Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-27 / 122. szám

6 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. MÁJ. 27. A megosztottság átka BECSEI PÉTER Olyan a falu helyenként, mint a megbolydult méhkas. Látszólag a szokásos szorgoskodás folyik a messzibb látvány szerint, mint ahol a kicsinykét zűrzavaros állapot a mindennapok velejárója. Alaposabban sze­mügyre véve a közhangulatot, a változás menetéhen újra előtörnek régi sérelmek, ellenségeskedés kap lángra. Megosztott a falu: ez látszik bármerre fordulva is. Hétfői napokon a jegyzők dolga reggelenként a dühös, majdnem kaszára-kapára kelő tanyaszomszédokai, mezsgyehatáron torzsalkodókat békíteni. Megannyiszor a hivatal bárminő komolyságára se tekintő dühödt ordítozókat találok az egykori szegedi járás egyik-másik községében. Mitől fordul ki nyugalmas köznapjaiból a falu? Választ hol ilyet, hol olyat kap az ember. Ha van válasz egyáltalán. Az ugyanis aligha magyarázat, hogy a szomszéd által korábban is használt dűlőút hirtelen a magántulajdon szentségével elzáratik a másik elöl, lettlégyen az átjárás törvényadta joga. Oka van annak, miért a haragvás, hirtelen kelt gyűlölködés. Ám az ok is inkább látszólagos. Egyszerűen fogalmazva: a békétlenség a levegőben van. Családi kötelékekben, politizálok között, korábbról újraválasztott önkor­mányzati vezetők lejáratására. Mintha emberek most akarnának revánsot venni valamiért, ami valaha megtörtént, vagy úgy hiszik. Könnyen rámondanánk: a tulajdonlás körüli viták szítják az ellentéteket. Esetenként igaz. Persze, hogy a földvisszaigénylés körül megannyi bonyodalom támad. Ahol az érintettek legszélesebb köréből merítve a javaslattevőket és döntnököket, igyekeznek a legmegfelelőbb megoldást föllelni, könnyebb a helyzet. Ha viszont már az is bonyodalmat okoz. hogy egymással szót érteni képes embereket találjanak, mi lesz ott az igazság­tevéssel? Változatos a mezők növényvilága, a csípős-goromba gaztól a színpompás vadvirágig. így vagyunk sokfélék, emberek. Ilyesmi jut eszembe, amikor azt panaszolja, kérdőn, a megnyugtató válaszra várva nyugdíjas tsz-dolgozó: ugye az semmiképp se eshet meg, hogy azért a nyugdíját megvonnák, ha visszaigényelné a földjét. Ertetlenül hallgatom és egyre növekszik bennem a bosszúság, amikor odáig érünk: éppen az a szövetkezeti alkalmazott riogatja a homoki parasztembereket, akinek a termőföld visszaigénylés körüli ügyintézés a dolga. Máris elképzelem önmagam, amint többszörösen felbosszantva, s átlátszó ravaszkodástól indulatosan az igazat akarom keresni. Hivatalban, vagy hirte­len kelt utcai vitában. Úgy hinnénk csak a televízión keresztül szemlélve a magyar vidéket, majd minden rendben van, csupán a föld miatt kelnek birokra az emberek. Pedig ez csak egyetlen oka a megosztottságnak. Keni Inek gőggel teli új földesurak, vannak politikai üldözöttként két lakóházzal és érzékelhető jóléttel anyagi kártérítésért visítozók. Mintha régi sérelme­kért mai mivoltunkban önnön magunkat akarnánk kárpótolni. Saját kuncogó filléres zsebeinkből. Szellős ház A kifejezés itt szellőzést jelöl, de egyben azt is: a bordányi művelődési ház. azaz általános művelődési központ nem mindenkor zsúfolt. Ma természetesnek is számít, ha a közművelődési, közösségi alkalmak nem igazán kihasználtak. Egyszerűen azért, mert a fellételekben ma még kevésbé tudnak lépést tartani az igényekkel. Gazdálkodási kénysze­rűségek és praktikum-színvonal párharc lehetetleníti a művelődési intézményvezetők munkáját. Bordányban ez úgy fest: a szellősség alkalmanként kényszerű­en tudomásul veendő, a szellőzést viszont a művelődési központban a legelsők között oldják meg. Ezáltal is látható az összefüggés az anyagi eszközöket feltételező tárgyi-mű­ködési adottságok és a bevétellel együttjáró színvonalas szórakozás között. Ugyanis a klíma egyrészt jelenti a jó levegőt, másrészt például számítógépes játékokat és a szóra­kozás, hasznos időtöltés más prakti­kumát. Joggal reménykednek Bor­dányban, hogy sikerül mindkét do­logban hamarosan előbbre lépni. ACCIR hullámsávban Balástya A hagyományos csatomakiosztású televíziókkal is tizenegy program vehető a balástyai kábeltévé­rendszeren keresztül. Négy földi és hét műholdas adás. A rádiócsator­nákon öt magyar és ugyancsak öt jugoszláv és egy műholdas adás. a Radio Luxemburg hallgatható. Valamennyi a CCIR-hullámsávban. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az ezen a sávon történő vétel lehetővé teszi, hogy a televízió esetében huszonnégyig, a rádiónál akár negyvenig növelhető a csatornák száma. A balástyai rend­szer műszakilag alkalmas a saját kábeltévé- és rádiócsatorna kialakítá­sára is, vagyis ha a falunak módja és lehetősége lesz rá falutévé. falurádió kezdheti meg működését. Hogy ennyi mindent tud ez a rendszer, némi gyógyír az ott lakók­nak, hiszen jó néhányan az ígértnél később jutottak az „égi áldás" bir­tokába. Nem ment simán a beruhá­zás. május 31-éig azonban minden igénylőhöz bekötik a kábelt - tudtuk meg a kivitelezéssel megbí­zott Telekom Kft. cégtulajdonosától, Tóth Andrástól. Az elmúlt év decem­berének derekán 102 házban, most hogy immáron befejeződik ez a közel 7 millió forintot kitevő munkálat, összesen 233 lakásban nézhetik a műholdas adásokat. A fejállomáson három parabolaantenna három mű­holdról veszi a képet. Mintegy 20 kilométer kábelt használtak fel a rendszer kiépítése során. A kábelek műszaki és méretbeli hiányosságai miatt a tervezett erősítők dupláját kellett feltenniük a szerelőknek. Elhúzódott ugyan a kivitelezés, de megbízható, sokra képes rendszert vesz át a falu, amelynek üzemel­tetését és fenntartását is vállalja a Telekom Kft. A teljes hálózat üzem­képes, csak nem mindegy milyen televíziókon veszik az adásokat az emberek. Az ügyvezető elnök lapun­kon keresztül hívja fel a lakosság figyelmét arra. hogy aki a jövőben televíziót vásárol, úgynevezett kábel­tuneres tévét (képmagnót) vegyen, mert ez a fajta korszerű készülék alkalmas csak a rendszer valamennyi szolgáltatásának vételére. A jövőbeni fejlesztések is csak ilyen készü­lékekre alapozhatok. G. E. Milyen fából faragták ? Egyiket dióból, másikat hársból, vagy éppen szivarfából. A rusztikusabb, aprólékosan finom min­tázatot nem igénylő darab készülhet tölgyből. A fafaragó mesterfogásokat eképpen is ki lehetne aprózni puhatolózó kérdésekkel. Az üllési Lőrincz János népi faragó, jóllehet eredeti szakmája szobafestő, megélhetést biztosító munkája pedig az iskolai kazánfűtés. A népművészettel manuálisan és elméleti ismeretek révén bó három éve foglalkozik. Mondja, hogy a családban többen is akadtak, akik szeretlek rajzolgatni, festeni, mintázni, csak úgy a maguk örömére. Neki, Lórincz Jánosnak szintúgy régi vágya volt: saját kedvére, esetleg a szűkebb környezet szépítésére valamiféle szép alkotásokat létrehozni. Miután az egészsége meggyengült és nem lehetett a mesterségben a kemény fizikai munkát folytatni, könnyebb megélhetés után nézett. Az iskolában a kazánok felügyelete nem kíván nagy megerőltetést. Nem kérdezem, milyen fából faragták a faragót, hisz láthatólag nem egykönnyen adja föl, amit szeretne elémi. Erre bizonyság: az iskolában régi elképzelése teljesült. Az igazgató kezdeményezésére és támogatásával jutott először a mártélyi fafaragó táborba, s igen sokat tanult Nagy István népi iparművésztől. Azóta az üllési iskolában gyerekek tucatjai kedvelték meg a fafaragást szakkörben. így már a népi használati eszközök, dísztárgyak reprodukálása és újraalkotása többszörösen öröm Lőrincz Jánosnak. Zsűrizett darabjai mellett a művelődési központ vitrinében láthatók a faragó szakkörös diákok munkái. (Gyenes Kálmán felvétele) b p Ördöngös ügyességgel változott át kecses jószággá, hogy ne mondjam kezesbárannyá ez a szokatlan négylábú. Élőben megpillantva az ijedelemtől reszkető állat benyomását keltette, s lám most Gyenes Kálmán felvételén táncos lábú büszke élőlény. Fekete bárány, aki mondhatni kirekesztett: egymagában bolyongott Üllésen az utcán. Érdekes módon éppen a Felszabadulás utján legelészett a lakóház előtt, de teljes szabadságának lánc szabott határt. De ugyan mit is kezdene a szabadságával egymagában: a nyájszellemnek nyilván nyoma sincs benne, sorsa a fekete bárányoké. Ráadásul úgy csinál, mintha kecske lenne. Rendőrőrsöt terveznek Mórahalmon Regionális érdekű ügyről, az önálló mórahalmi rendőrőrs lét­rehozáról tárgyaltak nemrégiben a Csongrád Megyei Rendórfókapi­tányság képviselői, valamint Móra­halom város és a környező községek polgármesterei. Mint kiderült, a rendőrőrs gondolata már az év elején felmerült, akkor azonban a rendőr­ségi létszámfejlesztés lehető­ségeiről nem lehetett biztosat tudni. A mostani elképzelések szerint Mórahalmon 12 fős létszámfej­lesztéssel és a 8 fős körzeti megbízotti létszámmal 20 rendőrből álló őrs alakulna, s ez többé-kevésbé megoldaná a város és a környező települések közbiztonsági gondjai. Ha a terv valóra válik. Asotthalmon 2 fó (az eddigi egy helyett), Öttömösön 1 fó (eddig: nem volt). Rúzsán 2 fó (eddig: I). Zákányszéken 2 fő (eddig: I). Domaszéken I fő (nem változik) és Pusztamérgesen I fő (nem változik) körzeti megbízott rendőr teljesít majd szolgálatot. A rendőrőrs állandó, éjjel-nappali ügyeletet tartana Mórahalmon. Fölöttes szerve a Szeged Városi Rendőrkapitányság lesz. Asotthalmi utcaverseny Egy utcányi, vagyis I kilométer hosszú, 4 méter széles, belterületi bitumenezett út megépítésére nyílik lehetőség az idén Ásotthalmon, de ehhez természetesen számítanak a lakosok ányagi hozzájárulására is, mondta Krisztin András polgármester a múlt heti lakossági fórumon, s hozzáfűzte, hogy mivel az utca kijelölése még nem történt meg. az önkormányzat szívesen venné, ha az aspiráns utcák lakói konkrét anyagi felajánlásokkal könnyítenék meg a képviselő-testület döntését. A lakók hajlottak a kérésre ­de a testület dolga a döntést illetően ettől még nehezebb lett. A község csü­törtöki testületi gyűlését már két utca egyformán jogos és ugyanolyan mértékben - házanként 15 ezer forinttal - megtámogatott igénye várta, s alig kezdődött meg a tárgyalás, kiderült, hogy egy harmadik is van. A dologból nyilván vita kerekedett, aminek vége titkos szavazás lett. Tizenegy képviselő szavazott két lehetőségre. Készüljön-e el a Kiss Ferenc körút úttestje (1 kilométeres szakasz, amely a piactér, a felvásárlótelep, s az erdészeti szakközépiskola mellett halad el), vagy a rövidebb Tanácsköztársaság és Arany János utcák összevont jelentkezését részesítsék előnyben - erről kellett dönteni. A végeredmény: az idei támogatásból, a lakók hozzájárulásával (7-4 arányú szavazással) a Kiss Ferenc körút útja épül majd meg. A testület második - érdeklődésre számottartó határozata a lakáscélú kölcsönök törlesztórészleteinek támogatására vonatkozott. Eszerint, idén támogatást kephatnak azok az ásotthalmi polgárok, akiknek új lakástere a jogos lakásigényt legfeljebb fél szobával haladja meg. egy főre eső nettó havi jövedelmük a mindenkori legkisebb havibért nem haladja meg. s e jövedelem 25 százalékánál nem nagyobb a törlesztőrészlet havi összege. A támogatás formája vissza nem térítendő segély, vagy kamatmentes kölcsön lehet. s.p.s. Népünk hagyomány világából Nyári ünnepkör A katolikusság gazdag vallásos hagyományai három nagy csoportba tartoznak. A tavaszi, a nyári, és a téli ünnepkörökre, azaz, régiesen Napfordulókra. Mindnek megvolt a maga szépsége, átélt magasztossága. A nyári ünnepkör pünkösddel veszi kezdetét. A szegedi tájon e nap hajnalán zöld ágakkal díszítették a házakat, a kerítéseket és a kapukat. A lányok köszöntő énekekkel készültek a Szentlélek dicsőségére. Éneküket minden háznál szívesen fogadták. Pénzt, pogácsát kaptak ajándékba. Bálint Sándortól tudjuk, hogy a szegedi eredetű Lányi-kódex az űrnapot szentvérnap-ként jelezte; ünnepét nemcsak a katolikusok tartották meg. hanem a városban élő más vallásúak, más nemzetiségűek is. A középkorban minden csütörtökön ünnepi szentmisét tartottak eleink az Oltáriszentség tiszteletére. Ezt a napot népünk a legnagyobb ünnepek mellé emelte, amely a barokk időkben az Anyaszentegyházhoz való tartozás megvallásának lett sátoros ünnepe. Tápén nem pünkösdkor, hanem űrnapján díszítették házukat a családok. S mint más településeken, itt is a négy égtáj felé építettek sátrakat, amelyeket virágokkal díszítettek föl. Bennük kedveltebb szentek képe; egyikben mindenütt a Szentháromság képe függött, virágkoszorúban. Virágkoszorú került a lobogókra, a keresztre, sőt. a baldahin rúdvégekre is. A legszebb, fehér virágokból készült koszorú az Oltánszentségre került, aminek legerősebb foganatja lett a körmenet végén, ha abból hazavittek, s otthon gyógyításokra használták. A hazavitt ürnapi virágot a szenteltvízzel meghintett szobába vitték, s a falon lévő szentképek fölé szúrták. Védte a házat a jégkártól, a villámcsapástól, de ugyanaz volt a szerepe az istállóba, ólba feldugott úmapi ágnak is. A szentelt bodza a kerítésen száradt meg. Szárazon teának főzték, ami szinte minden betegségre jó orvosságnak számított. A gyerekek azokat a madzagokat is összeszedték, amikkel a sátrakban a virágokat felkötötték. Ha a Tiszában fürdöttek. bokájukra kötötték, hogy ne fogja meg őket a görcs. Betegséget tartottak távol kisgyermektől, ha annak fürösztóvizébe bodzalevelet, illetve az idézett madzagból egy kicsit beletettek. Legismertebb hiedelem, hogy „Abba a házba nem üt az istennyila, amelyikben úrnapi virágot őriznek." Úgy tartották az állatgyógyításkor: „Annyi, mint embörnek a körösztölés:" Pár év óta ismét épülhetnek falvainkban az utcai ürnapi sálrak. Pompás körmenetek idézik az ünnepnek egykori meghittségét, szakrális gazdagságát. Virágot ma is visznek haza, de már nem azzal a célzattal, aminővel vitték eleik. Talán a villám ellen való szerül azonban ma is sokan a szobában tartják, tisztelve az örökölt hagyományt. IFJ LELE JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom