Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-27 / 98. szám

81. évfolyam, 98. szám 1991. április 27., szombat ALAPÍTVA : 1910-BEN Havi előfizetési díj: 185 forint Ára: 8,30 forint Kárpótlási Angol-magyar felsőfokon - Dankó Pista hegedűje - Téglapor a paprikában - Parkoló igen, piac nem Makkosházon M ihail Gorbacsov szovjet főtitkár, helyzetét megszilárdítva került ki az SZKP csütörtök éjjel zárult központi bizottsági ülésének politikai csatározásából. Gorbacsov lemondási ajánlata a The New York Times tudósítása szerint egyáltalán nem taktika volt, hanem nagyon is komoly reagálás a konzervatív bírálatokra. Az amerikai lap megjegyzi, hogy a hely­zetet Ivasko főtitkárhelyettes mentette meg, aki Gorbacsov lemondási ajánlata után azonnal kétórás szünetet rendelt el. Az amerikai kormány több ország termékei mellett 12-féle magyar áru - húskészítmények és vegyipari termékek - vám­mentes bevitelének engedélyezéséről hozott döntést. Az intézke­dés a fejlődőnek számító országok között Közép-Kelet­Európában Magyarország számára biztosította a legtöbb kóny­nyítést. A Deutsche Bank nevű német pénzintézet Washingtonban elemzést hozott nyilvánosságra, amely szerint a magyar külső fizetési mérleg hiánya jóval alacsonyabb lesz az idén, mint a Nemzetközi Valutaalap által várt egymilliárd dollár, mert az olajárak csökkenésével tovább növekedhet a magyar kivitel. A tanulmány szerint az ország 1992-ben túljuthat az átalakítás okozta recesszió mélypontján, és 1993-ra 3-5 százalékos gazdasági növekedés várható. Francia-magyar csúcstalálkozó májusban Az új szerződés várhatóan a kapcsolatok alapelveit foglalja magában, nem foglalkozik részle­tesen a konkrét tennivalókkal. Hasonló szerződést Franciaország eddig csak Lengyelországgal írt alá, de elvi megállapodás jött lctre arról, hogy Csehszlovákiával, illetve megfelelő időpontban Romániával is szerződéses meg­állapodás rögzíti az új kapcso­latokat. Roland Dumas a találko­zón felmerült kérdéseket össze­gezve a magyar újságíróknak elmondotta: az új Európa meg­szervezésének magában kell foglalnia a nemzetiségek helyze­tével foglalkozó statútumot is, hogy elkerüljék a feszültség­forrásokat. Francois Mitterrand elnök vendége lesz május 21-én az Elysée palotában Antall József miniszterelnök. Magyarország és Franciaország új államközi szer­ződést készít elő baráti kapcsola­tai, együttműködése jövendő kereteinek meghatározására. Egyebek között erről volt szó pénteken délelőtt Párizsban, Jeszenszky Géza külügyminiszter és Roland Dumas külügyi állam­titkár egyórás megbeszélésén. A találkozón Dumas továbbította Mitterrand meghívását a magyar kormányfőnek. A magyar kül­ügyminiszter a miniszterelnök nevében köszönettel elfogadta a munkamegbeszélésre szóló meghívást. Bratinka József alelnök az Európa Tanácsban Számottevő eredményeket hozott a magyar Országgyűlés küldöttségének tevékenysége az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésének pénteken befejeződött strasbourgi tavaszi ülésszakán ­mondották el az MTI tudósí­tójának a delegáció tagjai. Bratin­ka József alelnökké választása, dr. Baka András megválasztása az emberi jogok európai bíróságába, a különböző parlamenti bizott­ságokba szerzett pozíciók, a magyar képviselők aktív rész­vétele a közgyűlés tevékeny­ségében egyaránt azt jelzi, hogy az országgyűlési képviselők immár szerves részét alkotják a testületnek, amelyben 1989 óta különleges meghívottként, idén pedig már teljes jogú tagként vesznek részt. Bratinka József alelnökké vá­lasztására a házbizottság kibőví­tése keretében kerül sor, amire a közép-kelet-európai országok bekapcsolódására való tekintettel volt szükség. Bratinka az első, közép-kelet-európai térségbeli országot képviselő alelnök, megbízatása egy évre szól, őt várhatóan csehszlovák képviselő követi. Június végéig nem lesz benzináremelés Annak ellenére, hogy az OKGT árbizottsága legutóbbi ülésén 5 forintos motorbenzin-áremelést tartott indokoltnak ahhoz, hogy megvalósuljon a világpiaci ár követésének elve. június 30-áig mégsem lesz drágább a motor­benzin. hacsak drasztikusan nem emelkedik meg a beszerzési ár ­közölte az MTI érdeklődésére az OKGT illetékese. A világpiacon ugyanis az utóbbi időszakban a motorbenzin tonnánkénti ára 214 dollárról 250-re nőtt. Elmondta: a jelenleg literenként 59 forintos 98 oktános motorbenzin csak 2 forinttal olcsóbb, mint a hasonló benzinfajta Ausztriában. Ha most árat emelne az OKGT, akkor a külföldi autósoknak nem lenne érdemes Magyarországon tankol­niuk. Ráadásul az idén már így is visszaesett a motorbenzin-fo­gyasztás, amely az elmúlt években pedig rendszeresen növekedett. Az OKGT illetékese felhívta a figyelmet arra, hogy jűlius elsejétől kikerül a benzin árából a 6 forint 20 filléres biztosítási díj, de ez nem jelenti azt. hogy olcsóbb is lesz a motorbenzin. Az idegenforgalmi főszeszonra ugyanis várhatóan tovább drágul a világpiacon a motorbenzin ára, amelyet az OKGT-nek érvényesítenie kell majd. Városok súlyos aggályai A Parlament, helyesebben szólva a kormánypártok, elfogadták a kárpótlási törvényt. A liberálisok, a szocialisták, a munkáspártiak s különböző érdekvédelmi szervezetek máris jelezték ellenvéleményüket. A megyei jogú városok szövetsége, köztük Szeged is a köztársasági elnökhöz fogalmazott levélben a törvény alkotmányosságával kapcsolatos súlyos aggályainak ad hangot. Göncz Árpád köztársasági elnököt arra kéri, hogy az alkotmányban biztosított államfői jogkörével élve kezdeményezze e törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. A megyei jogú városok szerint az elfogadott törvény súlyosan sérti a települések érdekeit: az alkotmány védelmezi az önkormányzati tulajdont, a kárpótlási törvény úgy rendelkezik, hogy a kibocsátott értékpapírok felhasználhatók az önkormányzati lakások megvásár­lására is. A nagyobb városok, természetesen Szeged is - egyéb anyagi forrás híján - e lakások egy részének értékesítéséből befolyt összegekkel kívánja kiadásainak nem jelentéktelen hányadát finanszírozni. Véleményük szerint a kárpótlási törvény tovább rombolja az önkormányzatok amúgy is ingatag anyagi alapjait. Lakások - bagóért? Szegeden az önkormányzati lakásvagyon jövőjéről folytatott vita sűrűjébe robbant be a kárpót­lási törvény. A félnyilvánosságot élvező koncepcióvázlatokat sutba lehet dobni? Előfordulhat ugyan­is, hogy rövid időn belül már semmi nem marad ami felől gondolkodni lehetne. Ilyen a törvény. Tűhegyi József alpolgármester szerint a kárpótlási jegyekkel várhatóan tekintélyes számú ember jelenik meg a helyi piacon is. Ezeknek az értékpapíroknak egy részét valószínűleg lakás­vásárlásra fordítják, de biztosan szeretnének bekapcsolódni a privatizációba is. Manapság viszont ezekben a dolgokban rengeteg a bizonytalansági tényező. A privatizáció egésze csigalassúság'ú, jellemző, hogy még az előprivatizáció folyamata is akadozik. A rohamosan növekvői infláció könnyen félelmet kelt tulajdonosaikban, a gyors elértéktelenedéstok tartva felte­hetően igyekeznek majd a papí­roktól minél hamarabb megsza­badulni: eladják - névérték alatt. Az árából színes tévét, fagyasz­tószekrényt stb. vásárolnak ­vagyis a fogyasztási cikkek iránt megnövekvő kereslettel is lehet s kell is számolni. Mindkettő tovább gerjeszti az inflációt. Ezenfelül, akik névérték alatt összevásárolják a kárpótlási jegyeket, később a névérték össze­géért veszik meg az önkor­mányzattól a lakásokat - nem néhányat, hanem igen sokat, amely lakások így csupán pár ember kézében összpontosulnak majd, s amelyeket a város fillérekért veszít s nem ad el. Ó.J. Ausztrália egy napra Szegedre „költözött". Csodás, egzotikus táj, különleges állatok - fotón és diaképen, az ausztrál himnuszt „helyettesítő" ének - magyar diákok tolmácsolásában, a bevándorlók korát idéző tánc ­szegedi tinik előadásában, ferge­teges tempójú és jó hangulatú vetélkedő - itthoni, angol kéttannyelvű gimnáziumokban tanulók sziporkázó tudásával. Ez a szegedi Deák Ferenc Gim­názium tegnapi Australian - Day rendezvényének gyorsmérlege. A rohamléptekben fejlődő magyar-ausztál kapcsolatok részeként Pordánv László ­Szegedről „elszármazott" ­ausztráliai magyar nagykövet és Király Zoltán országgyűlési képviselő védnökségével „hozták össze" a távoli földrész szegedi napját. Az esemény jelentőségét hangsúlyozta, hogy Ausztrália budapesti nagykövete, Douglas Townsend úr nyitotta meg az országát bemutató kiállítást. A diplomata elmondta, hogy hazá­jában is felismerték az idegen nyelvek tanulásának jelentőségét, s kifejezte reményét, hogy Magyarország és Ausztrália kapcsolatainak bővülése lehetővé teszi, hogy például iskolák között is aktív együttműködés alakul­hasson ki, diákok és tanárok utazhassanak tanulmányútra innen oda és fordítva. A külországban begyűjtött személyes élmény ösztönző erejéről minden látogató meggyő­ződhetett a nyolc, magyarországi, angol kéttannyelvű gimnázium diákjainak produkcióit, vetélke­dését figyelve. Nem csak a vénségére, intenzív kurzuson nyelvet sietve tanuló felnőtt ember, hanem az egyetemről frissen kikerült pedagógus is őszinte elisme­réssel adózott a két tannyelvű oktatási program „termelte" csodagyerekeken. Az Ausztrália földrajzával, történelmével. Ausztrália Vetélkedni pedig kell! társadalmával, hagyományaival, élővilágával, mindennapjaival foglalkozó szellemdús vetélkedőn nyilvánvalóvá vált: Budapest, Balatonalmádi,. Kecskemét, Pécs, Sárospatak, Szeged, Szolnok és Zalaegerszeg angol két tannyelvű gimnazistái „nem középiskolás fokon" birto­kolják és használ­ják a választott idegen nyelvet. A zsűri elnöke, Ausztrália budapesti nagy­követe - kérdésünkre - meglepe­tésének adott hangot, ugyanis nem számított arra, hogy ilyen jól beszélik a nyelvel, ennyire fantáziadúsan tudják bemutatni és ismerik országát a magyar diákok. Véleménye szerint ez a program a magyarországi nyelvtanítás eredményességét példázza. Mr. Douglas Townsend nem először járt Szegeden, például 1989-ben parlamenti delegáció tagjaként ismerkedett városunkkal. Most Lippai Pál polgármesterrel és Szalay Lászlóval, a tanárképző főiskola főigazgatójával tárgyalt a kapcsolatok fejlesztése érdekében. (A vetélkedő egyébként a követ­kező erdménnyel zárult: a legtöb­bet és a legjobban a budapesti diákok tudtak, őket a balaton­almádiak követték, a harmadik dobogós helyet a vendéglátók, a szegediek szerezték meg.) A színvonalas rendezvényt figyelve élesen vetődött föl a kérdés: ezt a már első osztály végére megszerzett felsőfokú nyelvtudást és bizonyos termé­szettudományi tárgyakhoz köt­hető idegen nyelvű szakismeretet a diákok hogyan hasznosíthatják, mit tud ezzel kezdeni a mai főiskolai, egyetemi képzés? A; angol kéttdnnyelvű gimnáziumok tanulóinak, tanárainak ezen első országos találkozója és nemes vetélkedése talán megfelelő súllyal hívja föl a figyelmet erre a létező feszültségre, a rendez­vényen megjelent főiskolai, egyetemi vezetők és politikusok pedig remélhetően hamarosan megtalálják a megoldást, hogy az, aki profi módon használ egy idegen nyelvet, az itthon is jobban érvényesüljön. Újszászi Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom