Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-12 / 136. szám
SZERDA, 1991. JÚN. 12. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 Profikkal szövetkezik a hivatal? „Mindenki partner, aki munkát kínál!" A Struktúra Datacenter Kft. vendégeskedett kedden délelőtt a Csongrád Megyei Munkaugyi Kozpontban. Meghívásuknak az adott apropót, hogy együttműködést ajánlottak a Feketesas utcában működő munkaközvetítő hivatalnak. Amint Gerencsér István vezérigazgató elmondta, a Datacenter szervezéssel és számítástechnikával foglalkozik. Vállalatok átalakítása, vagyonértékelés, privatizáció, csődeljárás, szanálások megszervezése is profiljukba tartozik. Az oktatás területén - német partnerükkel közösen - posztgraduális képzés szervezésével vannak jelen. Legfőbb tevékenységűk a számítástechnikai szolgáltatás, de közreműködnek egy magyar-szovjet-amerikai társaságban is, amely szovjet vállalatok átalakításán dolgozik, üzlethálózataikban szórakoztató elektronikai cikkeket árusítanak, nagy IBM-parkjuk pedig biztosítja a szükséges információs hátteret. Utóbbi adottságukat a munkaügyi szolgálatatások terén is szeretnék kihasználni - mondta Stenczer Ferenc kiadóigazgató. Lap- és könyvkiadásba fogtak, pályázati úton elnyerték a Pallostól a Munkaügyi Szemle kiadási jogát, kézikönyveket, a pályakezdő fiatalokat tájékoztató kiadványokat írnak, szerkesztenek. Hazai piacon elsőként jelentek meg a magyarországi gazdálkodó egységek katalógusával (a kiadvány az 1989. január l-je és 1990. szeptember 30-a közötti állapotot tükrözi). Most készítik elő a megszűnt pályaválasztási tanácsadó kézikönyvet pótló „Szakmakeresőt." amelyet az általános iskolásoknak szánnak. Januárban indult az „Állásközvetítő" című kiadvány, amely impresszumában még a ,.Foglalkoztatási hetilap" megjelölést is föltünteti. Rendszeres kapcsolatban áll a megyei munkaügyi központokkal, amelyektől állásajánlatokat kapnak. Áprilisban azzal keltettek meglepetést, hogy a Népszava két egész oldalán közöltek országos álláskínálatot. A pedagógusnapra időzítve pedig egyoldalnyi pedagógusállást tettek közzé (a tanárok nem is akarták elhinni, hogy ennyi lehetőség van). Vladiszüvlyev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ vezetője mindehhez annyit tett hozzá, hogy alaposan megvizsgálják együttműködési lehetőségeiket a Datacenterrel. Minden korrekt partnerrel szívesen szövetkeznek, ha ezzel munkához juttathatják a rászorulókat. A munkanélküliség hamarosan nagyságrendekkel lesz nagyobb, ezért minden megoldás ötlete érdemes a megfontolásra. NY. P. Munkahelyteremtő támogatások Az elmúlt években mmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmm központi forrásból el- Tegnap egy soros ülés erejéig Szegedről sósorban olyan mun- Hódmezővásárhelyre költözött a Csongrád Megyei kahelyteremtó beru- Munkaügyi Tanács, melynek napirendjei között a házasokat támogattak, munkahelyteremtő beruházások támogatására kiírt nem térítendő formában igénylik a pályázók. (Ezt a megoldást azonban a munkaügyi tanács nem javasolja, helyette a amelyek a szerkezet- pályázat, valamint a munkaügyi központ - régóta hiányzó kamatmentes, illetve az váltás mellett a haté kony foglalkoztatást szolgálták - mindezt szigorú gazdaságossági követelmények mellett. Az utóbbi kitétel nem mindig érvényesült, ennek köszönhető, hogy az 1991. évi