Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-07 / 132. szám

12 RÖVIDEN DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. JÚN. 7. Pirosba lépni tilos! Állását elvesztette, válófélben volt, édesanyja súlyosan megbetegedett. Összeroskadt a sorscsapások súlya alatt, kilátástalannak tűnő helyzetéből nem látott kiutat. - Mi érhet még? - kérdezgette magát. Ferenc nem figyelt fel a városi rendőrkapitányság melletti gyalogos-átkelőhely jelzőlámpájának piros fényére. Szerencsétlenségére három rendőrrel találta szembe magát az űt túloldalán: 300 forintra büntették. - Nincs elég bajom? Átmentem a piroson: ez a legkevesebb, amit ember véthet. Annyi bűnöző járkál ebben a városban, miért pont velem foglalkoznak? - mormolta. - A helyszíni bírság helyett ezer forintot kell fizetnem (szabálysértésért maximum háromezer forintot lehet kiszabni), de miből? - folytatta a szerkesztőségben. Azt kérte, segítsünk rajta, ő már megküldte a rendőrségnek a kérvényt, melyben részletezte minden gondját-baját, körülményeit, de a hatóság tudatta vele, hogy nem engedheti el büntetését. Ha nem fizet, tartozását öt napi elzárással válthatja meg. - Most vonuljak be a Csillagba, öt napra azért, mert átmentem a piroson? Hát nincs bennük semmi emberség? - nézett rám kérdően. - Mit tehet Ferenc? - érdeklődtem a Szegedi Rendőrkapitányságon. - Fellebbezhet, esetleg részletfizetést kérhet, bírósághoz fordulhat, de mivel 1989-ból közúti szabálysértési priusza van, a törvény betűi szerint méltányosságból sem engedhetjük el büntetését. Annak idején megúszta egy figyelmeztetéssel - válaszolták. Néhány éve a főposta előtt magam is pirosba léptem. A Boszorkányba indultam reggelizni, vasárnap délelőtt. Egy sasszemű rendőr utánam jött: messziről látta, amint a gyér forgalmú úton a zöld jelzés előtt néhány másodperccel átfutottam az úttesten. Akkor megúsztam egy figyelmeztetéssel. Nagyon megdorgált és végül felírt. (Ezek szerint nekem is lehet egy priuszom, jó lesz vigyáznom a piros lámpák tövében!) VARGA IVÁN SAEMMI ' : Átmenetileg sokfelé erősen megnövekszik a felhőzet és főleg a Dunántúlon kell ismétlődő esőre, záporra, néhol zivatarra számítani. Eső azonban másutt is előfordul. A Dunántúlon északnyugatira fordul és megerősödik a szél. A reggeli hőmérséklet 8-13, a pénteki legmagasabb nappali hőmérséklet 19-24 fok között várható. Kréta, meg vonalzó Szüntelenül csöng az iskola telefonja: tényleg igaz? Mindenkit megdöbbentett a hír, hogy meghalt Bunford Jánosné. Kati néni. Az utolsó pillanatokig tanított. Nyugdíjasként felvételire készítette fel volt tanítványai gyerekeit és azok gyerekeit. Sokan keresték meg, hiszen sokan bíztak tudásában, mert neki köszönhették sikeres felvételijüket, érettségijüket. 1953-ban kezdte tanári pályáját, s 1966-tól nyugdíjba vonulásáig a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola tanára volt. Az egyik legnehezebb tárgyat, a matematikát tanította. Kiemelkedő tanári munkája elismeréseként 1982-ben megkapta a Kiváló Pedagógus címet. A tanári pályán legfontosabbnak a személyes példamutatást tartotta. „Csak azt lehet megkövetelni, amit magunk is meg tudunk valósítani. Sokszor előfordult, hogy elavult, rossz könyvből kellett tanítani, de az alapvető felszerelések mindig megvoltak: a kréta, meg a vonalzó" - emlékeznek szavaira ma. temetése napján munkatársai és tanítványai. Farkasszemben a tabufákkal SZABÓ MAGDOLNA Az öt faragott lábával egy talpba állított asztal és a plüsshuzatú hat szék kislánykoromban telepedtek a tisztaszobánkba. Az asztal a hátsó falon egymás mellett illendően álló, támláinak keretébe dunyhákat, párnákat foglaló, magasra vetett ágy végében strázsált, maga köré gyűjtve három széket. Két faragott támlás az ágyhoz állt, mintha csak az lenne a dolguk, hogy ne engedjék szétáradni a cihákba húzott tollmeleget. A hatodik kecsesen görbe lábait a két ablak közötti keskeny falfelfület előtt vetette meg. Egycsapásra zsúfolttá és idegenné téve a házunk legszentebbnek tartott helyét. A gyerekkérdésekre, honnan kerültek ide ezek a bútorok, s miért, anyám azt válaszolta, kaptuk őket. Nyomatékosan hozzátette, nagyon muszáj vigyázni rájuk, meg ne lássa, hogy használni merészeljük bármelyiket is. Azt a kérdést, hogy minek kell nem használható bútorokkal telerakni a szobát, amiben már egy komplett hálógarnitúra szorong, csak jóval később tettem fel. Cseperedő lánygyerekként a hétvégi takarításba befogatván ugyanis gyűlt bennem az ellenszenv a többitől idegen bútordarabok iránt. Az asztal mozdíthatatlanul nehéz volt, alábűvészkedni a kirázott rongypokrócot szinte lehetetlen. A súlyos székek faragásaiba valósággal beleült a por, s csak nagy keservesen lehetett kitörölgetni. Ráadásul abban a biztos tudatban, hogy a jövő héten az egész műveletet elölről kell kezdeni. Mikor már valósággal gyűlöltem a hat támlást, meg az ötből egybelábút, végül is nekiszegeztem a kérdést mérgemben a takarítómunkámat éppen kritizáló anyámnak. A válasz amolyan gyerekkifizető, felnőtt-hatalmi szavú volt, felszólítással, hogy birkózzak csak tovább a plüssel puccosokkal. A „nem használni, takarítani" parancsszó elleni lázadás kérdéseimmel aztán nagyanyámhoz kergetett. Nagy rimánkodással és igen nehezen kiszedtem belőle annyit, jobb, ha a „hét faszörnyeteg" titkait nem feszegetem. Érjem be azzal, azért kell rájuk vigyázni, mert nem a mieink, csak átmenetileg vannak nálunk Be ugyan nem értem, de kényszerkedtem velük tovább, abban reménykedve, hogy eljön egyszer végre értük a gazdájuk, és akkor léphetek egy egészségeset a szobában. Hiábavaló volt persze a vágyakozás, a cirááások és az esztergáltlábú elkísérlek az új családi házunkba is. Hasztalan volt az újbóli lázadás, a rapli is, szüleim sohasem mondták meg. kié a hét bútordarab. Azt tudtam csak, hogy barátságból, becsületes megőrzésre vannak nálunk, tehát kötelességünk rendben tartam őket. Ha pedig idegen kérdezne róluk, azt kell mondani, apám varrásért, munkadíjba kapta. Évekig fúrt a kíváncsiság, és utáltam tovább a „trónszékeket". Bosszúból - ha anyám nem volt otthon - üldögéltem rajtuk. Egyszer azután azt vettem észre, hogy szüleim is használni kezdték a "tabufákat". Apám akkor elmondta, kulákká minősített legénykori barátja elkobzásra ítélt holmijából mentették hozzánk ezt a néhány bútort (más barátokhoz meg másokat). Később egyebekkel is segítették őket. Leginkább az ingyenes varrással. Az idő aztán kiforogta a nagygazda család talpraállását, „munkadíjul" pedig örökbe otthagyták nálunk az asztalt és a hat széket. Amiket persze szüleim halála után a falusi házból a panelba nem cáfolható egyéb holmikkal együtt eladtunk. S lassan meg is feledkeztem róluk. Mostanáig. Az igazságtétel, a kárpótlás, az újraelosztás zavaros hírei azonban most mintha ezekre a székekre telepedve néznének farkasszemet velem. Szolgáltató-kereskedő bázis Sándorfalván Gépjavítástól a benzinkútig Nyílt nap az autóklubban j iff Ili t ill ilii Sándorfalván nem kérik túl sokan vissza a földjüket. A Magyar-Lengyei Barátság Termelőszövetkezetben eddig közösen gazdálkodó 560 ember többsége munkája, megélhetése biztosítékát a jövőben sem a kisparcellás egyéni termelésben látja. legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy a közös gazdaság főágazataira építve kft.-ket, részvény társaságot alakítva a dolgozók együtt maradtak. «SSS|SS?:< - . . A Maleb Gép Kft-be idén tavasszal huszonheten szálltak be - saját pénzükkel is - a régi műszaki fóágazatban dolgozók közül. Hogy miért, milyen tervekkel, arról Bán László ügyvezető igazgató érdeklődésünkre a minap röviden azt mondta: - Az itt dolgozóknak húsz évig a téesz adta a munkát, a kenyeret. Ragaszkodnak hozzá: a megbízhatóságot jelenti, a követelményekkel való lépéstartást. Ez a gazdaság az újat mindig kereste, meg merte lépni, szolgálta a tagjai és a falu lakosságának érdekeit. A Maleb névvel is kifejezve az ilyen hagyományokhoz, kötődést, mi ezen az űton akarunk továbbmenni. A meglévőkre építve és új lehetőségeket keresve dolgozunk a magunk és persze a község javára. Az igényekhez igazodva, sőt azoknak elébe menve sok nehéz és becsületes munkára vállalkoztunk. A szűkös éveket új ötletekkel és tevékenységekkel próbáljuk túlélni. Sokféle, sokoldalú munkára képes ez a kis közösség. Tehát több lábon szeretnénk állni. Évekre előre átgondoltuk a lehetőségeinket és úgy terveztünk, hogy ha profilmódosításokra kényszerülünk, zökkenőmentesen megtehessük. Mondhatnám azt is, arra ugrunk, azt csináljuk, amire igény van, lesz. A Szegedről Sándorfalvára vivő út bal oldalán, a falu szélén már ott az „ugródeszka": a Maleb Gép Kft. szolgáltató és kereskedelmi komplexuma erőteljes ütemben alakul ki a téesz régi javítóbázisából. Leglátványosabb jeleként ennek június 10-én, hétfőn üzemeltetni kezdik új benzinkútjukat - maximálisan a helyi igényekhez alkalmazkodva: reggel 5-től este 10-ig mérik az üzemanyagot, a gáz- és tüzelőolajat az öt kútfejből. A töltőállomáson természetesen autósbolt is lesz, alkatrészeket, autóápolási cikkeket árusítanak. Gumijavítást, centirozást már eddig is vállaltak, töltenek akkumulátort is. Saját erő- és munkagépeik mellett javítanak teherautókat és amint megkapják rá a kért engedélyt, vizsgáztatják is a teherkocsikat. Azaz szolgáltatnak: ez a fő céljuk. Ennek keretében vállalják például mezőgazdasági kisgépek javítását is: az elromlott rotációs kapát, a fűnyírót, a permetezőt viheti hozzájuk a falubeli, a kiskertes. S aki betér a már megnyitott - később bővítendő - gazdaboltjukba, locsolótömlótől műtrágyáig, gumicsizmától tisztálkodási szerekig mindenfélét megvehet ott olcsón (és szombaton reggel 7-tól délig is). A Maleb Gép Kft. kereskedelmi-szolgáltató bázisán tervezik, ha a privatizáció előre haladtával igény lesz rá. a szükséges gépeket beszerezve bérmunkát vállalnak majd a gazdáknak. És persze a lakosság szolgálatára állnak lakatosaik kőműveseik is. Ez utóbbiak szeretnének például részt kapni a kialakítandó vásártér munkáiból. Egyéb elképzeléseik - terjedelmes listába foglalva - még üzleti titkok. De ha olyan gyorsan és keményen dolgozva valósítják meg őket, mint ahogyan például megépítették a nagyközség lakóinak hosszabb távon jelentős pénz- és időmegtakarítást jelentő benzinkutat, bizonnyal népszerű céggé teszik a Maleb Gép-et. Ami szélesebb tevékenységi körrel azután majd több dolgozónak tud munkát adni. A munkahelyteremtő próbálkozásokat pedig manapság elismeréssel kell illetni - különösen falun. Sz. M FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Az autóklub szegedi műszaki állomásán, a Kossuth Lajos sugárút 112. szám alatt június 8-án, szombaton 7-től 13 óráig - klubtagságra tekintet nélkül - várják azokat az autósokat, akik kocsijuk rendszámtábláját szeretnék kicseréltetni, azaz az új jelzést a helyszínen fel is szereltetik. Akik ezen a napon lépnek be a klubba, a szerelést ingyen kapják. A gépjárműtulajdonosok a forgalmi engedélyt és személyi igazolványukat vigyék magukkal. Veczkó József könyve Tegnap az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága Neveléstudományi-Pszichológiai Szakbizottsága, a TIT megyei szervezete és a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet könyvankétot rendezett az alkalomból, hogy megjelent Veczkó József A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai című műve. Ballagási meglepetés a iákviDIA Kereskedőház Rt. Valutás Áruházából. Szeged, Marx tér A pavilon. T.: 26-158. Fényképezőgépek, órák, zseb- és táskarádiók, rádiósmagnók, fagylaltpor, gyümölcszselé és jam 20-50%-os árengedménnyel (x) Személy- és teherfuvarozás VOLÁN TAXI KFT, 13-333 <fEMP( Telefon: 23-333 Az Országos Rendór-fókapitányságtól kapott tájékoztatás szerint az elmúlt 24 órában a közutakon Összesen 63 személyt ért baleset: 4-en meghaltak 26-an súlyos, 33-an könnyű sérülést szenvedtek. Szerdán Szegeden a délutáni órákban az újszegedi Sportuszoda melletti parkolóból zöldessárga színű ED 92-88-as rendszámú Trabantot loptak. A Kossuth Lajos sugárúton egy trafikba, a Szent István téren a SZÉSZ üvegező műhelyébe törtek be. Mindkét helyről 65 ezer forintnyi értéket vittek el. A Kelemen utcában egy butik fali vitrinjét törték be, a rongálással és a lopással az ismeretlen tettes hatezer forint kárt okozott. Tegnap a Szegedi Rendőrkapitányság eljárást indított egy, rablás miatt őrizetben lévő 25 éves dorozsmai hölgy ellen, mivel az a rendőrkapitányság udvarából szökést kísérelt meg. A Makói Rendőrkapitányság két, román állampolgárságú embercsempészt fogott el, akik 14 ghanai és 4 nigériai állampolgárt szöktettek Magyarországra, személyenként 100 dollárért. A Barabás és a Pálfy utca kereszteződésében szerdán, az elsőbbségadási elmulasztó gépkocsi ütközött össze az új vonalon járó helyi járatú busszal. A gépkocsi vezetője és utasa 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést Szenvedett. * Amióta burkolatfelújítás miatt a Bem utcából a Pálfy utcába terelték a forgalmat, s így a korábban megszokott elsőbbségadás kötelezettsége is megváltozott - bár ezt táblák is jelzik - szinte minden nap történik egy-egy baleset. A Pálfy utca környékén lakók arra kérték szerkesztőségünket, hívjuk fel az illetékesek figyelmét a fokozott balesetveszélyre. Azt szeretnék, ha a veszélyes kereszteződésben „Stop, elsőbbségadás kötelező!" táblákat helyeznének el, vagy sárga útburkolati jellel hívnák fel a gépkocsivezetők figyelmét a megváltozott közlekedési szabályokra. SECWMl Bizton ságtechnikai Diszpécserszolgálat T.: 62/12-619 Egy megbízható kapcsolat Szegadl Tévtozléd Igazgatóiig ^DDDDDDB Biztonságtechnikai és Szolgáltató Kereskedelmi cég. Riasztórendszerek, autóriasztók szerelése. Telefon: 53-777. 6726 Szeged, Gyapjas Pál u. 31. sz. timmim&mmmstsíizmixmsíí DÉLMAGYARORSZÁG NAPILAP Főszerkesztő: DLUSZTUS IMRE Főszerkesztő-helyettes: SANDI ISTVÁN Olvasó- és tervezőszerkesztő: TANDI LAJOS Rovatvezetők: PÁLFY KATALIN (város), BECSEI PÉTER (városkörnyék), ÚJSZÁSZI ILONA (társadalom), RAFAI GÁBOR (gazdaság), TANDI LAJOS mh. (kultúra), GYÜRKI ERNŐ (sport), NAGY LÁSZLÓ (fotó) KIADJA: a Délmagyarország Könyv- és Lapkiadó Kft. Felelős kiadó: CHRISTIAN THEODOSE és DLUSZTUS IMRE Ügyvezető igazgató: KISPÁL ANTAL Reklámfőnők: BF.LLAVICS ISTVÁN Technikai vezető: TÓTH PÉTER Szerkesztőség és kiadó: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10., Sajtóház. Telefon: 24-633'; titkárság: 13-710; olvasószolgálat: 12-825; várotkórnyéki rovat: 12-847; sportrovat: 13-529; hirdetésfelvétel: 12-836; ügyvitel: 13-130. Telex: 82-281 Telefax: 13-130,13-529. Szedés: Délmagyarország Kft. Nyomás: Szegedi Nyomda, 6720 Szeged, Feketesas u. 28. Igazgató: Molnár Tibor. Terjeszti a Szegedi Postaigazgatóság. Igazgató: Gyimesiné dr. Etsedv Sarolta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési dij.egy hónapra 185 Ft. ISSN 0133-025X