Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-05 / 79. szám

4 Hetedhét határon 1991. április 5., péntek Mórahalmi tükör Monográfia a jubileumra Vadkemping helyett: valódi szállások Lapunk röszkei híradásai az elmúlt héten elsősorban a határátkelőhelyhez vezető úton kialakult rossz közállapottal foglalkoztak. Valutázásról, szeszcsempészetről és szemetes környezetről írtunk - és némileg figyelmen kívül hagytuk, hogy az útszéli feketepiac csak rossz következmény, a nemzetközi főútvonal elsősorban turistaforgalmat jelent, amelyet ki kell (és érdemes) szolgálni, akkor is. ha bevásárló turizmusról van szó. Ahogy az út menti füves területen újra és újra letelepedő lengyel vagy bolgár „vadkempingező" csapatokat nézi az ember, arra gondol, bizony jó vállalkozás volna errefelé egy valódi kempinghely létesítésé. Hiányzik a kemping. Pontosabban: hiányzott. Terepjárásunk közben ugyanis, a röszkei bekötőút sarkán álló fogadó mögött már-már elkészült kemping-táborra leltünk. Elöl takaros vendégház, mögötte tizenegy apró épület egy focipályányi füves tér szelén. A tulajdonos. Forró István elmondta: reméli, május végére már vendégeket tudnak fogadni. Addigra elkészül a szabadtéri úszómedence, és egy tavacska is. amelyben horgászni lehet majd. S hogy az utazók szállásolását valóban megoldják. 25 sátorhelyet és 10-12 lakókocsis szerelvénvhelyct is kialakítanak. Alkalmi szállás tehát lesz. ahogy ez már Európában, egy határállomás közelében megszokott. Csak utazó legyen, aki az útpadka helyett ezt használja. Ahogy az Európában szintén megszokott. S. P. s. A település alapításának 100 é\es e\fordulójára könyv készül Morahalomról. A helyi vezetők megbízásúitól 1989 tavasza óta tevékenykedő kutatócsoport vezetőjével, a kötet szerkesztőjével. Juhász Antal etnográfussal arról beszélgettünk, miért készül s milyen lesz a monográfia. - Ha felmutatják, hogy a gazdálkodás, a társas élet szerveződésének lehetőségeivel hogyan éllek a mórahalmíak. mintegy tükröt tartanak nekik... - Ez is célja a készülő monográfiának. az önismeretet is szolgálni akarjuk vele. Fontos, hogy az itt élt. élő nemzedékek tevékenységének,- életének leírásában magukra ismerjenek. Ez a könyv akkor lesz sikeres, ha a helybeliekről hiteles képet ad. - Kik törekednek ennek a kepnek megrajzolására'.' - A településsel, illetve környékével, a régióval már hosszabb ideje foglalkozó szakemberek. szegedi kutatók. - A mórahalmi népélettel már foglalkozott Bólint Sándor a Szögedi nemzet/zen. Miért kell ..újrakutatni "'.' - A mostani kutatásnak tudományos szempontból két lényeges indoka van. Egyrészt az, hogy az egykori Alsóközpontból kifejlődött Mórahalom modellje a tanya-falu-város kapcsolatrendszernek. Társadalom-néprajzi szempontból izgalmas feladat feltárni. hogy a 18. századtól benépesülő tanyavilágból hogyan lett 1892-re tanyaközpont, majd abból mint törekedett faluvá válni, s az 1950 januártól önálló községi rangot kapott település hogyan lett 1989-re várossá. Történeti, települési. gazdasági, néprajzi tekintetben sok újdonsággal szolgálhat, ha megvizsgáljuk a SzegedAlsótanyától a mai Mórahalomig terjedő fejlődést A kutatást másrészt az teszi szükségessé, hogy Bálint Sándor vizsgálódása a XX. századtól nem terjedt ki a gazdálkodásra. Pedig az itteni vállalkozó szellemű, törekvő gazdálkodó réteg élete minden szemponthói érdekes, tanulságos. Mórahalom jó vizsgálati pontja és modellje annak, hogy a korból következő megkötések közepette is miként lehetett jövedelmezően gazdálkodni. NÉPÜNK HAGYOMÁNYVILÁGÁBOL - A kötet témakörei? - A fejezetek szerzői foglalkoznak a településföldrajzi viszonyokkal, az itteni földrajzi nevekkel, a település történetével, a tanyaközpont, a község társadalmával, társas életével, gazdálkodásával. a termelt javak értékesítésével. A szokások, a hitvilág mellett külön fejezetet kap az életmód, a gyerekek munkára nevelése, a művelődés, a népzene, a néptánc, a kézművesség, a paraszti lakás, a táplálkozás. S megíródik a község legutóbbi két évtizedének krónikája is. Mikorra? - A monográfiát 1992. május 16-ára. Mórahalom jubileumára fogjuk kiadni. Szabó Magdolna A szőregi fafaragó KISTELEKRŐL Környezetbarát növényvédő szer Nemzetközi kiállítási pályázatot nyert emher- és környezetkímélő növényvédószerével a kisteleki Tiosol Kft. A Tiosol adalékanyaggal ellátott meszkenlé - rendkívüli előnye, hogy a jelenlegi nemzetközi megítélés alapján semmiféle élelmezésegészségügyi korlátozás alá nem esik. a környezetre, élővilágra nem káros. A Tiosol-hatóanyag a biotermékek termelésében engedélyezett. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat hódmezővásárhelyi intezete, különösen az utóbbi négy esztendőben kizárólag környezetbarát növényvédő szerek előállítására törekedett kutató-fejles/ló munkájában. Ennek egyik terméke a Tiosol. amelynek gyártására, a Csongrádi Állami Gazdasággal együtt létrehozták a Tiosol Kft.-t Kisteleken. A s/er hatóanyaga egy kalcium-polisulftd keverék olyan adalékkal, amely megszünteti a készítmény instabil tulajdonságát. Vagyis ezáltal szinte a végtelenségig tárolható, zárt csomagolásban. Emellett tapadóképessége esőáüóvá teszi a szert. A mezőgazdasági főhatóság jelenleg a téli lemosópermetezésekhez való felhasználását engedélyezte. A Tiosolmcszkcnléból eddig száz köbmétert gyártottak le és adtak el - jórészt hazai piacokra. Tervük azonban évi ezer köbméter gyártása, és a már jelentkező igények alapján nyugati piacokra való szállítás. ZSOMBON Helyi hírmondó Második évfolyamának első számával c heten megjelent a Zsombói hírmondó. Az. ötszáz példányban kiadott lappal - mint az Ajánló írja - szerkesztőinek az a célja, hogy a helyi tájékozódásban segítsen: hírt közöljön, invitáljon, mozgósítson, színes, hiteles képel adjon a község életéről. Ehhez várják azoknak az olvasóknak a jelentkezését is (a művelődési házban), akik témajavaslatokkal, írásokkal segítenének a szerkesztőknek. A lap idei első számában közli Gábor Imre plébános húsvéthoz kapcsolódó Kereszt és feltámadás című írását. Monori Gyula Zsolt a „forró zsombói" csárda bctyártörténetciból idéz. Sági (Spáning) Károly Nótaszóval... című írása pedig a '30-as évekbe kalauzol vissza. Beszámol a hírmondó arról, hogy március 22-én megalakult a Zsombói Labdarúgó Egyesület, amelynek alapító okiratát ötvenen írták alá. s elnöke Mészáros János lett. A hír mellett közlik a labdarúgók tavaszi mérkőzéseinek „menetrendjét" és megtalálhatók a lapban a József Attila Művelődési Ház programjai. Az Ez is - az is rovatban pénztárblokkot kémek a helyi áfész. élelmiszerboltjába, illetve a kábeltévé földmunkáihoz kérik a lakosság scgífségét. Megtudhatják a helybeliek az újságból azt is, hogy a zsombói képviselő-testület következő ülését április 25-én 14 órakor tartja a községi könyvtárban Hírek KÖNYVTÁR A SZENTÉVI ISKOLÁBAN. A baiástyai Szentévi tanyai iskolában működő művészeti népfőiskola máris egy sereg szolgáltatást kínál a környékbelieknek, fiataloknak, időseknek egyaránt. Mód van náluk könyv- és videofilmek kölcsönzésérc. vállalnak korrepetálást. felvételi előkészítést szinte minden tantárgyból. Művészettörténet, művészi rajz és festészet, agyagmintázás is szerepel oktatási programjukban. A későbbiek során segélykérő telefon, családsegítő és lelkisegély-szolgálat is működik majd az iskolában. OT TORNATEREM. Szegedkörnyéki települések polgármesterei találkoztak kedden Zákányszéken. hogy azonos céljukat egyeztessék. Rös/ke. Ásotthalom. Domaszék.Zákányszék és Baks valamennyi község költségvetésében új lornatarem építése szerepel az idei tervben, és ehhez mindannyian állami céltámogatásért folyamodtak. Az öt tor-naterem azonos tervek alapján készül majd. ami lehetővé teszi, hogy az épületelemek közös megrendelésével csökkentsék a költségeket. A céltámogatási pályázatokról a Parlament dönt április 15-én. JEGYZŐSZEZON VÉGE. A sikertelen jegyzőválasztás összes változatát megismerhette mostanra a baksi önkormányzat harmadik pályázati kiírása sem járt eredménnyel. A legelső pályázaton a képviselő-testület nem talált alkalmas jelentkezőt, másodjára, kevesebb aspiránsközül ugyan, dc egy pályázó megfelelt; ő viszont visszalépett. A harmadik kiírásra pem jelentkezett senki. Ráadásul Bakson meg megbízott jegyzőt sem tudnak kijelölni, mert az intézményben nincs megfelelő végzettségű alkalmazott. Hiaba: a „jegyzószezon" lejárt. Hazai nepmiiteszetnnk egyik sajátos, kozep-európai aga a fafaragas. A fara álmodott stilustisztaság már a múlt század végen kezdett kialakulni. A szegedi tájon elő pásztorok szamára elsősorban az eszközök használhatósága volt a fontos. Egyszerű, legtöbb esetben bicskaheggyel rakareolt díszekkel ékesítgették tárgyaikat. Legfőképpen azokat, amelyeket kedvesüknek készítettek. A paras/J faragók csak jóval a pásztorművészet felvirágzása után jeleskednek. Ók jobhara a gazdasági szerszámaik fa részét hasznalták arra. hogy kezdetleges díszítmenyekkel lassak el. Ez egyúttal a tulajdonos jele is lett. adott szerszámokon. Egyébként a parasztemberek keze a nehez fizikai munkáktól nemigen volt alkalmas arra. hogy finomabb faragasokhoz kezdjenek. Még akkor sem, ha voltak almaik, elkepzeléseik, amit a szemükkel ugyan „rávittek" a fára. de a tényleges kivitelezésig nem jutottak el. Kanalas István szőregi parasztember és rózsakertész. Az ő esete rendhagyó. Negyven évvel ezelőtt a szegedi egyetemen részt vett egy KALOT-tanfolyamon Ott jeles előadók beszéltek a nem kis számú hallgatóságnak, a magyar agráréletről. Ugyanott érdekes előadást hallott a magyarság népművészetéről, amely téma már akkor nagyon megfogta Kanalas uramat. „Azon a tanfolyamon, annak ellenére, hogy mindössze két hétig tartolt. és bentlakásos volt. többel tanultam magunkról: a magyarság életéről, a magyar népi művészetekről, mint a hat elemiben. Már ott éreztem, hogy az életemből hiányzik valami, ami teljesebbé tudna tenni." Azóta negyven esztendő telt el. És Kanalas István megtalálta azt a bizonyos élet-kiegészítő jelt. amely a számára íratott elő. Farag. Egy ízben, amint Gyulay Endre püspök úrnál jártam, mívesen faragott pásztorbotot mutatott nékem a püspök úr. Rácsodálkoztam. Akkor hallottam először életemben Kanalas István szóregi parasztember nevét. Délután már otthonában kerestem föl. Óriási meglepetés ért: az egyik utcai szobába vezetett, ahol műveit tartotta, tartja. „A KALOT szelleme gyökereztette meg bennem a fafaragás iránti vonzalmamat, és hűségemet. Azt mondta valaki, hogy naiv vagyok. Én nem ertem, mit jelent az. Régi érmeket és képeket faragtam, hitelesen, csak a méreteket növeltem arányosan. Megvannak a magyar királyokról készült faragásaim, az Anyaszentegyház által elfogadott keresztek, illetve igen sok. legfőképpen vallásos témájú anyagok. Merthogy magam is vallásos ember vagyok; a családommal együtt azok vagyunk. Hála Istennek, ma már nem kell titkolnunk. Faragtaói egy fából láncot; keresztjeim és a többi tárgyaim is mind egy fából vannak kifaragva. Se nem ragasztom, se nem szegezem őket. A díszítéseket, persze nem mindet, magam találom ki. Nézem a szakirodalmat. De megesik, hogy egy-egy stíluscsoport részleteit már magam tervezem rá a kifaragandó fára. Faragok hársfát, diót. sőt mahagónifát is. Tápénak éppen mahagóniból faragtam egy hetven centi átmérőjű töviskoszorút. Egy fából, ajándékba. Mert cn nem adok egy darabomat st el. Mind irtegórZóm. rrtert mind nagyon kedvesek nékem. Persze, ha valaki kér valamit, akkor nem tudok nemet mondani. Főleg a gyerekeknek szívesen faragok kis emléktárgyakat, amiket zsinórra fűzve a nyakukban hordhatnak." Kanalas István népi fafaragó, de (ma még) nem művész. Nem is lörekszik. mert akkor nem lesz egy nyugodt perce sem; akkor hozzák-viszik anyagait kiállításról kiallításra. Művei egyértelműen érettek a hivatalos elismerésre. Talán nem kell rá sokat várni. Csakhogy Kanalas István maga a megtestesült szerénység, akitől a dicsekvés nagyon idegen dolog... Most két csodálatos anyagon dolgozik. A Szentatyának farag ajándékokat, amelyeket Pócson ad majd át, személyesen. Úgy is. mint hajdani kalotos legény, és úgy is. mint szőregi parasztfaragó - nékünk, számunkra már érett - művész. ifj. Lele József (Gyents Kálmán felvélelet!