Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-26 / 97. szám

2 Körkép 1991. április 26., péntek Aláírások - előírások Az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága - formai hiányosságok miatt - nem támogatja annak a népi kezdeményezésnek a napirendre tűzését, amely a kedvezményes kamatozást] lakáshitelek törlesztőrészleteinek felemelése ellen tiltakozott. A bizottság csütörtöki ülésén egyetértett tehát az Országos Választási Bizottság e kérdésről szóló elemzésével, amely kimondta, hogy a népi kezdeményezés nem felelt meg a törvényi előírásoknak. A testület véleménye szerint ugyanakkor az ez évi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során mód nyílik a felvetés megvitatására. HAT ÉV FEGYHÁZ, NÉGY ÉV BÖRTÖN A HALLGATÓSÁG LEVEGŐÉRT KAPKODOTT Elítélték a vásárhelyi vállalkozókat Az a történet, amelyhez a megyei bíróság tegnapi, meglehetősen szigorú ítélete Is tartozik elég régi. Múlt év nyarán, vélhetően a gyors meggazdagodás reményében, nagy divat volt Vásárhelyen az önkormányzattól vállalkozói engedélyt kérni. A helybéli cigányság kórében terjedt főként az ötlet: vállalkozói engedéllyel könnyen boldogul az ember, csak tudja hol kell kereskedni. Olyan cégeknél például, ahol sok az eladatlan áru, hogy mi, az teljesen mindegy, egy a lényeg, adják oda hitelbe a kiskereskedőnek. Majd rendezi a számlát.. Valahogy így gondolhatta Hegyi Mihály és Kása József a kedden kezdődött, tegnap befejeződött büntetőper első- és másodrendű vádlottja. Mint az kiderült, a kereskedelemről nem sok fogalmuk volt, mégis rövid két hét alatt több mint 10 millió forint értékű textíliát és ruhaneműket vásároltak föl, anélkül, hogy fizettek volna egy fillért is. Megjegyzendő, a kutya sem kérdezte tőlük, van-e valami biztosítékuk, vagyonuk. Pesten is, Kisújszálláson is, Egerben is adták nekik a motyót, csak hagy vigyék. Hegyiék jól bevásároltak, a készletüket jóval áron alul értékesítették. Ezerforintos dzsekiket adtak kétszázért, meg sem fordult fejükben, hogyan számolnak majd el. Te, buta. hát te azt hitted, fizetni fogunk? Laci öcsém két éve ezt csinálja és semmi baja..., mondta állítólag Hegyi Kósának, amikor érkeztek a számlák. Az biztos. Vásárhelyen sokan kereskedtek ilyen módon akkoriban, meg az is, hogy tényleg nem mindenki bukott le, nem került bíróság elé. Hegyiék háromnapos tárgyalásán a bíróság az után tudakozódott, vajon tudatosan csaltak-e, vagy tényleg kereskedni akartak. Vagyis szélhámoskodtak vagy csak sikertelen vállalkozásba fogtak A tegnapi perbeszédekben az ügyész gyakorlatilag az előbbit bizonygatta, a védők viszont az utóbbira céloztak, hova tovább a magyar privatizáció áldozatainak tüntetve föl a vádlottakat. Igaz elég fura érvekkel. Hivatkoztak ugyanis a züllött társadalmi morálra, egyszerű emberi butaságra, még arra is, hogy vallomásaikban egyikük se mondta, nem akartak fizetni. (Más kérdés: a tízmilliónak egyszerűen nyoma veszett, Hegyinél és Kósánál még lefoglalható ingóságot sem találtak...) A megyei bíróság bűnösnek találta mindkettőjüket 4 rendbeli társtettességben részben folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettében és jelentős értékre bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében. Hegyit, mint többszörösen visszaesőt 6 évi fegyházra, Kósa Józsefet 5 év börtönre ítélte s kötelezte őket az okozott kár megfizetésére. (Az ítélet nem jogerős.) Mert a bíróságon legalábbis, valahogyan mégis csak fel kell lépni a szélhámosokkal szemben, legyen a társadalmi morál, a privatizáció bármilyen is... Egyébként Vásárhelyen mintegy 90 vállalkozó bukott meg, összesen 100 millió forint kárt okoztak. Megtéríteni sohasem fogják, legfeljebb a bíróság elé állnak: pereik sorozata várható az ország minden táján. M. E. KÜLÖNÖS ÜLÉS A JATE BÖLCSÉSZKARÁN Búcsú az „ideológiai komisszároktól"? „Tisztelt Kollégám> A Filozófia Tanszék szakmai felülvizsgálatára felkért bizottság elküldte véleményét. melyet ezúton továbbítok önnek Kérem, ismertesse meg ezt a tanszék munkatársaival, kérem továbbá, hogy megjegyzéseiket, észrevételeikel 8 napon belül hozzám eljuttatni szíveskedjék Ezt követően kerül majd az anyag a Bölcsészettudományi Kar Tanácsa elé, s tárgyalja végül az Egyetemi Tanács." A fenti levelet még ez év április 3-án írta Róna-Tas András egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem rektora Csejtey Dezsőnek, a filozófia tanszék vezetőjének. Az országban eddig egyedülálló módon ugyanis az egyetem nemrégiben - Almási Miklós akadémikus, az ELTE Esztétikai Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárának koordinálásával - egy héttagú bizottságot bízott meg azzal a feladattal, hogy minősítse a tanszék oktatási és kutatási koncepcióját, illetve értékelést adjon az oktatók tudományos munkásságáról. Mint az anyagból kiderült, a Nyíri Tamás. Bence György, Vajda Mihály és Ludassy Mária nevével fémjelzett filozófusgárda igen kemény, mondhatni megdöbbentő ítéletet alkotott a tan szék egyes