Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-27 / 122. szám

6 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. MÁJ. 27. A megosztottság átka BECSEI PÉTER Olyan a falu helyenként, mint a megbolydult méhkas. Látszólag a szokásos szorgoskodás folyik a messzibb látvány szerint, mint ahol a kicsinykét zűrzavaros állapot a mindennapok velejárója. Alaposabban szemügyre véve a közhangulatot, a változás menetéhen újra előtörnek régi sérelmek, ellenségeskedés kap lángra. Megosztott a falu: ez látszik bármerre fordulva is. Hétfői napokon a jegyzők dolga reggelenként a dühös, majdnem kaszára-kapára kelő tanyaszomszédokai, mezsgyehatáron torzsalkodókat békíteni. Megannyiszor a hivatal bárminő komolyságára se tekintő dühödt ordítozókat találok az egykori szegedi járás egyik-másik községében. Mitől fordul ki nyugalmas köznapjaiból a falu? Választ hol ilyet, hol olyat kap az ember. Ha van válasz egyáltalán. Az ugyanis aligha magyarázat, hogy a szomszéd által korábban is használt dűlőút hirtelen a magántulajdon szentségével elzáratik a másik elöl, lettlégyen az átjárás törvényadta joga. Oka van annak, miért a haragvás, hirtelen kelt gyűlölködés. Ám az ok is inkább látszólagos. Egyszerűen fogalmazva: a békétlenség a levegőben van. Családi kötelékekben, politizálok között, korábbról újraválasztott önkormányzati vezetők lejáratására. Mintha emberek most akarnának revánsot venni valamiért, ami valaha megtörtént, vagy úgy hiszik. Könnyen rámondanánk: a tulajdonlás körüli viták szítják az ellentéteket. Esetenként igaz. Persze, hogy a földvisszaigénylés körül megannyi bonyodalom támad. Ahol az érintettek legszélesebb köréből merítve a javaslattevőket és döntnököket, igyekeznek a legmegfelelőbb megoldást föllelni, könnyebb a helyzet. Ha viszont már az is bonyodalmat okoz. hogy egymással szót érteni képes embereket találjanak, mi lesz ott az igazságtevéssel? Változatos a mezők növényvilága, a csípős-goromba gaztól a színpompás vadvirágig. így vagyunk sokfélék, emberek. Ilyesmi jut eszembe, amikor azt panaszolja, kérdőn, a megnyugtató válaszra várva nyugdíjas tsz-dolgozó: ugye az semmiképp se eshet meg, hogy azért a nyugdíját megvonnák, ha visszaigényelné a földjét. Ertetlenül hallgatom és egyre növekszik bennem a bosszúság, amikor odáig érünk: éppen az a szövetkezeti alkalmazott riogatja a homoki parasztembereket, akinek a termőföld visszaigénylés körüli ügyintézés a dolga. Máris elképzelem önmagam, amint többszörösen felbosszantva, s átlátszó ravaszkodástól indulatosan az igazat akarom keresni. Hivatalban, vagy hirtelen kelt utcai vitában. Úgy hinnénk csak a televízión keresztül szemlélve a magyar vidéket, majd minden rendben van, csupán a föld miatt kelnek birokra az emberek. Pedig ez csak egyetlen oka a megosztottságnak. Keni Inek gőggel teli új földesurak, vannak politikai üldözöttként két lakóházzal és érzékelhető jóléttel anyagi kártérítésért visítozók. Mintha régi sérelmekért mai mivoltunkban önnön magunkat akarnánk kárpótolni. Saját kuncogó filléres zsebeinkből. Szellős ház A kifejezés itt szellőzést jelöl, de egyben azt is: a bordányi művelődési ház. azaz általános művelődési központ nem mindenkor zsúfolt. Ma természetesnek is számít, ha a közművelődési, közösségi alkalmak nem igazán kihasználtak. Egyszerűen azért, mert a fellételekben ma még kevésbé tudnak lépést tartani az igényekkel. Gazdálkodási kényszerűségek és praktikum-színvonal párharc lehetetleníti a művelődési intézményvezetők munkáját. Bordányban ez úgy fest: a szellősség alkalmanként kényszerűen tudomásul veendő, a szellőzést viszont a művelődési központban a legelsők között oldják meg. Ezáltal is látható az összefüggés az anyagi eszközöket feltételező tárgyi-működési adottságok és a bevétellel együttjáró színvonalas szórakozás között. Ugyanis a klíma egyrészt jelenti a jó levegőt, másrészt például számítógépes játékokat és a szórakozás, hasznos időtöltés más praktikumát. Joggal reménykednek Bordányban, hogy sikerül mindkét dologban hamarosan előbbre lépni. ACCIR hullámsávban Balástya A hagyományos csatomakiosztású televíziókkal is tizenegy program vehető a balástyai kábeltévérendszeren keresztül. Négy földi és hét műholdas adás. A rádiócsatornákon öt magyar és ugyancsak öt jugoszláv és egy műholdas adás. a Radio Luxemburg hallgatható. Valamennyi a CCIR-hullámsávban. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az ezen a sávon történő vétel lehetővé teszi, hogy a televízió esetében huszonnégyig, a rádiónál akár negyvenig növelhető a csatornák száma. A balástyai rendszer műszakilag alkalmas a saját kábeltévé- és rádiócsatorna kialakítására is, vagyis ha a falunak módja és lehetősége lesz rá falutévé. falurádió kezdheti meg működését. Hogy ennyi mindent tud ez a rendszer, némi gyógyír az ott lakóknak, hiszen jó néhányan az ígértnél később jutottak az „égi áldás" birtokába. Nem ment simán a beruházás. május 31-éig azonban minden igénylőhöz bekötik a kábelt - tudtuk meg a kivitelezéssel megbízott Telekom Kft. cégtulajdonosától, Tóth Andrástól. Az elmúlt év decemberének derekán 102 házban, most hogy immáron befejeződik ez a közel 7 millió forintot kitevő munkálat, összesen 233 lakásban nézhetik a műholdas adásokat. A fejállomáson három parabolaantenna három műholdról veszi a képet. Mintegy 20 kilométer kábelt használtak fel a rendszer kiépítése során. A kábelek műszaki és méretbeli hiányosságai miatt a tervezett erősítők dupláját kellett feltenniük a szerelőknek. Elhúzódott ugyan a kivitelezés, de megbízható, sokra képes rendszert vesz át a falu, amelynek üzemeltetését és fenntartását is vállalja a Telekom Kft. A teljes hálózat üzemképes, csak nem mindegy milyen televíziókon veszik az adásokat az emberek. Az ügyvezető elnök lapunkon keresztül hívja fel a lakosság figyelmét arra. hogy aki a jövőben televíziót vásárol, úgynevezett kábeltuneres tévét (képmagnót) vegyen, mert ez a fajta korszerű készülék alkalmas csak a rendszer valamennyi szolgáltatásának vételére. A jövőbeni fejlesztések is csak ilyen készülékekre alapozhatok. G. E. Milyen fából faragták ? Egyiket dióból, másikat hársból, vagy éppen szivarfából. A rusztikusabb, aprólékosan finom mintázatot nem igénylő darab készülhet tölgyből. A fafaragó mesterfogásokat eképpen is ki lehetne aprózni puhatolózó kérdésekkel. Az üllési Lőrincz János népi faragó, jóllehet eredeti szakmája szobafestő, megélhetést biztosító munkája pedig az iskolai kazánfűtés. A népművészettel manuálisan és elméleti ismeretek révén bó három éve foglalkozik. Mondja, hogy a családban többen is akadtak, akik szeretlek rajzolgatni, festeni, mintázni, csak úgy a maguk örömére. Neki, Lórincz Jánosnak szintúgy régi vágya volt: saját kedvére, esetleg a szűkebb környezet szépítésére valamiféle szép alkotásokat létrehozni. Miután az egészsége meggyengült és nem lehetett a mesterségben a kemény fizikai munkát folytatni, könnyebb megélhetés után nézett. Az iskolában a kazánok felügyelete nem kíván nagy megerőltetést. Nem kérdezem, milyen fából faragták a faragót, hisz láthatólag nem egykönnyen adja föl, amit szeretne elémi. Erre bizonyság: az iskolában régi elképzelése teljesült. Az igazgató kezdeményezésére és támogatásával jutott először a mártélyi fafaragó táborba, s igen sokat tanult Nagy István népi iparművésztől. Azóta az üllési iskolában gyerekek tucatjai kedvelték meg a fafaragást szakkörben. így már a népi használati eszközök, dísztárgyak reprodukálása és újraalkotása többszörösen öröm Lőrincz Jánosnak. Zsűrizett darabjai mellett a művelődési központ vitrinében láthatók a faragó szakkörös diákok munkái. (Gyenes Kálmán felvétele) b p Ördöngös ügyességgel változott át kecses jószággá, hogy ne mondjam kezesbárannyá ez a szokatlan négylábú. Élőben megpillantva az ijedelemtől reszkető állat benyomását keltette, s lám most Gyenes Kálmán felvételén táncos lábú büszke élőlény. Fekete bárány, aki mondhatni kirekesztett: egymagában bolyongott Üllésen az utcán. Érdekes módon éppen a Felszabadulás utján legelészett a lakóház előtt, de teljes szabadságának lánc szabott határt. De ugyan mit is kezdene a szabadságával egymagában: a nyájszellemnek nyilván nyoma sincs benne, sorsa a fekete bárányoké. Ráadásul úgy csinál, mintha kecske lenne. Rendőrőrsöt terveznek Mórahalmon Regionális érdekű ügyről, az önálló mórahalmi rendőrőrs létrehozáról tárgyaltak nemrégiben a Csongrád Megyei Rendórfókapitányság képviselői, valamint Mórahalom város és a környező községek polgármesterei. Mint kiderült, a rendőrőrs gondolata már az év elején felmerült, akkor azonban a rendőrségi létszámfejlesztés lehetőségeiről nem lehetett biztosat tudni. A mostani elképzelések szerint Mórahalmon 12 fős létszámfejlesztéssel és a 8 fős körzeti megbízotti létszámmal 20 rendőrből álló őrs alakulna, s ez többé-kevésbé megoldaná a város és a környező települések közbiztonsági gondjai. Ha a terv valóra válik. Asotthalmon 2 fó (az eddigi egy helyett), Öttömösön 1 fó (eddig: nem volt). Rúzsán 2 fó (eddig: I). Zákányszéken 2 fő (eddig: I). Domaszéken I fő (nem változik) és Pusztamérgesen I fő (nem változik) körzeti megbízott rendőr teljesít majd szolgálatot. A rendőrőrs állandó, éjjel-nappali ügyeletet tartana Mórahalmon. Fölöttes szerve a Szeged Városi Rendőrkapitányság lesz. Asotthalmi utcaverseny Egy utcányi, vagyis I kilométer hosszú, 4 méter széles, belterületi bitumenezett út megépítésére nyílik lehetőség az idén Ásotthalmon, de ehhez természetesen számítanak a lakosok ányagi hozzájárulására is, mondta Krisztin András polgármester a múlt heti lakossági fórumon, s hozzáfűzte, hogy mivel az utca kijelölése még nem történt meg. az önkormányzat szívesen venné, ha az aspiráns utcák lakói konkrét anyagi felajánlásokkal könnyítenék meg a képviselő-testület döntését. A lakók hajlottak a kérésre de a testület dolga a döntést illetően ettől még nehezebb lett. A község csütörtöki testületi gyűlését már két utca egyformán jogos és ugyanolyan mértékben - házanként 15 ezer forinttal - megtámogatott igénye várta, s alig kezdődött meg a tárgyalás, kiderült, hogy egy harmadik is van. A dologból nyilván vita kerekedett, aminek vége titkos szavazás lett. Tizenegy képviselő szavazott két lehetőségre. Készüljön-e el a Kiss Ferenc körút úttestje (1 kilométeres szakasz, amely a piactér, a felvásárlótelep, s az erdészeti szakközépiskola mellett halad el), vagy a rövidebb Tanácsköztársaság és Arany János utcák összevont jelentkezését részesítsék előnyben - erről kellett dönteni. A végeredmény: az idei támogatásból, a lakók hozzájárulásával (7-4 arányú szavazással) a Kiss Ferenc körút útja épül majd meg. A testület második - érdeklődésre számottartó határozata a lakáscélú kölcsönök törlesztórészleteinek támogatására vonatkozott. Eszerint, idén támogatást kephatnak azok az ásotthalmi polgárok, akiknek új lakástere a jogos lakásigényt legfeljebb fél szobával haladja meg. egy főre eső nettó havi jövedelmük a mindenkori legkisebb havibért nem haladja meg. s e jövedelem 25 százalékánál nem nagyobb a törlesztőrészlet havi összege. A támogatás formája vissza nem térítendő segély, vagy kamatmentes kölcsön lehet. s.p.s. Népünk hagyomány világából Nyári ünnepkör A katolikusság gazdag vallásos hagyományai három nagy csoportba tartoznak. A tavaszi, a nyári, és a téli ünnepkörökre, azaz, régiesen Napfordulókra. Mindnek megvolt a maga szépsége, átélt magasztossága. A nyári ünnepkör pünkösddel veszi kezdetét. A szegedi tájon e nap hajnalán zöld ágakkal díszítették a házakat, a kerítéseket és a kapukat. A lányok köszöntő énekekkel készültek a Szentlélek dicsőségére. Éneküket minden háznál szívesen fogadták. Pénzt, pogácsát kaptak ajándékba. Bálint Sándortól tudjuk, hogy a szegedi eredetű Lányi-kódex az űrnapot szentvérnap-ként jelezte; ünnepét nemcsak a katolikusok tartották meg. hanem a városban élő más vallásúak, más nemzetiségűek is. A középkorban minden csütörtökön ünnepi szentmisét tartottak eleink az Oltáriszentség tiszteletére. Ezt a napot népünk a legnagyobb ünnepek mellé emelte, amely a barokk időkben az Anyaszentegyházhoz való tartozás megvallásának lett sátoros ünnepe. Tápén nem pünkösdkor, hanem űrnapján díszítették házukat a családok. S mint más településeken, itt is a négy égtáj felé építettek sátrakat, amelyeket virágokkal díszítettek föl. Bennük kedveltebb szentek képe; egyikben mindenütt a Szentháromság képe függött, virágkoszorúban. Virágkoszorú került a lobogókra, a keresztre, sőt. a baldahin rúdvégekre is. A legszebb, fehér virágokból készült koszorú az Oltánszentségre került, aminek legerősebb foganatja lett a körmenet végén, ha abból hazavittek, s otthon gyógyításokra használták. A hazavitt ürnapi virágot a szenteltvízzel meghintett szobába vitték, s a falon lévő szentképek fölé szúrták. Védte a házat a jégkártól, a villámcsapástól, de ugyanaz volt a szerepe az istállóba, ólba feldugott úmapi ágnak is. A szentelt bodza a kerítésen száradt meg. Szárazon teának főzték, ami szinte minden betegségre jó orvosságnak számított. A gyerekek azokat a madzagokat is összeszedték, amikkel a sátrakban a virágokat felkötötték. Ha a Tiszában fürdöttek. bokájukra kötötték, hogy ne fogja meg őket a görcs. Betegséget tartottak távol kisgyermektől, ha annak fürösztóvizébe bodzalevelet, illetve az idézett madzagból egy kicsit beletettek. Legismertebb hiedelem, hogy „Abba a házba nem üt az istennyila, amelyikben úrnapi virágot őriznek." Úgy tartották az állatgyógyításkor: „Annyi, mint embörnek a körösztölés:" Pár év óta ismét épülhetnek falvainkban az utcai ürnapi sálrak. Pompás körmenetek idézik az ünnepnek egykori meghittségét, szakrális gazdagságát. Virágot ma is visznek haza, de már nem azzal a célzattal, aminővel vitték eleik. Talán a villám ellen való szerül azonban ma is sokan a szobában tartják, tisztelve az örökölt hagyományt. IFJ LELE JÓZSEF