Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-21 / 117. szám

4 MÚLTUNKBÓL DÉLMAQYARORSZÁQ KEDD, 1991. MÁJ. 21. Májusok századunkban Kordokumentumok Szegedről Oly sok krónikása közül melyikei is választhattuk volna Szegednek? Csakis a leghűségesrbbikeL a DélmagyarországoL Századunk lassan múló folyamában 1910. május 22-e óta nincs Szeged a lap nélkül, mint ahogyan az sem élhetett volna 81 esztendőt a várostól elszakadva. Szép ez frigy, legyen órók érvényű, pecsételődjön újra eme ünnepi napon olvasnivalóval. Május husznegyedikéket idézünk elsárgult, poros lapszámainkból. 1911. Ebbenesztendőben egyeteméén harcol Szeged. (A Hlzban a kultuszminiszter tartja programbeszédét, nagy a várakozás Zichy gróf mondandója iránt.) Bogdán Zsivko képviselőnk az egyelem helyéül Szegedet ajánlja, jóllehet a pesti lapok hitelt érdemlő forrásokra hivatkozva tudni vélik, Debrecen kapja. Igenis föl kell állítani Szegeden az állami téglagyárat, vitatkozik a közgyűléssel dr. Tóth Imre. Számtalan építenivalónk van: tanyai népiskolák, városi zeneiskola, katonai kórház, vasúti leszámoló, javadalmi hivatal... Kezdődik a fogadalmi templom építése, csatomáznak. A szegedi művészetért rajongók lelke retteg az Almássy-érátóL írja lapunk korabeli publicistája. Felhő Rózsit. Fodor Ellát. Kende Paulát. Várnai Jankát. Lugossy Bélát egyszerűen elűzte Almássy. 1919. Nyolc év múlva, május 21-én: Gera Imréné a Gizella téren lévő kávéházát újból megnyithatja, rendelkezik egyebek mellett Betrix városkormányzó ezredes. Szeged - 70 ezer hold értékes terményfóldet még birtokol - nem bocsájt ki új bankjegyeket. Nélkülöz a város és polgársága. Már kivágták a Lechner-kert maradék fáit. a Nagykörút is lehangoló látványt nyújt.Egy fillér egy szál gyufa. ' 1925. Papp Gábor rendkívül népszerű szegedi festő megfestette a német birodalom utolsó uralkodójának, Vilmos császárnak portréját. Sajnos, bizonytalan a szegedi gyerekek hollandiai nyaraltatása. Tisztiorvosunk másfél ezer kicsit talált utazásra alkalmasnak, közülük választják majd ki Pesten a boldog nyolcvanat, százat. A szegedi főszámvevő személyesen meggyőződött, igaz-e. hogy a debreceni tisztviselők valóban megkapják a 33 százalékos fizetéstöbbletet. Megkapják. Javaslata: részesüljenek a szegedi torony alatt dolgozók egyszeri segélyben. 1938. A Délmagyarországban közzétett kereskedelmi és iparkamarai jelentés szerint a város kerületében 30 r;rr 641 iparos. 21 ezer 534 kereskedő működik. A 37-es esztendőt értékelő összefoglaló megjegyzi, a vidékiek mellőzöttséget éreznek. Pálfy polgármester az egyesületek fokozottabb felügyelete és ellenőrzése tárgyában közöl hirdetményt a szegediekkel, akik e napon a református templomban a riasztó zivatar ellenére igen sokan gyűltek össze Stewart A. Jakab skót prédikátor meghallgatására. Fájdalom, Maróthy András. a SZUE kitünó pólósa a MAC-hoz kérte átigazolását, meri Szegeden nem tud megélni... 1943. Nem lehet közömbös a szegedi olvasónak sem: 1943. május 21-én hírelik. Hitlet ójapán fatáblál kapott ajándékba. A relikviára vésett írásjelek szerencsét, sikert, hosszú életet kívánnak tulajdonosának. E napon 302 bánáti gyereket fogadtak Szóregen. Leventesapkit és a MÁV uzsonnacsomagjait osztották ki közöttük. Utoljára játszották o Korzó moziban Bulla Elma. Muráti Üli. Jávor Pál. Sárdv filmremekét, a Késő..A. 1945. Szeged napja 1945 májusában pünkösdhétfőre esett, május 20-áról így szól korabeli forrásunk, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja, a Délmagyar ország: Szeged lesz az országban megalakítandó hét közúti felügyelőség egyik központja, hozzá tartozik majd Békés, Csongrád, Jász- Nagy-Kun-Szolnok vármegye és Hódmezővásárhely. A Károlyi utcában működő Közellátási Hivatal ebédeltetési akcióba kezd, heti 42 pengőért két deci levest és sűrű főzeléket kapnak naponta az igénylók. Egyébként mindenkinek, aki Szegedet közelíti, át kell esnie egy tisztasági ellenőrzésen. Cél: a kiütéses tífusz elterjedésének megakadályozása. A jnosdatást" dr. Viola György tiszti főorvos és Angyal Mária védőnő felügyeli a kiküldött kormánybiztossal egyetemben. Dr. Riesz Frigyes, az egyetem rektora olyan munkatársai után kutat, kiket a hazatérésükben kényszer akadályoz. Az újszegedi uszodát pedig a víz fertózöttsége miatt bezárták, elmarad a vízi kabaré. Van helyette olvasnivaló a Szikra nyomdától, könyvkiadótól: A szovjet üzemek hősei, A nő a Szovjetunióban. A Szovjetunió nagy honvédelmi háborújáról című művek. 1957. Május 21-én délután a KISZ-titkárok szokásos értekezlete kezdődött a Sztálin sétányt pártszékházban. Az ellenforradalom minden bűnös eszméjétől megszabadulva ismét erőre kapott a régi lelkesedés a Pamutszövő Vállalat kiskundorozsmai telepének dolgozói körében... A Hazafias Népfront városi bizottsága albumot akar eljuttatni a colomból béke-világtalálkozóra. A szegedi kender színjátszói budapesti vendégszereplésre készülnek. A ságváristák sikeres irodalmi, zenés összeállítással szerepeltek... Milyen kár. hogy Gyulán elszenvedte első vereségét a SZVSE. s hogy bűzlenek a belvárosi utcák! ( Az utcára nyíló szükséglakásokban élők. az esti kapuzárás után, nem jutnak be a bérházak közös használatú mellékhelyiségeibe, ezért az utcai beömlóket használják.) 1968. A Dél-Magyarország szegedi hírei 1968. május 21-én: kiállították dr. Mészáros Lajosnak, a JATE adjunktusinak találmányit a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az un. ív - porlasztó berendezést a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz készítette el. A bélyeggyújtók 105 ezer darab bélyegei küldtek ajándékba a vietnámi gyerekeknek. Először érettségiztek a vízügyi szakközépiskolában. A makói képzőművészeti tárlaton első díjas Lapis András alkotásai messze túlhaladják az amatőr szintet. Féláron kaphatók hanglemezek a Kölcsey utcában. egyes nagylemezekért 15 (!) forintot kell fizetni. 1981. A szegedi állomáson életet mentett Beznonka Lászlóné forgalmista. Kétesztendós kislányt kapott el az utolsó pillanatban egy mozdony elől. Vitorlázórekord a városban: Molnár Géza. Mihók József. Pongrácz Lajos és dr. Nagy Sándor 523 kilométeres távrepülés! hajtott végre Szeged és Siófok között. Öttömösról való hírek szerint a szegediek nem szeretik a spárgát, a város egynapi fogyasztása 25 kilogramm. A: ifjúsági és az Irinyi szocialista brigád 220 ezer forintos újítása révén új automata gép szeleteli a gyufásdobozokhoz való kartontekercseket. $ föl is göngyölíti azokat. A gyufagyár tmk- műhelyében nagy divat az újítás 1990. május 21: először ünnepli napját Szeged MAG EDIT Irodalmi tudatunk, irodalomszemléletünk egyik leghatásosabb e századi alakitója alighanem Szerb Antal volt. Az ő irodalomtörténetei. az 1934-ben kiadott Magyar irodalomtörténet és az 1941-ben napvilágot látott A világirodalom története már megjelenésükkor könyvsikerek lettek, s a népszerűségükből évtizedek múltán is alig vesztettek. Sok igazság van egyik írókortársa szellemes túlzásában: ő volt ,m olvasható irodalomtörténet feltalálója". Amíg irodalomtörténész kollégái hol semmitmondó, hol mély és okos, de majd mindig nehézkes, nehezen emészthető fejtegetéseit csak a szakemberek olvasták s a diákok, addig 6 - nagy tudása, elegáns, könnyed stílusa, „neofrivol" szellemessége révén - sokak olvasmánya lett. Mégis, ennek ellenére is, kevesen tudják, hogy nemcsak író. de „hivatásos" irodalomtörténész is volt: 1937-től a szegedi (akkor: Ferenc József nevét viselő) egyetem magántanára. Magántanári képesítése, melynek megszerzésére volt tanára, Zolnai Béla professzor biztatta, s melyet végül is csak hosszas harc otán. 1937 márciusában nyert el. 1934 őszén kezdődött. 1934. szeptember 14-én nyújtotta be kérvényét a szegedi egyetem „bölcsészet-, nyelvés történettudományi karához", s ekkortájt talán csupán néhány nappal korábban írhatta alább következő, máig kiadatlan önéletrajzát is. „Az olvasható irodalomtörténet feltalálója" Szerb Antal kiadatlan önéletrajza Születtem 1901. május l én Buda pesten. Atyám a Globetrotter párisi idegenforgalmi iroda budapesti igazgatója. A középiskolát a kegyes tanitórend budapesti főgimnáziumában végeztem. 