Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-15 / 112. szám

1991. május 15., szerda Kultúra 5 TABÁN-EST A tanárok is énekelnek Alapítvány - tehetséges diákoknak Tehetséges diákjai támogatására alapítványt hozott létre a tabáni általános iskola. Az alapítvány 65 ezer forintos alaptőkével indult, azóta több nagyobb összegű befizetés hizlalta a számlát, egyik legjeltősebb támogatójuk a Postabank. A négy filcéi a sport, a kulturális tevékenység, a nyelvtanítás és az egészséges életmód támogatása. „Eleinte nehezünkre esett, hogy házaljunk, de mostanra egészen megszoktuk. - mondja Sós Mária igazgatóhelyettes. - Az üzletemberek egyébként meglepően megértőck hozzánk, sokan támogatnak bennünket." Az alapítványnak és az iskolának a közeljövőben két rendezvénnyel szeretnének reklámot csinálni. 18-án szombaton Suli spuri címmel rendezik meg a Tabán-futást. A két kilométeres versenyen számos diák és tanár részt vesz. Ezen kívül (1 sportág neves képviselőit várják, kajakvilágbajnokot, labdarúgót, vízilabdást. triatlonistát, távgyaloglót. „Ez nem hoz bevételt, de növeli az. iskola presztízsét. Úgy gondoljuk, az ilyen rendezvények után könnyebben fognak pénzt adni az. alapítványunknak, hiszen az az iskola, ahol ilyen dolgokat csinálnak, nem lehel olyan rossz hely. Annyit már megtanultunk a váltakozóktól, hogy ha valaki nyereséget szeretne, akkor ahhoz előbb be kell fektetni. - véli az egyik szervező tanárnő, ótott Ildikó. - A futóverseny azonban arra is jó, hogy a gyerekeket megmozgassa. Amióta meghirdettük, nagyon sokan edzenek délutánonként. Nem szeremének leégni." Ám az iskola nemcsak kér. Május 23-án, csütörtökön este 6-kor műsoros estet rendeznek az ifjúsági házban. Ezen az intézmény tanárai és diákjai adnak műsort. Az 50 forintos jegyekből befolyó pénz az. alapítvány számláját gazdagítja. A színlapon 21 műsorszám szerepel a Carmen Seguidillájától a Ludas Matyi című népmesén ál a swing-karig. Az estnek két támogatója van: Csókásiné Katona Anna a színpadi dekorációt adja, az Afrodité menyasszonyiruha-kölcsönző pedig a lerembérbe száll be. - Az igazat megvallva meglepődtünk, milyen lelkesek a gyerekek is, a szülők is - meséli Sós Mária. - Amióta az. úgynevezett kuturális seregszemlék megszűntek, a gyerekeknek nincs alkalmuk, hogy nyilvános szerepléseken mutassák meg magukat. Ezért is találtuk ki ezt az estet. Aztán van egy praktikus, pedagógiai előnye is a dolognak. A felkészülés teljesen leköti a gyerekeket, nem kell a fegyelmezéssel bajlódnunk. - Egy peddgógusnak az ilyenfajta tevékenység nem vág épp profilba... - Ez igaz. Normális gazdasági helyzetben az állami és az önkormányzati támogatás minderre elcg, s remélem, 4-5 év múlva nem is kényszerülünk hasonló pénzszerző akciókra. Addig azonban generációk nőnének föl úgy, hogy egy csomó dolog kimaradna az életükből. Ma már egy kétnapos osztálykirándulás is olyan drága, hogy még a tehetősebb szülők is alig tudják megfizetni, ígéretesen alakuló angliai kapcsolatunk van. oda is küldhetnénk gyerekeket, és nem szeretnénk, hogy a diákjaink mindebből kimaradjanak csak azért, mert szerencsétlen korban jártak iskolába (márok) Gyermekszínház is kellene Mint tudják. Szegeden létrejött egy művészeti társulás, mely a maga nemében egyedülálló. Miért különleges a Szegedi Színházi Páholy? Mert az egy városban tevékenykedő, különböző arculatú színjátszó, alkotóközösségek nem azon munkálkodnak, hogyan lehetne egymást leradírozni a térképről, hanem, anélkül, hogy saját, autonómiájukat, művészi koncepciójukat feladnák, kezet nyújtanak egymásnak. A Páholy elnöke, Balogh József nemrég pontosan megfogalmazta a szegedi amatőr színjátszók elképzeléseit: a vele készült interjúból világosan kiderült, a „nem hivatásosok" tudják kinek s mit akarnak játszani. Játszani, dolgozni. utánpótlást szervezni s új színeket kikeverni a városi színházi életének palettáján. A Próbatársulat is tagja a Páholynak. Vezetőjük, Csicsai Antal szinten, reális igényekre, létező értékekre építő, hosszú távú tervekről, konkrét elképzelésekről beszélt. - Úgy érzem, a szegedi színházi élet struktúrája nemsokára meg fog változni. Ez törvényszerű, hiszen a közönség nem homogén, igényli a rétegszínházat. Azonkívül, hiszek abban is. hogy az amatőrmozgalom rövidesen nem túrt. de támogatott lesz. - A fenntartó intézményeiknek igencsak szűkös a költségvetése. Htínnan várhatnak a társulatok támogatást? - Egy-egy fenntartó művelődési intézménynek vagy az önkormányzat kulturális vezetőinek cl kell döntenie, hogy mely csoportok érdemelnek prioritást, hogy abból a kevésből, ami van, kiknek juttatnak többet. Az értékes és igazi perspektívái láttató elképzeléseket kell kiemelten preferálni. Az önkormányzattól az alternatív színházak egyszer már konkrét ígéretet kaptak, hogy közös színjátszó helyünk lehet majd a kis zsinagóga épülete Sajnos az ígéretei mély csönd követte, nem tudjuk, hol tart az ügy- Néhány nappal ezelőtt olvashattuk az újságban, hogy a Bartók és a Próbatársulat gyerekeknek indít színjátszó tábort, a lehetséges versmondóknak folyamatos képzést. Utánpótlási szeretnétek nevelni, miközben magatoknak is nehezen jut támogatás? - Igen. de nem érjük be ennyivel. Mint említettem, hiszünk abban hogy a szegedi színházi struktúra meg fog változni, akkor pedig szükség lesz egy gyermekszínházra is. Olyan produkciókra, melyben felnőttek és gyerekek játszanak gyerekeknek. A városi Ki mit tud? elődöntőinek zsűrijében ülve döbbentem rá. mennyi tehetséges, versmondó gyerek él ebben a városban. Többeket meghívunk a nyári táborunkba azok közül is, akik a döntőből kimaradtak. Ősztől pedig színitanodát indítunk. - Színitanodát? Kik lesznek a „tanárok"? És miből fizetitek őket? - A Próbatársulat tagjai vállalják a „tanítást" és persze a mozgás- és a zeneórákhoz hívnunk kell majd külső szakembereket. Hogy őket miből fizetjük? A színitanodásoktól természetesen kérünk tandíjat, de az így összegyűlt összeg nyilván nem lesz elég a költségeskre. Bízunk benne, hogy valamelyik zsebből jut majd a tiszteletdíjakra is. Úgy érzem, kötelességünk a tehetséggondozás. A szépen beszélő, érzékeny lelkületű gyerekeknek megadni a lehetőséget a szereplésre. a gondolatokra, a katarzisra vágyóknak pedig a színházi élmények által való gazdagodásra. A Páholyban a legfiatalabbaknak is helyük van (pacsika) Izrael gázálarcból „ A könyv teljes kézirata 1991. március 27-én készült el. Az azóla történt újabb háborúkért és békékért, veres vagy vértelen fejleményekért, akciókért és tárgyalásokért semmiféle felelősséget nem vállal: a szerző." - írja a napokban a Háttér Könyv- cs Lapkiadónál megjelent könyvének utószavában rádjós kollegánk. Márványi Péter. O az az újságíró - hangját biztosan ismerik olvasóink -. aki rendszercsen jelentkezett a forradalom utáni Romániából. akt elrepült Ciprusra, hogy egyetlen éjszaka egyetlen tudósíiást készíthessen a Magyar Rádiónak az eltérített kuvaiti óriás gép sorsáról. S ő az, aki az Öböl-beli háború előszelét érezve akkor indult el Izraelbe, amikor „már mindenki jött visszafelé." „Ott jártam, ahol történt valami, amiről mesélhettem azoknak, akik nem lehettek ott" - mondja ő maga „semmi különös"-tudósításairól, minden valamirevaló újságíró szíve-vágyát fogalmazva meg. Ez a könyv, amit jó szívvel - s mit tagadjuk, szakmai irigységgel - ajánlunk olvasóink figyelmébe, az Izrael - gázálarcból címet kapta. „Izrael nem állt háborúban, földjére mégis rakéták csapódtak be." Hogyan éli meg ezt a sajátos helyzetet egy ország népe? S hogyan az egyetlen kelet-európai különtudósító? Megtudható Márványi Péter könyvéből. Érdemes az elolvasásra. P. K. NYELVTANÁROKAT, GYORSAN! UJ ELNÖK A Magyar Kardiológiai Társaság 1991. évi Balatonfüreden megtartott közgyűlésén a társaság soron következő elnökévé dr. Papp Gyulát, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem professzorát választották, aki a szív-érrendszeri betegségek cs a szívre ható gyógyszerek kutatásával foglalkozik Egyszakos képzés a JATE-n Március l-jén lezárultak a jelentkezések a felsőoktatási intézményekbe - kivéve, ahova nem. Május 31-éig még jelentkezhetnek a szegedi és a pécsi tudományegyetem bölcsészkarára azok, akik nyelvtanári diplomát szeretnének szerezni. Szeptembertől ugyanis vadonatúj képzési formát honosítanak: a hároméves nyelvtanári szakot. Mint dr. Czoczhesz Erzsébet, a szegedi kar dékánhclycttcsc elmondta, már tavaly októberben benyújtották a pályázatot, s a közelmúltban vált lehetővé az új, egyszakos képzési forma bevezetése - világbanki pénzből. Az idén 30 angol, ugyanennyi német. 15 francia és ugyanennyi olasz szakos jelöltet vesznek föl. Főiskolai szintű diplomát kapnak, amely azonban, eltérően az eddigi gyakorlattól, középiskolai nyelvoktatásra is jogosít. Ez a körülmény várhatóan feszültséget kell majd a főiskolát végzett kétszakos tanárok cs a háromeves egyetemi képzésben részt vevők között; a tervek szerint ez utóbbiak közül a legjobbak további plusz két év alatt egyetemi diplomát is szerezhetnek. Az egyszakos képzés bevezetése egyértelműen a nyelvtanulás iránt mcgnövckedctl igényt szolgálja. A három év alatt diplomát szerzők nem nyelv- és irodalomtanárok lesznek, mint az 5 éves képzésben részt vevők, hanem az illető nyelv oktatására jogosult nyelvtanárok. Bár irodalmat és a nyelvterület kultúráját is tanulják, ezeknél a diszciplínáknál jóval hangsúlyosabb szerepel kap a nyclvianíiási módszerek elsajátítása. Ugyancsak benne van a tananyagban a pedagógia és a pszichológia, ám természciescn minden kevésbé részletezőn. mint az 5 éves képzés anyagában. A budapesti tudományegyetemen az idén már minden szakon külön számítják a felvételi pontszámokat, vagyis teljes egészében áttérnek az egyszakos képzésre. Ennek egyik kétes eredménye, hogy rendkívül sokan jelentkeztek az ELTE bölcsészkarára. Felvétcliztctni sem tudnak ekkora tömeget, nemhogy majd leültetni. A minisztérium lehetővé tette, hogy közülük átjelentkezhessenek a szegcdi és a pécsi nyelvtanári szakra, akiknek ez megfelel. (A szokásos átirányítás az idén az egyéb szakokon nem lesz lehetséges, hiszen az ELTE egyeztetés nélkül tért át az egyszakos képzésre. Például: aki magyarból fölvétclizik Pesten, s megfelelő a pontszáma, de helyhiány miatt nem jut be, más egyetemre most nem irányítható át. meri a másutt magyarral párosított szakokból nem felvételizett.) A szegedi bölcsészkaron május 31-éig tehát azoknak a jelentkezését várják, akik most érettségiznek cs még sehova sem nyújtottak bc jelentkezési lapot: valamint azokat, akik már beadták a lapjukat az ELTE-re, dc most az átjelentkezés mellett döntenek. A 3 éves nyelvtanárképzés megkülönböztetendő az úgynevezett átképzéstől, amelyet a volt orosztanároknak szerveznek. Tavaly angol és német átképzés indult, az idén már latin, francia és olasz nyelvre is lehet jelentkezni - augusztus l-jéig. S.E. A szobor bal lába Már az ötödik, vagy a hatodik nekiveselkedés következik, hogy döntés szülessen a Bordányba készülő Szent István király-szobor ügyében. Frissiben tartottak zsűrit a korábban már viharokat kavart alkotás elbírálására, megállapítva: Bánvölgyi László szobrászművész a lektorátus áltai kiküldött művészeti ítélkezők szakmai kifogásai nyomán korrigálta a szobrot. Immáron nem takarja palást első királyunk bal lábát, a redőzet eltűntével ez a felrótt gond már a múlté. Alapjában elfogadhatónak és kivitelezésre alkalmasnak találta a bizottság a szobormintázatot, néhány apró változtatást javasolva, amely minden jelenlévő a bíráló négy szakember és a helybéli lakosok szoborbizottságának három delegáltja szerint előnyére válik a kompozíciónak. Május huszadikán azonban még egyszer megszemlélik, hogy bő hétlel a zsűrizés után olyként néz-e ki a mű. mint azt szeretnék. Ez a huszadika bizonnyal határkő is. hiszen követóleg éppen három hónap múlva, augusztus huszadikán szeretnék felavatni az egész alakos bronzba öntött szobrot. Mindenki bízik benne, hétfőn a zsűrorok ámeni mondanak. Ezután már csak az a kérdés, a bronz alapanyag árának nekirugaszkodása után elég lesz c a félretett pénz. B. P. KÖNYVAJÁNLAT Petri György versei Korunkban az írástudó felelőssége nemcsak abban rejlik, hogy a hamis vélekedéseket és a torz állításokat leleplezze, hanem hogy felhívja a figyelmet olyan művészegyéniségekre, akik a hagyományos mintákon, rcfcráda-sablonokon már túlléptek, ám bízvást számíthatnak egy szélesebb olvasóközönség érdeklődésére. Különösen a költészet van ebből a szempontból sajátos helyzetben, hiszen barati beszélgetések során ncha elhangzik ez a kérdés: „Ki olvas ma verset? Kit érinthet és kit érdekelhet egyáltalán a mai magyar költészet?" Nos elmondhatom, amíg olyan formátumú költészet teremtődik Magyarországon, mint Petri Györgyé, addig az irodalom kedvelőinek nem lehel okuk panaszra. A napokban végre megjelentették az egyik legismertebb mai magyar költő válogatott verseit. Örömmel fedezhettem fel könyvesboltokban az egyszerű barnászöld kötetet. Igaz. a gyűjtemény nem teljes, dc több olyan verset is közöl, amely az előző kiadásokban a cenzúrának esett áldozatul. Vannak olyan írók. akikre kifejezetten rosszul hatott a diktatúra bukása, mivel az ellene való harcos kiállásukkal remek helyet vívtak ki maguknak az irodalmi porondon. Ezek az írók most veszítenek elismertségükből, művészi tekintélyükből, hiszen az „ellenzéki író" szerepe megszűnt. Aki Nyugaton hírnevet szerzett, „lázadó" publicisztikájával, itthon pedig előbb bújtatott, majd nyíltabb utalásainak, megjegyzéseinek merészsége miatt tisztelték az olvasók, az most szomorúan szemlélheti babérleveleinek hullását. Ezt is pártosságnak nevezhetjük, csak a másik oldalról, ami még nem feltétlenül baj. csakhogy az elkötelezett irodalom reneszánsza már a múlté (s reméljük, azé is marad). Petri György nem tartozik ezek közé az alkotók közé. Verseiben nemcsak bíróként ítél. ügyészként vádol, hanem mint a jó orvos, a közösség elgennyesedett sebeire mutat rá. belső férgeit fedezi fel. s ezáltal állítja fel a diagnózist. Hozzáteszem, ez utóbbi versei tűnnek maradandóbbaknak. Rendkívül sokoldalú és teljességgel besorolhatatlan költő. Ahogy végiglapozzuk ezt a gazdag életművet, találhatunk benne képi bővclkcdésükben és filozofikusságukban József Attila-i mélységű költeményeket (A szerelmi költészet nehézségeiről. Történet és elmélkedés. Öl szerelmes vers). elkeseredettségtől túlfűtött politikai kiáltványokat <í_ /. Brezsnyev emlékére. A tábornokhoz. Bib<i temetése). profán lírai és szerelmes verseket (Alighanem. Elégia. Halálrajz), s helyzetjelentéseket a testi és lelki nyomor legmélyebb bugyraiból (Néhány nappal korábban. Szükségmegoldás. Apokrif. Hogy elérjek a napsütötte sávig). Petri György a mindennapi életet „mindennapi szemmel" nézi. vagyis nem vágyálmokat, légvárakat, ábrándokat vet papírra, hanem kétségbeesést, dühöt, balkáni állapotokat, elemi kultúra hiányát, ha éppen ez a jelenvaló világ jellemzője. Mi sem áll távolabb tőle. mint a szépítés, fellengzősség, vagy a hazugság. Nyelvezete is igazodik ehhez, hol formabontóan modern, hol nyersen szókimondó, ám verseinek szerkezete, nyelvi stiláris megformáltsága mindig ragaszkodik a lírai jóhangzás és arányosság törvényéhez. Egybefüggő.„ szorosan egy máshoz kapcsolódó ciklusok alkotják ezt a kötelet. A költő ugyanúgy tudatosan építkezik, mint egyik nagy elődje: Ady. A költészet értelmét - mint azt ars poeticájában vallja - abban látja, ha a helyzetek és gondolatok világosan egymásra utalnak, de nem a logika cs a következtetés szintjén, hanem egy megfoghatatlan, ugyanakkor természetes szimbiózisban: ,„...v ha a sző sincs/ következtetésről, se szükségszerűségről. / mint a fák gyökerükre / mégis úgy utal / egy ik a másikára / -megfoghatatlanul: / akkor a költészet elérte célját." (Petri György versei. Szépirodaimi Könyvkiadó. 1991.) Paládi Zsolt