Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. MÁJ. 23., 81. ÉVF., 119. SZÁM. ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Hajszálrepedések, törésvonalak Nem engedünk az ötvenhatból - Szakmai érdekcsoportok között széttöredezett a parlament Van, aki nem tud parancsolni az arcizmainak, a bőr alatti izmok nyugtalan mozgásba kezdenek * - Évente hetven-nyolcvan az újonnan felfedezett leukémiás gyermek - Elölről érte a találat, a lövedék a farizmán keresztül távozott Antall József a magyar-francia viszonyról Franciaország politikai és gazdasági körei Magyarországot a térség egyik legstabilabb országának tartják, olyannak, amely a legjobb esélyekkel rendelkezik, hogy úrrá legyen nehézségein, nyilatkozta Antall József miniszterelnök párizsi látogatásáról hazatérve tegnap a Ferihegyi repülőtéren. A miniszterelnök reggel Párizsban sajtókonferencián értékelte Francois Mitterrand francia köztársasági elnökkel folytatott megbeszéléseit. Ezekről elmondta: Mitterrand javasolta, hogy tegyék rendszeressé a hasonló munkatalálkozókat. Foglalkozott az EK-val folytatott tárgyalásokkal, és kifejtette, hogy a társulási szerződés fő pontjaiban megvan a megállapodás, csupán a magyar mezőgazdasági export kérdéseit kell még megoldani. A gazdasági kapcsolatokról szólva kifejezte azt a reményét, hogy Franciaország növeli magyarországi Világszerte óriási felháborodást váltott ki a Radzsiv Gandhi ellen elkövetett keddi pokolgépes merénylet. George Bush, Mihail Gorbacsov, II. Erzsébet, Douglas Hurd, Helmut Kohl, Francois Mitterrand és még egy sor neves politikus fejezte ki részvétét és megdöbbenését a haláleset miatt. Antall József miniszterelnök tegnap délután részvétlátogatást tett a budapesti indiai nagykövetségen. Tegnap benyújtotta lemondását Ro Dzsai Bong dél-koreai miniszterelnök, miután az országban már egy hónapja igen heves tüntetések folytak ellene. A lemondást Ro Te Vu államfő elfogadta. George Bush amerikai elnök „őrültségnek" nevezte a The New York Times azon vélekedését, amely szerint szeretne kitérni a Gorbacsovval tervezett csúcstalálkozó megtartása elől. Bush szerint még nem született döntés arról, hogy meghívják-e Gorbacsovot a legfejlettebb országok londoni gazdasági csúcsértekezletére. Az amerikai elnök egyébként tegnap hivatalában fogadta Göncz Árpád magyar köztársasági elnököt, akit ezt megelőzően New York-i szálláshelyén Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter keresett fel. Itthon Kádár Béla, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztere tegnap megnyitotta a 93. Budapesti Nemzetközi Vásárt. A beruházási javak szakvásárán minden eddiginél több külföldi kiállító jelent meg, s a hagyományos partnerek mellett az Európai Közösség és az EFTA is kiállít. A pápalátogatást előkészítő nemzeti bizottság szerdai ülésén elhangott, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a pápa augusztusi látogatásának idejére több ideiglenes határátkelőhely megnyitását tervezi. Az osztrák és csehszlovák határszakaszra tervezett átkelők megnyitásának egyelőre nincs akadálya, de a többi szomszédos országgal még egyeztető tárgyalások folynak. beruházásait. A miniszterelnök, immár a budapesti repülőtéren, arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy megbeszélései során megállapodás született: szakértői bizottság utazik majd Franciaországba egy átfogó magyar-francia együttműködési szerződés előkészítésére. (MTI) Zavargások a Gandhi-gyilkosság után Radzsiv Gandhi özvegyét, Sonia Gandhit választották meg az Indiai Kongresszus Párt elnökévé - közölte szerdán Újdelhiben a párt egyik szóvivője. Egy névtelen telefonáló szerdán magyarázatot fűzött az indiai politikus elleni merénylethez. A hívás Újdelhiben egy újság szerkesztőségébe futott be. A telefonáló elmondta, hogy a gyilkosság „a tamilok, a szikhek, a kasmiriak és az északkeletiek ellen elkövetett igazságtalanságokat" torolta meg. A rendőrség szerint a telefonhívást nem lehet figyelmen kívül hagyni, de nem visz közelebb Radzsiv Gandhi gyilkosaihoz. Radzsiv Gandhit pénteken hamvasztják el az indiai fővárosban, a Dzsamuna folyó partján, ugyanazon a helyen, ahol édesanyját, Indira Gandhit, s nagyapját, Dzsavaharlal Nehrut. Holttestét szerdán Újdelhibe szállították. Indiában egyébként általános megdöbbenéssel fogadták Radzsiv Gandhi halálhírét. Teljes riadókészültségbe helyezték a biztonsági erőket, a zászlókat félárbocra eresztették. Csandra Sekhar miniszterelnök nyugalomra szólította fel honfitársait. India-szerte legalább hat ember vesztette életét és sokan megsebesültek a merénylet ellen tiltakozó megmozdulások során. A tüntetők buszokat, gépkocsikat és üzleteket gyújtottak fel sok városban, és az indiai hírügynökségek szerint a rendőrségnek tüzet kellett nyitnia, hogy megfékezze a tiltakozókat három indiai államban és Bombayban. (MTI) •mtxtxsx&cxxsxsmm Lusta törvényhozás: pártok és lobbyk - tétova önkormányzatok Beszélgetés Verebély Imre belügyminisztériumi államtitkárral - A; önkormányzati törvény is igen nehezen született meg, de a kapcsolódó: a feladat- és hatásköri s az önkormányzati vagyonról szóló jogszabályok esetében ez a vajúdás minden képzeletet felülmúl, miközben az önkormányzatdk tehetetlenül, egy helyben topognak. Ez demokrácia - az Országgyűlés alkotja a törvényeket s nem csupán elfogadja. A feladat- és hatásköri törvényt már decemberben benyújtotta a kormány - tárgyalásakor egyrészt szakmai érdekcsoportok mentén töredezett szét a Parlament: az építészek építésfelügyeletet akartak, a művelődésügy ugyancsak kívánta a maga felügyeleti jogait, felröppent a hír az árvaszékek felállításáról is - röviden: munkába léptek a különböző lobbyk, pártállástól függetlenül; másrészt szétesett a klasszikus erővonalak mentén: ellentétek voltak és vannak az egyes pártok között is. Az önkormányzatok egy helyben topogásának és működésképtelenségének hangoztatását politikai szlogennek tartom: van átmeneti feladat- és hatásköri törvény, amelyet tavaly az Országgyűlés éppen azért fogadott el, hogy ideiglenesen ugyan, de alkalmas működési környezetet teremtsen. A vagyonról szóló törvény esete egy kissé más. Az önkormányzatok jogait a tanácsokéhoz képest senki nem korlátozta: gasbwbasmiitti ...az építészek épüésfelügyeletet akartak, a művelődésügy ugyancsak kívánta a maga felügyeleti jogait, felröppent a hír azárvaszékek felállításáról is - röviden: munkába léptek a különböző lobbyk, pártállástól függetlenül; másrészt szétesett a klasszikus erővonalak mentén: ellentétek voltak és vannak az egyes pártok között is. ssi8sísss5isswíssswíí kezelói joguk megmaradt. Ám a probléma felettébb izgalmas, hiszen a vagyonnal azért mégiscsak másként lehetne gazdálkodni - főleg a nagyvárosok szempontjából fontos ez, hiszen kártalanítás nélkül hatalmas vagyont kapnának: belterületi földeket jelentős ingatlanértékkel, lakóépületeket, üzlethelyiségeket (utóbbiakról megjegyezném. Nyugaton nem önkormányzati tulajdonban vannak) - a kisközségek gyarapodása természetesen nem lenne ilyen nagymértékű. - Nevükön nevezve a felügyeleti szerveket: a dekoncentrált hivatalokat említette - tapintható a feszültség a központi hatalom és a helyi önkormányzatok között ebben a kérdésben is. A; európai politika, úgy tűnik, más irányt vett. és legyűrte központosító hajlamait: Franciaország a '80-as évek első felében jelentős mértékben decentralizálta közigazgatását. állami között - a világon mindenütt e két tagozat működik, tisztán önkormányzati közigazgatás nem létezik. A megosztás mértéke, aránya lehet vita tárgya. A magyar önkormányzati törvény szűkíteni igyekszik az állam területi szerveit, az egyes szaktárcákban (művelődés, népjólét stb.) viszont ellenkező értelmű akarat nyilvánul meg: számukat szaporítani kívánja, illetve növelni a meglévők hatáskörét. A kormány kétszer is foglalkozott a problémával, s végül olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely elutasította a lobbyk és a szaktárcák ilyen igényeit. Ám mivel az országgyűlési képviselők is jogosultak törvénymódosító indítszabályok szerint, a helyi politikától függetlenül, vertikális szervezeti csatornákon keresztül lehet és kell intézni. Ez egy örök probléma, arról van szó, hogy mennyire bíznak az egyes szakmák (építészet, oktatás, egészségügy stb.) képviselői az önkormányzatokban, amelyeket népképviseleti, laikus testületeknek tekintenek. - Ideiglenes állapot ez. az egyes közigazgatási szintek és hivatalok között még nem ment végbe a munkamegosztás, s ráadásul a megfelelő törvények is hiányoznak, ebből következően késik a polgármesteri hivatalok átszervezése. Vitatkoznék e megállapítással, ványt előterjeszteni - az érdekeltek hisz van már egy átmeneti törvé- A francia program nem dekoncentrált megszűnését decentralizálási jelentette a szervek teljes újfajta munkamegosztás jött létre a közigazgatás két tagozata: az