Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-10 / 108. szám

1991. május 10., péntek Hangsúly 3 Almok a kertben - Fiatalember vagy. 27 esztendős. bár lassan tíz éve írsz verseket s kisprózát egyaránt. Ennyi idő alatt a boltokba kerülhetett volna első könyved. És mégsem. Nem akartad igazán'.' - A pályám kezdetén igen fontosnak éreztem, hogy minél több helyen megjelenjenek írásaim, s hogy minél előbb legyen kötetem. Természetes, hogy egy fiatal költőnek meg kell cini ezeket a „túl ifjonti" éveket, s meg kell írnia sok rossz verset, amit szerencsés esetben a cscrcpkályhába, s nem folyóiratokba, cs nem is az első kötetbe kerülnek. Szívesen mondanám, hogy én az első verseskötetet kihagyom, s csak a masodikat kívánom kiadni: megírtam egy rakás rossz verset, néhány figyelemreméltót, megjelentem különféle lapokban, folyóiratokban - de egyelőre még távolabbi az idő. amikor majd ..együtt érzem" azt az ezer-czcrötszáz sori. ami egy ilyen könyvhöz elengedhetetlenül szükséges. Senki ne gondoljon itt restségre. Egyszerűen ezzel a felső nyugalommal és kimcrtséggcl ellensúlyozom az irodalomban mindazt a fegyelmezetlenséget, ami rám jellemző, s egyébkent könnyen meggondolatlanságokra késztet. Ha csak az elmúlt öt évre tekintek vissza, azt látom, hogy egyre kevesebb verset írok: évente körülbelül harmincat s végül jó. ha felét megtartom. Feltehető, ha ez nem így lenne, vagyis ontanám a/, opuszokat. akkor még ennyi sc maradna. A fényképezés történetében forradalmat jelentett egykoron, hogy a Kodak nagyközönség elé bocsátotta az új technikát: a keskenyfilmes gépeket. Ezekkel a fényképezőgépekkel a harmincöt milliméteres nyersanyagra közel háromszor annyi képet készíthettek. mint az addigi hagyományos, széles méretű filmekre. A Kodak-laborok munkája hirtelen többszörösére nőtt. hiszen az új gépek könnyen felelőtlenségekre késztetik az amatőr fotográfust - az exponált képek mennyiségét illetően. Ezzel szemben az „egy megrendelőre" eső hasznos, tehát sikeres felvételek száma a korábbiak töredékére csökkent. Sokféle munkamódszer ismert az irodalom világában. A fenti megállapítások nyilván csak rám vonatkoznak, s eddigi munkálkodásomnak egy rövid idejére. - Szeged irodalmi életében sok minden történt az utóbbi tíz év alatt. Voltak lapbetiltások, születtek új folyóiratok, veled c saknem egyidős fiatalok alkottak, úgymond. írói csoportokat, te. mégis, azt hiszem, magánon mar adtai Lengyel Zoltán 1964-ben születeti Szegeden, polgári foglalkozása s/erinl szabadúszó film- és videovágó. Es persze költő. Versei megjelentek a Szegedi Egyetemben, a Kortársban. Tiszatájban, a Pompejiben. \1a, pénteken este 6 órakor estje lesz a Royal Kávéházban, ahol Csúri Ákos újságíró tóiti be a szíves házigazda szerepét. Erre az alkalomra készült ez a beszélgetés, melyben a kérdező arra kereste a választ, hogyan érzi magát manapság egy fiatalember, aki költő, otthon >an-e a világban. - Magányos voltam, s maradtam, de soha nem éreztem egyedüllétet. vagy mellőzöttséget. Ez úgy gondolom - abból fakadt, hogy nem azt az utat jártam végig, mint hasonló korú írótársaim legtöbbje: nem jártam egyetemre, főiskolára. Akkoriban a televíziózás. a filmezés vonzott. Ettől függetlenül jelen voltam a többiekkel együtt a „kezdeteknél": verseket közöltem a Bölcsészben s a Szegedi Egyetemben, ahol Dlusztus Imre fedezett fel 1983-ban, s még jó ideig tanultam tőle a mesterséget. amellett, hogy rendszeresen megjelentette verseimet a lapban. Köszönettel tartozom neki. Belányi Györgyöt kell még föltétlenül megemlítenem azokból az időkből, amikor még zsebeimet kéziratokkal kibélelve közlekedtem az utcán; ő volt az. aki költészetem felnőttebb korában barátságával és jó tanácsaival 'sokat segített. Hogy bennünket, szegcdi fiatal költőket, a hagyományőrző. „fölnevelő" város hozott-e össze? - Erről nem érdemes szólni. A mai napig örömmel tisztelem meg kortársaimat, s szabad legyen néhányukat megemlítenem: Podmaniczky Szilárd, Kurdi Fehér