Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-10 / 83. szám

1991.április 10., szerda Gazdaság 3 MEG EGYSZER A MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSRÓL Nem adóbevallás, adatgyűjtés Március 29-i számunkban nagyobb terjedelemben írtunk az április elsejével kezdődő teljes körű mezőgazdasági összeírásról, a bizalmatlanságot azonban mégsem sikerült eloszlatni. Több telefont, levelet is kapott a napokban szerkesztőségünk, s ezekből az a következtetés vonható le, hogy sokan csak a KSH összefrójának megjelenésekor szereznek tudomást az adat­gyűjtésről. Akkor pedig már nincs mindig idő a valamennyi részletre kiterjedő indoklásra - főleg a meggyőzésre nem -, így szinte kivédhetetlen a bizalmatlanság. Ezt tükrözi az alábbi levélrészlet is. „Nagyon hasonlít ez az 1950-es vagy az azelőtti években lezajlott, de durvább statisztikai fel­mérésekhez•• Szomorúnak tartom, hogy amikor személyiga­zolvány-csere van, amikor már csak a legfontosabb adatok kellenek, szükség van ilyen megoldásra... Talán most a helyi adó megállapítására van szükség ilyen fondorlatos módszerre... Miért nem lehet az újságban kihirdetni.... nem pedig a nap­közben otthon tartózkodó gyere­kektől, öregektől kell adatokat kérni, törvénytelenül... Köszönöm, hogy utánamennek az ilyen eseteknek." Utánamentünk, mégis jobbára csak ismételhetjük magunkat. A most zajló széles körű mező­gazdasági statisztikai adatfelvételt kormányrendelet írja elő, s a nép­számláláshoz hasonlóan, kötelező a válaszadás. Az összeírást egy­részt a napjainkban gyors ütem­ben változó mezőgazdasággal kapcsolatos kormányzati dönté­seknek lesz (lehet) a kiin­dulópontja, másrészt hazánk részt vesz az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO informá­ciógyűjtésében, amely egyébként több mint 110 országra terjed ki. A mostanihoz hasonló részle­tességű kérdőívekkel utoljára 1972-ben. illetve 1981-ben találkozhattak a termelők Ma­gyarországon. A több száz összeíró 70-80 ezer gazdaságot keres fel a napokban Csongrád megyében, s kérésre igazolványt is kötelesek mutatni. A földt erületről, a növény­termelésről, az állatállományról érdeklődnek. A törvény egyébként kötelezi a KSH-t, hogy a sze­mélyre szóló adatokat csak össze­gezve használhatja, azt semmilyen célra nem adhatja ki másoknak, pláne nem a hatóságoknak. Adókivetési alapnak különben több szempontból sem alkalmas a kérdőív, hiszen a benne szereplő adatok valódiságát nem kell ok­mányokkal igazolni, s az adó­bevallásokhoz elengedhetetlen aláírást sem kérik. Kovács András Oberoi Hotel Budapesten Ha minden a tervek szerint halad, hat-nyolc hónapon belül megkezdődhetnek a budapesti Oberoi Hotel építési munkálatai és 1994 végén megnyílik a nemzetközi hírnévnek örvendő Oberoi szállodalánchoz csatla­kozó luxushotel a magyar fővárosban - erről tájékoztatta az újságírókat kedden Új­Delhiben G. K. Khanna. az indiai tulajdonban levő Oberoi csoport alelnöke. Az Oberoi csoport két és fél éve kezdett tárgyalásokat a magyar kormánnyal arról a tervéről, hogy a Gresham-palotát 200 ágyas luxusszállodává alakítja át. A magyarországi politikai változások, valamint különféle vagyonjogi problémák miatt a tárgyalások meglehe­tősen vontatottan haladtak, a közelmúltban azonban végleges formába öntötték a szerződést, így immár nincs akadálya a munkálatok megindításának. A becslések szerint 65 millió dolláros beruházás kivitelezésére az Oberoi a HungarHotels-szel hozott létre közös vállalkozást, amelyhez