Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

SZOMBAT, 1991. JÚNIUS 1. DÉLMAGYARORSZAG A HELYZET 3 fi , n Uj jegyzőről, francia konzulról... In medias res: csü­törtökön az önkormányzat úgy döntött, hogy 1993. július 31. lészen az új jegyzői pályázat halár­ideje; addig, két évig feltehetően dr. Tóth László, a jelenlegi megbízott jegy­ző tátja el e feladatkört. Kialakította-e már ezzel kapcsolatos álláspontját? - Igen, annál is inkább, mert erre - mint ez! első­ként a Délmagyarország pénteki számából megtud­tam - Szeged polgármes­tere is megkért. Vélemé­nyem szerint az önkormány­zati törvény betűjével e döntés nem ellentétes, el­lentétben áll azonban e törvény szellemével. A jogalkotó szándéka ugyanis az volt, hogy átmeneti időre, míg az új önkormányzat vezetőit meg nem választják, a volt vb-titkár megbízott jegyzőként vigye az ügyeket. A törvény arról is rendelkezik, hogy a jegyzőt kétharmados többséggel kell megválasztani. Minthogy a szegedi képviselő-testület erre képtelen, íme megkerülte a problémát, s '93 nyaráig bízott meg jegyzőnek egy személyt. Ám ehhez ugyancsak kétharmados többség kellene, minthogy itt munkaviszonyt létesítettek, megbízással. A törvény szerint Szegednek jelenleg nem megbízott jegyzője, hanem vb-titkára van, aki jegyzői feladatkört Iát el. - Tehát két évre meghosszabbították az ideiglenes állapotot... Kíván-e valamilyen lépést tenni ez ügyben a törvényesség őre? - Nem, mert a döntés nem ütközik jogszabályba. Ugyanakkor hangsúlyozom: ahhoz, hogy a polgármesteri hivataltól minél jobb munkát lehessen megkövetelni s azt ellenőrizni is tudjuk, többek közt olyan jegyző kell, akinek van biztonságérzete, bátran gyakorolja hatáskörét. Ugyanis bármikor bekövetkezhet, hogy jelentkezik egy alkalmas személy, megválasztja őt a közgyűlés, s a volt vb-titkár „jegyzői mivolta" máris megszűnik..;1 A törvényességi ellenőrzések sorári is tapasztalható ez a bizonytalanságérzet: több olyan döntés született, amely ellentmondott a jogszabályoknak; két esetben például a szegedi közgyűlés határozatának bírósági felülvizsgálatát kértem. Az az érzésem, az önkormányzat bizottságai kissé „átvették a hatalmat": számos alkalommal döntést hoztak, holott csak véleményezésre, előterjesztésre lett volna joguk. Mindezen jelenségek egy erős, biztonsága tudatában működő városi államigaztatási apparátus mellett elkerül­hetők volnának. - Térjünk át a franciaországi tapasztalatokra! Milyen eredményekre jutottak a dél-francia prefektusokkal folytatott tárgyalásokon? - A tartományi prefektus, Jean-Claude Gaudin úr számos intézkedést javasolt a két régió - a dél-francia és a dél-alföldi - közötti kapcsolat elmélyítésére. Állandó Dr. Farkas László államtitkár, köztársasági megbízott nemrégiben tért haza egyhetes franciaországi látogatásáról, eleget téve a marseille-i tartományi prefektus, Jean-Claude Gaudin úr meghívásának. Kint tartózkodásának legfőbb célja az volt, hogy tanulmányozza a közismerten kiváló, háromszintű francia közigazgatást, melyhez hasonló struktúra létrehozására hazánk most, a '90-es években tesz kísérletet Az államtitkár a tartomány több megyéjében tett körútja során testvérvárosunkban, Nizzában is hosszabb időt töltött; fogadta őt a város főpolgármestere és a nizzai püspök; felkereste az ottani egyetemet, s a Nice Matin szerkesztőségét is. Tárgyalásainak eredményeiről szól az alábbi interjúban; minthogy azonban visszatérte óta is történt egy s más azon régióban, mely fölött köztársasági megbízottként a törvényességi felügyeletet gyakorolja, nem