Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-22 / 118. szám

SZERDA, 1991. MÁJ. 22. DÉLMAGYARORSZÁQ HANGSÚLY 7 / Értékek reprezentánsa Dettre János emléktáblája előtt Hogy ki volt Dettre János? A szakmabe­liek szűk körén és a kortársak egyre fogyó táborán kívül - halála után nem egészen fél évszázaddal - szerette városában sokak tud­nak-e róla valamit is, fölöttébb kétséges. Feledés és feledtetés volt a sorsa hosszú ideig, amin lényege­sen nem változtatha­tott sem Péter László­nak s a helyismeret más művelőinek tö­rekvése. sem a családi igyekezet, mely utób­bi a Somogyi-könyv­tár üvegpalotájában születése centenáriu­mára relikviáiból egy Dettre-szobát rende­zett be e város művelt közönségének. Az 1946-ban egyszer már megszavazott, ám ak­kor el nem nyert ut­cája helyett 1990-ben végre kapott egy má­sikat. Tegnap pedig utolsó szegedi lakása, a Takaréktár u. 3. (ma 5.) sz. ház előtt, a Város jóvoltából, szü­letésének 105. évfor­dulóján állított emlék­táblát avathattunk. Dettre János 1886. május 15-én született Budapesten. Apját. Dettre Béni szécsényi földbirtokost korán elveszítette; három testvérével együtt édesanyja. Klein Irma taní­tónő nevelte föl Szegeden. A legen­dás ..Ipar utcai fiúkkal" készült a jövőre. Közéjük tartozott Petri-Pick Lajos szobrász, Szőri József festő, Ocskay' Kornél énekes, Bauer Her­bert: a későbbi Balázs Béla, az író és filmesztéta, természettudós téstvér­öccsével, Ervinnel s természetesen Juhász Gyula A költő Látogatóban dr. Dettre Jánosnál című cikkében (Tűz. 1918. dec. 21., JGYÖM 6: 117-118.) idézte föl az egy hónappal előbb kinevezett kormánybiztos főispán könyvekkel, képekkel s szobrokkal zsúfolt Horváth Mihály u. I. alatti dolgozószobájában korábbi önmagukat. „Az Ipar-utcai fiúk - irta - az időben nagyon erősen készültek valamire. Az életre, a magyar életre, amelyé a jövő, így gondoltuk és amely akkor Ad\ Endre első ver­seiben, Jób Dániel novelláiban Rippl-Rónai képein bizonytalanko­dott. Mi olyan végtelenül fiatalok voltunk. Rabok, akik a pávát várják, s szabadulást a tunya, beteg, romlott magyar élet tömlöcéből. Jánosnak akkor gyönge volt a szeme a sok könyv fölött való virrasztástól, nagyon fájt neki az élet. Egy hervadt nyárvégi estén a platánok alatt Ady párisi strófáit zümmögte leverten az őszről, amely itt járt és ö tudja csak: Lajos, a szobrász aki távoli lüktető metropolisokból jött meg nagy tervei tüzével. Kornél, az énekes, akinek tündöklő tenorja akkor még néhá­nyunk ígéretes titka volt és vigasz­taltuk. mint ahogy ő adott erőt és hi­tet nekem, mikor egy sanyarú őszön beállítottam hozzá, mint egy kicsi­nyes felföldi kisváros nyomorúságai­nak szökevénye. (...) János volt köz­tünk a legfiatalabb, de a legidősebb bölcsességü. Valóságos fakírja a gondolatainak, egy Hamlet, aki önmagán uralkodik. Kevés barátja csupa induló író, művész az egyik drámákba, a másik dalokba, a har­madik szobrokba fojtotta tüzét, amely a fénylő, forró, forrongó fiatalság. Mi játszottunk az élettel, mélabúsan, vagy lázasan, ő alakítani akarta. De előbb körülményesen, okosan, gon­dosan megszemlélte, jól a mélyére tekinteti azokkal a nyíltan és bátran kutató miopsz szemeivel, amelyek előtt ug\ csillog a szemüvege, mint a legjobb se! z-' ' ' .. A frázisok uralma (1939. nov. 15.1, A szegedi egyetem és a magyarság (1948. okt. 5.), Juhász Gyula utca (1941. febr. 14.), Magyar-szerb barátság (194). márc. 4.), Európai és magyar (1941. ápr. 27.), A közélet tisztasága (1941. jón. 22.) - cimek, Dettre János egy-egy publicisztikájának címei a század közepén a Délmagyarors/igból. Gondolkodását már a címek tartalma is tükrözi, munkabírását pedig annak a köszöntőnek a címe. amely a húszéves írói jubileumán 1937-ben jelent meg lapunkban: Négyezer vezércikk. Magának segédtanítóságot jósolt egy Isten háta mögötti kis faluban. Dettre János mégis jogász lett; 1909-ben a kolozsvári egyetemen doktorált. 1911-ben ügyvédj irodát nyitott, majd a város szolgálatába lépve tiszti (al)ügyész lett. A Móra Ferenc szerkesztette Szegedi Nap­lóban 1917-tól jelentek meg d,j: mo­nogrammal ellátott magvas cikkei. 1914-i alakulásától a Jászt Oszkár alapította Országos Radikális Párt egyik szegedi vezetője volt, 1918-ban pedig már Károlyi Mihály függetlenségi pártjában találjuk. A polgári demokratikus forradalom idején előbb a Szegedi Nemzeti Ta­nács titkára, majd e testület javas­latára a Károlyi Mihály vezette nép­kormánytól megkapta Szeged szabad királyi városának kormánybiztos főispáni tisztségét, melyet a szorosan vett tanácshatalom öt napja alatti megszakítással később kormányzó­tanácsi (politikai), utóbb pedig kor­mányzói - francia katonai városkor­mányzói-biztosként az ellenforra­dalom itteni teljes uralomra jutásáig: 1919. május 7-éig esküjéhez híven be is töltött. Közvetítő, kiegyen­súlyozó szerepet igyekezett játszani: a bal- és jobboldal, a munkásság és a polgárság, valamint a Város és a franciák között. Most. amikor a történelmet tudatosan vagy talán csak az akkori helyzet nem elég mély ismeretében az őszirózsás forradalom rossz hírét keltő, akarva-akaratlanul a magyar Dolchstoss-legendát éleszt­gető tollforgatók ismét bűnbakként kezelik a Károlyi-kormányzatot, érdemes idézni főispáni székfoglaló beszédének rövid szakaszát: „Polgártársaim! Nem szabad azt hinni, hogy van külön magyar sors és van külön magyar glóbusz. A világ egyetemes fejlődése rohan rajiunk keresztül, a maga kérlelhetetlen és emberi imádsággal meg nem változ­tatható törvényével. Ez a korszak, amelyben mi élünk, a forradalom korszaka (...). (...) De nem szabad azt gondolnunk, hogy amiért a forradalom anarchiát teremtett, azért a forradalom maga is anarchia (...). A forradalmi anarchiának már van egy tanulsága. Amelyik állam először tud megszervezkedni, amely a jövendő éle:* feltételeit először fogja megszabni és lefektetni, annak az államnak jövendő élete biztosítva van." (Az új Magyarország. Szegedi Napló, 1918. nov. 26.) Dettre János méltán került a népkormány képviseletében Szeged törvényhatóságának élére, a későbbi ellen­forradalmi miniszter. Kelemen Béla főispán helyébe. „A tanultsá­ga tudósé - írta róla Móra Ferenc (d. j.) című vezércikkében (Szegedi Napló. 1918. nov. 21.) - . a hite költőé, a hevülete fi­atal harcosé, a kriti­kája higgadt férfié, a szíve szelíd gyermeki, az energiája forradal­mi hősé. Szeged főis­páni székébe az új Magyarországnak egy legtöbb értéket repre­zentáló embere ke­rült. " A legsúlyosabb körülmények közepet­te is e Város s általa a haza érdekeinek vé­delmére törekedett, az események azonban megsemmisítették tö­rekvéseit, melyekért egyik oldalról sem ka­pott köszönetet. Elbo­csátás/fegyelmi, ül­döztetés lett a sorsa, miért js emigrált ­Szabadkúra. Itt a Bácsmegyei Napló élén - amint a Dér Zoltán által közreadott Új partok felé (1979) c. válogatott cikkgyűjte­ménye is igazolja - jelentős kezde­ményező szerepe volt a vajdasági magyar kultúra élesztgetésében. 1925-i kiutasítása nyomán Szeged visszafogadja, igazolják forradalom alatti tevékenységét, a Valéria (ma Bartók Béla) tér 10. sz. alatt ügyvédi irodát nyit. 1930-tól az újjászervezett törvényhatósági bizottság tagja, a baloldali liberális demokrata frakció vezetője lett. Városatyai s a Dél­magyarországban kifejtett közírói tevékenysége, melyet a „faji" törvé­nyek előbb megnehezítettek, majd meg is szakítottak, a maga teljes­ségében még föltárásra vár. A német megszállás nyomán sok más baloldali + liberális és szocia­lista - sorstársával együtt őt is a ma­gyar királyi államrendőrség buda­pesti toloncházának bácstopolyai .Jtisegító toloncházába" internálták, ahol a „Waldsee"-be való deportálás elől a halálba menekült. Megmér­gezte magát. Máig jeltelen sírban, ta­lán a topolyai zsidó temetőben nyug­szik. A szemtanú Lányi (ÍMndesberg) György szerint a foglyok között 1944 május elején válogató német pa­rancsnok a mellette asszisztáló ma­gyar rendőrtiszt azon közlésére osz­totta be a haláltranszportba, hogy 1919-ben „népbiztos és direktóriumi tag" volt. Azért hah hát meg. amiért a helytörténetírók egynémelyike utóbb elmarasztalta, hogy 1919. már­cius 27-én a francia városparancsnok unszolására - Somogyi Szilveszter polgármesterrel és' Tabódy Zsolt ezredessel együtt - vállalta az ún. polgári diíektórium-beli tagságot. Dettre János élete a századelőn a szebb jövőre, egy új Magyarország megteremtésére vágyakozó és vál­lalkozó, 1919-ben megtört pályájú progresszív értelmiségiek sorsát példázza, amely 1944-ben végül is tragédiába torkollt. A felejtő s feledtető utókor eddig nem bánt valami jól emlékével. Az emléktábla csak emlékeztető lehet. Életútja a maga teljességében még föltárásra, mielőbbi megírásra s - támogatást igénylő - közreadásra vár. Mert, miként Osztrovszky József nélkül nincs 19. századi, úgy Dettre János nélkül sincs 20. századi szegedi történelem. Ruszotr JÓZSEF Szeged a hazai lapokban 1991/20 Szerepválaszok : Baka István - Égtájak célkeresztjén/ Baán Tibor = Új írás. - 4. sz. - Könyvismertetés. Kik ma a gazdagok? Rejtegetett forintok / (halász) = Magyar Nemzet. - máj. 6. Szerző: Halász Miklós. ­Körkép a szegedi helyzetről. Eltemették Máriáss Józsefet = Népszabadság. - máj. 7.: ill. - Nekrológ a Szegeden eltemetett színművészről. Köd után - nyakig gondban : Új állami gazdaság Csongrád megyében / Soltész Jolán jelenti Csongrádból = Világgazdaság. - máj. 7. - A Szegedi Állami Gazdaság kübekházi üzemegysége Szóregi Állami Gazdaságként működik tovább. Ponyvaüzlet az üzbégekkel/Fekete Klára jelenti Csongrád megyéből = Világgazdaság. - máj. 7. - Az Újszegedi Szövőipari Vállalat üzletkötése. Életmű gyermekéletekkel: Széchenyi-díjas/(siklós) = Vasárnapi Hírek. - máj. 12. - Dr. Boda Domokosról, a szegedi gyermekklinika igazgatójáról. Jubileum a csillagtetó alatt. Több helyszínen operák, tömegszínházi táncjáték, fesztivál / Nikolényi István = Vasárnapi Hírek. - máj. 12. - Előzetes a szegedi szabadtéri játékokról. Egyetemes Baross-találkozó = Vasárnapi Hírek. ­máj. 12. - Az újonnan megalakult Baross Öregdiákok Szövetsége rendezi jún. 8-án. Piarista gimnázium Szegeden = Kurír, reggeli kiad. ­máj. 13. - (12 óra). - Megkezdődött a beiratkozás az újrainduló gimnázium két első osztályába. - Ua. Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, máj. 13. - Pesti Hírlap, máj. 14. Lyukas-e a szociális háló? Kitart-e őszig /(halász) = Magyar Nemzet. - máj. 13. - Szerző: Halász Miklós. ­Szociális gondok Szegeden és Pusztamérgesen. Kifulladásig - Szegeden = Nemzeti Sport. - máj. 13. ­(A Nemzeti Sport jelenti). - 12 és 24 órás futóversenyt rendez júl. 13-14-én a Délmagyarország c. napilap. Az egyház szolgálni akar : Beszélgetés dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspökkel / Tanács István = Népszabadság. - máj. 14.: ill. A műbőr nem piacképes : A Szovjetunió helyett Ausztriába szállít a Szegedi Bőrdíszmű 1SZ / Fekete Klára jelenti Szegedről = Világgazdaság. - máj. 14. Érdekházasságot kötött a Fényszöv / Fekete Klára jelenti Szegedről = Világgazdaság. - máj. 14. - Együtt­működik a szegedi Fény-Áudio Kft.-vel. Ponyvás történet / Tanács István = Népszabadság. ­máj. 15. - Beszélgetés Farkas Vince mórahalmi(?) magánfuvarozóról. Élénkség Szegeden is/Vágó Tibor = Új Élet. - máj. •15. - A szegedi izraelita hitközségről. Végjáték a Tisza mentén : Homokháti beszélgetések/ Körtési Zsolt = Számadás. - máj. 16. : ill. - (Megélhe­tés). - Négy beszélgetés Zákányszéken és Bordányban. Utóirat előítéletekhez /Temesi Ferenc = Élet és Irodalom. - máj. 17. - A Szegedről indult író az Élet és Irodalomban közölt sorozatáról. Keresztények a munkásokért / L. A. Gy. = Magyar Hírlap. - máj. 17. - Szerző: Lengyel András György. ­Tudományos emlékülés XIII. Leó pápa Rerum Novarum c. enciklikája kibocsátásának 100. évfordulóján a Szegedi Hittudományi Főiskolán. Kiállítják Szegeden az aradi vértanúk relikviáit/L. A. Gy. = Magyar Hírlap. - máj. 17. - Szerző: Lengyel András György. - Eredményesen tárgyalt dr. Ványai Éva szegedi alpolgármester Aradon a két'város kulturális kapcsolatainak fejlesztéséről. Osztrák könyvtár Szegeden /(megyei tudósítónktól) = Népszabadság. - máj. 17. - Szerző: Tanács István. - A József Attila Tudományegyetem központi könyvtárában. Fölösleges sertések Csongrádban/Fekete Klára jelenti Csongrád megyéből = Világgazdaság. - máj. 17. - A Csongrád Megyei Agrárkamara a sertéstartókért. Remélhet-e segítséget Csongrád megye?/munka­társunktól = Világgazdaság, máj. 17.