a későbbiekben eset­leg társulhat a budapesti önkor­mányzat, a londoni székhelyű Magyar Alap, valamint a wa­shingtoni székhelyű Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) is. A dinamikusan terjeszkedő Oberoi csoport jelenleg 33 luxus kategóriás szállodát működtet hét közel-keleti és ázsiai országban (a legtöbbel termé­szetesen Indiában), valamint Ausztráliában. Az Oberoi Bu­dapest lenne a szállodalánc első európai tagja. Milyen lehet(ne) a Víztorony tér? Tarján: a város első lakótelepeinek egyike, mely részben még téglablokkos, nagyobbrészt nagypaneles technológiával épült. Víztorony tér: a 20 ezer lakosú Tarján súlyponti fekvésű, ám mindezidáig rendezetlen, barakokkal - évtizedek óta ideiglenesnek tartott felvonulási épületekkel - „büszkélkedő" területe. Tervpályázat: 1989 őszén országos, meghívásos, értéknövelő beépítési javaslatokat váró pályázatot írt ki a tanács a József Attila sugárút - Retek utca - Budapesti körút által határolt területre. A díjnyertes kollektíva - Csomiép: Nagy Imre, Asszony Emma, Kiss Dénes, Ralla Tibor - megbízást kapott a hangsúlyos Víztorony tér sorsának tisztázására, felvázolására. A javaslat: két változatban készült el, s véleményezte már a városrendezési, -fejlesztési és •üzemeltetési bizottság. A tervezők erők abból indultak ki, hogy egy olyan értékes terü­leten, mint ez a tér. nem szabad csak a mára gondolva, kizárólag alapellátási funkcióknak helyet biztosítani.Persze figyelembe kell venni, milyen vállalkozói és fogyasztói igények találkoznak jelenleg vagy hamarosan otí össze, de a lakótelepi alközponttá tehető téren a távlati fejlesztések feltételeit már most meg kell teremteni. A víztorony környéke tehát a rendezéskor kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató kisüzletek együttesévé alakítható - a kör­nyező házak lakóinak zavarása nélkül -, de a közösségi igények, legyenek azok szabadidős, sporto­lási vagy kulturális jellegűek akár. szintén megkövetelik a maguk terét. Alapadottságnak tekintelték a tervezők a lakóépületeket, a víz­tornyot, a köralakú (most taxis irányító) épületet, de mert a Délép barakjainak lebontása már eldön­tetett, s a Zöldért is jelentkezett, hogy barak ABC-je helyén új élelmiszeráruházat építene, így lényegében azt mondhatták: sza­bad a vásár... Azaz: a négyeme­letes házak végfalához éppúgy hozzáképzelhettek különféle üz­leteket, mint a felvonulási épü letek helyére a szolgáltatások helyiségeit, vagy a földszintes, magasietős épületek által közre­fogott átrium teraszos vendéglá­tóhelyeit, meg az ABC-t, s a közösségi házat. Ez utóbbi lehet akár rendezvényterem, akár uszoda, vagy videószalon, attól függően, mire lesz vállalkozó. Arra a kérdésünkre, hogy az esetleges érdeklődők mi módon juthatnak majd a Víztorony téren pavilonhoz, egyáltalán bérle­ményként-e, vagy tulajdonként, ezidőszerint nem kaptunk fele­letet. Mint a városházán megtud­tuk, az önkormányzat vagyon­kezelői, vállalkozási és privati­zációs bizottságától várható, hogy kidolgozza az efféle ügyletek megoldási, lebonyolítási javasla­tát. Olyan kérdésekre kell választ találni, hogy ha e terv alapján a tér rendezése elkezdődik, a vállal­kozók milyen feltételekkel pá­lyázhatnak majd. Magát a terü­letet megtartja-e az önkormány­zat, s ha igen, akkor az üzleteket is felépítteti-e, vagy csak azok megvalósításának mikéntjét írja elő. Vagyis az önkormányzati érdekeltséggel, pártolással, buz­dítással mozgatott vállalkozások működtetési rendjét kell kidol­gozni ahhoz, hogy a már most jelentkező érdeklődésből meg­valósult vállalkozás-füzér lehes­sen. P.K. Rajzunkon a meglévő és megtartandó építményeket (sötét tónussal), s a tervezői elképzeléseket (világossal) tüntettük fel. Hogy az egységes építészeti arculatú szolgáltatósorban végül milyen ü eletek, műhelyek kapnak helyet, azt nyilvánvalóan a fizetőképes kereslet határozza meg TAKARMANYOK Kisebb kereslet, prolongálva A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat újsághirdetése, mely szerint engedményt adnak a tápok árából, több dolgot is sugall. Talán túl magasra srófolták az árat.vagy sok a készletük és kevés a vásárló, netán olcsóbban kapják az alapanyagokat? E kérdésekkel kerestem föl Prohászka Ottót, a GMV igazgatóját. Mint meg­tudtam, több tényező együttesen áll az áprilisi akció hátterében. A megyében a forgalomba került tápok egy­harmada származik a vállalattól. Az első ne­gyedévben az állattenyésztés ciklikussága mindig kisebb kereslettel jár, így árengedménnyel próbálják a boltjaikba csalogatni a vevőket. Az idei év újdon­sága, hogy ezt a szokásos ármérséklést áprilisra is kiterjesztették. A mértékét úgy határozták meg, hogy minimális, 2 százalékos nyereségrátájuk maradjon e tevékenységen. A vállalat ezt a kiesést az erőteljesebb őrlési, liszteladási ütem több­letbevételével kompenzálja. Az. állatállomány csökkenése miatt a takar­mánykeverő kapacitását csak úgy tudják kihasz­nálni, ha a megszokottnál tovább kínálják olcsóbban a takarmányt. Jelzésértékű, hogy a malactápok forgalma csökkent a legszámottevőbben. így túlzott fellendülésre nem számíthatnak. Szemesterményből negyedéves készletet tartanak, a mostani beszer­zésekben a csökkenő tőzsdei árak is érvényesülnek. Míg a tápok mázsája száz forinttal kerül keve­sebbe a megállapított 1300-1400 forintnál, a 920 forintos korpából 160 forint az engedmény. A korpát elsősorban a kistermelők keresik, s hosszú idő óta először - sikerrel. A mostani bőség oka, az őrlés felfuttatása, amely tudatos üzletpolitikai megfontolást tükröz az új malom elkészültét ..megdolgozott" piaccal várják. T. Sz. I. Szövetkezeti tag is kaphat munkanélküli járadékot A munkanélküliek ellátásáról szóló '91. évi négyes törvény értelmezési bizonytalansága miatt az elmúlt hónapban több munkanélkülivé vált szövetke­zeti tag munkanélküli járadék igényét utasították el, ha fenntartotta tagsági viszonyát. A megyei Agrárkamara jogi kollégiumának állásfoglalása szerint ezzel a módszerrel méltatlanul fosztották meg az érintetteket tulajdonosi jogaik­tól. A tulajdonlás és a napi megélhetést biztosító munka­végzés nem összekeverhető fogalmak. Ezen észrevétel és más jelzések alapján a napok­ban a Munkaügyi Minisztérium egységes jogszabályértelmezést adott ki a Munkaügyi Közpon­toknak. Eszerint a szövetkezeti ta­got, ha azért nincs munka­végzési kötelezettsége, mert ezt írásbeli megállapodás alap­ján szünetelteti a munkáltatója, vagy a szövetkezet felmondta a munkamegállapodást, munka­nélkülinek kell tekinteni. Feltétel, hogy a Munkaügyi Központban nyilvántartásba vetesse magát, illetve egyéb kereső tevékenységet nem folytathat. Téesztagok esetében a háztáji gazdálkodás, állat­tartás akkor minősül csak kereső tevékenységnek, ha annak jövedelme havi átlagban meghaladja a minimálbér összegét, amely áprilistól 7 ezer forint. Az érintettek zöménél szó sincs ekkora „mellékes" jövedelemről, de erről írásbeli nyilatkozatot kell tenniük. T. Sz. I. PIACISMERET, HATÉKONYSÁG, ESÉLYEGYENLŐSÉG Komfortos város ígérete Bár lapunk hasábjain már több cikk jelent meg az Euro­menedzser Bt. különböző tanfolyamairól, most különleges alkalomból (nevezetesen egy ingyenes szegedi vállalkozóképző sorozat okán) tájékoztatjuk olvasóinkat az indítékokról - átfogóbb kép alakításának igényével. Szügyi Györgyöt, a mened­zserképző iskolaközpont igazga­tóját először arról kérdezem, vajon miért vállalta, hogy sze­mélyesen is részt vesz a vállal­kozóképzésben, ráadásul ingyene­sen végzi ezt a munkát? - Az esélyegyenlőség bizto­sítása végett. Aki a piacgazdaság törvényeit ismeri, már régóta tudja, hogy nehéz idők következ­nek a tervgazdaságról való átállás miatt. A hatékonyságra való törekvés ugyanis eddig még nem tapasztalt szelekciót végez,, s így az erdélyiek hihetetlen hátrányban vannak. Ugyanakkor általában jó, szakképzett munkaerők, ami nagy esélyt adhat számukra, feltéve, ha az előbbi hátrányokat sikerül legalább részben felszámolniuk. - Rákérdeznék a térítésmen­tességre is. Csupán a sajnálat miatt járhatnak az erdélyi mene­kültek, áttelepülők ingyen egy vál­lalkozói tanfolyamra? - Egyáltalán nem. Az Euro­menedzser tanfolyamainak anya­gai a piacgazdaság talaján nőttek ki, és nagy tanulságuk, hogy nem elég valamit tudni, azt meg is kell valósítani. A hallgatók meg is lepődtek, mikor először, a fog­lalkozások között elvégzendő gyakorlati házi feladatot kaptak. Többek között az is fontos tétel, hogy esélyegyenlőséget kell teremteni, s hogy egy-egy vállal­kozás azzal is hozzájárulhat kör­nyezetének előrelépéséhez, ha (a maga eszközeivel) segít ebben. - Aj eddigi híradásaink egy­egy sikeres tanfolyamra szorítkoz­tak, és többnyire vállalatvezetők­nek szóltak. Miért bővítették a profilt? - Mi kezdettől fogva több terü­let képzésére adaptáltuk lananya­gainkat. Az angliai The Open University Szegedi Regionális Iskolaközpontjaként több mene­dzseri (vezetői) terület képzésére alkalmas, (az angolok által kiképzett) gyakorló menedzser­tanárral tudjuk a ma legjobban igényelt területeken felkészíteni azokat, akik érzik, a régi ismere­tek, a régi módszerek nem elegen­dőek a mai helyzet sikeres kezeléséhez. A személyiségfej­lesztéstói kezdve, a piacmegis­merés és piacbefolyásolás (mar­keting), a sikeres üzletkötés és az idómenedzselés technikáin át, a döntéselókészítés és a változások menedzseléséig terjednek tanfo­lyamaink. Van tanfolyamunk, mely azt a vezetői réteget készíti fel új feladataira, melyet talán a legmostohábban kezeltünk eddig. Angolul ezt a beosztást egy szó is kifejezi, de magyarul körbe kell írnom: azt a vezetőt, mely alatt már csak munkások, beosztottak dolgoznak, felette viszont veze­tők. Ez csoportvezetői, brigád­vezetői, művezetői beosztású dolgozót jelenthet, attól függően, hogyan nevezték el egy-egy vállalatnál. - Hogyan látják (értékelik) önök a várható munkanélküli­ség-növekedést ? - Fontosnak tartjuk a kérdés ke­zelését. Olyannyira, hogy együtt­működünk a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatójá­val, hogy a munkanélkülieknek távlatot biztosító átképzési prog­ramokat fejlesszünk ki és szer­vezzünk. El kell jutnunk addig a felismerésig, hogy a munkanélkü­liség ellen a legtöbbet gazdasági koncepcióval tehet városunk. Szükség lesz olyan vállalkozókra, menedzserekre, akik képesek hatékonyan kielégíteni a piac igényeit. Erre készítjük fel őket. Pataki Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom