Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-12 / 162. szám

4 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. JÚL. 12. „Vevőnk a McDonald's is" Zsóter Ferenc, a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat doct liszttovábbfeldolgozó üzemeneí vezetője újságolta ezt a hírt. amikor a minap a kis telephelyen jártunk. Tízéves születésnapját ünnepli az üzem. ami alkalom a visszatekintésre, arra. hogy jelenről, jövőről beszélgessünk Az üzemvezetőn kívül Kertész Zoltán gyártmányfejlesztő segítségével ismerkedtünk meg az egyre többféle termékel előállító kisüzem munkájával. Kezdjük a múlttal. Gabonafelvásárló telepként szolgált hajdanán ez a munkahely, majd raktárként használták. Aztán jött az ötlet és a megvalósítás: a szegedi gabonaipar műszaki-technológut gárdája liszttovábbfeldolgozó üzemet alakított ki. Félkész konyhai termékek gyártására és sütőipari adalékanyagok készítésére kapott megbízási a 30 munkást foglalkoztató részleg. És a vállalkozás sikerrel járt, hiszen azóta neve, rangja lelt az itt gyártolt Unikorn termékcsaládnak, manapság pedig egyre több kisebb-nagyobb pékség fedezi fel es vasarolja a Rheupan nevet viselő sütőipari adalékanyagokat. Mintegy 60 pékséggel állnak kapcsolatban. Innen csak garantáltan jó minőségű arut kaphat a vevő. tudniillik az ellenórzes rendkívül szigorú. Nyilvánvalóan ennek köszönhető, hogy egyre több cég erdeklódik termékeik iráni. - Melyek a legkeresettebb gyártmányaik? - kérdeztük az üzem irányítóit. - A különféle panirozó porokra rendkívül nagy az igény. Szívesen vásárolják a fánk-, lángos- és palacsintaporainkat. Állandó vevőnk a szentesi BOV, mostanában éppen űj termékükhöz, a pulykasonka panírozásához szállítjuk nekik az árut, méghozzá tonnaszámra. A bajor fánkpor szintén slágereikkeink közé tartozik. Vetőnk lett a McDonald's is, amelyről köztudomású, hogy csak nagyon jó minőségű alapanyagból vásárol. Sokan keresik diabetikus készítményeinket. A vállalat szakboltjaiban jól fogynak búzatöretes. búzakorpás gyártmányaink. Talán nem sokan tudnak róla, de forgalmaznak üzleteink fehérjeérzékeny vesebetegek számára is készítményeket. Felfutóban a Rheupan termékcsalád, amelyet azért kedvelt meg a sütőipar, mert felhasználásával lágyabb tészta keleszthető, bélszerkezete egyenletesebb, héja nem tönk. Jobb minőségű kenyér és péksütemény állítható elő ezzel az adalékanyaggal. És hogy ne csak a pékeknek kedvezzünk, a háziasszonyoknak is kínálunk kenyérlisztport, amelyből otthon jóízű házikenyér készíthető. - Ilyen profilú üzem nincs több az országban. Tehát nincsenek versenyhelyzetben.. - Ez igaz. de piacainkat csak akkor tarthatjuk meg. sót akkor szerezhetünk újabbakat, ha olyan csomagolási technikát tudunk kifejleszteni, amely nem veti vissza termékeink eladhatóságát. Ma, ha drágának tartanak bennünket, azt a Csomagolási eljárásunknak „köszönhetjük". Ezen kell mielőbb változtatnunk. Ami pedig a gyártmányfejlesztésünket illeti, a jövő útja az, hogy minél többféle természetes alapanyagot használjunk fel az új koncentrátumok előállítása során. GOMBOS ERZSÉBET MWMNNMMMMKM mmimmmmmixmm Kistelek jegyzőjéhez Sok a mendemonda a kisteleki költségvetési üzem felszámolásáváI kapcsolatban. Ezért kértük a város jegyzőjét. Lengve! Istvánné doktort, foglalja össze röviden a sok szóbeszédre okot adó eset lényeget. A Költségvetési Üzemet meg kellett szüntetni, mert vesztesegesen dolgozón Átalakítása egyre sürgetőbb feladattá váll. A mai szűkös anyagi helyzetben az önkormányzat nem engedheti meg magának, különösen ha ésszerűbb megoldás is.kínálkozik, hogy egy ilyen ráfizetéssel dolgozó mamutcéget elviseljen. Természetesen a képviselők tudván tudták milyen következményekkel jár. ha a felszámolás mellett döntenek, de egyszerűen rákényszerültek erre a népszerűtlen határozatra. Nyilvánvaló, nem csak egy üzem létéről van sző, hanem emberi sorsokról is, mivel a július 15-étől érvénybe lépő intézkedés legalább 20-23 ember munkanélkülivé válását jelenti. Ennek ellenére sem változtathattak álláspontjukon- nem herdálható tovább ugyanis a köz vagyona A város üzemeltetési feladatait magánvállalkozásba adjuk, ami annyit jelent, hogy a lakóházak kezelésére, az ezzel kapcsolatos tennivalókra, a szemétszállításra, továbbá az intézményekben szükséges karbantartási, felújftási munkálatokra bérleti szerződést kötünk. A vállalkozóval abban egyeztünk meg, hogy harminc embert átvesz a Költségvetési Üzemtől. Az önkormányzat négy dolgozónak tud munkát felajánlani. A többiekről sajnos nem tudunk gondoskodni. Nekik kell új munkalehetőség után nézni, vagy munkanélküli segélyért folyamodni. De hát az érintettek ezt már elég régen tudják, hiszen az üzem átalakításáról és az ezzel járó létszámcsökkentésről idejekorán tudomást szereztek. Sokaknak az a véleménye, a drágább megoldást választottuk, inkább hagytunk volna mindent a régiben. Meglehet, hogy az átállás nem lesz túl olcsó, de meggyőződésem, hogy hosszú távon az idő mégis lyennünket igazol G.E. Zsombói Hírmondó A zsombói kulturális és információs kiadvány a Hírmondó legutóbbi szántának első oldalán a megváltozott autóbuszközlekedéssel kapcsolatos ironikus észrevételeknek ad helyet. Beszámol arról, hogy a falu gyermeknéptánccsoportja felvette a kapcsolatot az erdélyi Zabola község táncos gyerekeivel. Mészáros János összeállítása híreli, hogy a lielyi kábeltévé kiépítése meggyorsult, s lehet még jelentkezni a szolgáltatás igénybevételérc augusztus végéig 10 ezer 400 forint befizetésével. Kovács Zoltánná az iskolások sportsikereiról számol be. Zsírosné Vas Judit pedig az Aradi Jenő rajzversenyen elért szép eredményekről. Megtudhatjuk a Hírmondóból azt is, hogy augusztus 26. és 31. között az idei nyári gyermekprogramok zárásaként a művelődési ház néplánctábort szervez (a gyerekek étkeztetéséhez zöldség és gyümölcs felajánlását kérik). Közli a lap az autóbuszok új menetrendjét, továbbá a művelődési ház programjait, s a szerkesztők továbbra rí helyet adnak hirdctc-cknck. amiknek bevételevei a lap előjliitj-i költségeihez |árulnák hozza Padlástól a pincéig (2.) Nagyobb lakások Sokan kezdtek családi ház építésébe az utóbbi években: Ópusztaszeren, Zsombón. Szatymazon, Mórahalmon, Domaszéken, Sándorfalván és más községekben is a település arculatát is megváltoztató mértékben épültek új otthonok. A magánforrású építkezések családi, baráti kölcsönös segítő munkavállalással történtek jórészt - ennek ellenére nagyon sok az állami hitel az épületeken. A rokoni segédlettel, kalákában építkezők többsége nagyobbat markolt a malteroskonállal a családi szükségleteknél és teherbírásnál. s közülük sokan mara a hitelek törlesztésével birkózva állandó segélyezendő ügyfelei a polgármesteri hivataloknak. A lakásnagyság felmérése azt mutatja, hogy az átlagot tekintve a községekben élő új tulajdonosoké az előny, az alapterület 20 négyzetméterrel több számukra. Ahol sok lakás épült viszonylag nagy alapterülettel, ott sok közöttük a 100 négyetméter feletti. Az átlagos lakásnagyság a megyében az utóbbi 15 évben 30 százalékkal nőtt, 63 négyzetméterről 82 négyzetméterre. A Kisteleken 1976-ban épült 120 lakás átlagos alapterülete 75 négyzetméter volt. az 1980-ban épült 56 űj otthon alapterületi átlaga már 85 négyzetméter, az öt évvel későbbi «l»l>. J L MVXZ&mí A KSH Csongrád Megyei Igazgatósága főelőadójának. Pálfalvi Zsoltnénak statisztikáiból az is kiderül, hogy térségünkben az utóbbi évtizedekben a lakásoknak döntő többségét, háromnegyed részét magánerőből építették fel. 1976 és 1990 között 38 084 lakás készült „maszek", egyéni, családi beruházásban. A magánlakás-építés különösen a Szeged környéki településeken volt jellemző. Az elmúlt 15 évben 26 139 új otthont építettek úgy, hogy döntően a saját munka felhasználására támaszkodtak a kölcsönök mellett. Állami (OTP, takarékszövetkezeti) kölcsön nélkül azonban alig épúlt lakás; a 70-es évek második felében az összesnek hat százaléka volt kölcsönmentes, 1981-85 között négy százalék, 1985 és 1990 között pedig már csak két százalék. tmtmmm^mmmmmm^ 35 lakás átlagos alapterülete pedig 114 négyzetméter, majd a tavalyi évre visszaesik 88 négyzetméterre. Mórahalmon a '76-ban épített 4 lakás átlagosan 74 négyzetméteres volt, az 1980-ban felhúzott 35 otthon 88 négyzetméteres, az 1985-ben elkészült 27 lakás 103 négyzelméteres. csakúgy, mint a '90-ben befejezett 21 ház. Sándorfalva is nagyjából ezt a növekvő tendenciát követte: az 1976-ban épült 121 lakás alapterülete 78 négyzetméter, az 1980-ban épült 55-é 87 négyzetméter, az 1985-ben elkészült 63-é 96 négyzetméter, a tavaly épített 32-é pedig 84 négyzetméter. Zsombón '76-ban 19 lakás épült 76 négyzetméter alapterülettel, a '80-ban készült 9 ház már 98 négyzetméteres volt, az öt évvel később felépült 21 alapterülete már 107 négyzetméter, a tavaly elkészült 49 otthon átlagos alapterülete pedig 87 négyzetméter. A négyzetmétereket a kisebb településeken is szépen gyarapították: Dócon például az 1976-os 72 négyzetméteres átlagot 198l-re 97 négyzetméterre tornázták fel. de volt 110 négyzetméteres is (1989-ben két ház). Ferencszálláson az 1976-ban épült 12 lakás átlagosan 77 négyzetméter alapterületű, de azóta készült három 100 négyzetméteres (1983-ban) és két 111 négyzetméteres (1988-ban), majd 1989-től a 90 négyzetméter alatti (84, 88) a jellemző. Klárafalván szerényebb volt a vállalkozó kedv, az űj épületek többsége 75 négyzetméter körüli alapterületű. A: épületek „modernségét" az emeletek ráépítésével is kifejezték a Szeged környéki településeken !980-io a földszintes tájat vöítíírá jellemzőek, 1981-ben már körülbelül egyharmad részük emeletes, '83-ban már ötven százalékuk, '86-ra kétharmaduk. 1989-ben Mórahalmon és Sándorfalván kétszer annyi az emeletes, mint a földszintes, J ugyanez a helyzet '90-re Zsombón. Ópusztaszeren. s más településeken is. A rendkívül sok saját kétkezi munkával - és sok hitellel - épülő kisvárosi, falusi családi házak komfortfokozatban is igyekeznek meghaladni a városiakat. (Folytatjuk) SZABÓ MAGDOLNA Vállalkozás vagy bankkamatok? - A testületi ülésen is elhangzott, és a falu is bizonnyal felteszi a kérdést: hogyan lehetséges. hogy u kft. fenntartása egy magánvállalkozónak megéri, az önkormányzatnak viszont nem? - Ennek az az oka, hogy kettőnk vállalkozói érdeke nem teljesen egyezik. Az önkorA vártnál békésebben zajlott le a deszki képviselő-testület keddi értékelése a helyi részben önkormányzati tulajdonban lévő SZEFA kft.-röl. A döntést ismerjük: a 85 százalékos önkormányzati tulajdont még ebben az évben eladják a 15 százalékkal résztulajdonos Bolgár Jó zsef magánvállalkozónak, s ebből a községi közös 400 ezer forinttal gyarapodik, hozzávetőleg ugyanannyival, mint amennyivel az önkormányzat annak idején a vállalkozásba beszállt. Veszteség tehát nem képződött, de nyereség sincs. Az ügy kapcsán Czifra László polgármesternek, a kft. önkormányzati tulajdoni része ügyvezetőjének tettük fel kérdéseinket. - 1988-ban, egy akkori pénzügyminiszteri rendelet szerint az állami támogatások összegét kötelezően az OTP-nél kellett elhelyezni. Csak a saját bevételeket volt szabad a jobban kamatoztató pénzintézetekbe tenni. De ez még nem volt mányzat, mivel csak tm^immmiimmmcmtmmmmmim^ elég, egy következő pénzzel szállt be, arra törekedne, hogy a vállalkozásból a lehető legtöbb nyereséget vonja ki. Aki viszont, mint esetünkben, a társtulajdonos magánvállalkozó, munkavállalóként és egyidejűleg munkáltatóként is dolgozik a kft.-ben, annak nyilvánvalóan abból származik haszna, ha minél nagyobb munkabért szab meg. Neki nem feltétlenül a nagy arányú év végi nyereség jelent hasznot, hiszen ezt alaposan megadóztatják. Ha az év végén a vállalkozás nem nyereséges, de nem is veszteséges, a magánvállalkozó a viszonylag magas munkabérből - számára ez a nyereség biztosítani tudja jövedelmét. Kmétlem. az önkormányzatnak az alacsony munkabér es a mágus nyereség lett volna az érdeke, hogy osztalékot tudjon fizetni - Mi az oka annak, hogy a várt nyereség elmaradt ? - Véleményem szerint a vállalkozás mindvégig az eredeti elvárás szerint működött. A gondot egy nem várt hitel felvétele okozta. amelynek visszafizetése - ne feledjük, hogy a kamatok folyamatosan emelkedtek - a nyereség rovására ment. Arról van szó, hogy rajtunk kívül eső okból, a lengyel piac összeomlása miatt, csak egy körülbelül egymillió forinttal drágább munkagépet vásárolhattunk. Erre kellett a hitelt fölvenni. A vállalkozás nyeresége a törlesztések miatt nem mutatkozott meg. - Annak idején, amikor az önkormányzat vállalkozásba kezdett, nem \ ctódött-e fel. hogy inkjbb valamelyik pénzintézetbe kamatoztassa a pénzét0 rendelet már azt szabta meg, hogy az akkori tanács csakis egyetlen pénzintézetben helyezheti el pénzét Mivel az OTP-re vonatkozó rendeletet nem vonták vissza, nyilván hogy ez kellett legyen az a pénzintézet. Ilyen körülmények között elónyösebbnek látszott a vállalkozás. Ami ezt a formát illeti, ma is az a véleményem, hogy az önkormányzatnak vállalkoznia kell. De legalábbis vállalkozáspártinak kell lennie. - Hogyan használják fel a felszabadult 400 ezer forintot? Egy részéi szeretnénk fejlesztésre fordítani, a másikat azonban óhatatlanul leköti a bevételi terv htanya S. P. S