önkormányzati és az őket keresték meg, s folytatódott a huzavona. Döntést természetesen az Országgyűlés hivatott hozni - az erőviszonyokat ismerve, úgy gondolom, nem jön létre dekoncentrált szervek széles körű hálózata. (A háború előtt félszáz ilyen hivatalunk működött.) Viszont az is igaz, hogy az önkormányzati igazgatás nem a létező világok legjobbika - vannak ügyek, amelyeket országosan, egységes nyünk. amely a meglévő tanácsi hatásköröket széttelepítette: megmondta, melyik a testületé, mi a polgármesteri hivatalé. Ma már csupán arról van szó, mely hatáskörök kerülnek át űj dekoncentrált hivatalokba, illetve miféle hatásköröket vesz fel a megye a kisközségektől; szűk kivételeknek egy csoportja pedig a köztársasági megbízotti hivatalba vándorol. De nem akarom tompítani a kérdés élét: a türelmi idő valóban lejárt, most már döntenünk kell a hatáskörök ü gyében - az általános vita befejeződött, határozat születik hamarosan. - Többen felvetették: ballépés volt a kisközségek és a megyék közötti összekötő kapocs, a járások megszüntetése. - Túlhierarchizáltságot jelent ilyen kis országban három szintre tagolni a közigazgatást. A járásnak mint önkormányzatnak nehéz megtalálni a létalapját, de mint szakigazgatási lépcsőnek sincs véleményem szerint jogosultsága, mert a kisközségek önállóságát korlátozza. A falvaknak a szakmai segítséget nem a járási hivatalok (hogy a megszüntetés pillanatában ezek szakmai színvonala és politikai összetétele hogyan festett, arról most nem beszélnék), hanem társulások, körjegyzőségek, állami hivatalok szolgáltatásai útján kell megoldani. Tény viszont, hogy a lusta közigazgatás számára nagyon jól jönne egy közvetítő szint, amelyet fel lehetne hívni a döntéshozatal előtt, de hozzá kell szokni, hogy az önkormányzás azt is jelenti: saját ügyeiben, saját felelősségére dönt minden település, nem pedig fedezékeket keresgél. ódor józsef íH HBm® • Pártpolitika a köbön 2 A Nice Matin Farkas László útjáról „2 Beszélgetés a leukémiáról 3 Olvasószolgálat 4 Széchenyi és Szeged 5 Recski impressziók 5 Fortuna is a bajnokkal tartott 6 Szolgáltatásaink 12 Tévé- és rádióműsorok „...13 Hallgat a pisztolyos támadó 14 Emlékplakett a höstenornak 14 '56 ..Nem engedünk az ötvenhatból!" (Úgy, mint „nem engedünk a negyvennyolcból" sem.) Ez a történelminek nem nevezhető párhuzam a választási csatározás idején volt igazán időszerű, amikor is minden magára valamit adó párt „minimum" 1956-ból eredeztette magát. Ma már persze sem a győztesek, sem az ellenzékbe vonult második-harmadik helyezettek nem emlegetik ezt az egyetértésre, újabb párbeszédre alkalmat adó közös kiindulópontot. De nincs miért csodálkozni ezen. ebben is '48 sorsára jut '56. Az örökség kisajátításáért folyó hajsza utáni csend arról harsog, hogy '56 történetének újabb fejezete kezdődik. Hallgatás, hazugság, hamisítás jellemezte az elmúlt 33 év '56-hoz való viszonyát. A történésekhez közel, az 1956. november ll-i MSZMP KB ülésen még „októberi eseményeknek" tekintette Kádár János azt a viharos eseménysort, amelyet egy hónap múlva már „ ellenforradalomnak " bélyegeztek. Ezt az „értékelést" tabuvá merevítette a tilalom, ezen a pilléren nyugodott a Kádár-rendszer. A pillér megingott, mikor Pozsgay Imre először nevezte „ népfelkelésnek " az}, amit a közember addig is „forradalomnak" becézett. Politikai földcsuszamlást indított el az elnevezésbeli különbség: megkérdőjelezte a három évtizedes rendszer legitimitását, kihívás volt a szovjet vezetéssel szemben. Ezután indult meg a visszaemlékezésáradat, ezután nyertek polgárjogot a vulkanikus népmegmozdulás különböző részleteit hangsúlyozó elnevezések: „nemzeti szabadságharc", „szocialista forradalom". Most hallgatunk. Már nem az elnevezés a lényeg. Végre tudományos igényű kutatómunka kezdődött, melyet az Akadémia '56-os Intézete koordinál. Litván György történész, az Intézet igazgatója többek között erről is beszélt, mikor tegnap megnyitotta a szegedi '56-os eseményeket bemutató kiállítást a Deák Ferenc Gimnáziumban. ujszászi ilona A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás IS lehet kényelmes! A PROVIDENCIA Osztrák-Magyar Biztosító Rt szeretné megkímélni Önt az utánjárástóL Ezért a postai levélkézbesítők és a PROVIDENCIA üzletkötői a lakásán keresik fel Önt, de természetesen rendelkezésére áll az ország 3200 postahivatala is. Ha minket választ - a napi postával megérkezik a kötelező biztonság: a PROVIDENCIA