1910-11 és 1918-19 között Érettségi vizsgálatot 1919-ben tettem jeles eredménnyel. A gimnázium ifjúsági önképzőkörének az elnöke voltam. Magyar nyelvre és irodalomra Sík Sándor oktatott Nyolc éven át tevékeny részt vettem az intézel cserkészcsapatában Most is tagja vagyok a Piarista Diákszövetségnek. ahol előadásokat tartok az ifjúsági csoport számára 1920-tól a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen hallgattam magyar, német és angol kollégiumokat. Egy félévet Grazban hallgattam. többek közt Mehringer nyelvészeti és Meinong filozófiai előadásait. A budapesti egyetemen főképp Császár Elemér, Gnmbócz Zoltán. Bleyer Jakab. Petz Gedeon. Yolland Arthur és Pauler Ákos előadásain és gyakorlatain voltam jelen, a magántanárok közül Zolnai Bélát hallgattam. 1924 tavaszán tanári szakvizsgál tettem a magyar {irodalomból) és nyelvekből, dicséretes eredménnyel. Ugyancsak 1924 júniusában doktori oklevelei nyertem, summa cum laude minősítéssel. Szigorlati főtárgyam a magyar irodalom volt, melléktárgyak a német irodalom és a finnugor összehasonlító nyelvészel. 1926 tavaszán pedagógiai vizsgál és az angol nyelvhői összevont alap és szakvizsgái tettem. 1926 tavasza óta Budapest székes főváros szolgálatában állok és jelenleg a VIII. ker. Vas utcai felsőkereskedelmi fiúiskolánál működöm, mint a magy ar és angol nyelv tanúra Egyetemi éveim eltelte után csatlakoztam ahhoz a tudományos mozgalomhoz. melyet a Minervo pécsi folyóirat képvisel, itt is jelent meg tudományos dolgozataimnak egy része. Utóbb tagja lettem a Magyar Szemle Társaságnak. A Magyar Szemle keretében egy könyvem és számos kisebb tanulmányom jelent meg. Tagja vagyok azonkívül a Philológiai Társaságnak, hol 1929-ben felolvasási tartottam Berzsenyi és a preromantika címen, továbbá a Katholikus Tanáregyesületnek. A: 1929-30 tanével a magyar királyi kultuszminiszter úr ösztöndíjával Londoban töltöttem. Itt magyar célú filológiai kutatásokat végeztem a British Museum könyvtárában, azonkívül az University College-on angol fonetikát hallgattam. Külföldi évem után az Angol Követségi Iskolán óraadói megbízást nyertem öt nyári szünidőmet Párisban töltöttem. hol a Bibliotheque Nationaleban dolgoztam. Az Erdélyi Helikon 1930. év június havában pályázatot tűzött ki egy magyar irodalomtörténet írására, mely az egész magyar társadalomhoz. de elsősorban a kisebbségi • sorsban élő magyarsághoz fordul. A kidolgozásra megjelölt fejezeteket és a mű vázlatát jeligés borítékban bekü Idtem: a bírálóbizottság tagjai. Babits Mihály. Makkai Sándor és Molter Károly egyhangúlag az én müvemnek ítélték a pályadíjat. Ennek alapján megbízást kaptam a könyv megírására. A könyv 1934 júniusában jelent meg a: Erdélyi Szépmíves Céh. Kolozsvár, kiadásában. Több ízben látogatási tettem Erdélyben és részt vettem az Erdélyi Helikon íróközösségének évi összejövetelén, Kemény János báró marosvécsj kastélyában. 1933 júniusában a fiatalabb irodalomtörténészek és kritikusok Irodalomtudományi Társaság néven egyesületbe tömörüllek és engem választottak meg az egyesület elnökének. Az egyesület alapszabályai most várják az engedélyeztetési. Irodalmi működésem jegyzékéi külön íven mellékelem folyamodványomhoz. Előadásokat tartottam a Debreceni Nyári Egyetemen, Irodalom és társadalomtudomány címen, továbbá egy féléven át Budapest székesfőváros Szabad Egyetemén, a XX. század regényíróiról. E curriculum vitae a magántanári képesítés szempontjaihoz igazodik: csak olyan mozzanatokat idéz föl szerzője életéből, amelyek a képesítést végző professszorok érdeklődésére is számot tarthattak. Bizonyos életrajzi tények is hangsúlyosabbak a kelleténél (pl. katolikussága. konzervatív tanárai), mások pedig említeHenü! maradnak. A Csongrád megyei Uevéltárban őrzött sok más. Szerb Antalra vonatkozó irat mellett azonban ez az önéletrajz is forrása, nyersanyaga a megírandó Szerb-életrajznak. LENGYEL ANDRÁS Joó József ajándékából