János, Balog József. Solymosi Bálint. Darvasi László stb. Sajnálom, hogy egyetlen közös szegedi antológia sem őriz veliik eg\iitt. - Mondataid eddig meglehetős szabadsággal járlak át a líra világából a próza territóriumába Hololt fontos a forma. Fontos '' - A gyermeket kicsiny korától fogva lenyűgözi a legegyszerűbb szerkezetek, elemi formák, egyszerű anyagi kapcsolatok megalkotásának öröme. Gondoljunk például az építőkockákra, amikből ha kettő azonos méretűt egymásra helyeztünk, elkészült a Ház. Ám ha az egyik jóval hosszabb volt a másiknál, akkor ezt nevezhettük víztoronynak, kalapácsnak, traktornak is. Ez az egyszerű öröm. a körülöltünk föllelhető tárgyak, dolgok lényegének fölismerése cs megnevezése s újraalkotása nemcsak az egyetlen, egyszeri emberi életet kíséri végig. Dc megtalálhatók ezek az emberi arányok a több millió éves kultúrák, történelmek földi lenyomataiban is. Ahogy kapcsolatokat és közösségeket teremthet Homérosz nyelve, ugyanúgy a saját arányérzekükben bízók, a maguk által ideálisnak vélt módon igyekeznek egy adott társadalmon belüli különböző arányokat megteremteni elrendezni: mondjuk egy pariba tömörülve. Valahogy így teremt kapcsolatot a költő a gyermeki fölfedező értelem, a tengermélyi kagylók spirálisan szabályos mintázata, a piramisok mértani pontossága s az évszakok, napok ritmusa között: újrateremti a Világol. minden egyes versben. A forma ezért fontos, hiszen minden minta, amit örököltünk újból örökíthető. s én optimista vagyok. Ha el is pusztul majd az emberiség, biztos, hogy ott lesznek akkor, odáig követik a Homo Sapicnst nemcsak Homérosz, Puskin, Arany János költeményei, dc bizonyára egy kis darab lesz abból is, antit mi látunk most XX. századnak. Es hogy miért nem fontos a forma? Az egy másik, hasonlóan régi. régi történet. - Kedves regényed címe. tudom. A," eltűnt idő nyomában. A; Idő a te verseidnek is alapélménye. Na jó. banális leszek. Megtalálható az idő'.' - A.- életben egy módon leltet csak esélyünk a boldogságra: Ita beismerjük, hogy a létezés, a földi élet alapjában véve: fájdalmas. Ez a fájdalom az időből táplálkozik. onnan meríti minden erejét. Vagyis, ha együtt tudunk élni a gondolattal, hogy az idő múlásáért cserébe csak a múlandóság fájdalmát kapjuk, és átérc//ük a boldogtalanság émelyítő örömét, abban talán rátalálhatunk néhány rég elmúlt napra: megtalálhatjuk az Időt. a Múlt egy feledhetetlen töredékét, a mi már solia nem lehel a miénk Darvasi László A Magyar Vöröskereszt kitüntetettjei A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége nevében tegnap Padár Lászlóné megyei titkár átadta a „Vöröskeresztes Munkáért" kitüntetéseket. A Forrás Szállóban rendezett ünnepségen a kitüntetés Arany fokozatát kapták: a szentesi Boros Sámuel Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola közössége; Kovács Erzsébet, a Magyar Vöröskereszt Szeged városi Számvizsgáló Bizottságának elnöke: Lakatos Jánosné makói nyugdíjas, alapszervezeti titkár, és dr. Pleskó András, a Magyar Vöröskereszt Szeged városi vezetőségének tagja, a Tabán Általános Iskola tanára. Ezüst fokozatot kaptak: Bálint Ferenc szegcdi alapszervezeti titkár; Barna Péter, a szentesi mentőállomás vezetője; dr. Dézsi Csaba Árpád, a Vöröskereszt mórahalmi vezetőségének elnöke: dr. Gulyás Katalin, a Vöröskereszt Csongrád megyei vezetőségének alelnöke: dr. Kiss Istvánné, szegedi vöröskeresztes tanárclnök; Gy. Molnár Imre. a hódmezővásárhelyi városi vezetőség tagja, alapszervezeti titkár és Szalkainé dr. Dohai Éva főorvos, a Vöröskereszt makói vezetőségének tagja. Bronz lökozat: Bali József né. kisteleki lakóterületi alapszervezeti titkár; Csányiné Szaszkó Klára szegcdi alapszervezeti titkár: Eszenyi Judit, csongrádi alapszervezeti titkár: Grigoliát Sándor. vásárhelyi lakóterületi titkár: György Sándorné makói alapszervezeti titkár. Kardos Sándorné, a Vöröskereszt makói vezetőségének gazdaságvezetője; Kecse Imre. a szentesi polgármesteri hivatal vöröskcrcszl-alapszcrvczeti elnöke; Pusztai Ferencné dr Koppány Csilla, szegedi alapszervezeti titkár; Reményfy Lászlóné. sándorfalvi vöröskeresztes tanárelnök; Szűcs Istvánné. a Vöröskereszt Csongrád megyei vezetőségének tagja és Tóthné Kálmán Mária, a szeged városi vezetőség gazdaságvezetője. A Szegcdi Vöröskereszt vezetősége és a Véradó Állomás önkéntes, térítésmentes véradásukért elismerő oklevélben részesítette a JATE mikrobiológiai tanszékének véradóit, a Radnóti Miklós Gimnázium, a Déri Miksa Gápipari Szakközépiskola, valamint a Bebrits Lajos Vasúlíorgalmi Szakközépiskola közösségét Morzsák a Bibliából HUSVET UTÁN NEGYVEN NAPPAL történt egy óriás jelentőségű esemény, amiről így számol be az Apostolok cselekedeteiről írott könyv: Amikor együtt volt Jézus a tanítványokkal, kijelentette nekik: Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem, hogy János vízzel keresztelt, ti pedig nem sok idő múlva Szentlélekkel kereszteltettek meg. A: egybegyűltek erre megkérdezték tőle: Uram. nem ebben az időben állítod fel újra a királyságot Izraelnek .' fg\ válaszolt ' Nem rátok tartozik, hogy megtudjatok olyan időket vagy alkalmakat, amikel az Atya a maga kizárólagos hatalmába helyezett. Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben egész Júdeában. Samáriában és egészen a föld végső határáig. Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől. Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé. íme két férfi állt meg mellettük fehér ruhában és ezt mondta: Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el. ahogy láttátok őt felmenni a menilvbe. " (1:4-11) Jczus mennybe emeltetését a kétezer év előtti világkép fogalmai adják elénk. Mi a menny fogalmát leszűkítjük a világűrre, ami fejünk felett van és szívesen nevetünk Gagarinnal, aki az űrből visszatérve beszámolt arról, hogy nem látott sem Istent, sem Jézust, sem angyalokat odafönt. A „fönt" kifejezéssel pedig a mindennapi életben is sokszor jelzünk minőségben, értékben magasabbat - nem gondolva arra. hogy ezt éppen innen örököltük. Amikor az örökkévaló Isten az embcrvilág életébe magasabb értékeket ajándékozott, azokat a menny követei jelezték, hogy az embert is felemelje azok által. így Jézus fogantatásakor, születésekor, feltámadásakor és itt, a látható, tapintható, természetes, megszokott világunkba beleszól a láthatatlan. A tanítványok is mást gondoltak és másképpen - ahogy mi is. Dc amikor a bizonytalanság sokakat inkább a tagadásra késztet Jézus a Szentlélek erejének a segítségét kínálja azoknak, akik szavát. ígéretét a hit bi/odatmával és reménységével merik fogadni. A láthatatlan világ erői őrzik, tartják a mi látható világunkat, és viszik előbbre. Erre igényli a mi öntudatos hitünk és engedelmességünk készségét, hogy azon át áradjon ez a kapható erő. Nagy üt a felelősségünk, mert ma is igaz az evangélium legven a ti hitetek szerint (Máté 9:29) - nem is tett ott sok csodát liitetlenségük miatt (Máté 13:58). Jézus „fölment a mennybe, ott ül az Atya Isten jobbján: onnan jön el ítélni élőket és holtakat" mondjuk az Apostoli Hitvallásban. Mit értek ezen? Jézus éppen megváltásunkért jött a mi látható világunkba, vette fel emberi testünket és elvégezte azt: meghalt bűneinkért cs feltámasztatott megigazulásunkért. Most fölment abba a minősegében magasabb, eredeti létformába, ahonnan ..újjátesz mindent" (Jelenések 21:5). Addig is szüntelenül esedezik (Zsidókhoz írt lev. 7:25). közben jár értünk az Atyánál, mint pártfogónk (I. János levele 2:1). Helyet készít nekünk az Atya házában, hogy amikor visszajön, maga mellé vegyen (János ev. 14:1-3). Mint az ókori uralkodó jobbján a hadvezér ült és az ülése a hatalom gyakorlását jelentette - „Jézus ülése az Atya jobbján jelenti, hogy övé minden hatalom mennyen és földön és ezzel van velünk minden napon a világ végezetéig" (Málé 28:18-20). Eltakarta a felhő, dc még közclcbbvaló lett, mintha látnánk és kapunk erőt. ahogy hiszünk. Papp László református lelkész Kép - zavar Jó néhány évvel ezelőtt Benes József grafikusművész rátalált egy különös motívumra. A megkötözöttség, a gúzsba kötöttség jelképre. A megkötözött ember igencsak ősi eleme mindenféle művészetnek. legyen az természetimádó misztika, vagy keresztény hitvilág. A megkötözöttség - kiszolgáltatottság. A megkötözöttség - tehetetlenség. A megkötözöttség - mártíromság. A megkötözöttség - önfeláldozás. Emlékezzünk az egymáshoz láncolt gályarabokra, a láncaikon súlyos vasgolyókat cipelő hajóvontalókra. de idézzük fel a népdal szerelmes strófáit is: „Tied vagyok. rabod vagyok./Megkötözött foglyod vagyok/Én néked..." Persze, ennek a megkölözöttsegnek, ennek a gúzsba kötve táncolásnak humorosabb megnyilvánulásai is előfordulnak. Régi divatlapokat forgatva ámulunk a női fűzők variánsain. Ezek az elmés szerkezetek szorították a túl duzzadó melleket, pöffeteg gyomrokat, lógó hasakat és dombnyi fenekeket valamiféle mesterséges, ám mégis elviselhető formába. Filmek képsorait kacagtuk ségig. melyekben szobalányok vagy balkezes szeretők illetlenkedtek a fűzők speciális technikájával. De hogy még lasolabbi asszociációkat keressünk: nézzük a mostani májusi zivatarok után araszoló óriási gilisztákat vagy gigantikusra megnőtt fólia-változatait a Szeged környéki tanyavilágban, de idézhetjük a télire becsomagolt szobrok, fák látványát, vagy a szipózók nejlonzacskóba húzott fejeit, a halálos karambolok fekete fóliába csavart tetemeit. Gúzsba vagyunk kötve, megkötözve kell táncolnunk. Jelképes kötelékek is ezek. Köt bennünket, mint bójájához a bárkár a múltunk, nem enged végleg elszakadni se a szülőföld, se az otthoni ház. Pórázon tart valamennyiünket az elmúlt negyvenegynéhány esztendő is, s az is nehezen szabadul kötelékeitől, aki ma jó pénzért fényes lokálokban sztriptíztáncra adja lestét. Vajon mi lenne ebből az országból, ha egyszer minden fűző megnyílna, minden lánc elszakadna, minden kötél megoldódna?! Mert ennek, a 1 egesz megkölözöttsegnek a társadalmi politikai vetületei a leghúsbavágóbbuk, a leginkább fékezóek. Az én nemzedékem, a negyvenen túliak abba a rendszerbe születtek bele - s erről aztán igazán nem lehettek - amelyet ma oly keményen, s annyira differenciálatlanul mocskolunk és sorra-rendre öntjük ki porontyainkat a fürdővízzel együtt. A leghangosabbak, a leghőzöngőbbek. a legvérmcsebbek is abban az átkos és egyértelműen szemétre vetett rendszemek iskoláit járták, lakásaiba költöztek, termékeiket vásárolták, javaiktól híztak túlsúlyosra. Gondolom, senki nem tagadja az úgynevezett szocialista negyven évnek hibáit, tévedéseit, alkalmi terrorjait. Csakhogy, ha annyi ellenálló lelt volna a negyvenes években, mint ahány tagja a partizán szövetségnek volt, mi nyertük volna meg a háborút és ha annyi ellenzéki serénykedett volna ebben az országban, mint ahányan most verik a mellüket, soha nem tudtuk volna meg, mi a szocializmus. Néhányan igencsak kitanulták, miként lehet kötelékek között cltangózni a sonderclasse kategóriába. Úgy tűnik, ebben éppoly elől járunk, mint a lóugrásban, egymás káromlásában. a fülemülc-pörökbcn és a patópálos munkatempóban. Mert mi annak idején be tudtuk bizonyítani, hogy százezrek önként és vidáman vonultak május elsejéken (zsebükben a kolbász- és sörjcggyel). s be tudtuk bizonyítani, hogy a marxista ideológia magasabb rendű minden más világnézetnél (könnyű volt. hiszen más világnézetet csak zseblámpánál ismerhetett meg bárki), szocialista erkölcsnek formáltuk át a bibliai tízparancsolatot, és az úttörők 12 pontjának a márciusi ifjak 12 pontját (a különbségekre csak a rendőrségi kihallgatásokon dérült fény), hirdettük: a munka becsület és dicsőség dolga (így aztán az már igazán mellékes volt, hogy valamit fizetlek is érte), mondtuk, ez a harc lesz a végső (reméljük, harcnak valóban az utolsó volt). S ma?!-Új próféták, régi demagógok zavaros színjátéka. Meg a köteleket sem cserélték ki. Uj i. lel tanultunk - ismét gúzsba kötve. Csak nehogy ez legyen a mi haláltáncunk. Taodi Lajos