Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-06 / 131. szám

2 HIRDETÉS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. JÚN. 6. A kormány előtt a TV-2 Az MTI értesülése szerint a kormány mai ülésén kialakítja álláspontját a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházásának lezárásáról, illetve foglalkozik a cseh és szlovák féllel való tárgyalások előkészítésével. Ezenkívül a miniszterek várhatóan átfogó tanulmány készítését rendelik meg a tudományos akadémiától. Az elemzés többek között a vízlépcsőrendszer ökológiai, környezeti kockázatait vizsgálja. Várhatóan napirendre kerül a Magyar Televízió finanszírozási gondja is..Az intézmény 35 milliárd forint pótlólagos támogatást szeretne kapni - főként a műsorszórás díjának jelentős megemelkedése miatt. Ebben a kérdésben azonban a kormány önállóan nem dönthet. miután a TV költségvetését törvény határozza meg. Értesülések szerint a televízió csak mintegy 300 millió forintra számíthat, arra az összegre, amelytől az előfizetési díjak kései megemelése miatt elesett. Ez az összeg azonban csak átmeneti segítséget jelent az intézmény számára, s arra nyújt fedezetet, hogy a bérkifizetések rendben megtörténjenek. A kormány ezenkívül megtárgyalja az Állami Fejlesztési Intézet átalakításáról szóló előterjesztést. Ennek lényege, hogy szétválasztják az intézet üzleti, nonprofít, illetve befektetési tevékenységét. A miniszterek megvitatják a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényjavaslatot is. (MTI) Torgyán, a patyolatfehér Torgyán József, a Független Kisgazdapárt társelnöke e hét végén is vidéki meghívásoknak tesz eleget, így korántsem biztos, hogy a közvélemény hétfőnél előbb megismerheti a személye „átvilágításáról" készült iratot. Mint ismeretes, Antall József miniszterelnök erre a hétre ígérte, hogy átadja Torgyán Józsefnek a feddhetetlenségéről készült dokumentumot, mintegy lezárva a kisgazda vezetők részére kiadott igazolások ügyét. Torgyán József az MTI munkatársának elmondta: nem érheti meglepetés, nincs mi alól tisztáznia magát. Előélete oly mértékben feddhetetlen, hogy hiába dobálnak rá sarat, attól 6 még patyolatfehér marad. Kijelentette: Torgyán Józsefnek született, így hívják ma is, és az marad a jövőben is. Ezt nyilvánvalóan azoknak „üzente", akik egy bizonyos Szatmári Lajos néven ismertté vált ügynökkel próbálják azonosítani. Torgyán József mindazonáltal meglepetéssel értesült arról, hogy a hírbe hozott Szatmári semmiféle adatot nem szolgáltatott. Arra az információra reagálva, miszerint az illető többször is jelentkezett az MSZMP-be, leszögezte: megnyugtatónak tartaná, ha a pártarchívumból beszereznék a felvételi kérelmeket. A tömegkommunikáció akkor cselekszik helyesen, ha eljár ennek érdekében. Ezzel ugyanis a közvélemény közelebb jutna annak megfejtéséhez: ki is valójában Szatmári. Torgyán József megszellőztette azt a hírt is, miszerint „együttműködési megállapodást" köt az '56-os szövetséggel. Ennek lényege: a szövetség parlamenti képviseletét a jövőben Torgyán József látja el. Torgyán József e téma kapcsán szólt arról is, hogy a szövetség birtokában van egy magnetofon-felvétel, amelyen az Újpesti Forradalmi Bizottság vezérének özvegye igazolja Torgyán József '56-os helytállását. A június végi, kisgazda nagyválasztmánnyal kapcsolatban elmondta: a megyék döntő többsége egyértelműen kifejezésre juttatta: kiáll mellette, változatlanul őt óhajtja a kisgazdapárt egyedüli vezetőjének. A vezetés kérdésében azonban a „legmegfelelőbb" döntést a nagyválasztmánynak kell kimondania. (MTI) Száznyolcvanezer belépő a pápai szentmisékre Megkezdődött az augusztusi, magyarországi pápai szentmisékre szóló belépőjegyigények feldolgozása. Az eddigi adatok serint II. János Pál pápa esztergomi, pécsi, szombathelyi és budapesti miséjére helyszínenként - mintegy 120-130 ezren, a máriapócsira 180 ezren kértek belépőt a lelkészi hivatalokban -jelentették be szerdán Nyíregyházán, az egyházfő látogatását szervező bizottság, illetve a rendezésben segítséget adó HM Polgári Védelem Országos Parancsnokságának közös sajtótájékoztatóján. Pregun István, a nyíregyházi Görög Katolikus Hittudományi Főiskola rektora, a pápa máriapócsi látogatásának felelős szervezője a sajtó képviselőinek elmondta: az Európa-hírű búcsújáró helyről az Euro-TV, valamint a Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti majd a szentmisét. Máriapócsra várják egyébként a kelet-szlovákiai, a szovjetunióbeli és a romániai hívőket is, mintegy 80-100 ezer embert. Az állandó határállomások mellett ideiglenes átkelőhelyek is oviinak, a magyar-szovjet határszakaszon - a tervek szerint - öt, a magyar-cseh és szlovákon három, míg a magyar-román határon két átkelő. Folynak a tárgyalások arról is, hogy a Szovjetunióból érkezők a MÁV különvonatain tehessék meg az utat a határ és Máriapócs között, oda-visza; a hajdúdorogi görög katolikus püspökség a vasúti költségeket magára kívánja vállalni. Gál József ezredes, a HM Polgári Védelem Országos Parancsnokának első helyettese kiemelte: szervezetük a misehelyeken mintegy tízezer Önkéntessel ad segítséget a rendezéshez. Műszaki felszereléseket is rendelkezésre bocsátanak, hogy a több százezer résztvevő ellátása megfelelő legyen. A polgári védelem az egyházi rendezőkkel, a rendőrséggel és más szervezetekkel együtt alaposan felkészült a nagy tömegek irányítására, szükség szerinti segítésére. Nyíregyháza-Kassa, valamint Esztergom-Pozsony között például közvetlen telefonkapcsolatot is létesítenek majd, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból érkezők közlekedése zavartalan lehessen (MTI) Ma: megyei közgyűlés Lehmann István, a közgyűlés elnöke tájékoztatja reggel 9 órakor a Rákóczi téri épület tanácstermében a képviselőket a megyei önkormányzatok elnökeinek székesfehérvári tanácskozásáról, amelynek legfontosabb témája a világkiállítással kapcsolatos megyei elképzelések egyeztetése volt, de szó esett a területi dekoncentrált közlekedési szervek létrehozásáról, valamint a megyei önkormányzatok szövetségéhez történő csatlakozásról is; ismerteti a Tiszasziget-Gyála közötti határátkelőhely kialakításának előkészítő feladatait, s a június 16-ai Árpád-napi ünnepség forgatókönyvtervét. A Csongrád megyei közgyűlés elnöke felvázolja a települési és megyei önkormányzatok együttműködésének lehetőségeit a vállalkozásélénkítés, a munkanélküliség kezelése, az önkormányzati vagyon hasznosítása, a lakossági ellátás stb. területén; s beszámol a Hódmezővásárhely város polgármesterének eljuttatott témajegyzékről, amely a koordináció különösen kívánatos lépéseit tartalmazza. Pászti T. Gyula, a közgyűlés alelnöke Csongrád megye úthálózatának helyzetét, a fejlesztés irányait elemzi. Az ülés nyilvános. Katonák, bírák, vétkek Kíváncsi vagyok: a törökbálinti húszak, a zendülés elkövetőinek perében, vajon milyen súlyú ítéletet hoznak majd a hadbírók? Bizonyára sorra veszik majd az enyhítő és súlyosbító körülményeket, például azt, hogy a katonák valóban túlterheltek voltak, hogy az alakulat a szolgálati feladatok ellátásához nem rendelkezett megfelelő tartaléklétszámmal, illetve azt, hogy a katonák többsége részegre itta magát. A zendülés szó hallatán nekem a Patyomkin, a Bounty és más hajók legénységén túl a felkelők oldalára állt, vagy a tűzpárancsot megtagadó ötvenhatos honvédek jutnak eszembe, no meg saját sorkatonai szolgálatom ideje, lévén egy éven át magam is őrszázadban, de erről későbbMinden bizonnyal nehéz feladat elé néznek az ítészek, hiszen precedenst kell teremtsenek: tudomásom szerint a rendszerváltás óta a Magyar Honvédségnél nem volt ilyesmire példa. Nem várhatjuk el a bíráktól a törökbálintiak felmentését. A húsz sorkatona vétett a fegyelmi előírások ellen: nem teljesítette kötelességét. Mégis, ne feledkezzünk meg a mundért viselők jogairól sem! Zendülésük végső elkeseredésükre vall: a Katonai Ügyészség is megállapította az alakulat elöljáróinak szolgálati visszaélését. A katonák a laktanya falain belül valószínűleg kegyellen csapdába kerültek: csak a szolgálati út megkerülésével védhették volna meg érdekeiket, amivel megint csak fegyelemsértést követtek volna el. Mindezt azért tartom megjegyzésre érdemesnek, mert attól tartok, az ügy porát a törökbálinti húszakon verik el, annak ellenére, hogy a tisztek ellen is fegyelmi eljárást kezdeményetek. Ha a zendülőket többévi fegyházzal büntethetik, szintén vétkes feletteseik vajon miként bűnkődnek majd? A többi laktanyában szolgáló sorállomány megfelelően szigorú, visszatartó erejű döntés esetén - hasonló helyzetben - bizonyára másként fejezi majd ki elégedetlenségét. Parancsnokaik pedig a jövőben talán jobban ügyelnek a felelősségükre bízott állomány jogaira. Katonáskodni még békés időkben sem leányálom. Jómagam, mikor a törökbálintiakhoz hasonló helyzetbe keveredtem, a zendülés helyett sorstársaimmal inkább az egérutat kerestem. Pihenni mi sem pihenhettünk, az őrtoronyban nem alhattunk Öt kávét elfogyasztva és életem első cigarettáit elnyomva a honvédkórház becsavarodottjai között leltem menedéket, míg „orvosaim" - bizonyos jóindulatú tisztek - meg nem kegyelmeztek, s ápolóként bent nem tartottak Barátom, akinek szintén nem volt maradása, a sportba vetette magát és úszóként szerzett hírnevet annak az alakulatnak amely ezt semmiképp nem érdemelte meg. Tomasovszky honvéd pedig, miután módszeresen kilyukasztotta a gyomrát, leszerelését követően, mielőtt Ausztráliába disszidált volna, a kaszárnya falára mázolta a filmes élményeinkből ismert jelmondatot: FUCK THE ARMY.', majd angolosan más égtájra távozott. Kötelező egyéves kalandunkat anno - tisztjeinkkel együtt - így úsztuk meg zendülés nélkül. A törökbálintiak a menekülés járhatatlan útját választották: ugyanazt tették, mint parancsnokaik - vétkeztek, s most bíráik elé kell álljanak VARGA IVÁN A másik pólus A Magyar Szocialista Párt elfogadhatatlannak tartja és elutasítja a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezésének tervét, a javaslat szellemét, az abban rejlő kormányzati törekvéseket. A kormányzati koncepció összességében konzervatív, társadalom- és haladásellenes kezdődik az MSZP Országos Elnökségének állásfoglalása. A szocialista párt elismeri, hogy az egyházak hitéleti, közérdekű oktatási, nevelési, kulturális, szociális és karitatív tevékenységéhez, mással nem pótolható társadalmi szerepük betöltéséhez az állami vagyonból tulajdont kell biztosítani. Az egyházak működési feltételeinek javítását a lelkiismereti és vallásszabadság korlátozás nélküli biztosításával, az állam és az egyház szétválasztása elvének betartásával, az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásával és a nemzetgazdaság lehetőségeinek figyelembevételével tartja megoldhatónak és megoldandónak. A tervezet reprivatizációs jellege ellentmond az európaiság szellemének. A negyvenes, ötvenes években az egyházakat ért jogtalanság és sérelem nem orvosolható a Parlament elé terjesztett javaslattal. Az állami tulajdon egy részének társadalmilag ellenőrzött, nyilvános egyházi privatizációja lehet a súlyos érdeksérelmek nélküli megoldás. A kormányzat tudatosan és nyíltan törekszik a katolikus egyház befolyásának növelésére. Az iskolák államosításának felülvizsgálatát tartalmazó tervezet egy újra állami rangra emelt központi ideológia kialakításának lehetőségét vetíti előre. Egyházi iskolákra szükség van, de azok a jövőben is csak az arra igényt tartó állampolgárok szükségleteit szolgálják. Az állam alkotmányban rögzített oktatási-nevelési funkcióit nem vállalhatják át. Szükséges, hogy a tulajdon biztosítása során az egyházak a különböző felekezetek és a felekezeten kívüliek érdekei ne szenvedjenek csorbát. A beterjesztett javaslat ezzel szemben új konfliktusokat és társadalmi feszültséggócokat rejt magában. A nagy egyházak pozitív diszkriminációja a különböző felekezetek között ellentéteket szíthat, a lelkiismereti és vallásszabadság megsértésével szembefordíthatja egymással a hívőket és a felekezeten kívülieket. Ez sem a hívő emberek, sem az egyházak érdekeit nem szolgálhatja. Az egyházak tulajdonának megteremtése nem teheti kiszolgáltatottá az önkormányzatokat. A szocialista párt olyan megoldások kidolgozását szorgalmazza, amelyek a tulajdonrendezésben érintett felek érdekeinek érvényesítésére azonos feltételeket teremt. Szükséges, hogy a szóba kerülő intézményekben dolgozók érdekeinek képviselete is biztosított legyen. A szocialista párt támogatja a valós társadalmi igényekhez igazodó, az önmérsékleten alapuló egyházi tulajdon biztosítását. A jelenlegi tervezet azonban elviselhetetlen terheket róhat a költségvetésre. Köz intézmények áthelyezése, a korlátozás nélküli kártalanítás, a reprivatizáció tíz évre történő elnyújtása olyan kiadásokat jelent, amelyeket a kormány egy meghatározott részérdeknek az egész társadalom érdekeit alárendelve az ország lakosságára hárít. A szocialista párt meggyőződése, hogy az egyházak a társadalom reális igényeihez igazodó működésének feltételei a felsorolt elvek tiszteletben tartásával megteremthetők. Az egyházak tulajdonának érdeksérelmek nélküli biztosítása fontos feltétele annak, hogy az egyházak betölthessék történelmi szerepüket, s hozzájárulhassanak a nemzet megújulásához és felemelkedéséhez. Csak ez az út vezet Európába! Nemzetiségi tartalékalap Húszmillió forintnyi, a nemzetiségi szervezeteknek szánt tartalékalap felosztásáról kell rövidesen döntenie az Országgyűlésnek. Mint ismeretes, az év elején már 18 millió forintot felosztottak a magyarországi nemzetiségi, etnikai szervezetek és csoportok között, ám 20 milliót tartalékként - elkülönítettek az újabb igénylők számára. A 20 milliós tartalékalapra azonban ez idáig 104 milliót meghaladó összegben nyújtottak be igényt Irülönbözó szervezetek, köztük a magyarországi délszlávokat, görögöket, örményeket, bolgárokat tömörítők. Nagy számban érkeztek támogatási igények a cigányszervezetektől is, közülük húszan kértek kisebb-nagyobb összeget az alaptól. Az igényeket jelenleg az Országgyűlés Emberijogi. Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága véleményezi. (MTI) A polgármesteri hivatal szervezete A polgármesteri hivatal felállításáról szóló irányelveket legutóbbi ülésén a közgyűlés elfogadta. A kompromisszumos megoldás tulajdonképpen az Entrópia Kft. és a megbízott jegyző javaslatainak összedolgozása: előbbi a hatósági és az önkormányzati feladatok szétválasztását célozza, utóbbi ügyviteli-tevékenységi blokkok kiépítését szorgalmazza, egyrészt, hogy ha a későbbi törvényalkotói munka például újabb dekoncentrált intézményeket hoz létre (árvaszék, építésfelügyelet stb.), akkor ezek mintegy egészben, az új struktúra különösebb megrázkódtatása nélkül kiemelhetők legyenek, másrészt, hogy a hivatalhoz forduló szegedi polgárokat ne sétáltassák feleslegesen a városháza épületében, kapjanak meg mindent egy helyen. A hivatal élén természetszerűleg a polgármester áll, s neki alárendelve a két alpolgármester és a (megbízott) jegyző. Az apparátust csakis ők utasíthatják a képviselők és a bizottságok nem. A közgyűlés rendeletein és határozatain keresztül juttatja érvényre akaratát, amelyet kötelező végrehajtani. A polgármester és a jegyző munkáját egy-egy iroda segíti - előbbiben személyzeti, sajtó-, külügyi, lakossági, művészeti és idegenforgalmi referens, valamint egy gazdasági főtanácsadó és egy belső ellenőr; utóbbiban önkormányzati, jogi s gondnoksági csoportok, továbbá egy segédhivatal tevékenykedik. A tanácsrendszer osztályszerkezete megszűnik helyét áliaMnnum is az irodáik veszik át. továbbra is megőrzi szervezeti különállását az adó- és illetékhivatal. A vezetői posztokra a közgyűlés pályázatot ír ki, s ezt a polgármester saját hatáskörében is elrendelheti az alsóbb szintekre: helyettesi, csoportvezetői stb. állásokra vonatkozóan. Az ügyfélszolgálat irodajellege megszűnik ez azt jelenti, hogy a jövőben nem állandó apparátussal, hanem a különböző irodákból meghatározott időre delegált szakemberekkel, körforgásszerűen cserélt személyzettel végzi munkáját: a haszonbérletekkel, az anyakönyvezéssel, a különféle engedélyezésekkel stb. kapcsolatos teendőket a polgármester ügyfélszolgálata név alatt. A közgazdasági iroda elsőszámú feladata a költségvetés tervezése és végrehajtása, de itt végzik a könyvelést és az ellenőrzést is. A vagyonkezelő és vállalkozási iroda (a feladatoktól függően több csoportra tagozódhat) nyilvántartja a város vagyonát, felügyeli az önkormányzati vállalatokat, koordinálja vállalkozásait, beleértve a telek- és helyiséggazdálkodást, valamint a vagyonhasznosítást is, s elvégzi a városfejlesztés koncepcionális és operatív tervezését, továbbá a beruházások és felújítások szervezését és lebonyolítását - s a tervek készíttetését, a versenyeztetést, s az elkészült létesítmények műszaki átvételét is természetesen. A városépítési iroda fő feladatai: a városrendezés, a várostervezés, a városkép- és területkialakítás. a hasznosítás, a műemlékvédelem, a kórnyezetjavítás és a műszaki nyilvántartás, az építési hatósági ügyek intézése s az építésfelügyelet. A műszaki iroda a város üzemeltetésével törődik: a vízellátással, csatomázással, az utak és a parkolók építésével és fenntartásával, a közlekedésszervezéssel és a tömegközlekedéssel, a közterületek, parkok, erdők, temetők fenntartásával, az energia- és műszaki szolgáltatásokkal stb. A népjóléti irodához tartoznak az egészségügyi hatósági feladatok, az egészségügy szervezése, fejlesztése, gazdálkodásának, valamint intézményeinek szakmai felügyelete, az alapellátás, a bölcsődék és az idősek otthona, a házigondozószolgálat, a szociális étkeztetések, a segélyezési ügyek stb. A közművelődési és közoktatási iroda a címben jelzett tevékenysége mellett ifjúsági és sporthatósági ügyekkel is foglalkozik. Az általános igazgatási osztály lakás-, gyám-, szabálysértési-, gondnoksági-, birtokháborítási-, honvédelmi ügyekkel, tartási szerződések jóváhagyásával, ellenőrzésével törődik. A négy kirendeltség (Tápén, Algyőn, Szóregen és Kiskundorozsmán) 6 fős személyzettel dolgozik: a vezető mellett két igazgatási, egy szociálpolitikai és egy építési előadó, valamint egy ügyviteli alkalmazott látja el a helyi önkormányzati teendőket S7