Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-15 / 164. szám

4 SPORT DÉLMAQYARORSZÁQ HÉTFŐ, 1991. JÚL. 15. NAGY FUTÁSUNK Bogár János 12 és 24 óra alatt is új országos csúcsot futott! És most lássuk, mi minden történt a 24 óra alatt időrendi sorrendben. 12.00 óra: Elrajtolt a mezőny (37-en a 12. 29-en a 24 órás futást választották). Pár kör megtétele után - a pálya hossza egyébként 1239.2 méter volt - együtt halad az élen a Kis-Király, Fazekas, Szűcs és Mayer alkotta „négyesfogat", őket egy 18-20 fős csoport követi. A 24 órások sem óvatosabbak, szinte ugyanazt a tempót diktálták ők is, mint a „felnaposok". 14.00 óra: A vezető négyes (11-12 kört fut egy óra alatt) biztosan tartja pozícióját, a többiek valamivel lassabban követik az élbolyt. A 24 órásoknál Bogár 2 kör előnyt szerez a riválisokkal, Pólókkal és Semannal szemben. 16.00 óra: Fazekas elhúz a mezőnytől, 2 kört ráver a nagy esélyesként számon tartott KisKirályra. A másik kategóriában ugyancsak nő Bogár előnye, mozgásából ítélve jó formában, kirobbanó erőben van, talán ót viseli meg legkevésbé a nagy hőség. 18.00 óra: Az élen a helyzet változatlan, a 12 órásoknál Fazekas (62 kör) és Szűcs (60 kör) biztosan ártja pozícióját. Bogár (63 kör) szintén vezeti a mezőnyt, a szegedi Sípos (55 kör) és Simon (52 kör) a 4., illetve 7. helyen halad. 20.00 óra: Enyhült valamit a futókból sokat kivevő nagy hőség, s ez a későbbiekben tempójukon is érzékelhető. Körvonalazódik, az elsőség minden bizonnyal Fazekas (80 kör) és Szűcs (78 kör) között dől cl. Bogár (83 kör !) gyilkos tempót diktál, mögötte Sipos (73 kör) tartja negyedik helyét, Simon (7o kör) viszont egy hellyel előrébb rukkol. Három hölgy, Vass Mária, Gruber Orsolya és Pessek Szilvia is „beszáll" a versenybe, szeretnék megdönteni a női 12 órás futás világcsúcsát. Nekik másnap reggel 8 órakor ér véget az erőpróba. mmmummmtmmtmmmtmmmmmmmmmmMmmmámmm^ Megszállottság? Fanatizmus? Igen, az már maga az őrület, hogy valakik futva (kocogva, sétálva), olykor önmagukkal visakodva 24 órán, vagy „csak" fél napon át gyötrődve róják a métereket a szürke betonszalagon. És vannak ilyen .örültek" akik megteszik ezt, mégpedig az ultramaratonisták! Szombaton déli 12 órától vasárnap déli 12 óráig Szegeden, a Móra-parkban adózhattunk csodálattal annak a több mint száz kiváló sportembernek, akik a DAP (24 óra) és a Schöller (12 óra) Kupa keretében tették próbára akaratukat, kitartásukat. Amikor rajthoz sorakoztak a futók, árnyékban is volt vagy 32-35 fok, a Stefánia öreg fáin levél sem rezdült, „állt" a levegő. Mindez mit sem zavarta az elszánt maratonistákat, akik nekivágtak a részükről csupán csak becsülhető távnak... Nem kis meglepetésre, a különben igencsak gyengélkedő Kis-Király Ernő 21 órakor. 81 kör (99.835 km) megtétele után feladta a versenyt.. 22.00 óra: A helyzet változatlan, Fazekas (97 kör) és Szűcs (95 kör) biztosan halad a cél felé. Bogár (103 kör) eredménye csúcsot sejtet a 12 órásban, a szegediek tartják helyüket az erős mezőnyben. 24.00 óra: Fazekas (114 kör) bizonyult a legjobbnak, Bogár viszont 122 kört teljesített, a megtett táv 151.182 kilométer, új magyar csúcs! (A régit Kis-Király Ernő tartotta 150.824 kilométerrel.) A 12 órás futás véget ért, a többiek (29-en) azonban tovább rótták a köröket. Hajnal 1 órakor megfogyatkozott a társaság, a szegedi Simon László 101 kör (125.159 km) után nem bírta tovább a „gyűrődést", feladta a versenyt. (A közelmúltban két nagy futáson is részt vett, nem tudott kellően regenerálódni szervezete.) 02.00 óra: A megfogyatkozott mezőnyt változatlanul az országos csúcsot futott Bogár (130 kör) vezeti utólérhetetlenül, mögötte a jól futó Sipos István, Peter Polák és Jean Pierre Delhoial haladt egyaránt 119 kórreL OiOO óra: Bogár már a 144. kötettél tartott, de belelendült Sipos is, aki 132 körrel szegődött a francia Jean Pierre (133 kör) nyomába. 06.00 óra: Bogár futása (158 kör) ebben a kategóriában is csúcsot sejtetett, a szakemberek azt találgatták, vajon bírja-e végig az általa diktált iramot? (Mint a végén kiderült, bírta!) Sipos (141 kör) kissé visszaesett, ám továbbra is az élbolyban maradt. 08.00 óra: A világcsúcsdöntést kísérló hölgyeket „lecsengették", eredményeik messze elmaradtak az általuk reméltektől is, ugyanis Vass Márta 117.230, Gruber Orsolya 80.48o, Pessek Szilvia 71.92o kilométert teljesített. Bogár viszont rendíthetetlenül halad álmai megvalósítása, az újabb csúcs felé. 10.00 óra: Ismét benépesült a szökőkút kornyéke, mind többen és többen várták a delet, a nagy futás végét. Bogár tartotta átlagát, óránként 7-8 kört futott, elsőségére bármilyen tétben fogadhatott volna bárki. Sipost befogta a szovjet Valerij Gubar, mindketten 168 körnél tartottak. (A későbbiekben 1 körrel lemaradt Sipos, így meg kellett elégednie az 5. hellyel.) 12.00 óra: Óriási ováció fogadta a 24 órás futás bajnokai. Bogár Jánost, aki újabb csúccsal tetézte gyéreimet. A versenyek végredménye. Schöller Kupa, 12 órás futás (37 induló): 1. Fazekas Lajos 141.769 km, 2. Szűcs Antal 140.783, 3. Győri Ferenc 136.711 (mindhárom magyar) 4. Hary Arndt (német) 135.733, 5. Gábor József (magyar) 128.004, 6. Peter Buc (csehszlovák) 119.353. DAP Kupa, 24 órás futás (29 induló): 1. Bogár János 247.840 km, űj országos csúcs (a régit a szegedi Simon László tartotta 245.383 kilométerrel), 2, Peter Polák (csehszlovák) 237.841, 3. Seman Stefan (csehszlovák) 233.070, 4. Valerij Gubar (szovjet) 224.989, 5. Sipos István (magyar) 223.085, 6. Koratecki Valeri (szovjet) 213.200. Nők: I. Tamara Merzlikina (szovjet) 175.220 2. Jánosi Elvira (jugoszláv) 98.297 Ultramaratoni Híradónkban meghirdetett játékunk ny ertesei: Pontosan 562 levél érkezett arra a játékunkra, amit ezelőtt 22 héttel hirdettünk meg. Ekkor indult ugyanis az Ultramaratoni Híradó, melynek emblémáját 21 héten kellett gyűjteni azoknak, akik sorsoláson szerettek volna részt venni. A fődíjat - A stop-Per óra szaküzlet ajándékát - egy Casió karórát, a kisteleki Csaba Lajosné nyerte meg. Videókazettát nyert: Borát Attila, Szendrei József, Szabó János, Bata Istvánné, Kőhalmi Dénes, Szécsi Lajosné. Pólót vehet át: Balogh István, Farkas Erika, Mészáros Imre, Kalmár Béla, ifj. Kókai Zoltán, Kókai Gyula. Napellenzős sapkát nyert: Lajkó Jenőné, Vári Béláné, Engi Barbara, Tóth Sándorné, Polgár Annamária,BenilőFerenc, Székely Andrásné, Mihály József, Recski János, Tollas Domokos, Boér Árpád. „Bajusz" Csak állt (igaz hol jobbra, hol balra, hol előre, hol hátra dülöngélve), és nézte a rezdületlenül és méltóságteljesen mancsaira támaszkodó kőoroszlánt. Bár szemmel láthatóan nem a szomjúság kínozta a legjobban, a River együttes nagyszerű muzsikáján „kiszáradva" előhalászott megsaccolhatatlan életkorú szatyrából egy (újabb) üveg sört. Bontó - nincs... Kellemetlen. Oroszlán - van! Az is jó. Huszonhatodikra sikerült. A kő legyőzte a hirtelen mélybe hulló kupakot. Az erősen kopaszodó és harcsabajuszú úr (?) diadalittasan körbetekintett, a hálás közönség pedig vastapssal jutalmazta a nagy mutatványt. Hiba volt. „Bajusz" felbátorodott. Porondra, újabb elismerésre vágyott. De hiszen itt van a színpad! kapott volna tejéhez, ha valamelyik kezét ilyen magasságig mozgatni tudta volna. A lába viszont még vitte ót. Egyenesen a mikrofonok és a zenészek közé. Megérkezett. Úgy érezte, ismét bizonyítania kell. Egyre halványodó emlékei között megjelen(hetet)t egy - a TV2-n látott - afrikai rítustánc, és innentől kezdve már csak fel kellett idéznie a feketék mozdulatait. A rendezők tekintettel az ezres nagyságrendű tömeg fogékonyságára - öt percig hagyták őt érvényesülni. Aztán „lekísérték" a színpadról... ,.Bajusz" nem sértődött meg, de a zene helyett immár csakis a futókkal foglalkozott. Egy-egy kedves mondatot mindegyik felé elrepített, ám amikor az egyik hölgy együtt fordult a „célegyenesbe" a cseppet sem lankadó Sipos Istvánnal, a show-mann meghatódott: „Nicsak, egy szerelmespár! Óket megtapsolom!" Ez a reklám helye A DéTAlfökli Pincegazdaság, a DAP mind határozottabban helyet követel magának a piacon. A polcokon. A hűtőszekrényekben. Az asztalokon. Terményeivel. A Dudás László igazgató vezette munkaközösség, midőn nevét adta a 24 órás futáshoz, igen piacorientáltán mérte föl, hogy az egésznapos verseny során az emberi teljesítőképességet fölmérők folyadékvesztesége és annak pótlása: kulcsprobléma. Ki hogyan, miként tudja (többek között) eme gondot megoldani a DAP-biztosította kínálatból, egyénekre lebontva mérhető. Hűsítőiknek és erősítőiknek ilyen szerepe még nem volt a szegedi nyárban. Ilyen tömény szerepe. Még a Tisza is megingyeitictaé-