állhattak meg, hogy még „frissiben" véleményét kérjük a régóta vajúdó szegedi jegyző-ügy legújabb fejleményéről. mffiffifflffiOBmfflmfflWfflWBWMWWmiMWmm&iwmiimsii konzulátus felállítását szorgalmazza Marsaille és Szeged között; a két régió között; ugyanak­kor Nizza is arról a szán­dékáról adott jelzést, hogy tiszteletbeli főkonzuli bíz­nának meg Szegeden. Fő cél a kölcsönös üz­leti érdekképviselet, illetve az egymás hazá­jába látogató állampol­gárok segítése, a köl­csönös turizmus ösztön­zése. - Gondolom, magyar részről támogatják e javaslatot. - Hazatérőben Párizs­ban felkeresvén a ma­gyar konzult, tájékoz­tattam e lehetőségről, majd itthon külügy­miniszterünket, Jeszenszky Gézát is. Mindketten nagy örömmel fogadták e kezdeményezést, hiszen e régiónak nincs francia gazdasági érdekképviselete, melyre természetesen ráépíthető a kulturális képviselet is. - Lehetséges tehát, hogy a közeljövőben francia konzulátus nyílik Szegeden? - Igen, amennyiben ezt Szeged is akarja. Én minden­esetre támogatom és menedzselem - a régióban bárhol. - Mi a tapasztalata, mily mértékben érdeklődik a francia tőke a Dél-Alföld iránt? Kérdezem mindezt egy francia-magyar közös tulajdonú kft. alkalmazottjaként. - Komoly üzleti befektetők, vállalkozók jelent­keznének egy húsipari üzem létesítésére; érdekcsoport szerveződik több mint százmillió frank alaptőkével polgári repülőtér építésére; szó esett szállodaépítésről is. E kezdeményezések csak részben vonatkoznak hazánkra, hiszen hídfőállásai lehetnek a nyugat-európai tőkének Kelet-Európában. - Lehetséges e lenekről további konkrétumokat tudni? - Ennél többet egyelőre nemigen, hiszen az üzleti megbeszéléseket bizalmasan kezelik. Mindenesetre annyit elárulhatok, néhány órája kaptam olyan jelzést Kalocsa polgármesterétől, mely szerint - a szovjét alakulatok távozása után - az előbb említett repülőteret ott létre lehetne hozni. Megfontolandó persze az is, hogy ne oda. hanem Szegedre vagy Kecskemétre telepítsék. - Államtitkár úr! Útja során felkereste a Nice Matin szerkesztőségét is. mely tekintélyes lapot a Nice Press Invest, a Délmagyarország Kft. legnagyobb tulajdonosa adja ki. Kérem, ossza meg velünk oltani benyomásait! - Úgy láttam, francia partnereik mindenben szeretnék támogatni azt a politikai-gazdasági átalakulást, amely Magyarországon történik. Elsődlegesen nem üzleti szempontok motiválták őket a vegyes tulajdonú Délmagyarország Kft. létrehozásakor, hanem az a szándék, hogy ebben az átalakulásban segítsenek. Jómagam ezt nagy elismeréssel fogadtam; úgy vélem, tiszteletet érdemel e törekvés egy olyan ország részéről, amelyben az üzlet köztudomásúlag profitorientált és nem politikacentrikus. SANDI ISTVÁN Könyvheti történetecskék ­Olvasnak-e az angyalok ? És megkezdődött a könyvhét. Hivatalosan is, az ün­nepi beszéd előtt azonban dönögött egy kis folk-rock a szigorú frizurás Szurdi Zsolték jóvoltából, minekutána Fodor Zsóka színművésznő Kosztolányinak a könyvről írott, persze hogy most is aktuális elmélkedését tolmácsolta. Mint ahogy már hírűi adtuk. Vörös László. a Tiszatáj szerkesztőbizottságának elnöke mondta a mértéktartóan bizakodó ünnepi beszédet, mert hát a könyv és az irodalom válságáról volt szó, meg aztán az elit- és a tömegkultúra közötti szakadékról. Erre a válságproblematikára mondta a szép számú hallga­tóságban e sorok írójának Lengyel András iro­dalomtörténész, hogy valóban így van, válságba került az irodalom szociológiai tere, terjesztés, kiadás, sőt a kedves olvasó is, ámbátor azon el lehetne vitatkozni, s teszik is a szakmában, hogy maga az irodalom válságban van-e. S ha igen, mik az ismérvei. Különben mégiscsak lehet még valami jó szándék ott fenn, az égiekben. Mert kérem szépen június első napján kisütött a nap, tán azért, hogy az egy-két eltévedt bárányfelhő halmai mögül leselkedő angyalkák láthassák a választékot. És persze az érdeklődőket, akik között fölbukkant egy-egy ismerős, mint például a tréning ruhás Szalai István vezető edző, aki, úgy lehet, Szathmári Sándor Hiába című, most újra megjelent regényét kereste, mindenesetre ma kiderülhet, valóban hiába-e az a hiába. A regény különben 1934-ben született s korát Évadzáró a színházban messze megelőzve keserű gúnyirat a szovjethatalomról. Rendben, ajánlunk a váci fiúknak is egy könyvet. Mégpedig Mátyás B. Ferenc Léggömbvadászat című regényét, melyet olvassanak nagy-nagy szeretettel és lehetőleg ne feledjék el a pályán sem. Esetleg majd hazafelé menet még elóvehetik a cseh író, Milán Kundéra regényét. A címe? Az élet máshol van. A Hétvilág című irodalmi lap szerkesztője, Dajkó Pál mutatja azt az egyetlen könyvet, amit meg tudott venni. Ennyire volt elég a hóvégi pénzmag. Nádas Péter írása égi és földi szerelemről. Tetszik ez a leselkedő angyalkáknak odafenn? Mindenesetre egy jelenséggel jó néhány évre leszámolhatunk. Van ugyan könyvnap, de nincs többé könyvekkel megpakolt vásárló. Az emberek megfontoltabbak, tovább álldogálnak a pavilonoknál, alaposan beleolvasnak egy-egy könyvbe, felemelnek egy másikat, aztán egy harmadikat, összeadnak, kivonnak, végül csak visszatesznek kettőt, s marad egy, az a könyv, amire tán a legjobban vágytak. Aztán fellépett tegnap még a Vonós együttes a Dugonics téren, és ropták a táncot a Szeged táncegyüttes fiataljai is. Mosolyogtak közben. Mint az angyalkák odafenn, akikről különben kiderülhet egy szép napon: olvasni sem tudnak. DAL • • Ónálló tagozat lett a balett A most befejeződő színi évad 395 előadását 150 340-en látták. A próza 274, az opera 78, a balett 43 előadást tartott. A Nagyszínházban 79,82, a Kisszínházban 71,84 százalékos volt a látogatottság. Mindezt Nagy László igazgató mondta el a Szegedi Nemzeti Színház tegnapi évadzáró társulati ülésén. A legtöbbször a Kakukkfészek (39), a Leányvásár (35), és a Furcsa pár női (34) változata menL Ismertette az igazgató a jövő évad terveit. A korábbiakhoz képest újdonság, hogy a Kisszínház balettbemutatója a tervek szerint Bartók három egyfelvonásosa lesz. A próza Gárdonyi Lámpás című darabját (Sinka Károly rendezésében) és A veronai fiúk című musicalt is bemutatja. A 22-es csapdáját Kapás Dezső és Korcsmáros György fogják rendezni szamonkérní pedig csak az önkor- kapott Busa Tamás. A tagozatok Elment a színháztól Fekete Györgyi színművész, Kiss László balettművész és Oberfrank Péter korrepetitor, nyugdíjba készül Gortva Irén. GYED-re ment Fe­renczi Krisztina. Új tagok Albert Gábor, Fazekas Andrea. Fekete István, és Kovács Tamás színmű­vészek, Tóth Tibor rendezőasszisz­tens, és Topolánszky Tamás ba­lettművész. A korábbi évek gyakorlatától eltérően az igazgató „nem kívánta az egyes tagozatok munkáját mérlegre tenni, más. esetleg kettős értékrendet kialakítani." A szerződtetés, a műsorterv, a szereposztás, vagyis a teljes művészi arculat kialakítása a füg­getlen tagozatvezetők feladata. mányzat jogosult. - mondta. Értékeltek viszont a különböző intézmények, cégek, s az egyes tagozatok, amikor díjakat szavaztak meg az évad kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó művészeinek. A JATE díját Csirik János rektorhelyettes Kovács Zsoltnak adta át. A közönség díját Juronics Tamás nyerte, a Szegedi Ruhagyárét Juhász József. A SZOTE 35 éven aluli magáné­nekeseknek alapított díját Szonda Éva vehette át. Az Operabarátok Egyesülete két díjat is alapított. A legjobb magánénekesnónek Vámossy Évát, a legjobb magánénekesnek Gregor Józsefet találták. Az olasz operák előadásáért járó elismerést maguk is megválasztották a saját favoritjaikat. A próza Makó Lajos-ái'jit Kovács Zsolt, az opera Vaszy-díját Frankó Tünde, a műszak Varga Mátyás-diját Boros Endre , az - egyelőre névtelen - balett-díjat elsóízben Gurai Márta korrepetitor vehette át az igazgatótól. Az ülés végén Ványai Éva al­polgármesternó kért szót, és tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az önkormányzat tegnap éjszaka elfogadta a balettegyüttes tagozattá nyilvánítását, s egyben 3 évre balettigazgatóvá nevezte ki Imre Zoltánt. M. T - Ennyire jó üzlet a kötelező felelősségbiztosítás? - kérdezem Szilágyi Lászlót, a Hungária Bizto­sító Rt. ügyvezető igazgatóját. - Nézze, a biztosítás kockázatot is magában rejtő üzleti vállalkozás. Egy valóságos piacon, valóságos verseny­ben nyilvánvaló, hogy egyetlen biz­tosító sem kíván kedvezőtlen üzletet kötni. Persze, az üzlet minősége ez esetben mindig a díjtételeken és a feltételrendszeren múlik. Tehát a biztosítási díjakat és a feltételeket a piacnak kell kialakítania. Ma Ma­gyarországon senki sem tudja meg­mondani, hogy a meghirdetett díj­tételekkel milyen üzlet lesz a köte­lező felelősségbiztosítás. - Furcsa, hogy ezt a Hungária Biztosító ügyvezető igazgatójától halljuk, hiszen, ha valakinek lehetett tapasztalata a kötelező felelősség­biztosítás nyereségességéről, az éppen a kizárólagos joggal rendel­kező Hungária Biztosító. - Sokan jóindulatúan félreértik ezt a „múltat", s vannak egy páran, akik ebből talán némi rosszindulattal tőkét kívánnak kovácsolni. De hát ez is a versenyhez tartozik. A korábbi „rendszer" idején a Hungária Biz­tosító a kifizetett károk mértékét kapta meg a benzin árában lévő „díj"-ból és a költségvetési kiegé­szítésből. Ezt fejelte meg egy fej­lesztést nem segítő költséghányad. Hogy milyen díjtételek mellett kifizetődő a kötelező felelősség­biztosítás, az talán az év végére már sejthető, s talán ezért is az állam által csupán fél évre meghatározott a mindenkire kötelező díj. - Térjünk vissza a harcra, vagy fogalmazzunk finomabban: kötelező felelősségbiztosítás kapcsán pór hete megkezdődött versenyre: a Hungária Biztosító, mintha önmagához képest visszafogottabban folytatná propa­gandáját. - Örülök, hogy ezt mások is észrevették. E visszafogottság most része részvénytársaságunk filozó­fiájának, s a versenyben betöltött pozíciónk megítélésének is. Úgy véljük, hogy miután hosszú évekig mi voltunk a gazdái a kötelező felelősségbiztosításnak, szolgálta­tásainkkal. azok minőségével megis­merkedhetett az autós közvélemény. - Azért jócskán akadtak hara­gosok, panaszosok is. - Amikor több millió szerződésről és szerződésbeli vállalások teljesíté­séről van szó. bár nyilvánvalóan mindenki a hibátlanságra törekszik, előfordulnak hibák. Sokéves tapasz­Döntsön ön... Öt évvel ezelőtt, amikor 1986-ban megszűnt az állam biztosítási monopóliuma, amelyet a régi állami biztosítón keresztül gyakorolt, kevesen gondolták, hogy napjainkra 10 biztosító harcol majd a „biztosítói világ" újrafelosztásáért. Arról van szó elsősorban, hiszen a biztosítottak vagy legalábbis a biztosíthatók köre nem változott, így legfeljebb az újabb és újabb szolgáltatásokkal lehet versenyezni. A „világ" újrafelosztása? Két biztosítási ágazatban egész biztosan erről van szó. Mint köztudott, az első nagy „felezéskor" az új állami biztosítónál maradtak a lakásbiztosítások, míg a Hungária Biztosító az autóbiztosítás gazdája, s a kötelező felelősségbiztosítás kizárólagos kezelője lett. A lakásbiztosítások ügyében már két éve megkezdődött a verseny, a felelősségbiztosításért most indulnak harcba a biztosítók. Jelenleg a magyar biztosítási piacon 10 magyar és nemzetközi, illetve csak külföldi tőkével alapított biztosítótársaság működik. Közülük hat úgy döntött: beszáll a kötelező felelősségbiztosítási piacba. talatunk, hogy a felelősségbiztosítás területén egy százalék alatt volt a reklamációs ügyek száma. - Véleményük szerint, milyen arányban csökken az önöknél kötött kötelezőfelelősségbiztosítások száma? - Számításaink és várakozásaink szerint közel 50 százalékkal. - Ez meglehetősen soknak tűnik. - Mi nem tartjuk annak. Közel hárommillió személyautó, tehergép­kocsi, autóbusz biztosításának „felosztásáról" van szó, s nyilván­való, hogy versenytársaink, a másik öt biztosító igyekszik most beinduló új biztosítási szolgáltatását úgy szervezni és úgy propagálni, hogy azok valamiféle szolgáltatási többletet, újabb minőséget igéi jenek, és ha lehel, teljesítsenek. - És önök? - Hadd térjek vissza itt az ön által említett visszafogottságra. A mi szolgáltatásaink propagandája eddig végzett munkánk, s tulajdonképpen talán furcsának találja: de a tervezett 50 százalékos csökkenés is. - Ezt hogy érti? - Úgy, hogy míg a prognózisok szerint a kötelező felelősség­biztosítással kapcsolatos ügyfeleink száma felére csökken, mi az e terü­leten dolgozó létszámot, a szak­emberek számát nem csökkentjük, s ez már maga egyfajta reális ígéret, felgyorsul a munkánk, s változatlan ­hitem szerint - jó körülmények között gyorsabb lesz az ügyintézés. Természetesen jól tudjuk, hogy bár jelenleg az országban a felelős­ségbiztosítás területén mi rendelke­zünk talán a legnagyobb hálózattal és a legnagyobb szakismerettel, mind­kettőt bővítenünk kell. Elképzelé­seink szerint a már jelenleg is velünk szerződésben levő több száz autó­javítóműhely számát növelni fogjuk, s az optimális célunk pedig az. hogy minden velünk szerződő autós lakóhelye vagy munkahelye köze­lében találjon olyan szervizt, ahol szakszerűen, gyorsan intézik a biztosítás „papírügyeit" a javítások mellett. - Visszatérve a inosi elkezdődött versenyre Önök meglehetősen egyszerű utat választottak: minden casco-biztosítottnak elküldték a kötelező felelősségbiztosítási díjhoz a csekket. - Azért az ügy nem ilyen egy­szerű. Ezt természetesen mi is igénybe vesszük a Hungária Biz­tosító Rt. szolgáltatásainak propa­gálásához. A csekk? Úgy gondoltuk, hogy a velünk évek óta kapcsolatban álló autós elég érett és bölcs ahhoz, hogy döntsön. \ elünk marad. Igaz, az ön által említett csekk mellett egy levelet is talál, amelyben szolgál­tatásainkról és terveinkről tájékoz­tatjuk. Természetesen a főállású ügynö­keinken kívül több ezer megbízot­tunk - köztük egyetemisták, főiskolá­sok - keresik fel a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket, hogy felajánljuk további együttműködé­sünket. Célunk az, hogy minél több családnak és vállalatnak legyünk a biztosítója. - Úgy tűnik, a Hungária Biztosító Rt. éppen múltjából adódóan elő­nyökkel indult ebben a versenyben. - Örülök, hogy így fogalmaz, hiszen ha rosszul dolgoztunk volna, akkor ez a múlt hátrányokat jelentene számunkra. (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom