Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-30 / 125. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. MÁJ. 30. RMDSZ-kongresszus után Kifutópályán Boort BARNA (TtMtívAR) Megvolt a kongresszus. A miénk volt. Hogy mennyire a romániai magyarságé volt marosvásárhelyi összescreglésünk, ezt a tudósításokból, többek között Zelei Miklós írásaiból Is érzem. Kívülről úgy tűnhetett, hogy csendes kis munka folyt, ahol ugyan volt némi kísérlet újításra, de végül is a vezetés csúcsán nem történt változás és az alapszabály-tervezetek közül is a mérsékeltebb mellett döntöttek a küldöttek. Mi, belülről úgy érezzük, a kongresszus gyökeres változást hozott. Ehhez, mármint állításom elfogadásához némi helyzetértékelést kell végeznem. A tavaly felállt szervezet váradi kongresszusán kialakított struktúrája, az ott elfogadott program elégséges volt ahhoz, hogy az RMDS7. jól szerepeljen a választásokon, de bar a bukaresti parlament második legerősebb pártja, képtelen megakadályozni azt, hogy olyan törvények szülessenek sorban, amelyek jelentősen veszélyeztetik a kisebbségek, így a romániai magyarság sorsát. A romániai 2 milliós magyar közösség, további 12 kisebb nemzetiség és a nem hivatalos adatok, pontosabban a becslések szerint kb. 3-4 millió fős cigányság ellenérc az alkotmánytervezet már elfogadott egyik tézise szerint 'Románia egységes, szuverén nemzetállam Az utóbbi meghatározás véletlenszerűnek nem tekinthető, így, ennyire nyíltan még a népirtó Ceausescu sem tekintett el a romániai kisebbségektől. Képes-e a romániai magyarság ez ellen a bevallott - alkotmanytézisbe emelt - asszimilációs szándék ellen tenni valamit? Nehéz megmondani. De nem ülhet karba tett kézzel azt várván, tán csak egyszer oda alakul a belső politikai helyzet, hogy reális esély lesz önnön érdekeinek érvényesítésérc. Létfontosságúvá lett a romániai magyarság önmeghatározása Kisebbség vagyunk0 Nemzetiség? Esetleg népcsoport0 Egy több tízezres nagyságrendű népesség képtelen megteremteni minden olyan intézményt, amellyel a nemzetek rendelkeznek. De egy több százezres nagyságrendű népesség esetében nyilván más a helyzet. Annál inkább igényelhet saját.intézményhálózatot a kétmilliós magyar kisebbség. S mivel ezt a jogát vitatják, illetve az alkotmány tervezete egészen más perspektívákat vetít előre, a romániai magyarság számára nem adódhatott más lehetőség, mint olyan jogi kodifikációt megfogalmazni, amelyből önként adódik a saját, teljes körű intezményrepdszerhez való jog. Ez nem jelenti azt, nyilván, hogy az egyoldalúan megfogalmazott önmeghatározás - államalkotó tényező, olyan politikai alany, amely a román nemzettel egyenrangúnak tekinti magát - megoldja gondjainkat. De világossá teszi, milyen célt tűzött ki maga elé a romániai magyarság, minek érdekében kíván politizálni Ezzel az önmeghatározással, amely bekerült az elfogadott programba, a romániai magyarság <- politikai értelemben - kifutópályát választott. Ezért határkő a vásárhelyi kongresszus Ará1Jps2abáTyr iz tlőtérjeszfett'kéi vlllo'zaf égVríásfiJépítésével alakult ki, igaz, alapja a korábbi vonal folytatásaként értékelt első váltözaf volt. Dé a vezetőség, az elnökség szűkejjji a „kjrjjbbinil. pontosabb hatáskörökkel, hatékonyabb politizálási lehetőségekkel Elindultunk volna a sokat keresett úton? Bizonyossággal ez még nem állítható. De mint aki tevőlegesen részt vett az „útkeresésben", a program kidolgozásában, ügy erzem, kimozdultunk a holtpontról Koronás krónika A föníciai királykisasszonyról elnevezett Európában a koronás fők s/ama