IV. törvény már a megyei munkaügyi központokra bízza, mely programokat. milyen mértékben támogatnak, természetesen a helyi adottságok figyelembevételével. A törvény tehát legalizálja azokat az - űj hódmezővásárhelyi kirendeltségének bemutatása szerepelt. Ez utóbbi egyébként a volt pártbizottság székházában kapott megfelelő elhelyezést, beruházási költsége megközelítette a kétmillió forintot. Kamatmentes és kedvezményes kamatozású kölcsönnel támogathatók azok a pályázók, akik hátrányos helyzetű térségekben nagyobb létszámú munkaerő tartós foglalkoztatására hoznak létre új munkahelyeket. A munkahelyteremtés támogatására eddig beakciókat is, amelyeknek elsődleges érkezett pályázatok alapján a célja a munka nélkül maradók támogatási igény 24 millió forint, foglalkoztatáshoz segítése. amelynek közel 80 százalékát vissza alacsony kamatozású kölcsönt preferálja.) A támogatás elnyerése esetén minimum 100 fő foglalkoztatására vállalkoznának, egy munkahely támogatásigénye minimum 140, maximum 333 ezer forint. Szóbeli érdeklődés alapjan további 10 milliós igényt jeleztek a munkáltatók. a pályázat kiírását követően tehát fokozott érdeklődés várható. Beérkezési határidő július 31.. az eredményről a pályázókat augusztus 3 l-éig írásban értesítik. K. A. Szegedi látogatásomon pozitív meglepetések értek Beszélgetés Pierre Brochand nagykövettel Pierre Brochand, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete tegnap délután a köztársasági megbízott irodájában fejezte be hivatalos szegedi látogatását. Három szinttel lejjebb, azaz a megyei önkormányzat épületének előcsarnokában beszélgettünk első vidéki útjának tapasztalatairól. - Az újságírót mindig a tények érdeklik. Ma este visszautazik a fővárosba, holnap újra munkanap. Mi a programja Szeged után? - Találkozom a munkatársaimmal és közösen megbeszéljük a szegedi tapasztalatainkat. El fogom mondani, hogy most a francia fél van lépéskényszerben, hiszen láthattuk: a magyarok rengeteget dolgoztak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért. Ez azt is jelenti, hogy nekünk sokkal többet kell tennünk a magyarokért. Ezt indokolja Szeged nyitottsága, a régió nemzetközi szerepe, s különösen az a tény, hogy ebben a városban a franciák barátokra lelhetnek. - Nagykövet úr emelkedetten beszélt Szeged és a francia kultúra kapcsolatairól. - Tehettem ezt azért, mert az önök városa jószerivel monopolizálta a francia-magyar kapcsolatokat: az egyetem, a középfokú oktatás élen jár a nyelvi képzésben, több francia cég fektet be a régióban, konzulátusról van szó, élénk az érdeklődés a francia piac iránt is. Szóval inspiráló a közeg. - A mi francia partnereinktől azt tanulhattuk, hogy nekünk nem segélyre, hanem együttműködésre van szükségünk. így látja ezt ön is? - Pontosan így, mivel ebben a fejlődési szakaszban Magyarországnak valóban együttműködő Magy arországnak nem segélyre van szüksége, hanem együttműködésre - mondta Szegeden a francia nagykövet mmtmmnmmúmtmtmmmtmmiitiltmmm partnerekre és nem adományokra van szüksége. Ez pedig befektetést, üzletet, személyes aktivitást jelent. Örömmel gondolhatunk arra, hogy a fejlődő kapcsolatok mögött ott áll két baráti kormány is. - Erték-e meglepetések Szegeden? - Igen. de kizárólag pozitív meglepetések. Szeged nagyon szép. igazi nagyváros. Tetszik az itteniek kezdeményezőkedve és az ügyszeretet, reményeimet nagyon megerősítette a városra jellemző dinamizmus. És ami a munkakedv meg a város hangulata mellé fölzárkózik harmadik tényezőként: az Szeged regionális szerepe. Biztos vagyok abban, hogy a város a jövőben példát fog szolgáltatni több magyar kultűrcentrumnak a regionális gondolkozás elterjesztésében. - Milyennek látja a francia nyelvi képzés jövőjét? - Nagyon biztatónak. Az ön régi iskolája, a Ságvári gimnázium otthona lehet egy két tannyelvű középiskolának, mely program megvalósításában a francia kormány támogatására is számíthatnak. És természetesen a tudományegyetem képzési programjában is részt kívánunk venni, hiszen nagyon jól ismerjük a JATE értékeit. A nyelvi képzés útján sok értékes kapcsolatra tehetünk szert, az oktatás tehát kiemelkedő feladat a nagykövetség egésze számára. - Nagykövet úr - információim szerint - hosszútávfutó volt, s ma is gyakran sportol. Hogyan látja sportkapcsolatainkat? - Ölömmel értesültem arról, hogy július 13-14-én ultramaratoni versenyt rendeznek Szegeden. Számomra a 24 órás futás kissé hosszú, egy rövidebb versenyen viszont szívesen részt vennék. A sport valóban érdekel, s bízom abban, hogy például a foci útján is tovább terebélyesedik Szeged és a Cote d'Azur kapcsolata. - Ezt azért is érdemes aláhúzni, mert ön cannes-i. - Igen, és ezért is s/ámithatnak a segítségemre, már arni az állami szintet érinti, hogy a sportkapcsoiatok is bővüljenek. Ami pedig a szegedi focistákat illeti: testvérvárosuk, Nizza csapata is bentmaradt végül. Szóval minden téren bízzunk a sikeres folytatásban. DLUSZTUS IMRE Édes álmok Kecskeméten A francia kakadu Kinek ne lett volna gyermekkorában egyik nagy vágva, hogy egyszer az életben betehesse a lábát egy igazi csokoládégyárba, ahol azután, annyi édességet falhat, amennyihez csak kedve van. Tegnap, Kecskeméten a Siniex Első Francia-Magyar Privát Csokoládégyár avatóján néhányunknak megadatott, hogy az álmot valóra is váltsuk, a többség azonban az ötödik-hatodik szelet csoki után már kedden csütörtököt mondott. Hogyan kerültek Kecskemétre a francia csokoládégyárosok? Nos, ez már egy kicsit hosszabb történet. Az űj cég magyar ügyvezető tulajdonosa. Szűcs Bálint még évekkel ezelőtt az Adrián nyaralt, amikor felfigyelt arra. hogy egy üzlet előtt óriási sof áll. - Jó magyar szokás szerint én is beálltam a sor végére, majd csak kiderül, mit árulnak. Ha ennyien állnak érte sorba, az csak kapós lehet. - Mit kínáltak? - Rizses csokit. Akkor határoztam el, ha törik, ha szakad, csokoládégyáros leszek. A történet persze nem ilyen egyszerű, hiszen hosszú évek teltek el, míg vágya valóra válhatott. Közben véletlenül találkozott a francia Szutoris LászlóváI, aki a negyvenedik érettségi találkozójára igyekezett volna, de nem engedték be Romániába. így kénytelen volt Gyulán ebédelni. Szűcs Bálint vendéglőjében. Annyira megtetszett neki a hely, hogy a felszolgálóval megüzente a főnöknek, „üdvözli egy bolondos francia". így kezdődött a barátság, amiből végül megszületett a kecskeméti csokoládégyár, ráadásul nem is akármilyen vállalkozás. A Siniex mindössze nvolc hónap alatt épült fel Kecskemét ipari övezetében. Az 1450 négyzetméteres üzemcsarnokban negy venhét szakember dolgozik az áliandó csokoládéillatban. Patyolattisztaság mindenütt. A gyár 1500 tonna illatos csokoládét képes gyártani évente. A hangulat pedig igazán családias. Az ember szeme egyből megakad azon, hogy a gyönyörű épületben még belgyógyászati és fogorvosi szakrendelés is működik. Az utóbbi, gondolom egy csokoládégyárban szinte természetes. De az már nem. hogy a tulajdonos minden dolgozójának saját zsebéből fizeti a mindennapi ebédet. A gépsorról százával legördülő Cocko csokoládék, egy fura madárról, a kakaduról kapták nevüket, tudjuk meg a gyárlátogatás végén. Kecskeméten pedig az üzletekben magunk is megtapasztalhatjuk, mindenütt ott a francia kakadu. A Siniex üzletfilozófiája különben pofonegyszerű: világszínvonalú csokoládét kell gyártani, a nagy márkákénál olcsóbb áron. R.G &Í5Í Elmentek a vásárba, félpénzzel •tXlIIIWIIWIMIIW*^^ A szegedi Agroker hirdetései célt értek, a félárú traktorok e heti vásárán a gépudvarban eddig mindig akadt nézelődő, s ami nagyobb szó, vásárló is. A megmaradt Célpénz feléért munkaeszközöket kell venni, teljes áron. Minél hamarabb jött valaki, annál bőségesebb v álasztékból nézhette ki a neki megfelelő ekét, pótkocsit vagy épp permetezőt. Egy-egy ember így is 600-800 ezer forintot hagyott itt. a kereskedők oromere. Akadt köztük nyírségi almatermesztő, bajai juhász, keceli szőlősgazda, s környékbeli zöldség-gyümölcs termelő is. Borbás István zákányszéki termelő egy MTZ-82-est nézett ki magának, csak a hozzá való eszközöket drágállotta. végül kötélnek állt. - Tavaly még olcsóbb volt a traktor, mulasztottunk, hogy nem vettünk akkor. Most rendes áron nem volt rá több mint egymilliónk. Használtakat nézegettünk, de jobb az űj, tovább kitart. Egy szatymazi gazda így foglalta össze véleményét: - Ha megvan rá a pénz, ilyenkor kell megvenni. Igaz, földem még nincs, várom a kárpótlást, mivel szüleimtől párezer forintért megváltották azt a birtokot, amit én most évente 60 ezer forintért bérelek a téesztól. Gépet, traktorost fogadni már-már megfizethetetlen, ezrekbe kerül naponta. Saját földön, saját géppel csak több haszon maradna. A bajai juhász a traktor mellé fűkaszát, rendsodrót vett. A fiával úgy jöttek el otthonról, hogy egy rendsodrót vásárolnak. Leheteti álmélkodás, vagy perlekedés, amint l hazaértek a ..mini gépállomással." A fiú a gépkocsivásárlásra félretett, négy éve gyűjtögetett pénzét vette ki a bankhói a cél érdekében IWUIOTM1III0)8MI»IMIIIWB»M«MML»I1DIIIIMIIW Bodré József, a géposztály vezetője tékozlásuk magyarázatával szolgált: - Már tavaly érzekeltük. a nagyüzemek alig vásárolnak. Úgy gondoltuk, ha elni akarunk, a gazdák igényeinek megfelelő traktorokbol. munkaeszközökből láthatunk pénzt. Amikor leadtuk az idei első negyedéves megrendeléseket, számítottunk a föld- és tulajdonviszonyok belátható időn belüli rendezésére. Erre készültünk. Most, hogy ekkora a huzavona, az emberek nem mernek a bizonytalanra áldozni. Ráadásul a dollárelszámolás miatt a keleti gépek rendkívüli mértékben megdrágulták. Emiatt a vállalat erejének megfeleld 48 milliós készlet helyett 118 millió forintnyi gép állt az udvaron. A különbözetért fizetett magas hitelkamat óriási teher. A veszteség csökkentésére találtuk ki az árengedményt. Ha sikerül a negyven traktort és tartozékait eladnunk, a befolyt készpénzt jövedelmezőbb vállalkozásba fekteti a vállalat. Nem lesz könnyű ilyet találni, de megpróbáljuk. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA TÓTH SZELES ISTV XN