- Bajánházi László pénzügyminisztériumi tisztviselő nyilatkozata a sertés­tartók megsegítéséről. Ágyneműt gyártanak a régi kötélgyárban /Fekete Klára = Világgazdaság. - máj. 17. - A domaszéki Naturtex Kft. a régi szegedi kötélgyár épületébe költözik. Kétszer ad, ki gyorsan ad / Igriczi Zsigmond = Privát Profit. - 5. sz. : ill. - A tápai Aranylabda Szálloda és Étteremről. A közönség kedvében akarok járni!: Fél óra Imre Zoltán balettigazgatóval/Kaán Zsuzsa = Taps. - 5. sz. : ill. - Beszélgetés a Szegedi Balett vezetőjével. Családi események Házasság Németh László és Császár Timea, Hor­váth Zoltán és Gila Katalin. Omar Kamal Khalifa és Dicső Anikó Erzsébet, 3öde László Zoltán és Pető Mária Katalin. Mervay Kálmán és Völgyesi Erika, Kriván László és Dobó Anita Erzsébet. Pusztai Andor és Baté Ilona, Bab János és Kovács Eszter, Tárnok László és Liker Ildikó, Rengei László Gábor és Magdács Ildikó, Tóth Zoltán és Ballai Anikó, Kiss László és Lévai Mária, Venyercsán György és Dékány Anikó Noémi, Szalai Sándor és Sánta Erzsébet Hajnalka. Kakas László Alajos és Juhász Tünde Erika. Hendlein János Károly és Peták Eszter. Ódor Zsolt József és Vetró Erika, Sebók Zoltán Sándor és Prágai Anita. Daróczi László Tamás és Széli Rózsa, Rózsa Attila Mihály és Tóth Tünde Veronika, Molnár Zoltán és Szalontai Judit, dr. Nagy Sándor és dr. Gunther Ágnes Erzsébet, Batiz József és Kiss Annamária házasságot kötöttek. Születés Gyetvai Józsefnek és Terék Aranka Máriának Ágnes, Papp Jánosnak és Horváth Ildikónak Attila. Németh Gábor Ferenc­nek és Ábrahám Mariann-nak Dóra Rá­hel. Nyitrai lmrcnek és Bálint Katalinnak Diána, Berta Ferencnek és Jakabovics Erikának Dávid. Bense Jánosnak és Enyingi Máriának Ramóna Antonietta, Barna Róbertnek és Szabó Tündének Ta­más, Kaszab Imrének és Szűcs Györ­gyinek Róbert. Belovai Zoltánnak és Simon-Jójárt Gyöngyi Editnek Zoltán. Zsíros Attilának és Kiss Erzsébet Ju­liannának Levente, Várhelyi György Zoltánnak és Szóké Erika Klárának Zsolt, Daka Józsefnek és Szűcs Ágnes Marian­nának Timea. Csurgó Györgynek és Csúcs Aranka Magdolnának Andrea Ni­koletta. Horváth Attila Józsefnek és Virág Tímeának Vivien Dóra, Tancsik Ferenc­nek és Tanács Erikának Zsolt Ádám. Er­délyi István Antalnak és Gera Arankának István. Palánkai Tibor Incének és Molnár Tünde Máriának Dávid, Gróf Károlynak és Szabó Erzsébetnek Tamás, Barta Sándornak és Szatmári Angélának Bian­ka, Zsom Gábornak és Molnár Rózsa Máriának Gábor. Fodor Jenőnek és Kirí Andreának Mercédesz, Bakos Istvánnak és Ádász Magdolnának Gergő, Molnár Györgynek és Molnár Ildikónak Anna­mária, Menyhárt Mik lós Imrének és Péter Ildikó Teréziának Kornél. Tóth József Tibornak és Garamvölgyi Évának Nikolett. Bárdos András Bélának és Blaskó Erikának Richárd, Nacsa Ferenc­nek és Bajzik Ibolya Gabriellának Nor­bert, Korom Ernó Bálintnak és Harman Katalinnak Bálint, Lestyán Jánosnak és Mohácsi-Nagy Anikónak Róbert Mirió, Gáspár Sándornak és Bánhegyi Editnek Tamás, Berta Imrének és Kránitz Zsu­zsannának Márk Márió. Császár Zsolt Szilárdnak é$ Vőneki Erikának Zsófia. Kali Lórándnak és Erdős Julián* Csilla, Vörös Józsefnek és Gál Gyöngyinek Bá­lint, Ladányi Tamás Gézának és Csányi Ilonának Tamás, Molnár József Lász­lónak és Eiserle Katalin Margitnak Ró­bert, Vári Sándornak és Gera Mónikának Gergő, Rácz Gyula Zsoltnak és Csontos Rózsa Erzsébetnek Tamás, Farkas Tibor­nak és Szilágyi Terézia Gabriellának Milán Richárd, Berta Ernó Attilának és Kubai Máriának Nikolett Éva. Méhes Györgynek és Ördögh Máriának Gábor, Rózsa Péter Tibornak és Tóth Juditnak Bernadett, Szabó Györgynek és Költő Ildikónak Attila György, Kelemen László Istvánnak és Matuska Rózsa Erikának László Ádám, Móri Istvánnak és Szabó Ágnesnek Attila Ádám. Bán Sándornak és Csillag Irénnek László, Rébék-Nagy Nándor Antalnak és Fehér Irén Kata­linnak Gergő. Deák Bélának és Jaksa Gyöngyinek Tamás. Makra Zsolt Imrének és Savanya Ildikónak Kitti Ildikó, Lo­vászi Ferencnek és Vörös Szilviának No­émi Alexandra, Braczkó Sándor József­nek és Bognár Zsuzsannának Richárd Zoltán. Farkas Vincének és Benczik Má­riának Jakab. Móra Zsolt Andrásnak és Péter Zsuzsannának Emese, Márkus András Tibornak és Ocskó Zsuzsannának Anna. Kun Sándornak és Gyollai Évának Péter Csaba. Kocsárdi Attilának és Kiss Máriának Gergely, Fazekas László Im­rének és Budai Anitának Szabina. Patyi Zoltánnak és Schriffert Erika Máriának Zsófia. Kovács Istvánnak és Katona Mar­gitnak Eliza Patrícia, Béládi Tamás Kálmánnak és Fónagy Zsuzsannának Zsuzsanna. Pósa László Szilárdnak és Strausz Beátának Ágnes, Nóvák Imrének és Naszradi Marianna Katalinnak Imre Erik nevű gyermeke született. Halálozás ., . • • t-m.-, Faragó Tibor György. Mák Martonné Szabó Mária, Kis János. Csemák Mihály­né Losonczi Ágnes, Polyák Sándorné Czapek Márta. Öri Mihály József, Csongrádi József Imre, Kapás László. Vártay Zoltánné Urbán Mária, Kúszó Istvánná Tóth Anna, Kiss Pétemé Polgár Mária, Mák András, Bodó Jenő, Nagy István. Ördögh László Miklósné Mágon Katalin, Gajda János, Tóth Ferencné Ru­zsányi Éva Ilona, Ézsiás Istvánné Kun Ro­zália, Kiss Jánosné Bárdos Zsófia, Farkas Piroska. Huszka Jánosné Folyán Erzsébet, Turi Józsefné Herczeg Erzsébet, Császár Istvánné Bata Irén, Baier Lajos, Csabai János, Korom Kálmánná Borda Mária, Somogyi Gáborné Karácsonyi Rozália, Orosz Jánosné Szűcs Etel, Fehérváriné Kószó Mária, Tóth Mártonná Katona Rozália. Makra Imre Gábor, Ridély Róbert Lajosné Deák Terézia, Gombois József Mihály. Sisák Kálmán. Wischner Lajosné Brankovits Mária, Katona Lajos, Kovács Éva, Molnár Tamásné Hulman Julianna, Tanács Vince, Túth Imréné Madarász Ilona, Ancsa-Molnár Sándor, Vecsernyés János Imréné Kovács Irma, Ördögh György József, Sánta Imre, Takács Julianna Ilona, Sisák Jánosné Rékasi Hermina, Juhász Józsefné Kasza Zsófia meghalt. Mórahalmon Tóth Mihályné Csipak Éva meghalt. A TOP TRAVEL utazási ajánlata: London VHI. 10-18. autóbusszal 34 200 Ft. Safari Park VI. 8-9. 2200 Ft + 140 ATS (felnőtt), 90 ATS (gyerek). Velence VI. 13-16. gazdag programmal, belépőkkel 2620 Ft + 60 DM. Telefon: 21-396. Az Olajos Klubban várjuk Önt! Divatáruk, matricák, cipők, kozmetikumok kedvező árakon. Ricsi, Zsuzsi. 1991. május 23-24-én: 9-18 óráig, 25-én: 8-13 óráig. SHARP fénymásolók, telefaxok, számológépek, STAR és EPSON nyomtatók. NOREX JÓSIKA U. 11. Telefon: 22-257.

Next

/
Oldalképek
Tartalom