Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-21 / 117. szám

KEDD, 1991. MÁJ. 21., 81. EVF., 117. SZÁM. HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ARA: 7,40 FT A lelkekben vagyon Dlusztus Imre E

z a város mindig szeretett mélyen vájkálni önnön sebeiben, azaz a helybéli polgárok öntudatosodásának egyik meghatározó jegye volt a kimondott kisebbrendűségi komplexus. Persze ugyanígy volt ezzel Pécs, Debrecen és Győr is, meg a többi, melyek arra kényszeríttettek a zivataros századokban, hogy a fővároshoz hasonlítgassák magukat - hasztalan. Hasztalan, vagyis haszon nélkül, hiszen mi jó sülhet ki abból, hogy a város énképét formáló néhány tucat értelmiségi folyton alulértékeli önmagát és környezetét? Történhetett persze ez azért, mert a kicsinység és elnyomottság kimondása is hősi tetté emelkedhetett - az értőn fülelők számára. Csakhogy nem történt semmi egy-egy jól patronozott dörgedelem után sem: a szakigazgatás állami szinten igazgatott, a vidék pedig helyi szinten végrehajtott, magyarán sírt, kunyerált, széttárta a kezét, és ha támogathatott is valamit, csak fölső engedéllyel. Emlékszem, a nyolcvanas évek közepén rádióműsorban faggatták a Szegedről elzavart költőt, Zalán Tibort. És Szeged? így a mindent tudó kérdés. Szegeden szépek a lányok és a szökőkutak - válaszolta sokunk példaképe, és mi, akik konyhai hokedlire állított rádión keresztül, közel éjfél felé, magunkba szívtuk az igazat, bólintottunk: így van, Tibor, ezeknek nem adhatunk töbet, ezek csak a belváros szép eklektikáját őrzik, meg a piros könyves állásaikat. Ekkortájt hangzott el, a másik oldalról, egy barátinak gondolt, amolyan „beavatós" beszélgetésen, hogy azért kell támogatni a művészetek nagy táborán belül a festőket, mert azokat nem értik meg a tömegek, míg a költők veszélyesek. Nos, túl e gondolat ostobaságán és cinizmusán, aktuálisan, tehát itt és akkor igaza volt a kultúrfenoménnak. De vannak hosszabb távú igazságok, például az is, hogy Jalta és Málta egyaránt mély nyomokat hagyott a városon. S

ietek megmagyarázni. A második világégés után nehezen ugyan, de összetörték a lelkeket a lánctalpas frázisok, leginkább azért, mert a legtöbb dolog csak megtörtént velünk (velünk, szegediekkel is), és ez az állapot végül cselekvésképtelenné tett két generációt. Most, a máltai vizeken kötött szovjet-amerikai paktum után sem mi vagyunk önmagunk felszabadítói, csupán adminisztrátorai egy nagypolitikai döntésnek. Ennek kijelentése nem az ünneprontás szándékával sokszorozódik most hatvanezer példányban, éppen itt, a város és környéke lapjában, hanem azért, mert talán ennek tudatában nézhetünk körül e vidéken. Ugyanis ez az oka annak, hogy most is felemás mifelénk a váltás, hogy most is tagkönyvet - de lelket nem - váltott vezérek állnak a maguk rombolta barikádon, vezetve innen oda. majd onnan ide, ám mindenképpen az orruknál fogva azokat, akiknek szomorú cirkusz csupán ez az egész. A

városról mint közigazgatási egységről sokfelé vélik azt, hogy pusztán kiaknázandó kommunális vagyon, holott az igazság az, hogy a város ereje a lelkekben vagyon. Ezért kell megbecsülnünk azt. aki tesz érte: szervezzen üzletet, ültessen virágot akár. vagy tanítson igaz szeretettel - a városért teszi. Mert Szeged nem csupán volt. hanem lesz. Horvátország válókeresete Különös ellentmondása a történelemnek, hogy a trianoni döntéssel az ország vesztett, Szeged viszont nyert - A rendszerváltással együtt jár, sőt kiéleződik a központi és helyi hatalom közötti konfliktus - Megnő az önkormányzat kultúrafinanszirozó szerepe és autonómiája - Az eszme halálával meghal az emlékmű is Tegnap, Németország egyesítése óta első ízben, Helmut Kohl német kancellár Washingtonba látogatott, Moszkvában pedig Mihail Gorbacsov szovjet elnök fogadta Mario Soares portugál köztársasági elnököt. Ugyancsak tegnap fejeződött be Csiang Cö-min kínai pártfőtitkár szovjetunióbeli tárgyalása, amely a hírügynökségek egybehangzó véleménye szerint lezárta Moszkva és Peking több évtizedes ellenségeskedését. A bukaresti Palota téren, a Polgári Szövetség szervezésében több mint százezer ember gyűlt össze, és politikai kabarét hallgattak az Iliescu-párt választási győzelmének első évfordulója alkalmából. Itthon a nap folyamán megkezdődtek Antonisz Szamarasz görög külügyminiszter hivatalos budapesti megbeszélései. A görög politikus előbb Jeszenszky Géza külügyminiszterrel találkozott, majd délután az Országházban fogadta Antall József kormányfő is. A kötetlen eszmecserén Szamarasz megerősítette, hogv kormánya támogatja Magyarország közeledését az Európai Közösséghez. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciócsoportja tegnapi ülésén levelet fogalamazott meg Antall József miniszterelnök felé, amelyben a kormány segítségét kéri a sertéstenyésztés és -felvásárlás területén kialakult fenyegető túltermelési válság megoldására. A levél a válságos területek között Csongrád megyét is említi. Az OKGT bejelentése szerint május 23-ától június 30-áig literenként 2 forinttal olcsóbb, 17 forint lesz a háztartási tüzelőolaj ára. • mMMMmmitIMIIMMMMMIMiMa^^ Horvát népszavazás A Horvátországban vasárpap megtartott népszavazás első nemhivatalos eredménye szerint a szavazók 94.35 százaléka foglalt állási a szuverén Horvátország mellett, amely szövetségre léphet más szuverén államokkal. Az éjfélkor közzétett összesítés szerint a részvétel 86.15 százalékos volt, s eddig 2 millió 716 ezer szavazatot számláltak össze. A szavazók közül csak 3.33 százalék kívánta, hogy a köztársaság megmaradjon a jelenlegi Jugoszláviában. Tetemes volt a távolmaradók aránya, több szerblakta körzetben egyáltalán nem volt szavazás, így Knin körzetében, leszámítva Kijevo falut, ahol horvátok élnek, valamint Donji Lapacot. Részleges volt a szavazás több vegyes lakosságú településen, köztük Pakracon, Titova Korenicán. A nemszavazók aránya körülbelül megfelel a szerb lakosság részarányának. Ok a múlt vasárnap a Szerbiához történő csatlakozás mellett foglaltak állást. A népszavazás hivatalos végeredménye mára várható. Franjo Tudjman horvát elnök vasárnap kijelentette: a referendum nagyon fontos, mert ezzel bizonyítani lehet a nemzetközi közvélemény elótt. hogy a köztársaság polgárai támogatják a vezetést. A népszavazást Horvátországban a köztársasági csúcstalálkozón született elvi megállapodás alapján írták ki. A hat jugoszláv köztársaság elnökei ugyanis egyetértettek abban, hogy Jugoszlávia jövőjéről a népnek kell döntenie. Antall József a Le Monde-nak Nem hiszek kommunista restauráció veszélyében - jelentette ki Antall József. A magyar miniszterelnök Magyarország és az Európai Közösség viszonyáról, a magyarszovjet és magyar-román viszonyról, az ország belső helyzetéről adott terjedelmes interjút a tekintélyes