annyira megcsappant, hogy többségük egyetlen családból való. II. Erzsébet angol királynő, János Károly spanyol király, Károly Gusztáv (XVI.) svéd király, Margit, a dán királynő - mindannyian Viktória angol királynál és a szász Albert herceg ükunokái. A férj, Cöburg hercege 1840-ben kötött házasságot mátkájával, és ebből a dinasztiából került ki a belga Lipót király, lánya, Stefánia - egyik szép parkunk névadója -, Rudolf trónörö­kös felesége, majd Lónyay gróf felesége, aki kétszer is járt Szegeden, 1887-ben a bolgár trónra került Ferdinánd cár, majd a portugál Mária férje, szintén Ferdinánd. Viktória 1837 és 1901 között volt Nagy-Britannia és Írország király­nője, 187(HÓI India és a koronagyar­matok császárnője. Ó volt III. György unokája. Edward herceg lánya. IV. Vilmos halála utáft került a trónra. 64 éves uralkodása alatt (67 évig ült trónján I. Ferenc József csá­szár és király, s így véve Viktória második a sorban) érte el a Brit Birodalom hatalma és nagysága tetőfokát. Az egykori, Luxemburg nagyságú hercegség a thüringiai erdő lábainál, amelynek Albert idejében szegednyi lakossága volt. joggal tekinthető a mai európai dinasztiák közös szár­mazási helyének. Az eredeti Coburg-házat az első világháború idején Windsor-házra keresztelték át. VII. Edwarddal, V. Györggyel, VI. Györggyel és II. Erzsébettel azóta is töretlen a dinasz­tia az angol trónon. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a lovassportot kedvelő Moutbatten Fülöp herceg is ükunokája Albertnek és Viktóriának. Viktória királynő és férje közös életük 21 éve (Albert herceg vi­szonylag fiatalon. 42 éves korában Az SZDSZ - helyi ügyekről „A földön járva, közérthetően politizálunk" halt meg) bőséges gyermekáldással jart. kilenc gyermekük született. Ezzel Albert herceg dicsőségesen teljesítette a neki szánt szerepet; a dinasztia fennmaradásának biztosí­tását. Viktória 40 évvel élte tül a férjét, és haláláig gyászolta, amit azzal JS kifejezett, hogy minden este megágyazott a férjnek is, feggel ruháit odakészítette, és minden kirá­lyi ceremónián üresen maradt Albert herceg helye. Viktória öt kontinensre kiterjedő birodalmat irányított, tartott lázban, annak a világnak közepén, amelyet a különböző gondolkodók is mindig elismertek, sót tanulmányoztak, az. emberiség jövőjére is utalóan. XVI. Károly Gusztáv, a Bernadett­dinasztika sarja (családját 1818 óta nevezik így), s 1973 óta ó a svéd király. Egyik legkedvesebb feladatá­nak minden év december 10-én a Nobel-díjak átadását tekinti. Felesé­ge félig német, félig brazil szárma­zású, és a müncheni olimpián (1972) ismerték meg egymást. Legidősebb gyermekük, a 14 éves Viktória, a trónörökös jelölt BÁTYAI JENŐ HIVATAL KERES BELVÁROSBAN 18-20 darab iroda elhelyezésére alkalmas épületet vagy épületrészt megvételre, vagy bérbe (kb. 300 nm). Minden megoldás érdekel! Ajánlatokat „Sürgős 1864/12" jeligére a Sajtóházba kérünk A Szabad Demokraták Szövetsége szegedi szereplése jó ideje egy re gvcngul: az országgyűlési képviselő-választáson a szavazatuknak közel 15 százalékát szerezték meg, a hely hatósági választásokon mar csak 10.5 százalékát. A taglétszám alakulása is tükrözi a párt népszerűségének itteni csökkenését: a „négv igen" időszaka. 1989 ősze jelentette a csúcspontot, akkor tobh mint 300. ma alig 100 tagja van az SZDSZ szegedi szervezetének. Úgy tűnik, a Parlament legnagyobb ellenzeki pártjanak szegedi szervezete ismét aktivizálódik. A szabad demokraták partjának portájáról, a helyi és az országos politika viszonyáról Beck Zoltán, az ótfős ügyvivő testület elnöke, Nagy Sándorné és dr. Fehér Ilona ügyvivő beszélt. A legtöbb embert ma a gazdaság mányzat a közbiztonság javítására érdekli. Ebből kiindulva az SZDSZ szánt összeg harmadával a rendőr­szegedi szervezete független szakér- séget segíthetné. E két, helyi tőket kert meg arra, hogy jogi, kérdésről kialakíttott pártvéleményt közgazdasági, pénzügyi, vállalko- ismeri a 9 szabad demokrata önkor­zással kapcsolatos problémákról mányzati képviselő és a liberális rendszeresen mondjanak véleményt, frakció. hogy szakszerűbb, megalapozottabb Napjainkban, a politikai szélcsend legyen a párt álláspontja. Egyes idején a szabad demokraták a szak• Magyar szürke Az őshonos magyar szürke marha tartó állatoknak. Jelenleg 270 te­értékeire szerencsére azelőtt sikerült nyészállatot tartanak számon, úgy felfigyelni, mielőtt az utolsó példá- tervezik, hogy az időszerű selejte­nya is kipusztult volna. Az országban z.ést követően kétszázat beteleltetnek több helyen tartanak ilyen gulyákat, A kiesőket és a szaporulatot a hús­azzal a céllal, hogy ebből a génbank- ipar vágóállatként szívesen fogadja, s ból bármikor kivehető legyen az az az első osztályú minőséget adó fajták érték, ami az adott pillanatban közé sorolja. Az anyagi haszon remé­kamatoztatható Génbankból is nyében három éve kipróbálták húsra megárt a sok, ezért amikor kilenc éve javító kersztezését a francia Charo­a Csengelei Aranyhomok Tsz-ben |ais fajtával. A számítás bevált, a hatvan tenyészállatból álló gulyát keresztezett egyedek még jobb szedtek össze, már nem számíthattak húsformát mutatnak Újabban a e nemzeti és biológiai értékmentést marhahús értékesítési nehézséget e honoráló állami támogatásra. E ^ürke állomány árát is visszaszo­marháknak az akkori és a mai rftották. A szürkemarhák évszáza­közgazdasági környezetben kellett és dókban mérhető történetéhez.képest kell bizonyítaniuk létjogosultsá- mindez csak időleges kisiklásnak gukat. S ez egyre inkább kedvez az tekinthető igénytelen, legelón önellátó, tarló­járó, a kukoricaszárat is csemegének T. 5/ 1. Szentesen lezárult a Lakos-iigy Posztumusz Csillagrend a mártírnak Szegeden többen élnek a/ok kö- posztumusz kitüntetést adott át a zül, akik kortársai, részesei voltak 45 Magyar Köztársaság elnöke neveben , ., évvel ezelőtt annak a bestiális gyil- Lakos József mártíromságára emlé­atfogo kerdesekrol véleményüket az ma, csoportok munkáját ösztönzik. k(mágga,^„dídó hatalomnak. kene A Magyar Köztársaság országos donteseket előkészítőkhöz Aktuális témákkal foglalkozik a párt ame|y nehezen akar véget érni napja- Csillagrend|e a Lakos család hirto­juttatjak el. A helyi ügyekről szóló önkormányzati tanácsa, a felsóok- inkban. Egy rendőr tragédiájából kaha került SZDSZ-es álláspontot a liberális tatási és kutatási-, illetve az egész- nem lelt volna országos esemény, ha ^ Lakos csa|í(J nevében a k|tl)n. önkormányzati képviselőkkel és a ségügyi csoport, az úgynevezett ncm egy Par1 politikai célzatú gyil- (f(ést á|vev(5 |c„fiata|abb ,es,^r dr I ti I i . . l/Aceóri'ífa rloriil fónvi 1 n L t Z/í-t/iF polgárokkál szeretnek megismertem,. Erre legutóbb a csütörtöki képvi­selő-testületi ülés témáinak megvi- i/abad demokraták vesznek részt. A Liberális klub. A havonta egyszer ko»aSara de™' «"? ^os József " ; ... ... , ,.. ,, szentesi rendőrkapitány halala utan. _ 8 \ A Magyar Kommunista Párt Csöng- uWéd< $okaI ,udna éle,éro1 re8é,ni' rád megyei első titkára, a város nem- de hallgat. Azt vallja; elegendő bán tatása kínált alkalmat. Az SZDSZ kárpótlási törvényről, az egyházi