Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-04 / 103. szám
1991. május 4., szombat Hangsúly 7 4Ű0 cj5 cja qp Gon-guri Kedvelt játék, ügyességpróba, testedzés görivel gürizni - azaz görkorcsolyán, gördeszkán száguldozni, kunsztokat bemutatni. És sajnos egyre kedveltebb az is, hogy kicsik és kamaszok mindezt nem a játszótereken teszik. Még csak nem is a járdán, hanem az úttesten: úgy vélik, ott van a legtöbb hely. Hogy ott van a legtöbb autó, a legtöbb reájuk leselkedő veszély is? Ki figyel oda... Szlalommenetben az úttest egyik szélétől a másikig cikázva nem ér rá ilyesmire az ember gyereke. Ha meg éppen egy autóbusszal sikerül húzatnia magát, pláne nem a forgalmat figyeli. - Azt csak akkor érzékeli, ha elkapja; azaz ha baleset éri. A sérülés, a fájdalom gondolkodásra késztet: talán mégsem az úttesten kellett volna vagánykodni a görivel... Jó lenne „fájdalommentesen" tudatosítani a testgyakoriókkal, hogy a görkori, a gördeszka nem jármű. De olyat képes „művelni", hogy aki rosszul és rossz helyen használja, az egy ideig nem jár - legfeljebb mankóval vagy bottal. Rosszabb esetben még azzal sem: görin száguldozok szenvedtek már olyan baleseteket, hogy soha többé nem képesek lábra állni. - Cikázzon át ez az agyadon, mielőtt gürizni kezdessz a göriddel azért, hogy te legyél a „menő"! S Orán túli órák magazin DM Társastan" Óra a fülben, a nyakban, az övön, a gyűrűben és a hátközépen. Az órát manapság bárhol lehet hordani. Még az sem fontos, hogy viselője lássa a számlapját. Az óra ugyanis manapság nem időmérésre szolgál. Sokkal inkább disz. bizsu, dekoráció a ruhán, a hajban, fantáziátlan esetben a karon. Szerepe annyi, hogy fényt, csillogást kölcsönöz viselőjének. A mutató nem körbe jár. a számok - ha vannak összevissza kevertek. Minél kevésbé áttekinthető, annál „menőbb" az órának csúfolt darab. A kerete - lehetőleg arany csillogású, strasszal körbekerített. vagy a szivárvány színeiben tündöklő. Á számlapon mindenféle történetek, állat- és mesefigurák, feliratok - I'love you. Bee happy zavarják az időszámlálást. Hasonlóan változatos az óraszíj, amely igazi karcsat. egybeépítve vagy külön csatlakoztatva az icipici, vagy az éppen malomkeréknyi órához. Mert a karóra nem lehet közepes méretű. Csak ormótlanul nagy (ezt legalább lehet látni), vagy észrevétlenül pici. Pedig az órát, mint az időmérés eszközét már meglehetősen régen kitalálták. Az ember már a történelem előtti időben is mérte, jelezte az idő múlását. A kőkorszakban Borneo szigetén földbe szúrt pálca árnyékának hosszával következtettek az idő múlására. Az ókorban és a középkorban a napkeltétől napnyugtáig terjedő időt 12 egyenlő részre osztva az évszaktól függően hosszabb vagy rövidebb órákban mutatták az időt az MESESAROK Egyszer volt. hol nem volt. élt egy szegénylegény a világon. Olyan árva volt, mint a kisujjam egyedül. Jánosnak hívták, akárcsak a legtöbb szegény embert. Nem látszódott rajta semmi furcsa, vagy feltűnő. Két keze, két füle volt, mint mindenkinek. Hanem az esze: az úgy vágott, mint a beretva! Egyszóval, furfangos legény hírében állt. Ment. mendegélt faluról falura. Itt-ott megsajnálták, megkínálták egy tál levessel, pogácsával. De cselédnek nem szerződtették biz' sehol abban a nagy szegénységben. Éstére kelvén egyszer elérkezett egy faluba. Ezt úgy hívták, hogy Nekeresd. Fogvacogtató tél volt, hát gondolta, bemegy a kocsmába melegedni egy kicsit. - Adjon az isten ió estét! - köszönt illedelmesen. - Fogadjistcn! - mérték végig Jartost a falubélick. Merthogy megismerszik az idegen abban a minutában. - Osztán mi járatban vagy, te legény, ilyenkor télvíz idején? - így a kocsmáros. - Tudja kend. én kétlábon utazó vagyok. A hidegtől megéheztem, de annyira, hogy azt sem tudom, hol hálok az éccaka. Felüti erre a beszédre nagy fejét a bíró. Mert a szavakból kiértette: nem afféle buta legény ez a jöttment. Tán még álruhás királyfi is lehet. Ki tudja? - Osztán mit ennél, te legény? kérdi a bíró. - Száz tojásból rántottát, ha már kigyelmed megkérdezte - vágta ki János akkor ismert napórák. A 13. század találmánya volt a gépóra, amelyet súly hajtott, és szerkezeti felépítésénél fogva egyenlő hosszúságú órákat mutatott. Magyarországon a legkorábbi napóráról az 1420-as évekből a bártfai számadáskönyv bejegyzése őriz adatot. A középkor szellemes találmánya volt a rövid időtartamok mérésére szolgáló homokóra. Gépóra, toronyóra, ütőóra, konzolos óra, lábas-óra után a 15. század Németországából származik a zsebóra. Már csak némi lelemény kellett, hogy a karóra is megjelenjen. De ez korántsem volt olyan régen. A karperecbe foglalt kis női karórák az 1850-es években jelentek meg, de általános használatuk, divatjuk csak a 20. század első évtizedeiben terjedt. A karóragyártó ipar az 1950-es években kezdte a gombelemes, majd az elektromos meghajtású szerkezeteket, s még később a kvarcórákat ontani. A chipek alkalmazása jelentősen megnövelte a kisméretű karórák szolgáltatásait, amikor is naptárral, ébresztővel, idótartamméróvel stb. égészítették ki a hagyományos óra szerepét. Talán ennek ellenhatásaként jelentek meg az „órán túli órák", amelyek nem mérnek, nem mutatnak semmit - vagy ha mégis, azt a felismerhetetlenségig elrejtik. S szerepük már csak a díszítés, legalábbis, ha női órákról van szó. KÁDÁR Csend lett egy percig. Még a szú percegése is megszűnt a mestergerendában. - Hűha! Ez igen! Nem nundannpi legény ez. ha már így megadja a módját! - néztek össze a parasztok. - Osztán... ha összegyűjtenénk a száz tojást, a kocsmárosné megsütné. Állnád a szavad? - emelkedett fel ültéből a bíró. - Állom én. ha már kimondtam! mondta János. - De ha nem, három évig ingyencseléd leszel a portámon - így a bíró. - Itt a kezem, nem disznóláb! De ha száz tojásból eszek rántottát, én leszek kend helyett a bíró három évig! mondta János, és belecsapott a bíró tenyerébe. Elkészült a rántotta a száz tojásból. János akkurátusan megtörölte csillagos bicskáját, szelt egy karéj kenyeret Rátett annyit a tojásból, hogy a kenyeret jól elfedje. Mikor ezt megette, így szólt: - Láthatják kigyelmetek. hogy száz tojásból ettem rántottát. Összenéztek a parasztok! Való igaz. így történt. Ezt még a falu vénei is szavatolták. János megnyerte a fogadást. - Éljen az új bíró, éljen! - örültek a parasztok. Azon nyomban szerét ejtették a bíróavatásnak. Úgy belaktak a rántottából, hogy tán ma is fogják a hasukat. A nagyfejű bíró meg bánatában, szégyenében elbújdokolt. Még a varjú sem károgott utána. KELEMEN ZOLTÁN Tudod-e...? 1. Mennyi a hang sebessége? 2. Ki nevezte Széchenyit a „legnagyobb magyar"-nak? 3. Mióta van fogkefe? 4. Hány évig élhet a ponty? 5. Melyik folyó hosszabb, a Duna vagy a Tisza? 6. Ki találta fel az izzólámpát? 7. Melyik híres hajós nép kölcsönözte ki a hajóit térítés ellenében? 8. Ki írta azt, hogy a „Legszentebb vallás a haza s emberiség"? 9. Indult-e magyar versenyző az első téli olimpián? 10. Mi van a fekete és a fehér között? Találd ki! A kép egy szólásmondást rejt bizonyos kötésről. Hogy szól a mondás? Mi az? Mióta a világ van mindig volt. Míg a világ lesz mindig lesz. Mégsem lesz esztendős... Csalós Egy fiú azt mondta: annyi fiútestvérem van. mint lány. A nővére viszont azt mondta, hogy háromszor annyi a fiú-, mint a leánytestvére. Kinek volt igaza? Kuncogó Történelemdolgozat. - Feladat: állítsátok össze a tizenegy legjelentősebb magyar történelmi személyiség névsorát. Mindenki gondolkodik, ír, végül beadja a füzetét. Móricka rágja a tolla végét. A tanár megkérdezi: - Miért nem vagy még készen? Min gondokodsz? - Nem tudom eldönteni, ki legyen a középcsatár... * Ruhatisztításkor a mama megkérdezi Zolit: - Hogy kerülnek ezek a cigaretták a zsebedbe, kisfiam? Pillanatnyi zavar után a fiú kivágja: - Én csak el akartam tenni a cigiket nagykoromra. * Kisiskolások számolnak: - Jóska! Mennyi 16 forintnak a fele - kérdezi a tanító néni - Egy gombóc fagyi ára Péter közbeszól: - Az tavaly volt, te pancser! Akik az oldalon található rejtvények közül hat napon belül beküldik a szerkesztőségbe a Találd ki!, a Mi az? és a Csalós helyes megfejtését, jutalomban részesülnek. Címünk: Déimagyarország szerkesztősége, 6740 Szeged. Tanácsköztársaság útja 10. Közhely, de igaz; az ember társas lény. A fiatal ember különösen igényli azt, hogy legyenek körülötte. Eötvös József gondolatai megszívlelendők: „Fiatalkorunknak egyik legnagyobb csalódása az, hogy magunkban megelégedve, másokat nélkülözhetünk. A társaság mindenkinek szükséges már csak azért is, mert nélküle elveszítjük a mértéket, mely szerint magunkat megítélhetjük, s vagy félistennek tartjuk magunkat, vagy - ami még rosszabb - elvesztjük bizalmunkat önmagunkban." Társaságban természetesen tudni kell viselkedni. Mégpedig természetesen: önmagunkat adva, de igazodva a többiekhez. Akiket mindenekelőtt illendő üdvözölni, s akiket nem ismerünk közülük, azoknak bemutatkozni. A házigazda, a közös ismerős kötelessége bemutatni az egymást nem ismerőket. Teljes nevünket érthetően mondjuk meg és ne a másik szavába vágva. Az elsőbbséget a fiúktól, férfiaktól, illetve a fiatalabbaktól kívánja az illem. Bemutatkozás után illendő néhány udvarias szót váltani az új ismerőssel. De modortalanság „rátelepedni" az illetőre, szövegelésü nkkel fogva tartani és elszakítani a társaságtól. Kérem, lazuljanak el. Teljességgel szokatlan dolog következik. Játékot ajánlunk. Pontosabban szólva vállalkozásra biztatunk. A maga nemében meglehetősen korszerűtlen vagy éppen korszerű - vállalkozásra. ami szívet, gyerekszeretetet, a szokatlanra való hajlandóságot feltételez: várhatóan számtalan meglepetést, talán baráti ismeretséget, nem kevés külső és belső kalandot, ezzel sz emben édeskevés pénzbeli hasznot hoz. Hosszú a nyár, kevés a pénzünk, egy negyedikes gyerek kéthetes úszótábora 14 ezer forintba kerül (!). Röviden szólva azt találtuk ki, hogy: Cseréljünk gyereket! Azaz a vakáció két-három hetére fogadjunk a házunkba idegen fiút vagy lányt, kisebbet, nagyobbat, akár egyet, akár többet. Felváltva vagy egyszerre. A falusiak városi, a városiak falusi gyereket hívhatnak magukhoz. Egyke mellé társat, lánytestvérekhez fiút vagy éppeh még eey lányt bármilyen párosítás, ötlet elképzelhető. Miért ne játszhatnánk lazán, kedvvel - a gyerekeink javára? S a magunk örömére. Tán nem lenne csuda nagy élmény mondjuk egy pécsi panellakásba zárt hatodikos gyereknek, ha a Bodrogközbe mehetne egy igazi parasztportára? Vagy a síksági gyerek nem örülne, ha egy kicsit egy mátrai faluban élhetne? A pesti a Tisza-parton? S a tanyasi - mondjuk Esztergomban? Egyáltalán: másutt. Hány fiút és hány lányt küldene? Hány évesek? Hol szeretnének nyaralni? Mikor? Mennyi ideig? Van-e egyéb közlendője? Mégpedig?. Az Ön neve, címe (telefonszáma): Hány fiút és hány lányt fogadna? Hány éveseket? Hol? Mikor? Mennyi ideig? Van-e egyéb közlendője? Mégpedig?. Az ön neve. címe (telefonszáma): Otthoni társas összejövetelen a házigazdáknak minden vendégükre figyelniük kell, beszélgetni illik mindenkival. Úgyelnie kell arra, hogy minden vendégét bevonja a társalgásba. A táncnak valaha külön illemtana volt. Abban, ahogyan a férfi partnernőjét tánc közben tartotta megnyilvánult az irápta viseltetett tisztelete. - A táncot egyébként nem ildomos erőltetni, a rámenős követelőzéssel zavarba hozhatjuk azt, akit fel akarunk kérni és esetleg nem tud vagy más okból nem akar táncolni. Társaságban viselkedni kell azzal is, hogy tudjuk: az étkezés nem egyszerűen csak az éhség csillapítása, tehát nem falás, habzsolás. Az ivás nem azonos a berúgással, a lerészegedéssel! A dohányzás pedig nem a felnőttség jele - főleg ha a füstöt tapintatlanul nem dohányzó társainkra eregetjük. Házi összejöveteleken, diszkókban persze nem kell jól nevelt úri lányok és merev gentíemanok módjára viselkednie egyetlen mai tizenévesnek sem - „csak" igazodni illik a társasági viselkedés fentebb említett néhány szabályához. Más tájban, más házban, más emberek, szokások, székek, más szagok között. Küldjük hát el őket! Fogadjuk be őket! S az se baj. ha a kosztért, kvártélyért segítenek egy kicsit: állatra vigyázni, barackot szedni - hol mit lehet, s mire van szükség. A játék felelős felnőtteket kíván. Mindkét oldalról. A saját gyerekét mindenki ismeri. Nyilván csak életkorban, szokásaiban megbízható gyereket lehet vendégnek küldeni. És megbízhatónak kell lennie a helynek és a családnak is, ahol a vendéggyereket várják. , Tételezzünk fel egymásról) felnőttséget! És lássunk neki! A bonyolítást a Magyar Nők Lapja szerkesztősége vállalja. Időben vagyunk. Most, ebben a számunkban találják a gyereknyaraltatás jelenkezési és vendéglátói céduláit. Aki így vagy úgy részt akar venni, töltse ki a megfelelő cédulát - lehet, hogy mind a kettőt: gyereket is küld, és vendégül is lát -, és küldje el a Magyar Nők Lapja címére. Még valamit felajánlunk, pontosabban: ezt magam ajánlanám fel. Hívjanak meg „cseregyereknek"! Szívesen elmegyek egy-egy különös nyaralás krónikásának, hogy itt, a lapban beszámolhassak első ilyen vállalkozásunkról. SCHAFFER ERZSÉBET K A jelentkezési lapot felbélyegzett borítékban kérjük elküldeni a Magyar Nők Lapja szerkesztőség címére: Budapest. Blaha Lujza tér 3. 1961. A borítékra írják rá: CSEREVAKÁCIÓ JELENTKEZESI LAP - AJANLAT A jelentkezési lapot felbélyegzett borítékban kérjük elküldeni a Magyar Nők Lapja szerkesztőségébe, Budapest. Blaha Lujza tér 3. 1961. A borítékra írják rá: CSEREVAKÁCIÓ Száz darab tojás JELENTKEZÉSI LAP - KÉRÉS Cserevakáció