francia lap. a Le Monde számára párizsi munkaiátogatásának küszöbén. A lap az interjút Párizsban már hétfő délután utcára került szerdai számában közölte. Budapesten járt munkatársai: José-Alain Fralon is Svlvie Kauffmann az olvasóknak rövid portrét is adnak a magyar kormány főről. - Úgy gondolom, hogy 1991 őszén megállapodásra juthatunk a társulási szerződésről az Európai Közösséggel, s ez már a teljes jogú tagság ígérete - mondotta egyebek között Antall József. - Ez a társulás 1992-ben léphet életbe, és több nyugati politikus véleménye szerint is 1997-ben. 1998-ban kerülhet"sor ránk a teljes jogú tagság terén. A NATO-tagság lehetőségéről Antall József elmondotta: a NATO létezését rendkívül fontosnak tartja, mert az az európai biztonság egyik legfőbb tényezője, irreálisnak tartja azonban azt, hogy a volt szocialista országok most csatlakozzanak az Atlanti Szövetséghez. Romániáról szólva a miniszterelnök ismét leszögezte: normalizálni kívánja kapcsolatainkat, de magas szintű találkozónak csak akkor látja értelmét, ha azt megfelelően előkészítették és így konkrét eredményekhez vezethet. „Meg kell oldani a magyar nemzetiség kérdését. a kulturális kéréseket" - hangoztatta Antall József. - „Nem akarjuk elszigetelni Romániát, mert ezzel a magyar kisebbséget is elszigetelnénk, de konkrétan, tisztességes módon akarunk előbbre jutni". Muzsikusok, mint diplomaták A szegedi városházán a polgármesterek fogadták Costa Rica küldötteit; dr. Lippai Pál Szeged történetével ismertette meg a vendégeket. dr. Ványai Éva pedig a kulturálisművészeti életről adott áttekintést. A miniszterasszony a nemzeti filharmonikusok első európai turnéjának, s azon belül is a magyarországi fellépéseknek a jelentőségét ecsetelve kijelentette, országának legjobb diplomatái a kiváló muzsikusok, akik a világon mindenütt érthető nyelven közvetítik egy olyan demokratikus köztársaság üzenetét, ahol békében élnek az emberek. Kifejezte reményét. hogy hamarosan magyar, s nem lehetetlen, hogy éppen szegedi művészeti együttes hasonló követségben járhat Costa Ricában. A városházi látogatás után és az esti koncert elótt volt mód rövid interjút kérni a miniszterasszonytól. - Ha megengedi a személyes kérdést: mióta tölti be ezt a posztot a Costa Rica-i kormányban? Van-e más hölgy tagja is a kabinetnek? - Ugyanannyi ideje vagyok miniszter magam is. mint bármelyik magyar miniszter - és nálunk is négyéves a választási ciklus. Van még egy hölgy, az igazságügyminiszter, de én vagyok a fiatalabb... - Mi az ön civil foglalkozása ? A kis közép-amerikai köztársaságnak - a világon egyedülálló módon - nincs hadserege. Tegnap Szegedre látogatott művelődési, ifjúsági és sportminisztere, Aida F. de Fishman asszony nem kevés büszkeséggel mondta a szegedi városházán, hogy országa mégis nagyon erős, „hadserege" a gyermeknép, a legfiatalabb generációk. A miniszterasszony Arnulfo Hernandez nagykövet társaságában járt itt, elkísérték a Magyarországon turnézó nemzeti szimfonikus zenekart, amely nagysikerű koncertet adott a Szegedi Nemzeti Színházban. - Pszichológus vagyok, de újságírással is foglalkoztam, sót színművészettel is, ám sajnos, ez utóbbi téren nem fejeztem be a tanulmányaimat. - Kérem, mondjon néhány jellemző. fontos, vagy érdekes lényt országának kulturális életéről. - Az én tárcámnak valóságos missziója, hogy népünket közelebb segítse a kulturához. a művészetekhez, s ennek érdekében meg is teszünk minden tőlünk telhetőt. Mivel ifjúsági és sportminiszter is vagyok, a kérdésére azt kell mondanom: az a dolog, ami a népemet jelenleg a leginkább érdekli és foglalkoztatja: a foci... - Mi a célja magyarországi és szegedi látogatásának? - Elsőrangúan az, hogy elkísérjem a zenekart minden fellépésük színhelyére. Ezért voltam Németországban és a Cseh és Szlovák Köztársaságban is. Egyáltalán nem másodrangú célom, hogy szerződéseket készítsek elő tudományos-műszaki együttműködés és diákcserék tárgyában. Holnap találkozom Andrásfalvy miniszter úrral, hogy megbeszéljük a magyar - Costa Rica-i keretszerződés részleteit, amit a közeljövőben fogunk aláírni. - Itt-tartózkodásuk azt is jelenti, hogy ennek a \drosnak különös szerepe lesz az alakuló kapcsolatokban? - Feltétlenül. Megragadó légköre van az önök városának, s ahogy hallottam, gazdag a művészeti élete. Olyannyira szerettünk volna ide eljutni, hogy lemondtunk egy bukaresti és egy varsói előadást, csak hogy a szegedit meg tudjuk tartani. A közeljövőben konkrét cseremegállapodásokal írhatunk alá. ebben azért is biztos vagyok, mert a város vezetőit épp olyan világra nyitott szellemiségű embereknek ismertem meg. mint általában a magyarokat. SULYOK ERZSÉBET imm - ' i Beszélgetés Szőkefalvi-Nagy Bélával 3 Az alpolgármester a város művészeti életéről 3 Régi május 21-ék 4 Széchenyi és Szeged 5 A részletek gyönyörűsége 6 Önkormányzati látleletek 7 „Tarhonya" a fiókba kerüld 8 Lottó-krónika 9 Hirdetéseink 10—11 Szolgáltatások 12 Tévé-rádió műsorok. 13 MimiifimstmmmmmimMmiftmmmmMim Címerpajzs Amikor szerkesztőségünk ügy döntött, hogy technikai megújulását összeköti a lap tipográfiai képének korszerűsítésével, nem gondoltuk, hogy olvasóink előtt ilyen ellentmondásos helyzetbe keveredünk. Fiatal iparművészeti főiskolás pályázóink megismerve a Délmagyarország 81 éves történetét, helyét a XX. századt magyar sajtótörténetben és Szeged város életében - valamennyien természetesnek érezték, hogy a megújuló lapoldalakon megjelenjen a város címere. Mi is örömmel vettük ezt, hiszen a címer a legnemesebb szimbóluma egy település közösségének, összeköti a múltat a jelennel, kontinuitást teremt az egyes ember és a nagy történelem közön. Azaz a mi viszonyaink között kapcsolatot város és polgárai, történelem és mindennapok között. Ezért érezhettük természetesnek, hogy lapunk oldalain mindennap ott díszlik e pompás barokk címer. A dolgok viszont nem ilyen egyszerűek. Az elmúlt esztendőben, amikor az akkori városi tanács rendeletet alkotott Szeged város jelképeiről, úgy határozott, hogy címerét viselhetik ugyan különböző intézmények, vállalatok, idegenforgalmi és kereskedelmi egységek, ám a címer használatát, kérelemre, a végrehajtó bizottság (ingyenesen, vagy ellenérték fejében) engedélyezheti. A rendszerváltás elsöpörte a vb-ket, így aztán kérésünkre a polgármester úr csak a mai napra kivételesen és az ünnepi eseményt figyelembe véve - engedélyezte a városcímer használatát. Hogy a jövőben naponta megjelenhet-e újságunk homlokán, azt majd a közgyűlés dönti el május 30-án. Addig tehát önöknek. Kedves Olvasók, be kell érniük egy szerényebb felirattal. De valamennyien reménykedjünk az önkormányzati testület bölcs döntésében, abban, hogy június l-jétől immáron jogilag és hitelesítetten viselheti 81 éves újságunk Szeged város címerét.