Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám

1991. má jus 16., csütörtök A helyzet 3 Sok a rablás Nem vári mertekben emelkedtek az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények országosan. Különösen a személyek javait sértő és a köztulajdon ellen elkövetett rablások száma nőn kórosan magasra. S ez a tendencia jó irányban nem fog változni, az. is biztos. Meggyőződhetünk erről, ha a statisztikái nézzük: tavaly egész évben 34, idén. csak az első negyedévben 19 rablás történt Csongrád megyében. Oda kell tehát figyelnünk valamennyiünknek, különösen a rendőrségnek c jelenségre. E célból tartottak a főkapitányságon ismertetést a rablás természetrajzáról. A szegediektől megkülönböztetett figyelmet „érdemel" e bűncselekményfajta, ugyanis a megyeben nálunk fordul elő legtöbbször, kisebb településeken, tanyákon alig-alig. (Eddig legalábbis.) Korábban kései órákban a szórakozóhelyeken Icittasodott vendégre specializálták magukat a bűnös szándékúak, niosimár nem válogatnak sem a helyet, sem az. eszközt illetően. A bűnözők bátrabbak .magabiztosabbak lettek, amolyan útonálló módjára támadnak főként este 10 cs hajnali 2 óra között. Bárhol számíthatunk támadásra, kivált a gyér forgalmú, kihall utcákon, ám volt már pclda arra is, hogy beszemtelenkedtek magánlakásokba. Növekvő gátlástalanságuk jele: fényes nappal is támadtak már. S míg régebben a hét végéken. addig mostanára már ez sem jellemző. Az elkövetők többsége egyébként 18 cv fölötti férfi volt, ma már gyerckkorúak is rabolnak. Készpénzért, ékszerért, óráért, táskáért rabolnak leggyakrabban, akadt példa azonban a vctkőztctéscs módszerre is : a kiszemelt áldozat által viselt értékesebb ruhadarabot egyszerűen levettettek és elvettek. Szerencsére pisztolyos rablásról meg nem tudnak a rendőrök, jóllehet a riasztópisztoly is okozhat halálos sérülést, s ilyennel viszont előfordult Makón. Az élénkülő turizmus miatt több a külföldi a rablók között. A rendőrség forrónyomon üldözi, keresi az útonállókat az egyes bejelentéseket követően, a bűnmegelőzést razziákkal, közbiztonsági akciókkal végzik. Minthogy ezek alkalomszerűek, nekünk is óvatosabbnak kell lennünk. M. F„ Autós csencselők a zöldhatáron A járőröző határőrök gyakorlatilag lehetetlen szemtanúi voltak a minap, a rösz.kci határátkelőtől nyugatra, úgy három kilométerre, a Madarász-tó közelében o feketézők legújabb akciójának. A jugoszláviai oldalon, feltűnően közel a zöldhatárhoz. sok autót láttak. Aztán közülük egy kék színű, régi lipusú Moszkvics nekivágott egyenesen a halárnak. Néztek, nézlek a határőrök, hát még akkor, amikor át is jött a magyar oldalra. Hiába kezdtek szaladni utána, túl messze voltak. A Moszkvics, benne két emberrel, s ki tudja, mennyi csempészáruval, Röszke felé vette az irányt. A jugoszlávokat egy piros színű autóval magyarok várták... Egészen bizonyosan megszervezett cscmpésztalálkozóról volt szó. közölte lapunkkal a kiskunhalasi határórparancsnokság lisztje. S ez nem is az első kísérlet lehetett, erre a feketézők határozottságából lehetett következtetni. Tehát az illegális határmenti „kereskedők" egyre pima-. s/ahbak. már nem is teszik ki magukat a hivatalos vámeljárás izgalmának. Fölpakolják az autót, megkeresik a zöldhatár járható szakaszait - a Tiszán állítólag meg nem próbálkoztak- s egyszerűen átjönnek. A magyar feketézők biztos piacol teremtenek számukra. A cscmpcszkcreskedclem akkor harapódzik el. amikor - nálunk legalábbis - a határőrizet éppenséggel liberalizálódik. A határok őrzése helyett a határrendészeti tevékenységet kívánják erősíteni. Fegyverüket nem szabad használniuk a magyar határőröknek. tehát ha éppen „beléjük nem szaladnak", vagy elérhető közelségükbe nem kerülnek a csencselők, akkor zöld útja van a zöldhatári feketekereskedelemnek. Valamit mégis tenni kellene. Tervek szerint sorompókat állítanak, árkokat ásnak a Jugoszláviával közös zöldhatár átjárható szakaszain. -magCsavarvadászat Ránézésre ócskavastclcpnck véltem a téesz gépműhelyét körülvevő terjedelmes udvart. Csuk a/t nem értettem, a mai pénzs/űkös időkben miért nem szedik össze cs adják le a töméntelen kacatot a MÉH-nek. Míg ezen morfondíroztam. két szerelőre lettem figyelmes, amint az egyik alig azonosítható masina maradványán matatott. Ha még ezt is megjavítják, tényleg nagy a nyomor - villant ál az agyamon. Jobbnak láttam megkérdezni, mit csinálnak. Csavarra vadászunk hangzott az egykedvű válasz. Közben előkerült a műszaki vezető is. aki hállcrinl'ormációkkal szolgált: nem hobbi ez. hanem komoly kenyérkereső foglalatosság. Vetni, permetezni, aratni kell. s jaj a műhclycscknck, ha miattuk nem sikerül a soros munkál időre elvégezni. A nyereségből, az amortizációból egyre kevesebb jut új gépek vásárlására. Kél éve vettek utoljára 12 MTZ-traktort. s ezzel be is fejezték egy időre. A mostani masinákkal kellene kitermelni a korszerűbb, vagy csak a dollárelszámolás miatl háromnégyszeres árú gépek ellenértékét. A teherautók, kombájnok sok-sok javítással 2-3 evet még kibírnak, aztán kezdődhet a felezés, majd a negyedelés. Két rosszból talán születik egy használható. Csavart, alkatrészt lehet ugyan kapni a kereskedelemben, de méregdrágán. Érdekes módon a sokszor csak küllemében hasonlító alkatrészek hazai gyátói is azonnal áttértek a dollárelszámolásra. A silány utánzat sem ohsább mint az eredeti. Ezért, mielőtt elindulna az. anyagbeszerző. jövedelmező lehel egy terepszemle, hátha akad itt is megfelelő csavar, csapágy, netán hűtő. Amennyiben sikertelen a próbálkozás, bevett szokás a jó szomszédoknál folytatni a guberálást. Természetesen kölcsönösségi alapon. A lég szerencse, hogy e keleti bazárt megtestesítő gépparkban ritka volt a típusváltás. ellenkező esetben nem lehetne ennyire univerzális a kínálat. Ki tudja, ilyenformán meddig élhetnek még a múltból, egyelőre nincs más választásuk. T.Sz.I. 3,5 MILLIÓ KÖBMÉTER SZENNYVÍZ JUT A TALAJBA SZEGEDEN... Előbb csatornát, aztán tisztítótelepet? Szeged első csatornái az 1840-es években épültek, egy időben az első utcakövezésekkel. Az akkoriban összesen négy kilométer „hosszú" hálózat szennyvizeit lóval hajtott emelőgép juttatta a Tiszába az 1860-as évek közepéig, amikor elkészült az első gözhajtasu szivattyútelep. A századforduló utáni évek 50 kilométeres hálózata, s 1945 a maga 65 kilométerével nem éppen nagyvárosi fejleszteseket mutat, lényeges változást a '80-as évek hoztak a Rokus-Móraváros főgyűjtővel, a déli átemelővel, majd az. újszegedi főgyűjtővel és a Vedres utcai átemelővel. (Ezektől persze a Tisza nem lett tisztább, csak éppen nem az úszóházaknál és a Partfürdőnél szennyeződik a folyó.) A jelenleg meglévő 253.2 kilométeres hálózat száz szegedi lakásból hatvannak a szennyét gyűjti. (Rosszabb, épp fordított a csatornázott lakott területek aránya. A kórtöltésen kívül elvétve akad a hálózatba kötött utca. s Alsó- és Felsóváros. Rókus és Újszeged sem dicsekedhet túlzottan az összkomfort eme elemével.) Aki ezeknek a városrészeknek a lakója, talán felfigyelt rá. hogy bezzeg másutt... Valóban. 1987-tól Móravárosban társulati formában, az újszegedi Túzok utcában kísérleti műszaki megoldással, utóbb követőkkel, s Rókuson. Baktóban, Fodortclcpcn is összeadták a csatomára valót a lakók (főként hitelből, amíg alacsonyabbak voltak a kamatok) és az állam. (Utóbbi a vízügyi alap támogatását és tanácsi önkormányzati hozzájárulási garantált a lakossági önerő forintjaihoz:) Igen ám. csakhogy - noha az érdeklődés nem lanyhult - a csatornamű társulások szervezése leállt A költségek, a kamatok nőnek, a pénzügyi források elapadtak. 45-50 ezer forintnál többet a csatornát igenlők nem tudnak kifizetni, ennyi pénzzel pedig csak az építési költség 30-40 százalékára futná. Ráadásul eddig a szerveződő közösségeknek elég volt az erintett lakók 51 százalékát meggyőzniük - most kétharmaduknak kell felvállalniuk a csatornázás árát. Majdnem matt ez kérem! Mert igaz ugyan, hogy a városban ez idő szerint is van azért csatornaépítés (a Boszorkánysziget utcaban és kórnyékén egyebek közt), illetve az újszegedi, s egyelőre meg nem építhető Töltés utcai főgyűjtő pótlására is kínálkozik műszaki megoldás, ám ez az önerejüket is felkínálóknak nem szolgál vigasszal. Pedig csatornamű társulat alakítására volna igény a következő utcákban: - Sándor utca (tervezés folyamatban), - Bánk bán, Réz. Érc utca (terv, engedély van), - Hargitai utca. -Ősz utca (Nádas és Tündér utca közt), - Radnóti utca (terv. engedély van). - Fogarasi utca. - Körtöltés utca (Francia és Damjanich utca közt). S noha a tiszai beömlések számának csökkentésére, a déli átemelőnél a szenny víztisztító telep megépítésére nyomós szakmai érvek hozhatók fel, más, ugyancsak szakmailag alapos szempontok szerint viszont a lakott területek csatornázását kellene előnyben részesíteni. Szegeden a csatornázatlan utcákban ugyanis évente körülbelül 3.5 millió köbméter szennyvíz jut a talajba' P. k. MUNKÁSŐRÖK BARÁTI KÖRE ÉS SZABADELVŰ KLUB Egyesületi élet - átmeneti kor A népköztársaság civil szerveződéseit vettük szemügyre •• a megyei bíróságon bejegyzett adatok alapján - tegnapi lapszámunkban; nm az úgynevezett békés átmenet korszakát tekintjük át. A fordulat időpontját a '88-as májusi pártcrtckc/.lctrc szokás helyezni, ám ősszel még bevittek a rendőrök az október 23-át ünneplőket: a régi rend szilárdnak mutatta magát - a társadalom erőteljesebb hullámzása Pozsgás Imre nevezetes értékelésével vette kezdetét: '56 = ncplölkclés; s az októberi verést az ellenzék országszerte elementáris március !5-évcl viszonozta. Igy az átmenet kora '89. február-márciusától a tavalyi kétfordulós parlamenti választások ravaszáig tartott: az újra cs újra átalakuló Politikai Bizottság, az. EKA cs a reformkorok szerveződésének, az állampárt szétesésének s az akasztani vágyóknak ideje volt ez. A megyei változások centruma Szeged volt: 60 egyesület alakult (61.22%); Csongrádon 9 (9,18%). Szentesen és Hódmezővásárhelyen 7 (7.14%). Makón 6 (6.12%) - a városokban összesen 89 (90.82%). A kisközségek közül Bakson. Csanádpalotán, Csanytclekcn. Dcs/.kcn. Domas/.ckcn. Eperjesen, Forráskúton. Nagymágocson és S/.ckkuiason alakult egy-egy egyesület (9.18%). A sport, mint civil ágazat, megőrizte vezető helyet: 28 új egyesületet hoztak létre (28.57%); elszaporodtak a társadalmi szervezetek: 18 (18,37%) alakult, köztük a lakásbérlők egyesülete, a szabadelvű klub. a volt leventék és hadifoglyok baráli köre. a honvédők bajtársi egyesület c. a fegyveres erők nyugdíjasainak szervezetei, üzemi (nem politikai) ifjúsági szervezetek stb. Tíz kulturális egyesület (!0,20%) kezdte meg tevékenységet (olvasótábor, magyar-finn baráli kör, népművészeti és zenei egyesületek stb.). Aktivizálódott a politikai élet: Szcdipcsz. Demisz, Magyar Páncurópa-Unió. munkásőrök baráti köre stb. - összesen 9 az új szervezetek száma (9.18% ). A hathatósabb érdekképviselet végett 8 új szakszervezet alakult (8.16%). A különböző foglalkozási ágak képviselői - bortermelők, kisállailcnyésztók stb. - hét egyesületbe (és kamarába) tömörültek (7.14%). Ebben az időszakban hat egészségügyi-szociális (6.12%), négy környezetvédelmi (4,08%). három tudományos (3,06%). kél tűzoltó (2.04%>). egy vadász- és egy nyugdijasegylet. valamint egy üdülőtársulat alakult (1,02%). Ó.J. Első helyen a sport 7% 8% 29% • Sport El Társadalmi • Kulturális 53 Politikai • Szakszervezet • Mezőgazdaság • Egészségügy Z Környzetvéd. • Egyéb „FRENCSÁJZ" - A JÖVŐ VÁLLALKOZÁSA Középkorban kiváltság volt A franchise (ejtsd; Irencsájz) fogalmái először év elején hallottam egy szegedi illetőségű amerikai-magyar vcgycsvállalat sajtótájékoztatóján, amikor üzlethálózatukról beszéltek. Megvallom kicsit nagyképűnek halott, s inkább pislogtam, de nem mertem visszakérdezni, mit is jelent ez. pontosan. Az illető úr mindenesetre magabiztosan használta. E/.crt is örültem meg a minap dr. Poór József cs Zentai Katalin tanulmányának, amely az exkluzív kivitelű Marketing folyóiratban jelent meg. A közhiedelemmel cs a hangzással ellentétben a franchise nem amerikai találmány. Európában már évszázadok óta használják a fogalmat. Adók fizetésétől való mentességet, kocsmai italmérési engedélyek kiadását cs egyéb kiváltságokat jelentett a középkorban, s ezeket általában pénzzel váltották meg. A fogalom eredetileg főként a márka- és védjegyhasználathoz kapcsolódott. A tulajdonos engedélyezi a' felhasználónak, hogy az adott terméket vagy szolgáltatást márkaneve alatt forgalmazza saját kereskedelmi egységeiben. Az átadó általában belépési díjat és a forgalomból folyamatos részesedést kér. a/, átvevők pedig a márkanév használata mellett üzleti segítséget kapnak az átadótól. A rendszer világméretű terjedésében fontos dátum az 1955-ös év. Ekkor alapította meg egy kaliforniai étterem tulajdonosa a világ legsikeresebb ilyen vállalkozását a McDonald's-ot. A cég felfutása egyértelműen bizonyítja, hogy a jogilag és pénzügyileg független partnerek szerződéses együttműködése a világ minden pontján azonos színvonalú szolgáltatást eredményezhet. (Magyarországon három ilyen „gyorsbüfé" működik.) A rendszer előnye, hogy az átadó nemcsak egy termék, szolgáltatás. védjegy használatát engedi át. hanem az egcsz vállalkozás sikeres működtetéséhez kapcsolódó stratégiai, marketing, minőségellenőrzési, számviteli ismereteit is átadja. Az USA-ban a kiskereskedelem egyharmada működik ilyen formában, és ez a szám a szakemberek szerint 2000-rc elérheti az 50 százalékot is. Ott már ma minden hetedik munkavállaló ezen a területen dolgozik. Európában a legtöbb ilyen rendszer jelenleg Franciaországban működik, de nagy a fejlődés szinte minden nyugateurópai országban. Sok ember szívcsen vállalkozna saját üzletének vezetésére. magánvállalkozás megindítására, kezdetben azonban hiányzik belőle a szükséges ötlet, a szikra: milyen területen is próbálkozzék. Az eddigi tapasztalatok a/t mutatják, hogy Nyugaton az ilyen formában működő vállalkozások közül jóval kevesebb megy tönkre, s ebből fakadóan a bankok is kedvezőbb feltétellel támogatják ezeket. Természetesen a franchise nemcsak áldási jelent a társadalomra, a rendszer egyik kétségtelen hátránya, hogy bizonyos uniformizáhságot okoz az árukínálatban, illetve a szolgáltatások szerkezetében. Kovács András Itthon a taxik Még jól tájékozott szakmabeliek között is gyakori, hogy nem ismerik ezt a fogalmat, az utca embere meg mintha káromkodást hallana. Pedig már régóta csináljuk, csak nem így hívjuk. Az első ilyen formában működő szálloda a Duna Intercontinental például 1972-ben nyílt. Napjainkra a Hilton, a Novotcl, a Hyatt és a Ramada mellett több szálloda is működik hasonló s/.erződcsscl. A nemzetközi láncoktól névhasználati jogot kaplak, bekapcsolódtak az. egész világra kiterjedő számítógépes helyfoglalási rendszerbe. így telítettségük meghaladja a nemzetközi átlagot. A rendszer gazdájának rögzített, vagy árbevételarányos díjat fizetnek. A Taverna Vendéglátó Vállalaton belül létrejött az első hazai fejlesztésű gyorsétkeztetó franchise-rendszer is. a City Grill. A lánchoz már 20 ttz let tartozik s ezek vállalatok, szövetkezetek, illetve magánszemélyek tulajdonában vannak. Hazai fejlesztésű, ilyen jellegű rendszernek tekinthetők a különböző taxivdllalatok is. amelyek tevékenységének köszönhetően az utóbbi evekben érezhetően javult a szolgáltatás színvonala és nem szöktek cgig az árak. A hagyományos lakossági szolgáltatások mellett hatalmasat lépett előre a szellemi szolgáltatások szfvonalu is. Ide sorolhatók a nyelvoktatás, a tanácsadás, az utaztatás, az üzleti információk eladása és számos egyéb szellemi tevékenység. Ha az érintettek nem is tudják, az ilyen vállalkozások icleniós része franchise formában működik K. A.