Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-30 / 100. szám

Újra a Filozófia Tanszékről ezúttal pontosabban 1. Az a szakmai felülvizsgálat, amiről a cikkben szfő esik, nemcsak egyetlen tanszékre vonatkozik, hanem négyre (Filozófia, Szociológia, Közgazdaságtan, Politikaelmélet és Jelenkortörténet), mégpedig döntően szervezeti okok miatt; ezeket a tanszékeket ugyanis a sztálini eredetű „tudományrendszertani" szimbolika az egyetem karaitól független szervezeti egységbe kényszerítette - még évtizedekkel ezelőtt. Most elérkezett annak az ideje, hogy e tanszékek az általuk művelt tudományok lényleges pozíciójának megfelelően helyezkedjenek el az egyetem szervezeti terében. 2. Egyáltalában nem arról van szó, hogy - „az országban eddig egyedülálló módon" - egyetlen egyetemet, a JATE-t szemelték volna ki e különösnek tűnő procedúra lefolytatására, hanem arról, hogy a többi tudományegyetemen ez a szervezeti különállás már régebben megszűnt esetleg ki sem alakult s egyfajta kövületként Szegeden maradt fenn a legtovább. Megjegyezném, hogy az érintett tanszékek már több éve kérték intézményes helyiik megnyugtató rendezését, de erre a legkülönbözőbb okok folytán eddig nem került sor. A most folyó szervezeti átalakítással az egyetem valamennyi felelős tisztségviselője és testülete egyetért az említett négy tanszék vezetőjét is beleértve. E szervezeti átalakítás ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy végre megnyugtató módon rendeződjék a filozófia, közgazdaságtan, szociológia és politikaelmélet oktatása: c A Délmagyarország április 26-ai számában - „Búcsú az 'ideológiai komisszároktól'? " címmel és „(dányi)" szignálással - egy olyan tudósítás jelent meg, amely számos fél-, torz és részinformációt tartalmaz s az olvasót legalábbis félretájékoztatja. E sajnálatos végkimenet miatt indíttatva érzem magam arra, hogy néhány pontban kiegészítsem, illetve korrigáljam a cikkban foglaltakat. tárgyak a világon mindenütt, Szöultól San Franciscoig fontos szerepet játszanak a felsőoktatásban. 3. Olyan szakmai véleményezésről. illetve átvilágításról van szó, amely nemcsak a négy volt úgynevezett „ideológiai" tanszékre vonatkozik, hanem az egyetem többi tanszékére is (erről érvényes Egyetemi Tanácsi határozat van). 4. Határozott meggyőződésem, hogy a Filozófia Tanszék véleményezése - amit a filozófia minden vitán felül álló hazai szaktekintélyei végeztek el - alapvetően korrektnek mondható, s döntően mindvégig szakmai síkon mozgott. A véleményezés tengelyében az oktatók tudományos munkássága állt. de az oktatómunka is kellő súllyal szerepelt. Ennek az állításnak ellentmondani látszik az a néhány részlet, ami Ludassy Mária leveléből származik: ezzel a hangvétellel személy szerint én sem értek egyet s igen sajnálatosnak tartom, mivel a szakmai véleményezés hitelességét kérdőjelezi meg. Hangsúlyoznám viszont. hogy ez a hangvétel a többi véleményre nem jellemző, s hasonlóképpen az Almási Miklós által készített összegző értékelésre sem. 5. A szakértői bizottság a Filozófia Tanszék jövőt illető tudományos és oktatási koncepcióját alapvetően jónak ítélte és alkalmasnak arra. hogy mindenféle külső ideológiai befolyástól mentes, színvonalas szakmai munka kiindulópontjául szolgáljon. Ezt támasztja alá a Bölcsészkar Kari Tanácsának az a döntése, hogy befogadja a karra a Filozófia Tanszéket; a személyenkénti és titkos szavazás eredményeképpen a tanszék 11 fő- és 3 mellékállású oktatója került át a karra, s a szakmai véleményezés során 0 pontot kapott három oktató - kutatóként szintén lehetőséget kap a szakmai bizonyításra (a döntés még nem végleges, a minősített oktatók esetében az Egyetemi Tanács mondja ki a végső szót). 