Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-02 / 76. szám

4 Szolgáltatás 1991. április 2., kedd A kultúra védőbeszéde Manapság minden magára valamii is adó közíró schopcnhaucri pesszimizmus hangján beszél a kultúráról. Mélységes mély szakadékot éreznek a művész világa és a befogadó közeg között. A művész nem akar. nem is képes megfelelni a fogyasztói elvárásoknak, a közönség pedig a közérthetőség teljes hiányát veti az alkotok szemére. Mintha nem letezne e kettő közsitt kiegyenlítődés, nem volna lehetséges lényeges mondanivaló közlése közérthető, világos tormában. Almási Miklós egyik tanulmánya a festészet betegségtü neleiról szol. A „fáradt szem" szindrómája kapcsán az a kérdés vetődik fel az íróban, képes-e meg az ember a targyakat egyéni módon látni, vagy a társadalmi értektulájdonítás - amely egyre inkább a reklám és az üzlet információs világa - ide is behatol'r A modem művészet, azt hiszem, akkor tud hitelessé válni, ha megtanítja a befogadót arra. hogy szubjektív szemmel lássa magát a társadalmat - ne pedig a médiákon keresztül. A World Press Photo '90 és a Sajtófotó 89-90 című kiállításon nagyreszt politikai fotókat láthatunk, s a tarsadalmi mondanivaló elkerülhetetlen. Ezek a fotók egy-egy jellemző, érdekes vagy éppen drámai pillanatot örökítenek meg. Legfigyelemreméltóbb talán az a rész. ahol emberi, sőt ökológiai problémák kerülnek elő. nemegyszer megrökönyödést váltva ki a látogatóban. Az Alzheimer-kórhan szenvedő édesanya és a sugárfertőzéstől elkorcsosult üjszülött állatok „tériyképei" talán épp megdermedt pillanatai és kimerevített közelképei révén mondanak lobbet egy jól elkészített dokumentumfilmnél is Különösén a természetről készített fotók döbbentenek rá kollektív társadalmi felelősségünkre, arra. hogy e kizsarolt világ halixiasával mi magunk is szegényebbek leszünk. távolabbi következményei pedig meg fennmaradásunkat is veszélyeztethetik. Igy válik a fotó figyelmeztet/! jellé. felhívássá a védelem cs a megőrzés jegyében, tiltakozássá az egyetemes pusztítás ellen. Ha nem halljuk meg a folyók, a növények és allatok hangtalan panaszát, a fotós optikája ismerteti meg velünk a kétségbevonhatatlan valóságot. Nemigen lehet fogalmi jelekkel leírni azt, amit egy festmény, egy kisplasztika, vagy akár egy művészi fotó megmutat, legalábbis hiányosan. A megértéshez szükséges, hogy fogalmi síkhoz ragadt gondolkodásunkat némileg a képiség. a vizualitás felé közelítsük. Nem a jellegtelen, értéktelen videótuCattermékekre gondolok elsősorban, hanem az érzékletes, hamis beállítás nélküli fotóművészeire és az igényes, elvontabb festészetre. Ennek befogadása, megértése azt is elősegíti, hogy ne csak a velünk szoros kapcsolatban alló tárgyi világot lássuk, hanem észrevehessük benne az egyedit, a különlegest és a mögötte lévő tartalmat is. Minden képzőművészén kiállítás alkalom s egyben gyakorlat arra. hogy az egyoldalú látást mely célirányos, mindig rögzített s prakticista szempontokat szolgál - az aprólékos szemlélődés, a „gondolkodó" látás váltsa fel. Ezek a fotók valósággal kínálják magukat, egyszerű kifejezőeszközeikkel késztetik elmélkedésre, „együttlátásra" a nézőt. Kilépve a kiállítótcrcmból rendszerint elveszik a percnyi bódulat, e szokatlan éleslátás. De aki hozzászokik ahhoz, hogy ne csak az előtte lévő járdát, a betonutat. a villamoslépcsót. a kirakatok üvegjeit es a neonrcklamokat vegye észre, hanem a magányos fákat, az cső utáni színes égboltot, az épületek faragványait es díszítéseit is, az az élet alkotásaival szemben sem lesz világtalan, s talán elkerüli korunk egyik fenyegető betegségét, a lelki vakságot is. Az egyre inkább kiveszőben levő fantázia megmentése egy színvonalas vizuális kultúra segítségével lehet Hiszen érzékszerveink egyetlen rendszert alkotnak testünkben, s némelyik elcsökcvénycdése. elsorvadása magát az embert fosztja meg a teljességtől. Messzire kalandoztam a sajtófotóktól, de úgy érzem, ezekben a napokban, a Budavári Palotában látható kiállítás és az egész Tavaszi Fesztivál, a kultúra védőbeszédét tartja. Létezésével. (Képünkön Konc: Gxörgv: Lenin 1988) Paládi Zsolt (.4 World Press Photo 1990 és a Sajtófotó 1980-1990 című kiállítás a l.evüjabbkori Történeti Mtizeumb,m - Budavári Palota A. épület - tekinthető ineg április 14-eig. illetve április 21-éig. Freinet-tanoda Mint azt mar korábban hírül adtuk, ősztől beindul az ország második Freinet-tanodája Tápén, a Bálint Sándor Altalános Iskolában. Ami azért is különösen örvendetes, mert az utóbbi időben a faluból egyre több gyerek jár szegedi iskolába, mivel a szülők úgy látják, gyermekük a varosban több különleges tanulási lehetőséghez juthat. így a lápéi iskola lassan elnéptelenedik. A Majakovszkij téri központtal működő intézmény négy épülete közül egyet korábban már bérbe is adtak a 624-es számú szakmunkásképző intézetnek. A nálunk meg szinte ismeretlen módszerrel történő tanításról, az új rendszerű oktatás, nevelés feltételeiről az igazgatónőtől, hányi Józsefnétői érdeklődtünk. Tőle tudjuk, hogy a kísérleti osztályok beindításához szinte minden feltétel adott. Épület kettő is van e célra. Az egyikben jelenleg a szakmunkásképzősök tanulnak. Kreatív, lelkes pedagógusok is akadtak, akik szívesen vállalják az új módszer elsajátítását és alkalmazását. Mint kiderült. Szegeden és Tápén hat olyan tanító, tanár is tevékenykedik, aki jól ismeri a Freinet-niódszert. az Európaszerte az „öröm iskolájaként" emlegetett intézménytípust, melynek osztályaiban maximum 15 gyerek tanulhat. Ahol a gyerekeket egyéni érdeklődésüknek megfelelően nevelik, okítják. A követelmények persze ugyanolyanok. mint más osztályokban, csak itt másként jutnak el a tanulók az eredményig. Délután is folyik a tanítás, de nem ügy. mint a napköziben. A nebulóknak és a szülőknek este már nem kell a leckével foglalatoskodniuk. Mindenre jut idő az egész napos foglalkozások idején, ezért szükségtelen a házi feladat. Fontosabb ennél például az illemtan. a viselkedéskultúra szabályainak elsajátítása. Ebben az iskolában a pedagógus választja meg, hogy milyen módszerrel tanítja meg a gyereket olvasni, számolni. Ugyanis a Freinet-iskola nem szab semmilyen keretet, csupán egyet vár el a tanítótól: eredményeivel minden gyerek jusson el a saját képességeinek megfelelő szintre. A Bálint Sándor iskolában egyébként tagozatos osztályok is indulnak, valamint minden harmadik. negyedik és ötödik osztályban bevezetik a hagyományőrzés valamilyen tevékenységi formáját (néprajzi ismeretek, néptánc, gyékényszövés stb.). E témakörben a Közoktatási és Fejlesztési Alaphoz nyújtottak be pályázatot. Vagyis a nem kísérleti osztályokban tanulók is számíthatnak újdonságokra. A tervek szerint egyelőre egy, vagy két Freinet-osztályt indítanak az alsó tagozatban. Mire az első fecskék negyedikesek lesznek, addigra remélik, hogy a felsősök tanítására is felkészülnek a kísérletező kedvű pedagógusok. Az oktatás természetesen ingyenes, hiszen ez az iskola is a városi költségvetésből működik. Az igazgatónő ígéretet kapott arra, hogy a jövő év januárjától a támogatások odaítélésénél figyelembe veszik e rendhagyó vállalkozásukat is. Az NSZK-ban évek óta divatos iskolatípus, reméljük, gyökeresen új szellemet honosít majd meg a környéken. Egyelőre drukkolhatunk a tápaiaknak és sajnálhatjuk, hogy maximum harminc elsőst tudnak fogadni. Jelentkezni április 10-éig lehet az iskolában, vagy a 28-988-as telefonszámon. (pacsika) Beszélgetés az Akadémiáról A Szegedi Akadémiai Bizottság ma, kedden székházának tanácstermében tartja kibővített ülését, melynek vendége lesz Kosáry Domokos történész, az MTA elnöke. A délelőtt tizenegy órakor megkezdődő kötetlen beszélgetésen. melyen várhatóan jelen lesznek a helyi és a régió önkormányzatainak képviselői, egyetemi és főiskolai vezetők s természetesen a régió akadémikusai. szó lesz az Akadémia jelenéről, jövőjéről, a tudományos kutatás és az oktatás kapcsolatáról. A beszélgetést követően, délután fél háromkor Kosáry Domokos A gróf Teleki Pál emlékezete címmel megrendezett kiállítást nyitja meg a Fekete Házban. R-GO: MOHÓ Az elmúlt hónapokban a képtelenségek és véletlenek sorozatát falhattuk Mohó .Sapiensként. Igaz. „Angyalbőrben minden kicsit más". A mesésen könnyed történetek nemcsak a film szereplőit tették népszerűvé, hanem a bőrnélküli angyalokat is. Az 1987-ben „Csillag születik" versenyt nyert zenekarnak várni kellett a nagy felfedezőre - amint ahogy ez már a hazai zenei életben megszokott aki végül Szikora Robi személyében érkezett meg egy Emerton-díjkiosztón. A népszerű filmsorozat véget ért. azonban máris tervben egy űjabb 13 részes film. A Mohó Sapiens a csúcsra került, amit ma mar egy aranylemez is bizonyít A rajongók április 26-án egy közös Mohó-Szikora R-Go koncerten vehetnek részt. Az R-Go részéről a sikert Robi személye garantálja, na és az a tény. hogy az új lemez ismételten „csikidam" stílusban íródott. Az „Angyalok bór nélkül című lemez pedig egyszerűen népszerű. Vinnay-Patai-Szomor szövegeivel és zenéivel. Ha tulaj donosa akarsz lenni a két LP-nek és részese a budapesti hatalmas bulinak, akkor vedd meg a lemezeket és vágd ki a jegyeket a borítókról! Nekem sajnos nem lesz szívem összevagdosni a lemezborítót. Inkább jegyet veszek, hisz. a mohóságnak is van határa. Valószínű még így is megéri, hiszen ha igaz: ..tuti jó buli vár ránk Justin Attila Négy Rodolf, négy karmester Már a plakátokat is kinyomtatták: ismét Szegeden fog énekelni Gulyás Dénes. A világhírű tenorista áprilisban négy alkalommal lép föl Puccini Bohéméletének Rodolf szerepében. Gulyás jogilag az itteni operatársulat tagja, minimális havi fizetést kap. s ezért évadonként négy föllépésre kötelezte magát. A tavalyi évadban egyetlen alkalommal hallhattuk: a Rigolctto mantuai hercegeként. Többi fellépését betegség miatt lemondta. Szóba került, hogy ó rendezi a Faust felújítását, de szerteágazó elfoglaltságai miatt ezt végül nem tudta elvállalni Most a hírek szerint teljesíteni fogja fellépési kötelezettségét, ő énekli az április 12-én bemutatót is. A szerepben egyébként három váltótársa is lesz. hallhatjuk még Rodolfként Albert Tamást m. v.. Pataki Antalt m v. és Vajk Györgyöt. Négy Rodolfhoz négy karmester dukál. Pál Tamás és Kocsár Balázs mellett vendégként vezényli a darabot Makláry László, aki a Rockszínház tagja, akinek ez lesz. első hagyományos operai feladata. A negyedik karmester Acél Ervin, aki a közelmúltban nyerte el a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetői tisztjét. M.T. Sikeres lemezaukció Ha nekem egy hete azt mondja valaki, hogy 45 forintért kitűnő komolyzenei lemezt lehet kapni, nyíltan a szemébe nevetek. Ma viszont már én mosolygok némi kajánsággal arra. aki nem gyűjtötte be például Mozartot Harnoncourttal a fent jelzett összegért Csütörtökön zárt be a Hungaroton aukciója a Postapalota alagsorában, ahol 35-99 forintos áron kínálta a kiadó eladatlan lemezeit. Magam szerdán jártam olt. de még a zárás előtt egy nappal is zsúfolt terem fogadott, sokan válogattak és vásároltak. Mint megtudtam, csaknem egymilló forint ériékű portékát adtak el. amely eddig a gyár dorogi raktárában porosodott. (Saját számításaim szerint ez mintegy 14 ezer eladott lemezt jelent.) A leértékelési akciót decemberben indították hat vidéki városban. Szegeden főleg a komolyzene volt kelendő, sok egyetemista és idős ember fordult meg az aukción. Reklámképpen árulták a gyár legfrissebb saját és licence-felvételeit. ezeket leértékelés nélkül, az eredeti 600-2000 forintos áron. (marok) „Gyertek lányok Szegedre..." Négynapos gyermeknéptáncfesztivált szervez a Százszorszép Gyermekház és az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület április 3-ától 6-áig. Az együttesek a Ságvári Endre Gyakorló Altalános Iskola tornacsarnokában lépnek fel (Boldogasszony sugárút 3-5). Április 3-án. délután 4 órától 6 óráig a szegediek mutatják be tánctudásukat: 100 lábú. Mákszem. Kökény. Mokolya. Borica. Kökörcsin és a Tápéi Népi Együttes gyermekcsoportja. Április 4-én. délután 4-től 6 óráig fellép a Talinka. Vadvirág (mindkettő szolnoki együttes), a Miklós együttes Törökszentmikiósról és a bordányi Tarisznyás együttes. Április 5-én szintén délután 4-től 6 óráig a következő együttesek mutatják be műsorukat: Kas (Zsombó). Kankalin (Hódmezővásárhely), Bánát (Deszk) és a Miklós-együttes. Április 6-án délelőtt 10-től 12 óráig lesz a gálaműsor, amelyen a zsűri által kijelölt és a közönségszavazattal továbbjutó együttesek egy műsorszámmal szerepelnek. TÁTRAI, SOLTI Együtt a legjobb gitáros és dobos A Tátrai Band legénységének névsora legtöbbet a középgeneráció számára mond. Mostanában újra a régi fénnyel ragyog csillagzatuk. Az országos koncertturné végén jöttek Szegedre. A sz.ínpadralépés előtt beszélgettünk Tátrai TiborraI és Solti Jánossal. - A Popgálan az év szólógitárosa lettél, hányadszor ra is'.' T. T.: Tizenkettedszer vagy tizennegyedszer. már nem tudom pontosan. Tizennegyedszer. men tizennégyszer volt szavazás. - Trónbitorlójelöltek? T. T.: Vannak. Nagyon tehetségesek, nagyon ügyesek, csak éppen még nem győztek. - Az utóbbi időben kissé eltüntetek Magyarországon ? T. T.: Én nem tűntem el. Magyarországon vagyok amióta megszülettem. Azok a gitárosok tűntek el. akik disszidáltak. Ti nem slágerzenét játszotok... T. T.: Hogy mi a slágerzene...? Egy barátommal egyszer összevesztem, mert szerintem Zappa is egy popzenesz. Ezen ó teljesen fel volt háborodva, hogy nem popzenész: amikor aztán megszerette Zappát kiderült, hogy nekik is popzene. Ez egy ilyen relatív dolog. - Melyik generáció megy el koncertjeitekre? T. T.: Aminek tényleg örülök: a fiatalok is járnak szép számmal, és ugyanolyan jól érzik magukat mint az idősebb generáció. - Kaptatok két különdíjat is a Popgálán, miért? T. T.: Egyiket a MIDEM-en való szereplésért. Aztán indult Magyarországon egy kifejezetten zenészeknek szóló ujsag. a Tschinn Bumm. s ez indított egv pálvázatot. Itt kapta az együttes az „Arany Mikrofon" díjat, kiemelkedő teljesítményéért. - A MIDEM-en egyedül ti adtatok élő koncertet. T. T.: Igen, a magyarok közül mi voltunk az egyetlen csapat. Egy olyan gálán játszottunk, ahol a '90-es évek európai talentjai muzsikáltak Ez egy reprezentáns gálaműsor volt. nem egy apró lehetőség. 300-340 zenekar közül választották ki a fellépőket. - Nem először jártok Szegeden. Milyen a szegedi közönség? T. T.: Az országban van egypár hely. ahol olyan hallgatóréteg van. akikre mindig lehet számítani, s ebbe beletartozik Szeged is. Nem sok ilyen város van. Itt ugyanolyan a közönség mint a pesti egyetemi klubokban. Odafordulok a most megmozduló, közbeszólni készülő Solti Jánoshoz: - Te sem először lettél a: év dobosa. S. J.: Eggyel rosszabb vagyok mint a Tibi. mert ahányszor volt szavazás, egy kivételével, mindig én voltam az év dobosa, vagy szakmában, vagy közönségben, vagy mindkettőben. - Milyen terseid vannak, merre játszol? S. J.: Játszom a HBB-bcn. van két jazz-zcnckarom. a Lchr-Karácsony-Solti-lársulat az idén megint turnézni fog. és lesz egy Lokomotív- turné, ami egyben búcsú is. - Ez biztos? S.J.: Ez lenne az első és az. utolsó, mi nem vesszük fel azt a szokást, hogy többszörös búcsúkat csinálunk. Októberben lesz és akkor be is fejezzük. Úgyhogy egész biztos. Takacs Viktor