Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-12 / 136. szám

SZERDA, 1991. JÚN. 12. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 Profikkal szövetkezik a hivatal? „Mindenki partner, aki munkát kínál!" A Struktúra Datacenter Kft. vendégeskedett kedden délelőtt a Csongrád Megyei Munkaugyi Kozpontban. Meghívásuknak az adott apropót, hogy együttműködést ajánlottak a Feketesas utcában működő munkaközvetítő hivatalnak. Amint Gerencsér István vezérigazgató elmondta, a Datacenter szervezéssel és számítástechnikával foglalkozik. Vállalatok átalakítása, vagyonértékelés, privatizáció, csődeljárás, szanálások megszervezése is profiljukba tartozik. Az oktatás területén - német partnerükkel közösen - posztgraduális képzés szervezésével vannak jelen. Legfőbb tevékenységűk a számítástechnikai szolgáltatás, de közreműködnek egy magyar-szov­jet-amerikai társaságban is, amely szovjet vállalatok átalakításán dolgozik, üzlethálózataikban szórakoztató elektronikai cikkeket árusítanak, nagy IBM-parkjuk pedig biztosítja a szükséges információs hátteret. Utóbbi adottságukat a munkaügyi szolgálatatások terén is szeretnék kihasználni - mondta Stenczer Ferenc kiadóigazgató. Lap- és könyvkiadásba fogtak, pályázati úton elnyerték a Pallostól a Munkaügyi Szemle kiadási jogát, kézikönyveket, a pályakezdő fiatalokat tájékoztató kiadványokat írnak, szerkesztenek. Hazai piacon elsőként jelentek meg a magyarországi gazdálkodó egységek katalógusával (a kiadvány az 1989. január l-je és 1990. szeptember 30-a közötti állapotot tükrözi). Most készítik elő a megszűnt pályaválasztási tanácsadó kézikönyvet pótló „Szakmakeresőt." amelyet az általános iskolásoknak szánnak. Januárban indult az „Állásközvetítő" című kiadvány, amely impresszumában még a ,.Foglalkoztatási hetilap" megjelölést is föltünteti. Rendszeres kapcsolatban áll a megyei munkaügyi központokkal, amelyektől állás­ajánlatokat kapnak. Áprilisban azzal keltettek meglepetést, hogy a Népszava két egész oldalán közöltek országos álláskínálatot. A pedagógusnapra időzítve pedig egyoldalnyi pedagógusállást tettek közzé (a tanárok nem is akarták elhinni, hogy ennyi lehetőség van). Vladiszüvlyev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ vezetője mindehhez annyit tett hozzá, hogy alaposan megvizsgálják együttműködési lehetőségeiket a Datacenterrel. Minden korrekt partnerrel szívesen szövetkeznek, ha ezzel munkához juttathatják a rászorulókat. A munkanélküliség hamarosan nagy­ságrendekkel lesz nagyobb, ezért minden megoldás ötlete érdemes a megfontolásra. NY. P. Munkahelyteremtő támogatások Az elmúlt években mmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmm központi forrásból el- Tegnap egy soros ülés erejéig Szegedről sósorban olyan mun- Hódmezővásárhelyre költözött a Csongrád Megyei kahelyteremtó beru- Munkaügyi Tanács, melynek napirendjei között a házasokat támogattak, munkahelyteremtő beruházások támogatására kiírt nem térítendő formában igénylik a pályázók. (Ezt a megoldást azonban a munkaügyi tanács nem javasolja, helyette a amelyek a szerkezet- pályázat, valamint a munkaügyi központ - régóta hiányzó kamatmentes, illetve az váltás mellett a haté kony foglalkoztatást szolgálták - mindezt szigorú gazdaságossági követelmények mellett. Az utóbbi kitétel nem mindig érvényesült, ennek köszönhető, hogy az 1991. évi IV. törvény már a megyei munkaügyi központokra bízza, mely prog­ramokat. milyen mértékben támogatnak, természetesen a helyi adottságok figyelembevételével. A törvény tehát legalizálja azokat az - űj hódmezővásárhelyi kirendeltségének bemutatása szerepelt. Ez utóbbi egyébként a volt pártbizottság székházában kapott megfelelő elhelyezést, beruházási költsége megközelítette a kétmillió forintot. Kamatmentes és kedvezményes kamatozású kölcsönnel támogathatók azok a pályázók, akik hátrányos helyzetű térségekben nagyobb létszámú munkaerő tartós foglalkoztatására hoznak létre új munkahelyeket. A munkahely­teremtés támogatására eddig be­akciókat is, amelyeknek elsődleges érkezett pályázatok alapján a célja a munka nélkül maradók támogatási igény 24 millió forint, foglalkoztatáshoz segítése. amelynek közel 80 százalékát vissza alacsony kamatozású kölcsönt preferálja.) A támogatás elnyerése esetén minimum 100 fő foglalkoz­tatására vállalkoznának, egy munkahely támoga­tásigénye minimum 140, maximum 333 ezer forint. Szóbeli érdeklődés alapjan további 10 milliós igényt jeleztek a mun­káltatók. a pályázat kiírását követően tehát fokozott érdeklődés várható. Beérkezési határidő július 31.. az eredményről a pályázókat augusztus 3 l-éig írásban értesítik. K. A. Szegedi látogatásomon pozitív meglepetések értek Beszélgetés Pierre Brochand nagykövettel Pierre Brochand, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete tegnap délután a köztársasági megbízott irodájában fejezte be hivatalos szegedi látogatását. Három szinttel lejjebb, azaz a megyei önkormányzat épületének előcsarno­kában beszélgettünk első vidéki útjának tapasztalatairól. - Az újságírót mindig a tények érdeklik. Ma este visszautazik a fővárosba, holnap újra munkanap. Mi a programja Szeged után? - Találkozom a munkatársaimmal és közösen megbeszéljük a szegedi tapasztalatainkat. El fogom mondani, hogy most a francia fél van lépés­kényszerben, hiszen láthattuk: a magyarok rengeteget dolgoztak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért. Ez azt is jelenti, hogy nekünk sokkal többet kell tennünk a magyarokért. Ezt indokolja Szeged nyitottsága, a régió nemzetközi szerepe, s kü­lönösen az a tény, hogy ebben a városban a franciák barátokra lelhetnek. - Nagykövet úr emelkedetten beszélt Szeged és a francia kultúra kapcsolatairól. - Tehettem ezt azért, mert az önök városa jószerivel monopolizálta a francia-magyar kapcsolatokat: az egyetem, a középfokú oktatás élen jár a nyelvi képzésben, több francia cég fektet be a régióban, konzu­látusról van szó, élénk az érdeklődés a francia piac iránt is. Szóval inspiráló a közeg. - A mi francia partnereinktől azt tanulhattuk, hogy nekünk nem segélyre, hanem együttműködésre van szükségünk. így látja ezt ön is? - Pontosan így, mivel ebben a fejlődési szakaszban Magyar­országnak valóban együttműködő Magy arországnak nem segélyre van szüksége, hanem együtt­működésre - mondta Szegeden a francia nagykövet mmtmmnmmúmtmtmmmtmmiitiltmmm partnerekre és nem adományokra van szüksége. Ez pedig befektetést, üz­letet, személyes aktivitást jelent. Örömmel gondolhatunk arra, hogy a fejlődő kapcsolatok mögött ott áll két baráti kormány is. - Erték-e meglepetések Szegeden? - Igen. de kizárólag pozitív meglepetések. Szeged nagyon szép. igazi nagyváros. Tetszik az itteniek kezdeményezőkedve és az ügysze­retet, reményeimet nagyon meg­erősítette a városra jellemző dina­mizmus. És ami a munkakedv meg a város hangulata mellé fölzárkózik harmadik tényezőként: az Szeged regionális szerepe. Biztos vagyok abban, hogy a város a jövőben példát fog szolgáltatni több magyar kultűrcentrumnak a regionális gondolkozás elterjesztésében. - Milyennek látja a francia nyelvi képzés jövőjét? - Nagyon biztatónak. Az ön régi iskolája, a Ságvári gimnázium otthona lehet egy két tannyelvű középiskolának, mely program megvalósításában a francia kormány támogatására is számíthatnak. És természetesen a tudományegyetem képzési programjában is részt kívánunk venni, hiszen nagyon jól ismerjük a JATE értékeit. A nyelvi képzés útján sok értékes kapcsolatra tehetünk szert, az oktatás tehát kiemelkedő feladat a nagykövetség egésze számára. - Nagykövet úr - információim szerint - hosszútávfutó volt, s ma is gyakran sportol. Hogyan látja sportkapcsolatainkat? - Ölömmel értesültem arról, hogy július 13-14-én ultramaratoni ver­senyt rendeznek Szegeden. Számom­ra a 24 órás futás kissé hosszú, egy rövidebb versenyen viszont szívesen részt vennék. A sport valóban érdekel, s bízom abban, hogy például a foci útján is tovább terebélyesedik Szeged és a Cote d'Azur kapcsolata. - Ezt azért is érdemes aláhúzni, mert ön cannes-i. - Igen, és ezért is s/ámithatnak a segítségemre, már arni az állami szintet érinti, hogy a sportkap­csoiatok is bővüljenek. Ami pedig a szegedi focistákat illeti: testvér­városuk, Nizza csapata is bentmaradt végül. Szóval minden téren bízzunk a sikeres folytatásban. DLUSZTUS IMRE Édes álmok Kecskeméten A francia kakadu Kinek ne lett volna gyermekkorában egyik nagy vágva, hogy egyszer az életben betehesse a lábát egy igazi csokoládégyárba, ahol azután, annyi édességet falhat, amennyihez csak kedve van. Tegnap, Kecskeméten a Siniex Első Francia-Magyar Privát Csokoládégyár avatóján néhányunknak megadatott, hogy az álmot valóra is váltsuk, a többség azonban az ötödik-hatodik szelet csoki után már kedden csütörtököt mondott. Hogyan kerültek Kecskemétre a francia csokoládégyárosok? Nos, ez már egy kicsit hosszabb történet. Az űj cég magyar ügyvezető tulajdo­nosa. Szűcs Bálint még évekkel ezelőtt az Adrián nyaralt, amikor felfigyelt arra. hogy egy üzlet előtt óriási sof áll. - Jó magyar szokás szerint én is beálltam a sor végére, majd csak kiderül, mit árulnak. Ha ennyien állnak érte sorba, az csak kapós lehet. - Mit kínáltak? - Rizses csokit. Akkor határoztam el, ha törik, ha szakad, csoko­ládégyáros leszek. A történet persze nem ilyen egyszerű, hiszen hosszú évek teltek el, míg vágya valóra válhatott. Közben véletlenül találkozott a francia Szutoris LászlóváI, aki a negyvenedik érettségi találkozójára igyekezett volna, de nem engedték be Romániába. így kénytelen volt Gyulán ebédelni. Szűcs Bálint vendéglőjében. Annyira megtetszett neki a hely, hogy a felszolgálóval megüzente a főnöknek, „üdvözli egy bolondos francia". így kezdődött a barátság, amiből végül megszületett a kecskeméti csokoládégyár, ráadásul nem is akármilyen vállalkozás. A Siniex mindössze nvolc hónap alatt épült fel Kecskemét ipari övezetében. Az 1450 négyzetméteres üzemcsarnokban negy venhét szak­ember dolgozik az áliandó csokoládé­illatban. Patyolattisztaság mindenütt. A gyár 1500 tonna illatos csokoládét képes gyártani évente. A hangulat pedig igazán családias. Az ember szeme egyből megakad azon, hogy a gyönyörű épületben még belgyó­gyászati és fogorvosi szakrendelés is működik. Az utóbbi, gondolom egy csokoládégyárban szinte ter­mészetes. De az már nem. hogy a tulajdonos minden dolgozójának saját zsebéből fizeti a mindennapi ebédet. A gépsorról százával legördülő Cocko csokoládék, egy fura madárról, a kakaduról kapták ne­vüket, tudjuk meg a gyárlátogatás végén. Kecskeméten pedig az üzletekben magunk is megtapasz­talhatjuk, mindenütt ott a francia kakadu. A Siniex üzletfilozófiája különben pofonegyszerű: világ­színvonalú csokoládét kell gyártani, a nagy márkákénál olcsóbb áron. R.G &Í5Í Elmentek a vásárba, félpénzzel •tXlIIIWIIWIMIIW*^^ A szegedi Agroker hirdetései célt értek, a félárú traktorok e heti vásárán a gépudvarban eddig mindig akadt nézelődő, s ami nagyobb szó, vásárló is. A megmaradt Célpénz feléért munkaeszközöket kell venni, teljes áron. Minél hamarabb jött valaki, annál bőségesebb v álasztékból nézhette ki a neki megfelelő ekét, pótkocsit vagy épp permetezőt. Egy-egy ember így is 600-800 ezer forintot hagyott itt. a kereskedők oromere. Akadt köztük nyírségi almatermesztő, bajai juhász, keceli szőlősgazda, s környékbeli zöldség-gyümölcs termelő is. Borbás István zákányszéki termelő egy MTZ-82-est nézett ki magának, csak a hozzá való eszközöket drágállotta. végül kötélnek állt. - Tavaly még olcsóbb volt a traktor, mulasztottunk, hogy nem vettünk akkor. Most rendes áron nem volt rá több mint egymilliónk. Használtakat nézegettünk, de jobb az űj, tovább kitart. Egy szatymazi gazda így foglalta össze véleményét: - Ha megvan rá a pénz, ilyenkor kell megvenni. Igaz, földem még nincs, várom a kárpótlást, mivel szü­leimtől párezer forintért megváltották azt a birtokot, amit én most évente 60 ezer forintért bérelek a téesztól. Gépet, traktorost fogadni már-már megfizethetetlen, ezrekbe kerül naponta. Saját földön, saját géppel csak több haszon maradna. A bajai juhász a traktor mellé fűkaszát, rendsodrót vett. A fiával úgy jöttek el otthonról, hogy egy rendsodrót vásárolnak. Leheteti álmélkodás, vagy perlekedés, amint l hazaértek a ..mini gépállomással." A fiú a gépkocsivásárlásra félretett, négy éve gyűjtögetett pénzét vette ki a bankhói a cél érdekében IWUIOTM1III0)8MI»IMIIIWB»M«MML»I1DIIIIMIIW Bodré József, a géposztály vezetője tékozlásuk magyarázatával szolgált: - Már tavaly érzekeltük. a nagy­üzemek alig vásárolnak. Úgy gondoltuk, ha elni akarunk, a gazdák igényeinek megfelelő traktorokbol. munkaeszközökből láthatunk pénzt. Amikor leadtuk az idei első negyedéves megrendeléseket, számítottunk a föld- és tulajdon­viszonyok belátható időn belüli rendezésére. Erre készültünk. Most, hogy ekkora a huzavona, az emberek nem mernek a bizonytalanra áldozni. Ráadásul a dollárelszámolás miatt a keleti gépek rendkívüli mértékben megdrágulták. Emiatt a vállalat erejének megfeleld 48 milliós készlet helyett 118 millió forintnyi gép állt az udvaron. A különbözetért fizetett magas hitelkamat óriási teher. A veszteség csökkentésére találtuk ki az árengedményt. Ha sikerül a negyven traktort és tartozékait eladnunk, a befolyt készpénzt jövedelmezőbb vállalkozásba fekteti a vállalat. Nem lesz könnyű ilyet találni, de megpróbáljuk. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA TÓTH SZELES ISTV XN

Next

/
Oldalképek
Tartalom