Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-11 / 109. szám

8 1991. május 11., szombat DM magazin © A katolikus szociális doktrína száz éve (3.) XXIII. János: Mater et magistra... , Anya,és tanító... (1961) 11 A Rerum novarum enciklika kibocsátásának ötvenedik és hatvanadik évfordulójára nem született új szociális enciklika. Ennek magyarázata alapvetően abban rejlik, hogv az akkori pápa. XII Pitis (1939-58) nem bocsátott ki szociális enciklikát. hanem a kor kérdéseivel kapcsolatban az állásfoglalásnak más formáit és eszközeit alkalmazta (például rádióüzenet, delegációk fogadásakor mondott beszéd). Igy 1941 pünkösdjén (június I.) is rádióüz.enetben emlékezett meg a Rerum novarum évfordulójáról, és fejtette ki álláspontját a társadalmi és gazdasági élet három alapvető értékéről: az anyagi javak felhasználásáról. a munkáról és a családról. Utódja. XXIII János pápa (1958-63) azonban nem tért ki a II. világháború után keletkezett új kihívások elől. nagy horderejű enciklikát szentelt a szociális problémák megválaszolásának. A Mater et magistra kezdetű enciklika legjellemzőbb sajátossága az. hogy a szociális problémák elemzése nem maradt meg a munka-töke viszonyának taglalásánál, hanem kiterjeszti a kérdéskört társadalmi és térbeit vonatkozásban egyaránt. A munka megelőzi a tőkét Minőségileg új vonás a pápa tanításában. hogy a társadalmi viszszásságok feloldásánál szakit a hivatásrendiség eszméjével (eltorzított formáját a fasiszta államok kellően lejáratták), és teljes egyértelműséggel a szociáldemokrata pártok részvételi elve mellett áll ki. Ennek lényege, hogy a gazdasági vezetés fölötti ellenőrzést gyakorló felügyelő bizottságban nemcsak a részvényesek képviselői, hanem az adott vállalat személyzetenek és a szakszervezetnek képviselői is helyet kapnak A pápa a részvételi elvvel kapcsolatos okfejtésében abból indul ki. hogy a közjó nemcsak a termelés eredményének igazságos elosztását követeli meg. hanem a termelés emberhez méltó formálását is. A munkás nemcsak igazságos munkabér igényével rendelkezik, hanem a gazdasági folyamat formálásában való részvétel igényével is. Az ember ugyanis nem tárgya, hanem alanya a gazdasági életnek A gazdasági tevékenység célja, hogy kielégítse az embernek mint személynek az igényeit. A részvétel elvét nem korlatozza az üzemi keretekre, szerinte a munkásoknak mindenütt ott kell lenniük, ahol róluk döntenek. A Mater et magistra a munkai a töke elé helyezi. (A megelőző enciklikák legjobb esetben egyenlőségi jelet tettek a kettő közé.) A munkát a személyiség közvetlen megnyilvánulásának tartja, míg a tökét csupán eszköznek tekinti. Ugyanakkor hangsúlyozza azt is. hogy mindez nem jelentheti a magantulajdon elvének csorbítását, melyet még ő is természeti jognak, es az emberi szabadság alapvető megnyilvánulásának tekint. Nagy elismeréssel szól a szociáldemokrata partoknál a magántulajdon megítélésében bekövetkezett fordulatról. Elődeihez hasonlóan, XXIII. János pápa is a magántulajdon elterjesztésének elvét vallja, de teljesen elmossa a kis és nagy magántulajdon, sőt a magán és a személyi tulajdon közötti különbséget. A Mater et magistra. minden előző szociális enciklikánál erőteljesebben hangsúlyozza az. államnak a gazdasági élet szabályozásában való részvételét. Ez már nem csupán joga. hanem kötelessége is. Miközben az állami tevékenység fő vezérélvéként ő is a kisegítés (subsídiaritas) elvét vallja, élesen harcol a kél szélsőséges irányzat ellen, rámutatva megvalósulásuk negatív következményeire: Ahol hiányzfk az egyesek egyéni kezdeményezése, ott politikai zsarnokság van. és ugyanakkor visszamaradtak a gazdasági élet azon területei, amelyek főként fogyasztási javakat állítanak étéi. valamint azok a területek, amelyek az anyagi szükségleteken kívül a szellem szükségleteit elégítik ki. tehát azok a javak és szolgáltatások, amelvek különösen igénybe veszik az egyesek teremtő szellemét. Ahol azonban hiányzik vagy fogyatékos az állam kötelességteljesítése. ott gyógyíthatatlan rendetlenség uralkodik, a gyengéket kizsákmányolják a lelkiismeretlen erősek... Jelentós szemléletváltozást mutat az enciklika elődeihez képest akkor, mikor a hívó dolgozók részvételét nem csupán eltűri a nem keresztény szakszervezetekben, hanem helyesli is azt. és nagy elismeréssel szól a nem keresztényellenes, de világi munkásszervezetek tevékenységéről is. A parasztkérdés Szociális enciklikában itt kerül először kifejtésre a parasztság problémája Ennek oka. hogy a II. világháború után a tőke gyors ütemben behatol a faluba is. a hagyományos közösségek szétbomlanak. a parasztság erőteljesen differenciálódik, megindul a városokba áramlás. Mindezek a dekrisztianizáció révén közvetlenül érintik az egyházat is. Az enciklika a parasztság problémáit csupán gazdaságpolitikai és technikai kérdésekben látja, és a megoldást is itt keresi: például a közszolgáltatás javítása, hitelnyújtás, ártámogatás, társadalombiztosítás, adókedvezmény, termelési eljárások és gazdálkodási formák korszerűsítése, szakmai képzés fejlesztése. A tulajdonviszonyok tekintetében a családi jellegű gazdaságot döntő fontosságúnak tartja, föltéve, ha az tisztességes életszínvonalat tud biztosítani. Éhhez követendő útként a családi birtokok szövetkezését javasolja. Az egyenlőtlenségek Az enciklika az egy országon belüli különbözői fejlettségű vidékek egyenlőtlenségét gazdasági problémaként kezeli, és megoldását az iparosítási politika, infrastruktúra fejlesztésében látja. Nem ismeri föl. hogy nem csupán gazdasági aránytalanságról, hanem nemzetiségi problémáról is szó van. mely különbözői szeparatista mozgalmak mozgatója. Az enciklikában jelentkezik először szociális kérdésként a fejlett és elmaradott országok közötti aránytalanság, így ez a probléma nemzetközivé is válik. Jól látja a gondokat (éhezés, nyomor, elmaradottság), az okokról ő még nem szól. de az egész emberiség felelősségéről igen. e jelenségek megszüntetéséhen. A nemzetközi méretű szociális problémák, feszültségek feloldásának elveit, eszközeit azokban keresi, melyeket elődei - és részben ő maga is - országos keretekben már kidolgoztak. Ezeket szélesíti egyetemes méretűvé. Például: A tulajdon szociális kötelezettsége: a fejlett országok jövedelmük egy részét kötelesek a szegény országok segítésére fordítani. Az egyház kiemelt szerepe a társadalmi feszültség feloldásában - nemzetközi szerepe az elmaradott országok segítésében. Osztályctjv együttműködése a közjó munkálására - világméretű közösség kialakítása az egyetemes közjó megvalósítására. ' A közeli időben még nem látja tragikussa válni a népsűrűség és a létfenntartási eszközök között fennálló aránytalanságot. VI. Pál pápa e kérdés részletes kifejtésére is külön enciklikát szentel. XXIII. János pápa a megoldásnak csak az alapelveit szögezi le: Nem lehet olyan eszközökben keresni, melyek ellentmondanak a „Növekedjetek és sokasodjatok" isteni parancsnak. A megoldás csak a .. Töltsétek meg a földet és hajtsátok birodalmatok alá" isteni parancs betartásával történhet. Ennek kifejtésénél van néhány megszívlelendő felhívása. Például, hogy a tudomány, a technika, a gazdaság eredményeit a jólét szolgálatába, és ne fegyverkezésre fordítsák az államok. Az egyes országok, népek közötti viszony kérdését a Pacem in terris enciklikájában részletesen kifejti. Az együttműködésben levő problémák gyökerét a kölcsönös bizalom hiányában látja. Kölcsönösen félnek egymástól az egyes országok, szervezik védelmüket, fegyverkeznek. A bizalom hiányának okát az isten által a világba lefektetett természeti erkölcsi rendtől való eltérésben látja. Fejtegetését a Zsoltárok könyvéből vett idézettel zárja: ..Ha nem az Úr építi a házal, épitőii hiába dolgoznak rajta. " (Folytatjuk.) PÁL JÓZSEF Az magyar nípnek ki ezt olvassa" T

avaly ünnepeltük a Vizsolyi Biblia kiadásának 400. évfordulóját. 1991-ben pedig 450 éve van annak, hogy hazánkban nyomtatásban megjelent az első magyar nyelvű Újszövetség. A magyarság történetében sokszor előfordult, hogy amikor a sors nagy csapásokat mért a nemzetre, ugyanakkor annak kiváló fiai olyan magokat vetettek el. melyek kicsírázva évszázadokkal dacoló fákká növekedtek. így történt ez az 154l-es esztendőben is. A gyászos év májusától I. Ferdinánd hadai ostromolták Budát, augusztus végén pedig I. Szulejnián szultán janicsárjai tűzték ki a lófarkas zászlót a főváros bástyáira. Tizenöt évvel a mohácsi csatavesztés után felkerült a félhold Buda tornyaira, hogy azután másfél évszázadon keresztül hirdesse az oszmán birodalom nagyságát. Az ország három részre szakadt. A török és a német martalócok dúlása után következő csapásként megérkezett a pestis. Siralmas képet mutatott az 154l-es év végén Magyarország! De a harcoktól, a vérontástól és a felperzselt otthonoktól távolabb, az ország nyugati peremén a magyar kultúra nagy eseménye történt. Sárvárott - az egykorú forrásokban előforduló nevén Sárvár-Újszigeten -, Nádasdy Tamás országbíró birtokán Sylvester János fordításában megjeleni az első Magyarországon nyomtatott Újszövetség. (Vagy ahogy akkoriban mondták: Új Testamentum.) Több szerencsés körülménynek kellett egybeesnie ahhoz, hogy ez megtörténhessen. Kellett egy művelt, a lutheri tanításokkal rokonszenvező főúr, aki a háborús viharoktól védelmező várában hosszú évek óta az. ország egyik legjelentősebb kultúrközpontját tartotta fenn. Kellett a reformáció egyházat megújító tisztítótüze, melynek követői nálunk is vallották: a Szentírást a nép kezébe kell adni saját nyelvén, hogy mindenki tápul Hiányozhassa. Végül szükség volt egy humanista tudósra, aki a bibliafordítás munkáját elvégzi. S

ylvester János 1504 körül született a Szatmár megyei Szinyérváralján. Az 1520-as évek második felében a krakkói, majd a wittenbergi egyetemen tanult. Krakkóban Rotterdami Erasmus műveiből szívta magába a humanizmus eszméit. Wittenbergben Luthert és Melanchtont hallgatva vált a reformáció hívévé. 1534-ben került Sárvárra, ahol a Nádasdy által alapított iskola tanára lett. Az iskola mellett rövidesen nyomda létesült. Itt adta ki Sylvester 1539-ben Grammalica Hungarolatina (Magyar-latin nyelvtan) című tankönyvét. Azonban Sylvesternek ennél még nagyobb terve volt! Régóta készült az Új Testamentum magyar nyelvű kinyomtatására. Egy 1536-ból ránkmaradt leveléből tudjuk, hogy már akkor elkészült a fordítás javarészével. A munkát teljesen 1540 végén fejezte be. A következő évben Abádi Benedek segítségével kinyomtatta a sárvári nyomdában az Új Testamentumot. A mű nemcsak egyházi használatra készült. Sylvester azt a szerepel szánta neki, hogy a magyar nyelvű betűvetést ebből sajátítsák el a tanulók. Amellett, hogy Sylvester Uj Testamentuma az első magyar nyelvű könyvünk, mely hazai nyomdában készült, vannak még olyan értékei, amelyek messze kiemelik a XVI. század egyházi irodalmából. Ilyen az. hogy a fordító a bevezető ajánlóverset magyar disztichonokban, párversekben írta meg. Sylvester volt az első. aki az időmértékes verselést magyar nyelven alkalmazta. Sorainak ízes. szép magyarsága ma is megragadja az olvasót: „Próféták által szólt ríghen néked az isten. Az kit ighirt íme meg ar la fiát. Buzgó lélekvel szól most es néked ez által. Kit hagya hogy halgass, kit hagya hogy te kövess. " > I

^gy hömpölyögnek ünnepélyesen a négy és fél évszázada írt verssorok, melyek templomi szózatossága szinte énekként árad. Sylvester munkája a modern könyvek minden tartalmi és formai kellékével rendelkezik. Néhány soros summázatokal. vagyis összefoglalókat tartalmaz. Ugyanakkor rövid tanulmányokat közöl a mű tartalmával, sőt stílusával kapcsolatban. Ezekben szinte lexikonszerűen tömöríti a fontos tudnivalókat. A fordító korát megelőzve pozitív értékelést adott a magyar népköltészetről. A fordításban szereplő nyelvi fordulatok és a szófúzés módja megragadtak a protestáns prédikátorok és a hívók fülében. A hitvitázók Sylvester szövegével érveltek. Legmegkapóbb mondatai a kor szállóigéivé váltak. Sylvester fordítása világos magyarságú, érthető, az élőbeszédhez közelálló. Horváth János, a jeles irodalomtörténész igen nagyra értékelte, így írva róla: ..Hangsúlyeloszlása ép. megnyugtató, magyar fület nem botránkoztató... Szókincse gazdag, felhasználása szabatos. Az idegen szót lehetőleg kerüli. " Sylvester az Új Testamentummal egyszerre akart lelki táplálékot és értelemfejlesztó magyar nyelvű szöveget adni olvasói kezébe. Ezt meg tudta valósítani. S ha művének mostoha sorsa miatt nem is sikerült akkora hatást elérnie, mint a fél évszázaddal később Károli Gáspár által készített teljes bibliafordításnak, azért Sylvester sorai semmit sem veszítettek érvényességükből: „Irt vagyon az rejtek kincs, in vagyon az kifoló víz. Itt vagyon az tudomány melly) örök Hetet ád. " GICZ1 ZSOLT ii ii 11 l II !• •• I. II Rejtvény Természetes VÍZSZINTES: I PauLHenri Holbach <1723-178')) francia filozófus megállapításának első része (zart hetük: A, S. R. Gl. 14. Buzgó. 15. Vulkáni eredetű kőzet. ló. Párizsnál ömlik a Szajnába. 17. Küldeményeket kézbesít. 19. Házőrző állat. 20. Falevél jelzője. 21. Királyi kincstár. 22. Kicsoda, oroszul 23. Ribonuklcinsav. röv. 24. Izlandi pátból készült fénysarkító prizma. 25. Többszörös olimpiai bajnok új-zélandi futó (Pcter). 27. Tombolaszelvény! 28. Robbanócrő kifejezésére használt mértékegység. 30. Származik. 31. Francia, kambodzsai és spanyol autók jelzése. 33. Olasz tájképfestő (Gioacchino, 1836 1891). 34. Finom gyapjat adó juh. 3.6. Közterület. 39. Szögmértékegyseg. 40. l attan, füves puszták Dél-Amcrikában. 43. S/ínck/nó (Margit). 45. Gyakorító igeképzó. 47. San dalfesztiváljairól ismert olasz üdülőhely. 48. Az USA tagállama. 50. Indulatszó. 51. Erkölcstan. 53. Egy Somogy megyei helység lakója. 54. Relatív, röviden. 55. A jód és az indium vegyjele. 56. Olimpiai bajnok finn gerelyhajító (Pauli). 58. A francia kártya egyik lapja. 59. Néma síp! 60. Papírra jegyzé. 61. ... Rouge; Louisiana állam fővárosa az ÚSA-ban. 62. Kövérkés. 64. Bibliai eredetű férfinév, FÜGGŐLEGES: 2. Onkényúr. 3. Egyik papírpénzünk. 4. Belga város. 5. A bór és a rénium vegyjele. 6. Zenei hangok. 7. Mesék ravasz, szereplője. 8. Kisgyermek, tájszóval. 9. Gárdonyi Géza színműve. 10. A Duna romániai mellékfolyója. II. Csak részben gazdag! 12. Hazafele! 13. Rosszul kifent késre mondható. 16. A megallapitas befejező része tzart betűk: É. E, R. T). 18. Fényudvar. 21. Mértékegység nevében ezerszerest jelent. 22. Körbe forog. 24. Ilyen festék is van. 26. Kegyetlenségéről hírhedt római császár. 29. Newtonmélcr. röv. 32. Szitaszövet. 35. Olasz szigetcsoport Szicília partjai előtt. 37. Ritka férfinév. 38. Konyhakerti növény. 41. Lábai alá gyűr. 42. Kofa egynemű betűi. 43. Kedveskedő megszólítás. 44. Bolgár hegység, híresek az itteni kolostorok. 46. Szellőrózsa. 49. Becézett női név. 52. Női név. 54. Vas megyei község. 57. Budapesti egyelem névbetűi. 58. Nobel-díjas angol gyógyszerkutató (Sir Henry Hallett). 60. Az. alaphangsor 4., 3 és 6. ragja. 61. Dickens írói álneve. 63. Kínai hosszmérték. 65. Azonos betűk. BEKÜLDENDŐ: vízszintes I . és függőleges 16. NAGY BALÁZS MEGFEJTÉSEK - NYERTESEK A május 4-én megjeleni rejtvény helyes megfejtése: Ó IGEN. ASSZONYOM. DE NEM TESZ SEMMIT. ÖN AZÉRT NYUGODTAN FOLYTASSA! Köjíyvutalványt nyertek (amii postán elküldünk): Dombi Gyula (Arany J. u. 15.). Magyar László. Sándorfalva, Kossuth u. 10.. Barna Mihály (Deák F. u 31.), Tornai Domonkos (Jávorka u. 8.). Lázár Imre (Rigó u. 24/C.). Farkas Andrásné (Boldogasszony sgt. 42 ). Nagy Fcrencné (Püspök u 9.). Ertsey Gábor (Gutenberg u. 28.). Csányiné B Klára. Zsombó. Kodály u. 18.. Kaza Beáta (Cső u 4-B). Maytinszky I.ászióné (Gyapias P. u. 47.). Gubacsi Enikő (Hóvirág u. 7.) A május 4-én megjelent gycrmekreilvény megfejtése: Találd ki!: KÖTI AZ EBET A KARÓHOZ. Mi az?: A HOLD (A NAP). Csalós: MINDKETTŐNEK IGAZA VOLT. Ha a családban 3 fiú van és 2 lány. akkor a fiúnak 2 fiútestvére van és ugyanennyi, azaz 2 lánytestvére. Az I lánynak viszont I lánytestvére van és háromszor annyi, azaz 3 fiútestvére. A megfejtéseket postai levelezőlapon kerjuk beküldeni. a megjelenéstől számított hatodik napig Címünlc Délmagyarország Szerkesztősége. 6740 Szeged. Tanácsköztársaság útja 10. i