Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-25 / 147. szám

KEDD, 1991. JÚN. 25. DÉLMAGYARORSZÁG SPORT 7 Családi események Házasság 4 Huszka Béla és Pék Erzsébet, Gruity László és Perecz Rózsa, Farkas László és Illés Mária, Pálfy Balázs és Pintye Beáta, Drenkovics Sándor és Sándor Ilona, Olajkár Sándor és Kádár Gabriella Éva, Nagy István és Szász Zita, Kókai-Varga Zoltán és Trabek Gyöngyi Izabella, Kispéter János Géza és Ocskó Erzsébet, Gyórfi László és Csibrik Szilvia, Keszég Attila Márton és Vörös Gabriella, Volford Zoltán és Papp Éva, Asztalos Csaba és Soós Beatrix, dr. Papos István és Kis Gyöngyi, Abdel Hafez Ammar Murshed és Király Gyöngyvér házasságot kötött. Mórahalmon Császár István és Dobó Katalin Mária házasságot kötött. Születés Akkád Mohamad Muradnak és Nyiri Mónikának Najah, Sódar Istvánnak és Páljános Katalinnak Ádám, Körösi Sándornak és Üllei-Kovács Editnek Beáta Krisztina, Zádori Tibornak és Szabó Erika Évának Kristóf, Patai Istvánnak és Mohácsi Ilonának István, Harkai Sándornak és Csiszár Magdolnának Lilla, Horváth Sándornak és Bacsa Mártának Sándor, Bárkányi Zoltánnak és Szűcs Ibolyának Dorottya, dr. Seprényi György Tamásnak és Onódy Rita Ágnesnek Zita Orsolya, Vad Sándornak és Rostás Szilviának Ádám, Szilágyi Ernő Lászlónak és Tombácz Magdolnának Ákos László, Szilágyi Emő Lászlónak és Tombácz Magdolnának Gábor Emő, Ács-Sánta Gyulának és Ferenczi Ildikónak Róbert, Ács-Sánta Gyulának és Ferenczi Ildikónak Norbert, Harcéi Lászlónak és Sánta Mónikának László, Catana Gábrielnek és Rizea Cematescu Doina Laurának Johanna, Berta Istvánnak és Csányi Edit Hajnalkának Renátó, Mándoki Zsoltnak és Szőke Mariannának Ádám, Simon Zsoltnak és Rácz Zsuzsannának Noel, Varga Lászlónak és Falusi Ildikónak Nikolett, Harkai Zoltán Péternek és Pesti Teréziának Nóra, Zámbó Tibor Józsefnek és Bajusz Erika Irénnek Alexandra, Jakus Béla Jánosnak és Csamangó Gabriellának Dávid, Muhari Attilának és Tóth Erzsébetnek Krisztina Erzsébet, Szántó Zoltánnak és Perva Etelkának Barbara, Kiss Gábornak és Sere Anna Máriának Ágoston, Bata Tibornak és Kovács Piroskának Zsolt László, Vörös Gábornak és Tóth Máriának Vivien Izabella, Adamecz Pál Andrásnak és Pethő Ágnesnek Ágnes Anna, Kéri Attilának és Ördög Ilonának Tamás, Stenczel Ferencnek és Babenyecz Erzsébet Ilonának Nelli, Tóth Arnoldnak és Vincze Erikának Arnold Sándor, Török Jánosnak és Hajdú Aranka Katalinnak Henriett Amanda. Simon Lászlónak és Sejben Ildikónak Szimonetta, Dlusztus Imrének és Kószó Teréziának Ágnes, Némák Zoltánnak és Kispál Gyöngyinek Lilla, Némák Zoltánnak és Kispál Gyöngyinek Zoltán, Gyórfi Zsoltnak és Kosztka Máriának Bence, Csiszár Imrének és Tanács Ildikónak Szimonetta, Molnár Andrásnak és Fischer Hannelore Mónikának Ákos, Borbély Lászlónak és Szabó Erzsébet Editnek Dominika, Hebók Csabának és Varga Csilla Tímeának Norbert, dr. Szőke Tamásnak és dr. Makula Éva Saroltának Sarolta Éva, Vida Antalnak és Szatmári Erzsébetnek Gábor, Börcsök Lászlónak és Papp Katalin Ilonának Hajnalka, Herczegfalvi Károlynak és Ürmös Etelkának Krisztina, Csernák István Máténak és Kasziba Zsuzsannának Adrienn, Dobos Ferencnek és Fazekas Magdolnának Tímea, Harmath István Lászlónak és Pintér Annának Anna, Papp László Istvánnak és Kocsis-Savanya Margitnak Gergely Zoltán. Vári Tibornak és Hebók Ildikónak Szabolcs Tibor, Gombos Imrének és Ábrahám Arankának Imre Patrik nevű gyermeke született. Halálozás Pap Dezső Péter, Vincze József Jánosné Ökrös Anna, Péter Ferenc, Erdei Ferenc, Horváth Mihályné Szalma Klára, Furák Györgyné Korpa Erzsébet, Sánta Józsefné Gombos Erzsébet, Kókai Pál, Bárdi Józsefné Hornok Julianna, Bogyó Ilona, Varga Józsefné Sebők Mária, Ábrahám István, Pósa Istvánné Süli Erzsébet, Csizmadia Béláné Román Terézia, Petrik Istvánné Baranyás Veronika, Pipicz József, Schneider János Imre, Kocsis János, Terhes András, Preusz Gábor, Hódi Antalné Varga Mária, Gál Józsefné Vidács Éva Katalin, Daróczi Mihályné Tóth Mária, Szeri Gábor Károly, Szvetlik Mária, Bori István, Dávid Sándor, Bozóki János, Kónya Imre, Gyórfi Irén, Sziráki Pétemé Szélpál Piroska, Szalma Jánosné Szücs-Borus Mária, Bódis Jenő, Mayer András, Rózsa Istvánné Hardi Emma, Magyar Antalné Kunszabó Mária, Hirte Mihályné Major Etel, Harangozó Józsefné Gala Erzsébet, Laczkó István János, Ábrahám Ferenc, Hetényi Anna, Kis János, Turcsányi István, Lázár Lajosné Vásárhelyi Piroska, Bozsoki Józsefné Kovács Katalin, Pakai Antalné Rutai Veronika, Horváth Frigyes Gyula, Szabó Alajosné Kovács Anna, Székesi András, Poór György Lajos, Kasza Miklós, Gera Illés, Ábrahám Andrásné Engi Etel, Daka Antal meghalt. Pályázat A Humán Oltóanyagtermeló és Kutató Intézet pályázatot hirdet .életem és a diabetes" címmel. A pályázat célja az, hogy a Diabetes Világnap célkitűzéseinek megfelelően fölhívja a társadalom figyelmét a diabetesre, a cukorbetegek mindennapi problémáira. Minél pontosabb és hitelesebb képet kellene kapnunk anól, hogy mit jelent ma Magyarországon cukorbetegnek lenni, és melyek azok a pontok, ahol a legtöbb orvosi vagy egyéb társadalmi segítség szükséges-az élet minőségének javításához. Pályázhat minden magyar cukorbeteg, illetve hozzátartozója, maximálisan 4 gépelt oldal terjedelmű írással. A pályázaton feltüntetendő: a pályázó neve, címe, nyilatkozata, hogy hozzájárul pályaműve részleges vagy teljes közléséhez nevével vagy neve nélkül. A borítékra rá kell írni: „Diabetes Világnap '91." Cím: Humán Oltóanyagtermeló és Kutató Intézet 2100 Gödöllő 1. Postafiók 69. A pályázat beküldési határideje: 1991. július 31. A pályázatokat a Magyar Diabetes Társaság által felkért szakértők bírálják el. A 20 legjobb pályamű díjazásban részesül. Fődíj: részvétel egy nemzetközi diabetes táborban az 1991-92-es idényben; további díjak: 10 db 10 000 forintos és 10 db 5000 forintos vásárlási utalvány. Az eredményhirdetés 1991. október l-jén lesz Gödöllőn, a humán inzulin NOVO-NORD1SK dániai licenc alapján történő, helyi gyártásának megindítása alkalmából. Bukás a pótvizsgán is? Napok kérdése, és bekövetkezhet, amitől - a múlt keserű tapasztalatai miatt - hetek óta rettegnek a város igazi, ám kis számú sportbarátai: az élvonalban töltött szűk esztendő után újfent nem lesz NB l-es labdarúgó-csapata Szegednek! És nem azért, mert a csapat az utolsó bajnoki mérkőzésén, a Rába ellen nem rúgott még egy gólt, s az elmúlt szombaton elbukott az utolsó előtti akadályban. Nem holmi átok következménye a mostani állapot, ennek a végkifejletnek több eredője is van. A bajnoki év és az osztályozó elemzésének még nincs itt az ideje, egy-két dolgot azonban a véghajrá utolsó méterei előtt mindenképpen fel kell eleveníteni. Aki kicsit is jártas a honi labdarúgásban és nyomon követte történéseit, az tisztában volt vele, a szegediek tavaszi menetelése nem ígér könnyű álmokat. Ezt azonban mintha többen elfelejtették volna az érdekeltek közül, s nem a helyi gondok megoldásán törték fejüket. Tudom, a szomszéd kertje mindig zöldebb és szebb, csakhogy örökösen arra hivatkozni, hogy máshol jobbak (?) a körülmények, hogy mennyivel több a pénz, hogy * jtMttalMltattallltIttaMWyMIIMtaillMntfllltatlWMlítlWttaMMMWtSIIIMI nagyobb (?) az összefogás - dőreség és felesleges! A szegény ember vízzel, illetve azzal főz, amilye van. A Szeged SC pedig majdhogy nincstelen, ezzel már a bajnokság kezdete előtt is tisztában volt vezető és játékos egyaránt. „Hajózni" ilyenkor is muszáj, tehát meg kell próbálni élni az adott, szerény lehetőségekkel, mégpedig okosan, ám a klubnál, az utóbbi hetekben, valahogy nem jött össze a navigálás... Az áprilisi vezetőváltás után mintha összegubancolódtak volna azok a bizonyos szálak. Napvilágot láttak előkészítetlen, megalapozatlan vezetői vélemények szakosztályon belüli személycserékről, váltásokról, amiket hol megerősítettek, hol visszavontak... Ha másra nem, arra bizonyosan jók voltak ezek a „takarítást" sejtető, „nagy táska pénzt" ígérő megnyilvánulások, hogy alaposan megzavarják, összekavarják a játékosok gondolatvilágát. Éppen akkor, amikor leginkább egyetlen egyre, az első osztályban maradás kiharcolására kellett volna profi módon kapacitálni őket, oda koncentrálni minden lehetséges anyagi és erkölcsi erőt! ww—mmiim»iwi«Kt::mnxr: amett iiianwt: w«aa*88«M8»88»MiBSjiw»wM>8sa A focista, ha ilyesmit észlel - a nálunk dívó „profiszemléletból" adódóan - óhatatlanul azon meditál: hova húzzak, melyik oldalra álljak, kinek higgyek? S ha ilyesmi foglalkoztatja, ráadásul akaratgyenge, aligha képes - nemhogy klasszis csupán elfogadható teljesítményre is. Miben reménykedhetünk ezek után? Majdhogy semmiben, csodák ugyanis mostanában nincsenek... Állítom ezt azért, mert a vereség okozta hangulatból, azokból ítélve, amik a szombati, vesztes mérkőzés után elhangzottak a játékoskijáróban - az egyik focista keresetlen szavakkal adta tudomására az egyik vezetőnek, tanácsai és ígérgetései helyett inkább mivel foglalkozzon - nem sok jóra számíthatunk a pótvizsga második „tételhúzásán" sem... Ha mégis másként alakulnának a dolgok - bár úgy lenne! -, annak egy nagy város kicsi, de annál lelkesebb sportszerető társadalma örülne szívből, igazán! GYÜRK! ERNÓ Szomorú pillanatok FOTÓ: GYENES KÁLMÁN