Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-09 / 107. szám

4 Kapcsolatok 1991. május 9., csütörtök Olvasószolgálat Levelcimunk: l>éliniigyarors/áx szerkesztősége, J Szeged. Sajtóház, Pf.: 153. 6740. Telefon: 12-825. Tiszta városról, hősi emlékművekről A franciáknak van egy hatalmas diadalívük a párizsi Csillag tcrcn, melyet a „haza oltárának" tar­tanak, s mely „diadal"-ív, Waterloo. 1879 cs 1940 bukásai ellenére is. Nekünk, szegedieknek egy sokkal szegényebbel kell beér­nünk - a Hősök kapujával, amely­re azonban éppen szerénysége mi­att lehelnénk büszkék. Méltó mó­don bánunk vele? Vagy elfelejtettük? Plakátok borítják márvány­tábláit, pedig ez az emlékhely nem holt nyelven szól Szeged népéhez! Halottak napjára, magánemberek által elhelyezett virágok - melyek akkor sem maradtak e). amikor az „inter­nacionalizmus" reménytelenül nehezedett ránk - bizonyítják az elesettek és az emlékezők eleven párbeszédét. A választások során löbb párt is fogadkozott, hogy nem csúfítja cl Szegedet plakátjaival, vagy, hogy azokat el fogja takarítani. Fideszes isme­rőseimtől hallottam annak idején, hogy pénzt, munkát ajánlottak erre a célra és számítottak a város és a többi párt segítségére. Mindez elmaradt. A közelmúltban a Hősök kapuja kőszobrainak lábaináj is plakátok jelentek meg mintegy megcsúfolva azt az eddig megkímélt helyet, ahová még visszavonulhatott a Piavénái eltemetett fivér emlékét könnyező tekintet Konzum-világunk har­sány rock-plakátjai ne fog­lalhassák el azt a helyei, amelyet megszentelt az elnyomás éveiben elhelyezett virág, amelyet meg­szentelt az elesettek áldozata és az emlékezők áldozatkészsége! Elavultak érzelmeim? Nem hiszem! A szovjet emlékművekre sem ragasztottunk soha plaká­tokat. Nem azért kell szégyell­nünk magunkat, mert olykor nyilvánsan is mertük és merjük szeretni Hazánkat, hanem azért, mert vannak közöltünk, akik elfelejtik: a közösségért hozott áldozat kicsúfolása önmagát gyermekeink sorsában meg­bosszuló hiba. Kérem, takarítsa meg, és tartsa tisztán a város a Hősök kapujának minden márványtábláját és a szobrok talpkövei). Hol van az én kérésem de Gaulle és Churchill igényeihez képest? Hol van a mi „naciona­lizmusunk" a franciákéhoz, az angolokéhoz képest? Próbáljuk végre elfogadni önmagunkból azt. ami az. izralieknek és minden egészséges lelkű népnek termé­szetes. Saját halottaink emlék­helyének tiszteletben tartása - úgy érzem - méltóbb hozzánk és jelenlegi anyagi helyzetünkhöz, mint a kihívó, megkülönböztető emlékművek azonnali áthe­lyezése Horpacsy András önkormányzati képviselő Fizessen a Pofosz! A Délmagyarország április 27-i számából értesültem arcól. hogy a Széchenyi téri szovjet emlékmű­vek lebontása egymillió forintba kerül. A leghatározottabban tiltakozom az ellen hogy ezt az összegei a város költségvetéséből szakítsák ki akkor, amikor nincs elegendő pénz közbiztonságra, köztisztaságra, iskolákra, óvo­dákra. környezetvédelemre, kultúrára, rászorulók segélyezé­sére - egyszóval semmire. Ai emlékművek kérdése és a hozzá hasonló jelképes fontosságú akciók huszadrangú jelentőségűek Múltunk is, jelenünk is Áprilisban három hétre lakója lettem a harkányi gyógyfürdő kórháznak, beutaltként. Örök élményként marad meg bennem az alábbi két igaz. történés. ­Az „úriasszony"? A sok különféle orvosi kezelések közül mind flottul és gyorsan bonyolódott, kivéve a fizikoterápiát (sok beteg, kevés szakképzett asszisztens), pedig külön férfi és női részleg volt. A hölgyek általában 15-20-an ücsörögtek a váróban, kötögetve, beszélg^ve, olvasva, kivárva az egy-másfél órát, míg sorra kerül­nek. Tumusváltóskor az egyik reggel megjelent egy nagyságos asszony, feldíszítve, mint egy karácsonyfa. Odalibbent a sor elejére és közölte az ott várakozókkal, hogy neki mindenki előtt elsőbbsége van, mert ő úriasszony, a férje meg úriember, aki Ludovikát végzett csendőrfőhadnagy volt. Percekig néma csend, tátott szájak, utána elemi erejű hangzavar, kis híján verekedés lett a vége. Jómagam éppen arra járva, nem tudtam, sírjak, vagy nevessek? Inkább káromkodtam, hogy már tényleg az övék az elsőbbség? A „szegényember"? Józsi bácsinak hívtuk. Egyszer csak megjelent. Nézte a kezelőlapját, ahol a különféle tortúrák időre vannak beírva. Ettől plusz-mínuszban el lehetett térni, kivételt képeztek a tornatermi, illetve a vízi tornagyakorlatok, mert ezek csoportos foglalkozások voltak. Általában egy-egy 15 perces foglalkozáson 20-20-an vettek részt. Nagyon oda kellett figyelni a gyakorlatok vezetőire, amihez csendben is kellett, hogy legyünk, időnként még a légy züm­mögését is hallottuk. Mi a 9.30-as turnusba tartoztunk. Már tornáztunk vagy tíz perce, mikor megjelent Józsi bácsi. Körül­nézett, majd be a zuhany alá állt hatalmas csobogással, prüsz­köléssel nekiállt fejet mosni. Mi borzalmasan elkezdtünk röhögni, a tornatanár meg egy darabig hápogott, míg végül megkérdezte, hogy minek jött, mire a válasz: vízitomára. Tíz órakor tornatermi foglalkozás: 10.15-kor Józsi bácsi be. mi ki. mert a végére ért oda. Csak bélyegeztette a lapját. Szegény, az első két nap mindenhonnan elkésett. Még az étkezésekről is. A harmadik nap kaptunk a fejünkhöz. Buzgón tanulmányozta a kezdőlapját, csak éppen fordítva tartotta a kezében. Kiderült: analfabéta. Kisgyerek kora óta dolgoznia kellett, örök életében csak a szegénység, nyomorúság, robot volt az élete, meg a szégy en, hogy írástudatlan. Pártfogásba vettük, a harmadik héten már n.i kérdeztünk: hova megyünk Józsi bácsi? Vajda János Budapesti krt 17. a mai helyzetben. Akinek a feje fölött ég a ház. ne azzal töltse az idejét, hogy az ellenségei arcképét szaggatja. Meggyőződésem, hogy városunkban az emlékmű lebon­tása ' néhány száz embernek fontos, ugyanannyi szeretné, ha olt maradna, a többieknek pedig tökéletesen mindegy - ahogyan eddig sem vették észre, ezután sem fogják. Éppen ezért megen­gedhetetlennek tartom, hogy a város pénzét (tehát mind­nyájunkét) ilyen jelentéktelen célra herdálják, ahelyett, hogy valamennyiünk érdekét szolgáló célra, például egy iskola rendbe­hozására fordítanák, felemelnék az óvónők vagy az ápolónők fizetését, vagy néhány száz kisnyugdíjasnak adnának párezer forint segélyt. Mindamellett az emlékművek áthelyezésére is meg lehel terem­teni az anyagi alapot. Azok a szervezetek, amelyek ezt legin­kább szorgalmazták (Pofosz, FKgP), indítsanak gyűjtést az egymillió forint előteremtésére. Feltételezem, hogy akiknek elég fontos ez az ügy ahhoz, hogy a város pénzét költsék rá. azok a saját zsebükbe is szívesen bele­nyúlnak ennek érdekében. E levél másolatát elküldöm a polgármester úrnak is, és ezúton kérem fel mindazon polgártársai­mat, akik egyetértenek velem, hogy egy párszavas levelezőlap erejéig juttassák kifejezésre ezt a véleményüket. Pollák György (Megjegyezzük, hogy a cikk szerzője - kiváló szegedi mate­matikus - szavazati joggal rendel­kező tagja a városi önkormányzat kulturális és közművelődési bízott­'ságának. fenti véleményét tehát módjában áll a döntéshozók köré­ben közvetlenül is hangoztatni.) Pantheon és Széchenyi tér Bontják a Széchenyi téren a szovjet emlékműveket. Sokan kérdezik, hogy mi kerül a helyükre? Tudom, hogy sok elképzelés van, de azért elmondom az enyémet is. Szeged Hunyadi-birtok volt. de Hunyadi Jánosnak nincs köztéri szobra a városban. Ugyanúgy nincs szobra az első csanádi püs­pöknek. a vértanúhalált halt Szent Gellértnek sem, pedig a sze­ged-csanádi egyházmegye szék­helyén illene így adózni emlé­kének. Ez nemcsak az egyház­megye ügye, hiszen nemcsak annak püspöke volt, hanem Szent István egyik tevékeny segítője az államalapításban. Ha már szóba került Szent István, aki önálló államiságunk megteremtője, az államalapítás 1100. évfordulójára ugyancsak szobrot érdemelne városunkban. Ez az évforduló felveti azt is. hogy a honfoglaló Árpád vezér mikor kap szobrot Szegeden? Ezt nemcsak az évforduló. Hanem Ópusztaszer közelsége is indokolja. Nem feledhezhetünk el Klauzál Gáborról sem, aki több ízben Szeged országgyűlési képviselője és a Batthyány-kormány minisz­tere; vagy Horváth Mihályról, akit a szabadságharc alatt kineveztek, de meg nem erősítették csanádi püspöki rangjában, ugyanakkor történetíró és kultuszminiszter volt. E két utóbbi javaslatom elfogadásával megvalósulhatna az az egységes elv, hogy a téren kizárólag olyanok szobrai áll­hatnak. akik jelentős szerepet játszottak hazánk, vagy városunk XIX. századi történetében. Ellenvetésként mondhatná bárki, hogy a javasoltak zömének van a Dóm téri Pantheonban szobra. Erre az a valaszom, hogy másoknak is van, ennek ellenére állított nekik városunk köztéri szobrot is. A Pantheon a nemzet, a köztéri szobor Szeged lakóinak tiszteletét fejezi ki. Dr. Bereczky Tibor Bokor u. 7. Egy utca bemutatkozik A város történetéhez sok minden hozzátartozik, de nem biztos, hogy minden apróságra odafigyelünk. Az persze más kérdés, hogy mit tartunk meg­őrzésre való értéknek, és az is, hogy vajon mi lehet azoknak a sorsa. Kerüljenek be a múzeum levéltárába, vagy a helyszínen tanúskodjanak a múltról. Több hasonló problémt felvető utca közül most azt választottam, amelynek a névtábláján ez áll: Pulcz utca. Ab Árvíz előtt ennek az utcának a nyomvonala az 1878-as térkép tanúsága szerint ugyanaz volt mint ma, csak neve volt Mihály- utcza. Péter László Szeged utcanevei művében is utal erre, majd felsorolja az utca 1880-tól 1948-ig viselt tízféle írdsváltozatdt. Ma ebben az utcában még 17 olyan ház van. melyen a házszámtáblák őrzik a múlt emlékeit, és 11 egymástól eltérő szövegűt, illetve (rásút olvashatunk közöttük. A név Pulz és Pulcz alakban, a rang tábornok és altábornagy formában, a rang külön, egybe vagy kötőjellel írva, az utca kötőjellel és nélküle. A kötőjeles alak követi a korabeli helyesírási szabályzat előírásait A legérdekesebb, hogy a koráb­ban hivatalosan előírt ucca is, természtesen kötőjellel, meg­található az egyik ház számtáb­láján. Ne hagyjuk elveszni ezeket a táblákat, megőrzésük csak odafigyelést igényel Hasznos lenne báró Pulcz Lajos altábornagynak, a temesvári főhadparancsnoknak az Árvíz idején kifejtett tevékenységét méltató emléktáblát a Pulz utca 1. szám alatti ISPOTÁLY falán elhelyezni Lakner Károly Bűnbocsánat Újabban a független magyar­országi sajtó egyes független munkatársai szokatlan megértést tanúsítanak az egyházak növekvő aktivitása iráni Szinte rábólin­tanak az egyházi ingatlanok mielőbbi visszaadására, és növekvő teret biztosítanak a lapok hasábjain a vallásos tanok részére. Jól teszik, ha teszik. Nincs ezzel semmi gond. Legfeljebb kissé meglepő ez a gyors megtérés, miután évtizedekig szisztematiku­san antiklerikális propagandát foly­tattak, szinte versengve egymással az egyházak ócsárlásábaa Elképesztő, mekkora az eltérés, ha a mai újságok, és a régi lapok vallásra vonatkozó passzusait összehasonlítjuk. Igaz, bizonyos azcaoacág is föllelhető: azonos a nyilatkozók r&méh* Időskorúak - figyelem! Felhívással fordulunk tagjainkhoz, továbbá azon nyug­díjnélküli idős személyekhez, akik az 1991. január l-jén hatályba lépett új nyugdíj jogszabályi feltételekkel rendelkeznek, hogy haladéktalanul jelentkezzenek az illetékes Társadalombiztosítási Igazgatóság kirendeltségein: 1. Megszűnt az 5 év megszakítási idő, így résznyugdíjra jogosultak, akik megelőzően összesen legalább 10 év szolgálati időt szereztek. 2. Az új rendelkezések kimondják, hogy az „anya" tény­legesen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968 január I. előtt. Amennyiben az anya 1968. január 1. előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegek, illetve fogyatékosnak minősülnek (minősültek), a növelés 550 naptári nap. Ez azt jelenti, hogy az 1968. január I. előtt született gyermek jogcímén adható szolgálati időt abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az anya valamennyi egyéb szolgálati időt is szerzett. Tehát kizárólag gyermekek születése jogcímén ellátás megállapítására nem kerülhet sor. A gyermek születésének tényét születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni - társadalombiztosítási célra illetékmentes. Az említett szolgálati idő elhalt gyermek esetében is figyelembe vehető - feltétel, hogy a gyermeket anyakönyvezték. Példák: Ha valaki 8 év ténylegcsen szerzett szolgálati idővel rendel­kezik és 1968. január I. előtt 3 gyermeket szült, 11 év szolgálati idő alapján öregségi résznyugdíj megállapítását kérheti. Ha 19 év szolgálati időt szerzett, és 1 gyermeket szült, 20 év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik, öregségi teljes nyugdíj megállapítását kérheti. Ha 4 év szolgálati idő van, 2 gyermeket szült - résznyugdíj megállapítására nincs lehetőség - de 6 év alapján nyugdíjszerű rendszeres ellátásra való jogosultságot vizsgálni kell. Felhívjuk a figyelmet - ha a szolgálati idő együttes összeszá­mítása (gyermekekkel együtt) következtében sincs legalább 5 év szolgálati idő, úgy semmilyen társadalombiztosítási ellátás megállapítására nincs lehetőség. Tájékoztatjuk, hogy az 1968. január I. előtt született gyerme­kek jogcímén adható szolgálati időket a korhatár betöltése előtt, rokkantsági nyugdíjigények esetén is figyelembe kell venni 1991. január l-jétől. Nyugdíjnélküli Időskorúak Országos Szervezete 6800 Hódmezővásárhely, Bercsényi u. 21. Béres Kálmán elnök feltűnő keresztek fityegtek. Számukra ez inkább a kisebbik rossz választása. De hát mekkorák lehetnek azok a bűnök, ha leplezésükhöz ilyen nagy színészkedésre van szükség? Sajnos, ezt már soha se tudhatjuk meg. Az egész nemzet számára fontos párt- és állami dokumen­tumok zúzdába kerültek, vagy a (űz martalékaivá váltak. Tartalmu­kat örök időkre .jótékony" homály fedi. Maradi viszont a nép emléke­zete. Munkahelyén, vagy közvet­len környezetében mindig tudni fogják, hogy ki kicsoda. A szak­értelemmel, kellő apparátussal, sokféle helyzeti előny birtokában végzett „agymosás" sem képes semmissé tenni azt. ami megtörtént. Pedig a hatalomtól pánikszerű­en szabadulni vágyó elvtársak ügyeltek arra, hogy gazdasági pozízióikat megőrizve, szervezett­ségük, összefonódásaik folytán bűneiket a legminimálisabbra kicsinyíthessék. Amit tettek, az valójában minden írott és íratlan jog szérint is kimeríti a haza­árulás, az orgazdaság fogalmát, és megfelel az emberi jogok tudatos, cinikus sárbatiprásának. Mégis megfogalmazásaikban, amelyek önmaguk irányába elnézők, mind­ezt egyszerű gyermeki csínytevés­sé bagatelizálják. Sajátos értelmezésű csűrés-csavarásaik­ban a legvérlázítóbb igazságtalan­ságok is hamvas ártatlansággá szelídülnek. Ok, a társadalom erőszakos, akarnok átalakítói uralmuk idején még így vélekedtek: „Ha meg­dobnak kővel, dobd vissza menny­kővel. " És íme! Most éppen ettől a mennykólól való jogos félelmük miatt szívüket hirtelen szelíd alázatosság szállta meg. Jókodnak vég nélkül. Mímelnek apolitikus magatartást, mintha nem tudnák: napjainkban éppen a politikamen­tesség hirdetése a legrafináltabb politizálás. Ezen „újkeresztények" tragiko­mikus, talán ösztönös alakításai láttán mégis az jut az ember eszé­be- lehet, hogy mégsem a legjobb mentsvárat választották a vallás­ban.' Jézust sem mindig a szelíd­ség cs grácia jellemezte. Közis­mert, hogy felháborodásában kötéllel verte ki a kufárokat a templomból. Akik ma hit nélkül hordják a keresztet a nyakukban, talán azt sem tudják, hogy az utolsó ítélet napján az Úr (bűnbocsánat he­lyett) ítélkezni fog, mondván a bal oldalán állóknak: „Távozzatok tőlem átkozottak az örök tűzre! " De honnan is tudhatnák ezt!? Az agit-prop. brosúrákból és a szemináriumok tankönyveiből efféléket nem lehetett megtanulni Kövér Károly Szeretném megtudni Rovatunkban olvasóink kérdésére adunk választ, illetve segítséget. Levélcímünk: Délmagyarország szerkesztősége, Szeged, Sajtóház, Pf.: 153. 6740. Ám a sajtó - mentségére legyen mondva csak tükre ennek a nagy „istenfélésnek", ami a társa­dalom képmutató egyedei között eluralkodott Vajon mitől lettek egyszene ennyire megbecsültek, akiket eddig Így minősítettek: „a haladás kerékkötői*, ja vallásos mákony mérgének csepegtetői"7 Nem nehéz rájönni. Most sok ember lelkét súlyos politikai bűnök terhelik. Ők lelkiismeretükkel (7) vívódva inkább hajlanak a min­dent megbocsájtó keresztény ideológia felé, mint holmi Pofosz­os, torgydnos igazságszolgáltatás irányába. Nem mondható őszin­tének és hitelesnek az ő vallás­pártolásuk, még akkor se, ha az Elvtáranők és Urak nyakláncain Az előnyugdíjról P. M.-né Szeged Jelenleg munkanélküli segélyen vagyok és 53 éves elmúltam. Szeretném tudni, ha a segélyt kimerítem, kaphatok-e nyugdíjat 30 éves munkaviszonyom után. mert ebben a korban elhelyezkedni már nem igen lehet. Az érvényes rendelkezések szerint a munkanélküli előnyugdíj megállapítását kérheti az. aki az öregségi nyugdíjkorhatár (férfiak­nál 60.. nőknél az 55. életév) betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik: legalább hat hónapja munkanélküli járadékban része­sül; az öregségi nyugdíjhoz szük­séges szolgálati idővel rendel­kezik és részére megfelelő mun­kahely biztosítására, a képzési lehetőséget is beszámítva, nincs kilátás. A nyugdíj megállapítására a társadalombiztosítási szabályok az irányadók azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betölté­séig az előnyugdíj összegét a Munkanélküliek Szociális Alap­jából - havonta előre - át kell utalni a társadalombiztosítási szervnek. Szüneteltetni kell az előnyugdíj folyósítását, ha a munkanélküli olyan kereső tevékenységet foly­tat. amelyből származó javadal­mazása havi átlagban eléri a mindenkori minimálbér összegét Dr, V M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom