Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-03 / 102. szám

1991. május 3., péntek Hangsúly 3 KOLOSTORFÖLÚJÍTÁS Szent Istvánkor jöhetnek a fiatalok? Ai alsóvárosi Havas Boldogasszony templom mellé epített ferences rendház föiújítása jól halad. Az északi szárny tetőszerkezete az utolsó kis szakasz kivételével elkészült - úgy tűnik, szeptemberben nem lesz akadálya, hogy az első növendékek beköltözzenek az emeletre. A kolostoron október óra a Posztamens Betéti Társaság dolgozik. Vezetőijük Papp Vil­mos. Elmondta, hogy jelenleg az északi szárny tetőszerkezetének befejezése a legfontosabb, úgyis „ázott-fázott" már eleget az épü­let. A szociális otthon működése idején alulról is fölvizcsedtek a falak. 1950 - ekkor űzték el a ferenceseket - óta csak javítgatták a házat, a fölújítás elmaradt. Október elején kezdtek dolgozni a kolostoron. első dolguk a tetőmentes volt. A régi tetőszerkezetet lebon­tották. az épületet statikus ko­szorúval látták el. mert addig semmi sem fogta össze a falakat. Az évszázadok során többször is ráépítettek a régi falra, még földbe-sárba rakott részekre is bukkanlak. Decemberre elkészült az északi tető, és a nyugati szárny vasbeton födémje. A hónap közepén viszont már az emeleti cellák vakolása és ki­festése kezdődik. A szeptemberi tanévkezdésre harminc fiatalt várnak, akik szegedi felsőoktatási intézményekben kezdik meg tanulmányaikat. Határidőmódosítás nem lehetséges, de erre nincs is szükség: Papp Vilmos szeretné, ha már Szent szint mellett is dolgoznak. István napra befejeznék az emelet felújítását, időt hagyva a beköltözésre. Az első földszinten refektórium (ebédlő), konyha, kazánház, gépészeti berendezések helyiségei ugyancsak fontosak, nélkülük nem működhet a kolostor. A jövő héten budapesti restaurátorokat várnak, akik a középkori falmarad­ványokat. vakolatokat gondozzák. Ennyire talán még soha sem volt „szétszedve" az épület, ezért most jó alkalom nyílik arra. hogy a kü­lönböző időkben beépített szerkezeti elemeket megvizs­gálják. Szeptember után sem áll meg a munka, az északi és nyugati szárny kiszolgáló helyiségein dolgoznak majd. tavasszal pedig megkezdik a külső vakolást. Papp Vilmos külön kiemelte a ferences rendiek áldozatkészségét, amely­lyel a felújítás eddigi finan­szírozását lehetővé tették. Ny. P. (Gyenes Kálmán fölvétele) Szív és kéz A Posztamens Betéti Társaság 1991. október 8-án alakult, s éppen ezen a napim vették át a ferences kolostor fölújítását. Ez első, bemutatkozó munkájuk. Tőkéjük nem volt. a tizennégy ember saját szerszámaival és a rendház hiteléből vásárolt gépekkel kezdett dolgozni. Vezetőjük. Papp Vilmos szerint azonban ez kevés lett volna ahhoz, hogy jóI végezhessék feladatukat: ezt a házat szeretni kell, szív is szükséges az olyan munkához, amit azután nem kell szégyellni. Szerencse, hogy köziiliik két kőműves - a makói Csányi István és a szőregi Mihály Jenő - még a „blokkos-paneles " korszak előtt tanulta a mesterséget, és tudásukat most továbbadhatják a fiatalabbaknak. Erre szükség is van. hiszen szinte szét kelleti szedni és újra összerakni az egyes épületrészeket: például dongaboltozatot ma már kevés helyen készítenek. Az ácsmunkákat Kiss Mihály vezeti. A felújítás gyakran tartogat meglepetéseket, itt állandóan „döntéshelyzet" van - ennek igyekszik megfelelni a Posztamens. Munkájukat az OMF is elismeri, amit az is jelez, hogy kutatási feladattal bízták meg a társaságot. (nyilas) A szegénység főként a gyerekeket sújtja „Az egyre nyomasztóbb nézeteket öltő szegénység főként a gyerekeket sújtja.. - hangzott el a szegcdi szociális kollégium tegnapi ülésén. A Vöröskereszt városi vezetősége által szervezett tanácskozáson ezúttal is az. Aerocaritas Egyesület, a Családsegítő Munkaközösség, a Szociális Munkások Egyesülete, a Menedékhely Alapítvány, a Nyugdíjas Klubok Megyei Egyesülete és a polgármesteri hivatal képviselője jelent meg. de a szcgénységpolitikáról tárgyaló asztaltársaság ezúttal bóvult a Nagycsaládosok Egyesületének egyik vezetőjével is.-Csatlakozása sajnos nem volt véletlen. Valamennyi szervezet tapasztalata megegyezik abban, hogy a családok romló anyagi helyzete gyerekek sokaságát kényszeríti hátrányos körülmények közé. Csökken a napközis ebédre előfizetők száma, s ha a Mentái Családsegítő Szolgálat 2-3 forint hozzájárulást kér a fölajánlott, gyakorlatilag ingyenes ebédért, van család, amely megköszöni, de akkor inkább nem tart rá igényt. Az éhezés és az egyoldalú étkezés veszélyezteti a gyerekek egészségét. Nemcsak a fizikait: egyre több tinédzser szorul pszichiátriai kezelésre is. Ez a jelenség - félreértés ne essék - korántsem a nagycsaládosok jellemzője. Az azonban tény. hogy ott súlyosabbak a gondok, ahol több a gyerek, és a pénzhiányt egy bizonyos ponton túl már nem lehet szeretettel, lelkiismeretes gondoskodással se helyettesíteni. Nél­külözhetetlen egy társadalmi háttér, amely adandó alkalommal valamelyest könnyít a gondokon. A Nagycsaládosok Egyesületének Szegedén 168 család a tagja, azaz 600 gyerek. Eddig nem volt állandó helyiségük, ahol közös "ügyeiket intézhették. A tegnapi tanácskozáson fölajánlotta nekik irodáját, telefonját a Mentái. Az. Aerocaritas ügyvezető igazgatója az Agora Kft. nevében hívta meg a nagycsaládosokat sportcentrumukba, ahol ingyen használhatjuk a tenisz- és a futballpályát. Az egyesület a tagdíjakból uszoda- és bábszínházbérieteket vásárol, és nagykereskedelmi áron kínál ruhaneműket a gyerekeknek. A Vöröskereszt - ha igénylik - szívesen szervez meg egy használtruha-akciót. Ismét fölmerült egy régi igény a tanácskozáson: halaszthatatlan szüksége lenne a városnak egy szociális térképre. Sem az önkormányzat, sem a különböző, szociális ügyekkel foglalkozó egye­sületek. szervezetek nem tudják pontosan, ki, hol szorul segítségre cs azt sem. kit melyik közösség támogat és mivel. A jólinformáltsdg ugyanis a hatékony szociális munka alapfeltétele. Annál is inkább szükségük lenne a számítógépes nyilvántartásra, mert, mint hírlik, a Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége 1993-ban Magyarországon, és éppen Szegeden szándékozik megtartani európai konferenciáját, a norvégekkel közös szervezésben. Pironkodnunk legalahb a szegénység kezelése miatt ne kelljen! Ch. A. Egérfogó Lopj két tojást - kezdődik az orosz szakácskönyv ama bizonyos régi vicc szerint. Merthogy étkezési kultúra s politika igencsak jegyben jártak a történelem folyamán. Sőt. a művészet is megörökítette c hol harmonikus, sőt barokkos gazdagságban összesimuló fogalmakat, hol föltárta ellentmondásai is. A római bacchanáliák dús terítéke és a negyvenöt év előtti munkaszolgálatok, „málenkij robotok" ellentmondása igencsak kézenfekvő. Sőt. úgy érzem, e kis országban is mindinkább egymásnak feszül a politika és a szakácskönyv oly pregnáns színpadi jelképe, a kaviár és lencse, mely önmagán túlmutatva társadalmi hovatartozásunkról is mesél. A minap szülőfalumban járva idős rokonaimmal találkoztam. Fölidéztük a régi búboskemence csodáit, a kacsazsírral átitatott kemencés lángost, a mákosgubát, a nyári melegben hűsítő ciberét. Másnap, mikor egyik, hazai viszonyok között exkluzív boltunkban jártam, akár egy bécsi pult előtt álltam volna: a legkülönfélébb ízesítésű mustárok, krémek, „szószok". S e pult előtt, amely igencsak csábítónak tűnt, s vágyaimnak csak pénztárcám szabott gátat, felidéztem a bográcsban készült betyárost. a laktató kullogólevest és a hamisgulyást. Micsoda gazdagsága a magyar nyelvnek! Miként képes visszaadni egy étel elkészítésének módját, hovatartozását, tartalmát, szegénységében is öntudatos, gazdag voltát. Keserűen mosolyogtam néhány évvel ezelőtt, amikor felü­töttem Kövi Pál erdélyi szakácskönyvét. Az egyik recept így kezdődött: végy egy vaddisznó hátsó felét. Nem csuktam be a könyvet, bár tudtam, hogy innen a sorok nem nekem szólnak. Nem hogy vaddisznó, de házi sertésem sem volt, hűtőmben legfeljebb néhány löncskonzerv és mirelit csirke didergett. Pedig szerelek enni. Szeretem a szépen terített asztalt, az igényesen elkészített és föltálal! ételeket, legyen az öregtarhonya, paprikáskrumpli, vagy tűzdelt nyúlgerinc. Legalább húsz év óta nem eszek üzemi konyhán. Talán azért, mert válogatós vagyok, mert sok mindent eltolok magamtól. De közre jats/hut az is. hogy annak idején, kisdiák koromban beleverték az orromat a salátalevesbe, s órákig ültettek a napközi áporodott levegőjű termében egy adag tökfőzelék mellett. Csak akkor engedtek haza, amikor a szakácsnőknek, konyhalűnyoknuk és takarítónőknek is lejárt a munkaideje. Nem tudom, számukra milyen sikerélményt jelentett mindez, egy biztos, cn azóta sem eszem meg a tökfőzeléket. De irigylem azokat, akik szeretik. Néhány helyen megfordulva a világban, próbáltam bclekósto Ini más nemzetek konyhaművészetébe. Imádtam a faszén-parázson sistergő bolgár kecskehúst, a Balti tengeri füstölt heringet, a leningrádi mcdvctalput, a kanadai forró olajban magunk sütötte marhahűskockákat. a bajor szarvaspörköl let. De valahogy a tökfőzelékre sehol sem volt igényem. S hogy mindezt a sok gasztronómiai badarságot minek hordtam össze.'! Egyetlen oka van. Mégpedig az. hogy a Nemzetközi etlapkalauz, 139. oldala száz napja van felütve a Pai run-nál. E bekezdés pedig imigyen szól: ..Száznapos tojás. Fenyőfa, faszén és más fafajták hamuját összekeverik mésszel és sóval, igen erős teával péppé gyúrják, ebbe burkolják a kacsatojásokat, és három teljes hónapon át tárolják. A magam részéről meglehetősen visszataszítónak találtam a tojások küllemét: a fehérje áttetsző, lilásbarna színt öltött, míg a sárgája föld színű zöldesbarna lett. Miután azonban megízleltem, megállapítottam. Iwgy az izükhöz viszonyítva a tojások külseje kifejezetten gyönyörű!" - írja a könyv szerzője, Quentin Crewe író cs újságíró. Én pedig arra gondolok, hogy a rendszerváltást követő clsó hatalomnak eltelt a második száz napja, s körülbelül úgy vagyok velük, mint Crewe úr a száznapos tojással. Ilyen lehet a kétszáznapos tojás. Morzsák a Bibliából „JEZUSISMET MEGJELENT A TANÍTVÁNYOKNAK A TIBÉ­RIÁS-TENGERNÉL" (János ev. 21:1) Amint a mózesi törvény előírta: „Két vagy három tanú szavával lehet érvényes eg\ ügy" (5. Mózes 19:15) - az evangéliumok hitelesen bizonyítják a megjelenésekkel a feltámadás tagadhatatlanságát, sőt még azt is. hogy mennyire kiegészítik egymást. A Máté evangéliumban a nyitott sírnál az angyal, majd utána Jézus mondja az asszonyoknak, hogy a tanítványok majd Galileában meglátják (Máté 28:7.10); ez a kétszeres ígéret valósul meg az itt leírt eseményben a 21 kilométer hosszú, 12 kilométer széles Galileáról, Genezáretről vagy Tibériásról nevezett tónál. Még a tanítványok száma sem közömbös vagy véletlen: heten voltak együtt, a teljesség számában, ami nem csupán a hitelességet, hanem az egyetemlegességet is jelzi: minden idők, minden tanítványára érvényesített. Bizony ismerős az. a lelkiállapot, amikor rendkívüli események ün­nepélyes átélése után a szürke hétköznapok rideg egyhangúsága szakad az emberre. ..Simon Péter így szólt hozzájuk. Elmegyek halászni. - Azok ezt mondtak rá: Mi is elmegyünk veled. Kimernek, hajóra szálltak. de azon az éjszakán nem fogtak semmit" (János 21:3) A minden küzdő és vergődő, erőt feszítő és reménykedő emberi élet valóságának az a gyakori eredménye is jelen van itt: az eredménytelenség. Mintha elfordult volna tőlük az Isten, mintha egy hosszú édes álom lett volna 3 évig Jézussal annyi csodát átélni, minden a régi. Nem fogtak semmit és mi lesz tovább?' Mit ér a tanítványság? ..Mikor a reggel pirkadt, megállt Jézui a parton. De a tanítványok nem tudták, hogy a: Jézus. Jézus ekkor megkérdezte tőlük: Fiaim, nincs ennivalótok? - így válaszoltak neki: Nincs. " ő pedig azt mondta nekik: Vessétek ki a hajó jobb oldalán a hálót, és találtok! ­Kivetették tehát, de kivonni már nem tudták a tömérdek hal miatt.. (4-6 vers) Sokat tudunk az életről, a bennünket körülvevő valóságról, és könnyen tudjuk úgy gondolni, hogy csak annyi a valóság, amennyit mi látunk vagy elképzelünk. Elképesztően nem is akarunk észrevenni és elfogadni attól segítséget. Aki bizonyította hatalmát, szeretetét és megváltó kegyelmet irántunk. Jczus ott áll a parton és a ködből, mint kósza hang vagy gondolat horgát - akasztja beléjük kérdését: Fiaim, nincs ennivalótok? - Ez nem koldus vagy potyalcső csavargó kérdése, hanem a valódi szükséget ismerőé. Netpcsak a munkánk, szándékaink eredmenyteíenségc feletti részvét, hanem létezésünk bizonytalanságérzetcnek a gyógyító szembesítése ez a kérdése Jézusnak. Érre kirobbanhat a keserves üresség őszinte válasza: Nincs. De neki van. Útmutató szava irányít tovább: és találtok! Annyi tagadó, leértékelő ideológiai vélemény és hatás akarja befogni a fülünket ennek a szónak a meghallásától. hogy most is e helyett inkább hallgat sok kereső ember eddig nem hallott, új életvezetési vagy lelki-szellemi-vallási irányzat ígéreteire és próbál feljebb kapaszkodni Pedig csak az O beszédét ígérte megmaradni, ha az ég és föld elmúlnak is. Akik azt tették, amit mondott. ..mikor partra értek, parazsat láttak ott, rajta halat és kenyeret. Jézus így szólt hozzájuk: Hozzatok a halakból, amelyeket most fogtatok! ... azután azt .mondta nekik: Jöjjetek, egyelek! - A tanítványok közül senki sem merte őt megkérdezni: ki vagy te? Tudták ugyanis, hogy az Úr ő." (9-12) Lássuk együtt: hálával bemutatva a szava hatalmával kifogott eredményt és az életet fenntartó szerető gondviselést. A mindenkori tanítványai minden nap így ismerhetik fel. O ma is hív tanítványául embereket. Papp Laszlo református lelkész

Next

/
Oldalképek
Tartalom