zetgyűlési képviselője - a nyolcva- le,e's a sorstól mindenkinek a saját szerint például a vállalkozói, illetve vagyon visszaadásáról, a világkiállí- nas években őrnagyként eltemetett lelkiismerete iparűzési adótervezet egyetlen olyan tásról a pártközpont is kérte a ..vi- Dadi Imre és társai az osztályharcot Az ünnepségen részt vettek Szen­űj tényezőt sém tár föl, amely a dékiek". így a szegediek véleményét, úgy kezdték megvívni, hogy eltették tcsen a köztársasági megbízottak, a költségvetés készítésekor ne lett Más témákról a párt országos taná- al01- akil( a m"1' tan"' vollak. megyék rendőrkapitányai és a volná ismert,' illetve a bevételek- Csának ta«ja dr Rozsnsa, Bálint Dadl "Társai korábban apro kő/tör, - mezőváros, vezetőn polgárai. hogy kiadások időarányos áttekintését sem h,v/a-v iszraz tnformádó, veavcs buncselckn^ekM ,s sáro me^ak Wuir, egv fiatalember . (.mt7 .. . , voltakes Lakos Jo/sef rendőr, m|<ke 0|őtt. ak. nem árkart mást. Az SZDSZ radikalitasat sokan nvomozó lsmerlc előéletüket még az vonzónak tartották Ennek oroszok bejövetele előtti évekből. A változására (gyengülésére) reagáltt) halalomra jutott tyűktolvajok pedig távolmaradásával a liberális nemcsak énekelték, hogy a múltat szimpatizáns - vélekedtek a szegedi vé?kíiPP ellörölni szándékukban áll: ügyvivők. Komoly elhatározása az 1946 ,avaszán " minl ma mar köz" . . , , ismert -. a szentesi kórház idegosz­SZDSZ szeged, szerveze.enek, hogy ^^ rend(hkapildny, olyan, főleg helyt ügyekben mond ij$;fíka ,öhb ugrással, botütéssel nálunk még szokatlan eseménye ez v éleményt, mely az embereket egy röY,d géppisztolysorozaifal Talán épp ezért hívta meg államtitkár érdekli, s ezentúl „a földön járva", megölték. 32 éves volt. társait dr Farkas László köztársasági Tegnap délelőtt a Szentesi Polgár- megbízott Szentesre mesteri Hivatal dísztermében dr. adja. e/ért a helyi adó bevezetése most nem indokolt Az adózást konkrét célhoz kell kötni, nyilvá­nosan kell megvitatni, hogy közmeg­egyezés alakulhasson ki. A párt fontosnak tarja a város közbizton­ságának javítását, de nem oly módon, ahogy azt a helyi önkor­mányzat elé kerülő írásbeli mint pártelkötelezettség nélküli rendőrséget, jogállamot, demok ráciát. Csakhogy ennek a feltételei akkor még nem értek meg Számos tanulsága van a most végleg lezárult Lakos-dossziénak. A többpártrendszerű demokrácia előterjesztés javasolja. Egy kft támogatásával szemben a rendőrség kö?énheIően politizál erősítését látná szívesen az SZDSZ. L 1 Szabó GyőzőOrszágos főkapitány Álláspontjuk szerint az önkor­NADOR ISTVÁN Előszezon Dél-Franciaországban 3. Ünnepnap a Világ közepén A jachtkikötők zsúfoltak - tehát a hajók még nem járják a vizet. A nimes-i arénához közeli, süllyesztett parkolóházban már a (mínusz) második szinten találunk üres helyet - pedig másóíp kezdődik a Davis Kupa küzdelemsorozata, s a francia csapat összes nagyja ott edz a verseny helyszínén, a szemünk előtt. A strandok - mint nálunk, Via kitör a tanítás szeptemberben - üresek. A városszélekre telepített áruházak, üzlet­központok forgalmán is meglátszik: még elő­szezon van a Cote d'Azur-ön. Zimankós az előszezon, tehát még a merészebb tengerimádók is elriasztódnak. Nem csoda hát, hogy az üjságosstandoknál - megfigyeltem - csak a francia lapokat veszik, a bőséggel kínált angol, német, olasz nyelvűekhez alig-alig nyúl valaki. Bezzeg, ha itt kínálná magát a DM - kacsintunk össze Ildikóval, mint annyiszor, ha a ,jni kutyánk kölyke" eszünkbe jut. S ez bizony sokszor előfordul, utóvégre szakmai utat teszünk a dél-francia vidéken, s több újság szerkesztőségi munkájával is alkalmunk van megismerkedni Kacsintgatni még azért is kell, nehogy rögtön eláruljuk: a mi kis szolid, ötvenegynéhányezer példányos DM-ünk korszerűbb technikával készül, mint az ottani kétszázezres, montpellier-i Midi Libre, vagy a 60-80 ezer példány közt mozgó, perpignani L'indépendant. Leginkább Cannes­ban kell újságíró- és tolmácsdiplomáciai képességeinket előszedni, miközben a nizzai napilap, a Nice-Matin ottani kiadásának főszerkesztővé - falusi kislánynak nézve bennün­ket - elkezdi magyarázni, hogy szerkesztik dk az újságot, kézzel rajzolva be az összes cikk helyét a náluk modellnek, nálunk tükörnek nevezett, de már másfél hónapja nem használatos papírlapra. Csak a beszélgetések végén áruljuk cl mindig, hogy a mi lapunk teljes egészében számítógéppel készül, az újságírók a tollat, a kéziratpapírt, a szerkesztők a ceruzát és ollót, a tördelők a tipométert és vonalzót a Macintosh-rendszer kü­lönféle egységeire váltották át. (A fotók nyomtatásbeli minőségéről nagyvonalúan nem beszélünk...) Persze, amint a technikai elemzéseken túljutunk, az újságírói munkára tereljük a szót, s mindenütt hamar kiderül: az újságoldalak kötött ­mondhatnám: merev - szerkezete ugyancsak megköti a francia újságírók kezét. Legalábbis ami a terjedelmet illeti. A Midi Libre főszerkesztője az egyetlen, aki úgy nyilatkozik: épp elég. hogy a lap tulajdonosaival megvívja a maga gazdasági csatáit, nehogy még a technikai stábhoz is alkalmazkodni kelljen annak, aki mégiscsak az első számú újságkészítő, azaz aki ír... Persze az ő nagyapja püspökladányi illetőségű magyar volt! Talán ennek a kötődésnek tulajdoníthatjuk, hogy őt érdeklik a magyarországi állapotok, politikaiak, újságkészítőiek egyaránt. Azt tudakolja például, hogy tudunk mi függetlenek maradni, ellenállni a pártok nyomásának. Ilyen szakmai ügyekkel persze nem szívesen traktálom az olvasót, de kérem, ha ideje engedi, merengjen el rajta, szívesen olvasná-e lapunkban, hogy X település polgármesterének gratulálunk, mert leánya menyegzőjét üli, vagy részvétet nyilvánítunk, mert felesége balesetet szenvedett... Persze, nem azt mondjuk mi, hogy a helyi hírek száműzendók egy helyi lapból, csak éppen a hír értékének megítélésében különbözik a mi gyakorlatunk. S még sok minden másban is, persze. Az újságírói szabadságban, a gazdasági önállóságban - a mi javunkra. (Fel ne tegyék magukban most a kérdést, hogy „és miben a francia sajtó javára"? Nem szeretnék fizetésekről, életmódról, munkafegyelemről, hirdetési bevételekről, vetélytársi tisztességről regényt írni! Egy szemléltető példát hoznék csupán: a francia napilapok, egyet kivéve, az év minden napján megjelennek. S ez a nap a május elseje. Egyetlen hivatalos munkaszüneti napjuk tehát április 30-án virrad rájuk.) A munka ünnepének egyébként nem sok nyomát láttuk, történetesen a spanyol határ közelében Ha csak a kihalt utcákon majd minden sarkon gyöngyvirágot kínáló árusokat nem számítom - Fraciaországban ugyanis május elseje a szeretett hölgyek bokrétás köszöntésének napja „Ezt most a Világ közepén kapjátok tőlem" ­nyújtotta át bukétáját francia barátunk, S gyorsan el is vitt a vasútállomásra, hogy a híres-neves Point Zéro-t, a Salvator Dali által elkeresztelt helyet megmutathassa. Valahol itt állhatott Dali ­mutattak a padló műkockái egyikére a vasutasok. Egyébként honnan jöttek? - kérdezték. Megmondtunk. Ühüm, bólogattak. Vajon a francia vasutasok tanuljak földrajzot0 PÁLFY KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom