Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-28 / 123. szám

KEDD, 1991. MÁJ. 28. DÉLMAGYARORSZÁG KULTÚRA 5 A szépmíves céh tervei Index, izzadó tenyér Idegenforgalom Akik látták a tavalyi Nyári tárlatot, a sajtóból azt is tudhatták, évtizedek óta először fodult elő, hogy e nagy műltra visszatekintő kiállításra a Szegeden élő nem hivatásos alkotók is beadhatták műveiket. A tárlat anyagát zsűrizés nélkül mutatták be a közönségnek. Mint a céh vezetőitől megtudtuk, idén névre szóló meghívót kapott minden olyan képzőművész - függetlenül attól, hogy tagja-e a céhnek, vagy sem - akit a közgyűlés érdemesnek tart arra, hogy munkájával a Szépmíves Tárlat '91 kiállításon szerepeljen. Olyan alkotókat invitáltak meg, akik szakmai felkészültségük, művészi kvalitásuk, sokéves munkásságuk okán a város képzőművészeti életébe beletartoznak. Az idei tárlatra beadott műveket a céh Szövetségi- és Alap tagjaiból álló szakmai bizottság értékeli majd. A szervezők már felkérték a tanárképző főiskola rajz-tanszékének és a Tömörkény gimnázium művészeti vezetőjét, hogy intézményükből zsűritagot delegáljanak. A bírálóbizottságba egy független, nem szegedi művészettörténészt is meghívnak. A tárlatot idén a JATE aulájában rendezik. de a szervezők remélik, szándékukat jövőre idejében tudják a múzeum kiállítási tervével egyeztetni, így a következő nyári szépmíves tárlatot már a Horváth Mihály utcai képtárban nézhetik meg az érdeklődők. A kiállítás költségeihez a városi önkormányzat is hozzájárul. A polgármesteri hivatal díjat is alapított és a Szépmíves Céh szakmai díját is ezen a tárlaton adnák át. Az is előfordulhat azonban, hogy a díjakra elkülönített pénzből inkább egy szerény, de ízléses formátumú katalógus elkészítésének költségeit lllllllllMI»l»ltMI!tai81t)MIMIimilMlllltWIIIIIIII)lltltill ofgo Egy éve sincs, hogy mint egyesület a Szegedi Szépmíves Céh a cégbíróságnál bejegyeztetett. Elnöknek a közgy űlés Szekeres Mihály belsőépítészt, hely ettesének Pataki Ferenc festőművészt választotta, az elnökségbe pedig László Annát, Nagy Károlyt, Szabó Tamást, Szekeres Ferencet. (A céh emblémáját is ő tervezte.) Időközben Kass János és Hévézi Endre tiszteletbeli tagjai lettek az egyesületnek. A céh negyvenkilenc taggal, hivatásos és nem hivatásos alkotókkal működik. Tőkéje egyenlőre minimális, hatvanezer forint, mely a tagdíjakból és néhány művész Jelajánlásából gyűlt össze. A konkrét célokról, tervekről Szekeres Mihály és Pataki Ferenc tájékoztatott bennünket. fedezik. így minden művész vihet haza valamilyen emlékeztetót az első Szépmíves tárlatról. A céh vezetői kérdésünkre a távolabbi jövőre vonatkozó terveiket is elmondták. Két pályázatot is beadtak, egyet a Művelődési Minisztérium Közművelődési Főosztályához, egy másikat pedig a Csongrád Megyei Önkormányzati Hivatalhoz. A pályázatokban megfogalmazták, szeretnék sorsukat a saját kezükbe venni. Szabadiskolát alapítani, szakmai kurzusokat szervezni. A képzőművészeti gimnáziumba és főiskolára, a tanárképző rajz szakára felvételizőknek előkészítő foglalkozásokat tartani. A tehetséges főiskolai hallgatók tanulmányait ösztöndíjjal segíteni. A szegedi alkotók munkáját azzal kívánják könnyíteni, hogy havonta tartanak zsűrizést, ahol természetesen árazzák is az alkotásokat. így a képeket, szobrokat acélból nem kell ezentúl Budapestre szállítani. Természetesen az elképzelésekhez pénzre és helyiségre lenne szükség. A céh a várostól ígéretet kapott, hogy a Bocskai utcai, a volt munkásőr zenekar próbatermét megkapja. E helyiség kisgalériának is alkalmas lenne, tehát a művészek remélik, hogy mihamarabb birtokba vehetik. Szeretnék, ha az itt kiállított művek gazdára találnának, vagyis a céh műtárgykereskedelemmel is foglalkozhatna. Sót, afféle munkaközvetítő szerepet is vállalhatna, hiszen a város tehetősebb polgárai manapság bizonyosan szívesen rendelnek meg díszítő plasztikákat, belső terekbe képző- és iparművészeti alkotásokat, de akár régi épületek díszítményeinek restaurálására is vállalkoznának a szegedi alkotók. A Szépmíves Céh, mint minden nemrég alakult egyesület szponzorokat keres. A vezetők remélik, akadnak olyan bankok, magánszemélyek, akik felismerik e területben rejlő lehetőségeket, a céh tagjai szerint ugyanis a képzőművészet az egyik legjobb reklámhordozó. P. E. NAGY LÁSZLÓ vagy „bambázó lambadázás"? Forog, forgolódik a napi sajtó zsargonja szerint - az idegen. A napfény városában azonban a tétova lézengés, a tanácstalan forgolódás nem az idegenek, vagy az idegenbe szakadt, szaladt, vagy lábával idegenbe szavazott hazánkfiainak a sorsa, hanem azon honfitársaink osztályrésze, akik a dóm körül sorjázó, vagy a Tisza partján „kikötött" hazai rendszámú autóbuszaikkal nem sajtért, mosószerért vagy Pick-szalámiért utaznak ide, hanem látni is szeretnék, amit megnézhetnek. Ok azok, akik kisebb-nagyobb csoportokban bóklásznak a Hősök kapuja és a Jerney-ház között, de nem tudhatják, miért sötétszürke az őrséget álló élő és hősi halott honvédek által közrevett kapuzat színe, nem tudhatják, hogy a szalámi Pick Márk jóvoltából készülhet Szegeden, azt meg végképp nem sejthetik, hogy a Jernev-házban élt egy ideig az a költő, aki az imént többszór alkalmazott szókapcsolattal: „Nem tudhatom..." talán a legszebb, hazaszeretetről szóló verset írta meg magyar nyelven. élményt, ismereteket, hazaszeretetet építő országismerethez, praktikus tanácsokhoz jut a látogató, céltalan, fárasztó, bamba lambadázás helyett! Még a toronyalji szögediek számára is meglepetés saját városuk, ha 50 perces ízelítőt vesznek a nyári panoráma-autóbuszon abból a városból, amelyet addig csak ismerni véltek. Azok, akik a Szapora-Gomba Kft. szervezésében már megjárták a Horgos-Nis-Edirne-Isztambul útvonalat, könnyen összehasonlíthatják a két szolgáltatás minőségét, a vezetők szakmai tudását, ismereteit, az utasokkal való törődés mértékét, gondosságát. Ez mérettetett meg az idén a ballagások napján a TIT Országos Elnöksége tagjaiból álló vizsgabizottság közreműködésével. A 80 órás tanfolyam, a módszertani túra, a TIT tankönyvei és az ajánlott irodalom alapján a résztvevők egyharmada érezte felkészültnek magát, sikeres vizsgát huszonketten tettek. A tematika alapja a földrajz- és történettudomány néhány részdiszciplinája, a néprajz, a művészet- és művelődéstörténet, vallástörténeti ismeretek, a környezet- és természetvédelem. Ismerni kell a retorika alapvető szabályait, valamint a gyakorlatban felmerülő számtalan felaAz igényes látogatók Miután egy idegenforgalmi irodában meghallgatják a tárogatózó (értsd: kezeit széttárva tehetetlenül magyarázkodó) ügyintéző információit, hogy utazásukat hetekkel előbb bejelentve kaphattak volna a város öt-hat foglalkoztatott idegenvezetője közül egy, esetleg épp itthon, és nem Triesztben. Genserndorfban vagy Isztambulban időzőt. vásárolnak térképet, városismertető útikönyvet (ha épp kapható), s kezdhetik a bongészve-csoszogást. Számos ilyen esetről mesélt a Móra Könyvesboltban dolgozó vizsgázott országjárásvezető, aki a szíves kiszolgálás közben azt is elmondhatná, hogy több száz. Szegedet és az országot az utaskísérés módszereit jól ismerő, eleve érettségizett és diplomás szakembert bocsátott ki a TIT egyesület helyi központja, ám ezeket az embereket a városban működő utazási irodák, idegenforgalmi vállalkozások közül jó, ha kettő foglalkoztatja! Nem drága az országjárásvezető, hiszen tiszteletdíját egy busz utaslétszámával elosztva egy jobb mozi jegy árának tizedét kapjuk! Cserébe dat megoldási módozatait a balesetvédelemtől a műszaki hibákkal kapcsolatos teendőkig; az elszámolások és az utasbiztosítás, étkeztetés, szállásfoglalás elintézését. Az említett vizsgán szereplő három tételsor tartalmára itt csak utalást tehettünk, a vizsga egészének összetettsége talán csak az egyetemifőiskolai államvizsgákhoz mérhető. Mire jó ez a képesítés? Az évi 50 dolláros világban arra. hogy határainkon belül utazgatva, jó társaságban, esetleg munkahelyi közösségben olyan kikapcsolódást tegyen lehetővé a kirándulóknak, amelynek során az utasok birtokba vehetik saját hazájukat. Csak akkor a miénk ez a „szívünk fölötti amulett-ország", ha „egy-egy bokor nevét is, virágát is tudom", ha rányílik a szemünk arra a számtalan értékre, kincsre, amely mellett a hétköznapok megszokott rendje szerint gondjainkbajaink elsodornak bennünket. Talán ezért is örömteli, hogy az országjárásvezető-tanfolyamra idót és pénzt áldozva legtöbben diákok, fiatal felnőttek jelentkeznek, akik esetleg később tanárként, munkaköri kötelességüknél messze többet vállalva kalauzolják Szegedre (vagy Szegedről bárhová a hazában) a rájuk bízott iskolásokat. Számosan járnak e képzésre olyanok is, akiket egyszerűen saját országuk ismerete vonz a tanfolyamra, amelyet be lehet szép sikerrel fejezni, de a kapcsolódó tevékenységeket abbahagyni igen nehéz. A TIT Egyesület Országjárásvezető Szakosztálya dr. Bagdi Sándor elnök és Mihály Illés titkár vezetésével az idei ballagáskor ismét eredményes tanfolyamot zárt le. Nem az országjárás-vezetőkön múlik, hogy kik és mennyire igénylik tudásukat Papi László r Készül a SZEF-ajánlólevél Elhelyezni és nyomon követni mwwjmsimíimss&mwMí'm Új felsőoktatási törvény még nincs, hatása azonban már van. A furcsa helyzet onnan ered, hogy a törvénytervezet mintájára a felsőoktatás és a vele valahogyan kapcsolatban álló intézmények, amennyire lehet, előre igyekeznek idomulni a jövendő törvényhez. Ha a törvény a hallgatók elhelyezkedését teljes egészében a szabad piac alakította igények által engedi majd befolyásolni, akkor a felsőoktatásnak is igazodnia kell ehhez. Hogy mi várható, a törvény pontos ismerete nélkül nehéz megjósolni, következtetni azonban talán az idei „félpiaci" körülmények között is lehet. folyamodniuk. Tavaly még kissszámban fordult elő, idén viszont már többen - 10-15-en - jelezték, hogy családi, vagy egyéb élelmiszeripari vállalkozásban szeretnének dolgozni, amire a felkészítés egyébként a főiskola közeli céljai között is szerepel. Ugyancsak várhatóan emelkedni fog a külföldi-magyar vegyes cégek aránya az elhelyezkedésben, ezért a főiskolán jövő évtől az államvizsga mellé egy idegen nyelvből nyelvvizsgál fognak kötelezővé tenni. A SZÉF piaci igény-készültsége arra is kiterjed majd, hogy ősszel, a diplomával együtt levelet adnak át végzőseiknek, s kérik őket, jelezzék vissza elhelyezkedésüket. vagy elhelyezkedési gondjaikat, hiszen a beérkezett állásajánlatokból esetleg munkát is tudnak közvetíteni a rászorulóknak. A tavaly, illetve tavalyelőtt végzettek sorsát is nyomon követik; ettől a nyomonkövetéstől várja a főiskola a visszajelzést, hogy az általa nyújtott képzés hogyan mutat a gyakorlatban, hiszen idővel a cégeknek ajánlólevél lesz annak a felsőoktatási intézménynek az oklevele, ahonnan a munkaerőt kapják. Jó vagy rossz ajánlólevél, amit már most be lehet kalkulálni a jövendő elhelyezkedési lehetőségekbe. Ha pedig mindezek az előkészületek megvannak, előbb-utóbb csak lesz felsőoktatási törvény is. PANEK JÓZSEF Ha piacot említünk, az általa legjobban befolyásolt felsőoktatási intézmények természetesen azok, amelyek ipari, közgazdasági, vagy épp mezőgazdasági szakembereket képeznek. Szegeden például az Élelmiszeripari Főiskola. A piacgazdálkodásra átalakulás miatt ezek az intézmények kényszerülnek a legönállóbb és a „leghosszabb" lépésekre, hiszen mind anyagi lehetőségeik bővülése, mind a hallgatói létszám emelése sok esetben már most közvetlenül a piactól függ. Hallgatói létszámot növelni (vagyis későbbi értelmezésben több tandíjat kasszírozni) pedig csak akkor lehet, ha a végzősök munkahelyet is találnak. így zárul be a piaci kör, az elhelyezkedés segítése és a felsőoktatást fejlesztés között. A SZÉF-en idén 102 hallgató végzett élelmiszertechnológiai és gépészeti szakokon, ők valamennyien élelmiszeripari üzemmérnökök lesznek. Érdemes megnézni, hogy a még nem végleges adatok szerint hányan találtak már munkát maguknak. Dr. Dinya László főigazgató elmondta, hogy jelenleg 34 végzősnek már van ösztöndíjas szerződése, harmincan veszik igénybe a főiskoláról egyetemre „átjárhatóságot", s tanulnak tovább még két évig. A többieknek még nincs szerződésük, de a főiskolára 40 álláskínálat érkezett, ami elméletileg fedezné az elhelyezkedést, tehát a SZÉF-en idén végzetteknek nem kell majd munkanélküli segélyért