komfortosítás játszott szerepet elsősorban abban, hogy a lakásárak és kivitelezési költségek ugrásszerűen emelkedtek (lásd a grafikont!). Ez erősen érezhető volt a községekben is, dacára annak, hogy nagymértékű volt a családi házak építésénél a családi, baráti kétkezi munkavégzés aránya. (A fajlagos lakásépítési költségeket ábrázoló grafikon csak a lakással kapcsolatos nettó építési költségeket mutatja; ezekhez hozzá kell még számolni a telekárat, a területelőkészítést, az áfát, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek költségeit.) Családi „munkaerőhitel", illetve állami pénzhitelek nélkül nem épülhetett volna ennyi üj otthon. A hitelek azonban mára kimerülni látszanak erre bizonyíték az, hogy az idén negyedannyi családi házat, társaslakást nem kezdtek alapozni, mint még két évvel ezelőtt. (Folytatjuk) SZABÓ MAGDOLNA ezer Ft/m2 25 20 15 10 5 0 Fajlagos lakásépítési költségek 1975-1990 1980 1985