6. Fölöttébb sajnálatos, hogy „(dányi)" ezt a döntően szakmai szempontok alapján folyó szervezeti átalakítást ideológiai-politikai síkra tereli s ezzel egy olyan terjnéketlen és idejétmúlt területre viszi át. amit egyszer már végérvényesen magunk mögött szeretnénk tudni. A cikk szerzőjének barátilag csak azt tudnám tanácsolni, hogy máskor alaposabban informálódjon, ha tudósítani akar valamiről. Csejlei Dezső mb. tanszékvezető A TANÍTÓ REND „SZÉKFOGLALÓJA" Első lépés: gondolatébresztő hagyománytisztelet Haló utca 4. szám - itt székel a júliustól két osztályteremmel rendelkező, szeptembertől ónálló oktatási intézményként mükódő Szegedi Piarista Gimnázium ideiglenes irodája. A nyitás előkészítésén immár tavaly szeptembere óta munkálkodó Havas József piarista atya az udvari lakásban festékesbödónok, létra és tisztítószerek mellett vezet a társalgóként és dolgozószobaként is* használatos helyiségbe. Szó szót követ, s a derűsen mosolygó Havas páter arcáról a jól végzett munka örömét olvasom le... - Szó sincs arról, hogy a részeredmények alapján egyfajta elégedettség venne erőt rajtunk. Nem is szeretnem tennivalóink özönével untatni, csupán a tanintézet elindítása kapcsán jegyzem meg: sűrűn forgatjuk még az ecsetet és ne lepődjön meg, ha a stólámon mészfoltot észlel... - A Piarista Rend visszatérése a város falui közé - tanítókról, nevelőkről van szó.' - szolgálhat tanulsággal is... - Inkább gondolatébresztőnek szánom szavaimat. Az Úr 1720. éve óta (elődeink akkor telepedtek meg a Tisza-partján) a tanító rend jelenléte meghatározónak bizonyult a város szellemi arculatának kialakításában. Hivatkozásul engedtessék meg három név fölidézése: Dugonics András. Magyar Gábor. Sík Sándor. Közösségünk eletkcpességéi nem törte meg a kommunista uralom, mely kiirtásunkra, lönkretétclünkrc törekedett. - Uj korszak, új kihívások. - Alkalmazkodunk, azzal a tudattal, hogy a mi helyünket senki sem töltheti be. - Miként érvényesítik eme készségüket'.' - A Piarista Rend véleménye alapján - a káptalan is így döntött Magyarországon is meghonosítjuk a nyugaton nvár bevált típust: a hívó világiak (igazgató és tantestületi irányította" piarista iskolát, melynek lelkiségét a rend biztosítja. Temiészetcscn továbbra is működnek a régi típusú intezeteink is, ahol teljes mértékben piaristák végzik az oktatást. A szegedi kísérlet az első az új típus meghonosítására - bizalmunkat a város már említett szellemiségére és az itt összpontosuló tehetséges oktatókra alapozzuk. - Ki fogja vezetni az új gimnáziumot? - Kiszemeltjeink tevekenyen részt vesznek a szervezőmunkában - sajnos, ma meg nem érkezett meg a kinevezésük. így nem tartom időszerűnek nevük (igazgató cs munkatársa) közhírré tctelct. - Milyen elképzelési tartanak szem elölt a tanári kar kialakításakor '.' ' - Fiúgimnáziumról van szó. lehat férfiakra számítunk Lelki vezetésüket a Piarista Rend biztosítja. Az egységes tanari közösség nyaranta például közös lelkigyakorlatokon vesz részt. Elképzeléseink szerint magas szakképzettségű. színvonalas oktatást biztosító ..csapatot" alakítunk. Az érdeklődők számára május l-jén. szerdán 10.30 órakor itt. a Háló utca 4. szám alatt tájékoztatást tartunk. - Iskolán helill mit tartanak elsődlegesnek'.' Rendünk szellemiségét cs gyakorlatát A/ egy osztályt tanítók alkotnak munkaközös seget. Nem tantárgy, hanem gyermekközpontúság kialakítása a cél. - Mire számíthat a jelentkező kisdiák'.' - Az általános műveltségre helyezzük a hangsúlyt. A humánreál művi szétválasztottságot igyekszünk feloldani A humán eriékek továbbadása, ..rögzítése" a műszaki pályára lerók számára is sokszorosan fog kamatozni. - A manapság tálbeszélt nyelvoktatásról milyen elképzeléseik vannak'.' - Két modern nyugati nyelv elsajátítását biztosítjuk. Hangsúlyozom: egyes tantárgyak túlértékelése nem mehet az emberközpontúság hátrányára. - Kél osztállval indulnak. A távlatok mit sejtetnek'.' - Tantervünk végleges kidolgozását a nyolcosztályos gimnáziumi rendszerben képzeljük el. A mostani feladatot megközelítő és elsődleges kísérletnek tekintjük - A beharangozott felvételt beszélgetések miként zajlanak le? - Tájékoztatunk és tájékozódunk. Ez utóbbi kapcsán: személy szerint minden gyer-' mekkcl elbeszélgetünk A szülőket aira kérjük, hogy az időpontok egyeztetése végett május 4-én. szombaton, május 5-én, vasárnap reggel 8-10. vagy 6-án. hétfőn 17-18.30 óra között keressenek föl bennünket a felsővárosi plébánián. Személy szerint maga az igazgató is részt vesz ebben a munkában. - Végül: egy kívülálló mit „lát" majd az iskolából? - Egységes keresztény közösséget. Mely újrateremti a városban szétsugárzott piarista hagyományt PaUkt Sáador 1991. április 30., kedd Kultúra Túljutva ötven igazgatói iroda küszöbén Az EDÜ ismét színvonalas versenyprogram Hétfőn délelőtt és délután Gyula utcái zenével, fiatalokkal meg napfénnyel teli, tavasziasan zsongó képet mutatnak. A XV. Erkel Diákunnepek (EDÜ) harmadik, zárónapja ez. A kétévenként megrendezett EDÜ-n Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar megyékből, illetve Aradról, Munkácsról és Zentárói érkeztek középiskolás diákok, hogy 10 kategóriában összemérjék tudásukat. A Mogyoróssy Könyvtárban prózamondók, az Erkel Művelődési Kózpont színháztermében az irodalmi színpadosok, az Erkel Gimnázium előtti téren az amatőr együttesek töltötték ki az utolsó napot. Az Erkel Gimnázium egyik hűs termében beszélgetünk Kiss Jánossal, a szervezőbizottság elnökhelyettesével: - Az EDÜ-t 1963 óta minden második évben megrendeztek. A múlt év decemberében azonban úgy tűnt, hogy az idei elmarad, megtörik a hagyományos sorozat. Már régóta foglalkozom a városban programszcrvezésscl. Előszö?H1k nevettünk 'azótí. hogy nekünk kellene megszervezni az EDÜ-t; stégül belefogtunk. Elmentünk a polgármester úrhoz és érdeklődtünk, hogy mit lehet ebben az ügyben tenni. Válaszában arról biztosított bennünket, hogy ha szervezünk magunk mellé még 10-20 embert, akkor az önkormányzat a tőle telhető legnagyobb segítséget megadja. - Miért tűnt ügy decemberben, hogy az idei EDÜ elmarad? - Az első diákünncptől eltekintve mindegyiket központilag szervezte meg az éppen aktuális politikai szervezel. A mostani és az clsó „alulról" szerveződött, mert pillanatnyilag nincs olyan szervezet, amely fölvállala volna, egycb intézmények pedig inkább önmagákkal vannak elfoglalva, semmint, hogy ilyen nagy bulikat csináljanak. - Akkor azt lehet mondani, hogy rajtad és néhány barátodon múlt, hogy ne szakadjon meg a hagyomány? - Most biztosan úgy tűnhet, hogy nagyképű vagyok, de a valóság az, hogy tényleg rajiunk múlott.; - Milyen segítséget nyújtott, miben támogatott a polgármester, illetve az öltkormányzati hivatal? - Minden postaköltségünket fedezte. A gépelési munkálatokat náluk végeztük. Ezenfelül anyagilag kétszázezer forinttal is tárrtogatoit benóünket. - Mennyi a reridezvéiiy teljes költsége? - Sok helyről kertünk, de a támogatásokat legtöbbször nem pénzben, hanem tárgyiakban kaptuk meg. Ám ha mégis mindent pénzben kellene kifizetnünk, akkor körülbelül kétmillió forintot kellett volna összeszednünk. - Mi késztetett benneteket, hogy felvállaljátok ezt az eseményt? Esetleg a hagyományőrzés? - Konkrétan nem gondoltunk hagyományőrzésre, nem vettünk át semmiféle stafétát. Egyszerűen 1990 december 8-án megalakítottuk az EDÜ szervezőbizottságát, bejelentkeztünk mint társadalmi szervezet, és így működtünk mostanáig. - Hogyan „szervezkedtetek" ? - Körülbelül ötven igazgatói szoba küszöbét léptük át kétszer is - egyszer be. egyszer meg ki. Addig könyörögtünk, amíg. most azt mondhatom, hogy mindenkinek pozitív hozzáállású volt, az esetek 80 százalékában felismerték az esemény jelentőségét. - Hogyan tudtátok megszervezni ezt a nagy létszámú. 34 tagú zsűrit? Vannak „bejáratott" zsűritagok ? - Nincsenek. Egyébként el kell, hogy mondjam, hogy a korábbi EDÜ-knck inkább fesztivál jellege volt. Mi ezt megváltoztattuk, szerettük volna visszahozni a komoly, színvonalas versenyt. Ezek után próbáltuk úgy kiválogatni a zsűri tagjait, hogy azok neve már eleve egy színvonalas versenyt ígérjen. Egyébként a zsűri tagjai közül az útiköltség-térítésen kívül senki nem kért 2000 forintnál nagyobb tiszteletdíjat. - Hány diák vett részt az. EDÜ-n. és hogyan tudtátok megoldani az elszállásolásukat ? - A, kollégiumi igazgatók toleranciájának köszönhetően elértük, hogy minden kollégiumot ingyen megkapjunk. Mind a 12 kollégiumot megtöltöttük vendégekkel. ez közel 1200 diákot jelent. Soha nem volt még ilyen népes a rendezvényünk, eddig legfeljebb csak 700-800-an voltak. - Hogyan fogadták a város polgárai az EDU-t. hiszen a koncertek nem akármekkora hangerővel járnak ? - Azt, hogy megcsináltuk, örömmel fogadták. A félreértések elkerülése végeit sokszorosítottunk egy szórólapot, amelyen az esetleges kellemetlenségekért mert hát nem lehet mindenkinek egyforma ízlése - előre elnézést kértünk, a kábeltévében is felhívtuk erre a figyelmet. De az összkép. azt hiszem, pozitív a városlakók részéről. (Gyencs Kálmán képcin utcai pillanatfelvétel cs a szegedi Bebrits szakközépiskola irodalmi színpadának produkciója.) Podmaniczkv Szilárd