Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

Kelet és Nyugat között (2.) Nemzetek és államok SZOMBAT, 1991. JÚL. 13. ZAQ DM MAGAZIN 5 Az első pápa. aki mind az öl világrészt felkereste. VI. Pál (1963-1978) voll. Fél évvel pápává választása után ellátogatott a Szentföldre, ahol találkozott Atliénagorász konstantinápolyi pátriárkával. VI. Pál még 1964 végén Bombayba repült, ahol részt vett a XXXVIII. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszuson. 1965 októberében az ENSZ New York-i székházában mondott beszédében lett hitet a béke és a népek együttműködése mellett. 1967 májusában Fatimába mxmímmmmm zarándokolt. Ugyanebben az évben látogatott el Törökországba. 1968ban a bogotai eucharisztikus kongresszus alkalmából Kolumbiát kereste fel. Medellinben felszólalt a latin-amerikai püspökök konferenciáján. 1969 júniusában Genfben, az Egyházak Világtanácsánál tett látogatást. Azév nyarán Ugandába is elutazott. 1970 novemberdecemberében Teherán. Dacca. Manila. Samoa. Sydney. Djakarta. Honkong és Colombo voltak körútjának állomásai. VI. Pál pápa az 1970-es években már nem hagyta el Olaszországot. Ebben előrehaladott kora mellett bizonyára szerepei játszott egyre nehezebben elviselhető ízületi gyulladása. VI. Pál utódja. /. János Pál mindössze harminchárom napig ült a pápai trónon. 1978 októberében Karol Wojtylát választották meg pápának, aki a II. János Pál nevet vette fel. II. János Pál leik ipásztori útjait e cikk keretében lehetetlen részletesen ismertetni. Hiszen tizenkét év alatt a pápa az egész világot beutazta Alaszkától Ausztráliáig. és Japántól Peruig. Legtöbbször Két világjáró pápa A XX. század a technika évszázada. A rádió, a televízió és a műholdas müsorközvetítések korában mindenki otthon, kényelmes karosszékben ülve nézheti végig a nagy világ történéseit. Egyházi téren sincs ez másként! A világ televíziós társaságai hosszú évek óta közvetítik a római pápa egyházfői ténykedésének jelentősebb alkalmait. A médiák segítségével mindenki láthatja a pápával kapcsolatos fontos eseményeket, hallhatja főpásztori megnyilatkozásait. Mégis, a világtörténelemben soha nem utaztak annyit Szent Péter utódai, mint az utóbbi három évtizedben. 1991-ben ennek áldását a magyar katolikusok is élvezhetik, hisz nyáron a pápa hazánkba látogat. összesen ti; alkalommal - Latin-Amerikában járt. Ez mutatja, hogy a Vatikán megkülönböztetett figyelmet szentel a térségnek, ahol jelenleg a világ katolikusainak fele él. II. János Pál 1979 januári mexikói útját követően 1980 júniusában Braziliát. 1982 júniusában pedig Argentínát kereste fel. Ezután minden évben ellátogatott Középvagy Dél-Amerika országainak valamelyikébe. kivéve az 1989-es esztendőt. 1990 végéig huszonhárom latin-amerikai államban járt. Hét afrikai látogatása során harmincegy ország katolikusaival találkozott Marokkótól Botswanáig. Ázsiában hat utat tett. Az ott meglátogatott tizennégy ország közül kiemelhető Törökország (1979), Japán és a Fülöp-szigetek (1981), Korea (1984 és 1989), valamint India (1986). Negyedik ázsiai útjának folytatása volt látogatása Új-Zélandon és Ausztráliában 1986 november végén. Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában kétszer üdvözölhették a katolikus egyházfőt. A; európai országok közül négyszer kereste fel Franciaországot. Szülőföldjére, Lengyelországba szintén négyszer tért vissza (1979; 1983; 1987; 1991). Kétszer utazott Svájcba. Portugáliába az akkori NSZK-ba és Ausztriába. Egyszer járt Máltán. Spanyolországban, Írországban. Angliában. Izlandon. Finnországban. Svédországban, Dániában. Hollandiában. Belgiumban. Luxemburgban és Csehszlovákiában. A magyar katolikusok számára 1988 júniusi ausztriai útja a legemlékezetesebb. Ugyanis a magyar határ közelében, Trausdorfban (magyar nevén Darázsfalva) tartott miséjén a megjelent mintegy százezer hívó fele Magyarországról érkezett. A római pópa útjainak elsősorban vallási jelentősége van. Mivel azonban a pápa nemcsak a római katolikus egyház feje. hanem egyben a Vatikán államfője, ezért mindenhol ennek megfelelő hivatalos tiszteletadással, és személyét óvó biztonsági intézkedésekkel fogadják. A pápai latogatások megerősítik az adott országok katolikusainak öntudatát, és nagymértékben hozzájárulnak a katolikus hitélet elmélyüléséhez. Többször előfordult, hogy a ixipai utazások alkalmával elhangzott beszédek politikai súllyal bírtak. Ez érthető, hiszen II. János Pál sosem mulasztja el, hogy szót emeljen a fajilag, vagy gazdaságilag elnyomott, emberi jogaik gyakorlásában akadályozott emberek érdekében. Giczt ZSOLT MMNMMMMMMKMMIIMIIMMMNMIMft •ímmi&MMimmmmmimxiísxm Szerzetesrendek Magyarországon (3.) A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek - mint neve is mutatja - női szerzet, azaz apácarend. Nem tartozik a sok évszázados múlttal dicsekedő rendek közé. ám másfél százados fennállása alatt bebizonyította, hogy nélkülözhetetlen a katolikus leánynevelés területén. A rendel 1833-ban Szent Ágoston Regulája, valamint Fourier Szent Péter és Boldog Alix Le Clerc szabálya szellemében alapította Gerhardinger Boldog Mária Terézia Bajorországban. Notre Dame nővéreknek is nevezték őket. Hivatalos elnevezése: Scluwl Sisiers of Notre Dame. rövidítve S. S. N. D. Az alapító elsődleges célként a leányok iskolai - és iskolán kívüli - nevelését és oktatását jelölte meg. 0 maga is tanítónő lévén, megfelelő tapasztalatokat szerzett a XIX. század eleji leányoktatásról, leánynevelésról. Amidón megkezdte a rend a munkát, az alapító hármasával-négyesével küldte a nővéreket (apácákat, rendtagokat) a falvakba, a szegényekhez, valamint azokhoz, akik még ebben a környezetben is a legkiszolgáltatottabbak voltak: a gyermekekhez. fiatal leányokhoz. Tudta, mi fordul meg a nőkön a családban és a társadalomban, ezért akart nekik tudást, helyes értékrendet, szilárd világnézetet, és nem utolsósorban gyakorlati ismereteket is adni. 1848-ban az alapító áthajózott Amerikába. s olt is megvetette az alapokat: azóta már hét tartományban dolgoznak ott az iskolanővérek. Boldog Maria Terézia 18 58-han |otl \lugyarnrszágrtt, az akkoriban meg ha/ankhoz tartozó Temesvárra, ahol megalapította az Iskolanővérek magyar lartományal. A nővéreket tulajdonkeppen Csajágliy Sándor csanádi püspök hívta Temesvárra, mert korabban megismerkedett hatékony működésükkel. A századfordulóra a temesvári népiskolák (elemi iskolák) már mind a Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek vezetése alatt álltak, sót ók vezették a/. A VS OLDAL IRODALMI MAGAZINT SZERKESZTI ÚJSZÁSZI ILON V ottani tanítónőképzót és óvónőképzőt is. Nem véletlen, hogy a rend első magyarországi anyaháza éppen Temesvárott volt. Temesvárról indultak a nővérek újabb és újabb iskolaalapításokra, elsősorban Erdélybe és a közeli Bánátba. Bácskába. Csupán néhány helységnév az alapítás évszámával: Perjámos, 1860; Lippa, 1862: Gravica. 1864; Versec. 1864: Lúgos. 1874: Szeged. 1873; Földeák, 1881; Kiskunmajsa. 1894; Debrecen, Svetits-intézet. 1896. Majd a további terjeszkedés mérföldkövei: Nagybecskerek. Nákófalva, Kolozsvár. Dés. Gödöllő, Fonyód, Igal. Zsámbok, Pusztamérges. Csorvás, Kétegyháza. Makó. Az Iskolanővérek eleinte csak óvodákat, elemi iskolákat és árvaházflkat vezettek, de hamarosan áttértek a nagyobb városokban a leányok középiskolai (gimnázium, tanítóképző) oktatására (Temesvár. Kolozsvár. Debrecen. Szeged). A trianoni békeszerzódes során a rend számtalan háza idegéi) ország területére került, ahol helyzetüket az is nehezítette, hogy azok a katolikus magyar szülők, akik leányaikat a Miasszonyunkhoz járatták. nagyrészt elmenekültek a megszállás elől. Romániában és Jugoszláviában pedig az ortodox görögkeleti vallást támogatta az államhatalom. 1923-tól tehát Szeged lett a magyar Notre Dame apácák tartományi központja. Az 1948. évi iskolaállamosítások a Miasszonyunk-nővérek oktatási intézményeit sem kímélték. A máterokat kiebrudalták azokból az épületekből, amelyekben oly önzetlenül, hozzáértéssel és ügybuzgalommal munkálkodtak a magyar katolikus leányok nevelése-tanítása érdekében. 1950 augusztusaban azonban letrejött egy egyezmény az állam és a katolikus egyház között, amelynek értelmében a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek visszatérhettek két gimnáziumukba-kollégiumukba. mégpedig Budapestre és Debrecenbe, ahol azóta is vezetik a Palrona Hungáriáé Gimnáziumot, illetve a Svetits Katolikus Leánygimnáziumot. (Folytatjuk.) DR. CSONKARÉTI KAROLY A címben szereplő és mindenekelőtt különbséget jelent. Közép-Európa keleti felén jóval távolabb van egymástól nemzet és állam fogalma, mint egyebütt. Az európai civilizációban, a nemzetközi élet szóhasználatában szinte azonosnak veszik őket. így beszélnek Egyesült Nemzetekről, holott az ENSZ valójában nem nemzeteket, hanem államokat tömörít. A világszervezet tagjai kétségkívül államok, hogy egyben nemzetek is, az korántsem bizonyos. Ha nem állampolgárok politikai közösségét tekintjük nemzetnek, akkor semmiképpen nem. Az már egy másik kérdés, hogy a modern európai államok majd mindegyikében fontos szerepet játszott a nemzeti elv. az etnikai-nyelvi közösség szempontja. De Nyugaton általában előbb kialakult a gazdasági és politikai keret, a nemzeti nyelvre alapozott közigazgatás és jogszolgáltatás, mint maga a modern nemzetállam. Közép-Európában gyakran mást jelenteti nemegyszer ma is - az állami, illetőleg a nemzeti hovatartozás. A Habsburg birodalomban, vagy később, az Osztrák-Magyar Monarchiában élő magyaroknak. cseheknek vagy lengyeleknek általában nem az egész birodalom volt hazájuk, nem tartották magukat az osztrák nemzet részének. Es bőven lehet sorolni a további példákat. A 19. század elejétől egyre erósebb nemzeti öntudatosodás következtében a mi tájainkon kialakult egy olyan azonosságvállalás is, amely nemzet és állam kettősségén alapult. A nemzet részben a civil társadalomra emlékeztetően állt szemben az idegen állammal, a mi-ók megkülönböztetés formájában. Igy gondolkodtak a múlt században a lengyelek. így éreztek a magyarok a Bach-korszakban, majd a dualista kor előrehaladtával egyre többen a magyarországi nem-magyarok körében. Nem tudott végbemenni tehát az a folyamat. mely során az uralkodóhoz, a dinasztiához fűződő lojalitás áttevődött az új közösségre, a nemzetre. Mást jelentett az államhoz való kötődés, és mást a nemzethez. a kétféle identitás nem harmóniában, hanem inkább feszültségben volt egymással. Természetesen az itt élő népek számára is fontosak voltak az államiság történelmi hagyományai. E tradíciók a múlt század elején jelenthettek meglévő közjogi kereteket (Magyar Királyság, Csehország, Morvaország), önálló állami, sőt nagyhatalmi múltat (lengyelek), középkori hagyományt (Szerbia, Bulgaria, Havasalföld és Moldva). Némi egyszerűsítéssel három csoportba oszthatjuk térségünk népeit abból a szempontból, hogy milyen állami hagyományra támaszkodhattak a modern nemzet megalapozása során. Az első csoportba tartoznak a „három történelmi királyságnak" (Bibó) nevezett országok: Lengyelország. Cseh- és Morvaország. valamint Magyarország, es részben Horvátország. Ez az a terület, amelyei Oskar Halecki lengyel történész a nyugati civilizáció határvidékeként határozott meg. Körülbelül egy időben, az első ezredforduló táján kapcsolódott ez a három királyság értékeit, filozófiáját és politikáját tekintve a nyugati keresztyénség Európájához. Évszázadok alatt erős hagyománya jött itt létre az önálló államiságnak. A történelmi állam tudatát a 16-17. században egy széles és erős hordozóréteg, a középnemesség vitte tovább. A nemzeti-állami függetlenség gondolatvilága a reneszánsz és a reformáció európai forrásvidékéről táplálkozott, szembeszállva a külső hódítók, dinasztikus birodalmi szándékok törekvéseivel. Mindehhez hozzájárult az anyanyelvi kultúra meggyökerezése a 16. század második felétől. Igy az állami önállóság teljes vagy részleges elvesztése csak gyöngíteni, nem pedig elfeledtetni volt képes ezt a hagyományt. Egy második elkülöníthető csoport a balkáni népeké. Fontos itt is megjegyezni, hogy számukra a keleti kereszténység fölvétele bizonyos tekintetben eleve eltérő utakat jelölt ki. Róma és Bizánc világa nemcsak abban különbözött, hogy az egyiknek a latin, a másiknak a görög volt az univerzális nyelve, hanem világi és egyházi főhatalom viszonyát tekintve is. Az, hogy Nyugaton különvált. Keleten pedig összefonódott, hosszú évszázadokra meghatározó hatást gyakorolt a gondolkodásra és a politikára is. A középkorban a kelet-római birodalom vonzáskörzetében számos állani jött létre (Bulgária. Szerbia. Bosznia. Havasalföld. Moldva) de a 14-15. század folyamán az ottomán birodalom fennhatósága alá kerülve elvesztik önállóságukat, és hosszú évszázadokra megszakad a fejlettebb Európával tartott gazdasági és politikai kapcsolatok hálózata. Mint emlékezetes, Szerbia a rigómezei csataban (1389) vesztette el függetlenségét. Bulgária öl évszázadon keresztül viselte a török igát. így a társadalmi szerkezetben, a politikai gondolkodásban még nagyobb volt a távolság a kontinens élenjáró területeitől. A harmadik csoporthoz mindössze kél nép tartozik: u szlovének és a szlovákok. Viszonylag ők indultak a legnehezebb helyzetből, a saját államiság szinte minden hagyománya nélkül. A szlovénok nagy többsége a múlt század elején három osztrák örökös tartományban élt (Karintiában, Stájerországban, a szlovén többségű Krajnában), továbbá kisebb számban Görz és Gradisca tartományban és a Magyar Királyság délnyugati sarkában (Vas és Zala megyében). Kérdéses az is, hogy a szlovákok mennyiben tekinthettek vissza a 10. századi morva birodalomra, mint állami hagyományra. Magyarországon belül sem közigazgatásilag, sem felekezelileg nem különült el a szlovák nyelvű lakosság. A hagyományok, a „régi dicsőség" keresése szervesen hozzátartozott a nemzeti ideológia kialakításához. Lélektanilag magyarázható, hogy olt születtek a legszínesebb délibábok, ahol a legvékonyabb volt a valóságos történelmi tradíció. Kiss GY. CSABA