oktatóiról. A legkíméletlenebbül talán Ludassy Mária fogalmazott, aki egyebek mellett azt Irta jelentésében: „szakmánk tekintélyének helyreállításához elengedhetetlen is a tegnap ideológiai komisszáraitól való búcsú megejtése". Véleménye szerint az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága szemmel láthatóan a legutóbbi időkig szemétledobóként kezelte a filozófia tanszéket. A bizottság nullától ötig pontozta a tanszék oktatóit, s arra a megállapodásra jutott, hogy a tíz tanárból három (közülük kettő kandidátus) eddigi munkássága nulla pontot érdemel - a tanszék korábbi vezetője is erre a sorsra jutott - , ezenkívül a docensek közül volt, aki mindössze 0.6, illetve 1,5 pontot kapott. így aztán érthető, ha feszült várakozás előzte meg a Bölcsészettudományi Kar Tanácsának tegnapi ülését, melyen részt vett az egyetem rektora is. A csaknem öt óra hosszán át tartó értekezletet követően Róna-Tas András elmondta: „a kar tanácsa egyebek mellett azzal a kéréssel fordult az Egyetemi Tanácshoz, adja beleegyezését ahhoz, hogy a filozófia tanszék a jövőben a bölcsészkarhoz tartozzon, s járuljon hozzá a három nullpotitos oktató kutatói státuszba való kerü léséhez ". idényt) Pénz a városperem Az esős idő feláztatja a salakos utakat, a vízzel telt gödrös helyeken szinte lehetetlen a közlekedés, az árkokat betömi a sár. a szennyvíz összekeveredik a csapadékkal s elönti a járdákat, megnő a fertőzés veszélye. Az időjárásnak kiszolgáltatott városperem napi problémái ezek. A megoldás egyre húzódik. Némi reménykedésre adnak okot a legutóbbi időszak történései. Ezek a területek (másokkal együtt) egy meghatározott összeg terhére önállóan gazdálodhatnak - persze a pénzt nem ökörsütésre, hanem a kommunális gondok enyhítésére kell fordítani - mondotta dr. Simor Ferenc, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke legutóbbi ülésük után. Hogyan? Egy korábbi határozatában a közgyűlés 14 képviselői fórumot hozott létre, e fórumok területi alapon szerveződnek, egy vagy több (2-4) választókerület lakosságát fogják össze. Vezetőit az adott városrész nem listás képviselői közül választja ki a testület. Elsősorban érdekegyeztető, véleményező és javaslattevő szervként működnek. A területüket érintő fejlesztési és üzemeltetési feladatokat kísérik figyelemmel: az ott jelentkező apróbb, kevésbé költségigényes teendők (egyszerűbb javítási, fenntartási stb. munkák) elvégzését a rendelkezésükre álló saját kereteikből, s ha szükséges, kiegészítő lakossági tevékenységgel és anyagi hozzájárulással maguk is biztosítani tudják. A helyi költségvetés 20 millió forintot szánt ilyen célokra. A pénzügyi ellenőrző bizottság a minap arról tárgyalt, milyen módon kellene az összeget felosztani: a nagyobb népsűrűségű belső területek kapjanak-e többet, s a gyérebben laVott városperem pedig kevesebbet vagy az egyes képviselői fórumok egyenlő mertékben részesedjenek a 20 millióból. A bizottság az utóbbira tesz javaslatot a testületnek. Ó. J. Szegedi szenátorok - Néhány hónapig kívülről nézhette azt a testületet, melynek most tagja. Mi volt , s mi ma a véleménye a szegedi közgyűlés munkájáról? - Azt hittem, könnyebben születnek a határozatok. Tudtam, komoly dolgokról esik szó az üléseken, de arra nem számítottam, hogy ilyen hosszú vajúdás árán születnek meg a fontos helyi törvények. Az ülésezés nem új a számomra, mert hasonlít azokra a komoly termelési tanácskozásokra. amiken a munkám miatt korábban részt vettem. - Kívülállók mondják, hogy kevés a hozadéka a hosszadalmas közgyűlési vitáknak - Az itt felvetett vitás kérdéseknek tétje van. így természetesen hosszadalmas, míg az eltérő nézeteket közös nevezőre hozzuk. E néhány hét alatt azt tapasztaltam, hogy sok képviselőtársamnak nem beszélni, hanem hallgatni nehéz— Egyébként meg sok a rendezetlen dolog, kusza az örökség, ráadásul minden képviselő és tisztviselő most tanulja, mi a dolga, ezért szerintem indokolt a hosszú ülésezgetés. - MDF-tagságának „köszönheti" a képviselőséget... - De hangsúlyozom, korábban semmilyen pártnak nem voltam tagja. Szegeden ez volt ez első szervezet, amelyik a régi rendszer ellen megszólalt. Még 1988-ban részt vettem két rendezvényükön, ahol megtetszett az ott megnyilvánuló szellemiség. Az is kedvemre való volt, hogy itt nincs a tagokra vonatkozó kötelező jellegű előírás. így beléptem az MDF-be. Az újszegedi szervezetben - tulajdonképpen barátok között - szerintem fontos dolgokat csináltunk: például a Tokodi Ferenc Februárban, a köztársasági megbízottá kinevezett Farkas László helyett; az MDF listáján lett képviselő az 51 éves Tokodi Ferenc építésztechnikus. A testületen bellii nincs konkrét megbízatása, ellenben munkát talál magának : a/, újszegedi képviselőkkel együtt intézi a városrész ügyeit. Kedvenc ételét nem tudja megnevezni, mert - mint módja „mindenevő vagyok", viszont mikor keldves időtöltéséről faggatom a válasz gyors : „ családommal, a három gyerekkel sokat kirándulunk". nagyon elesett, idős embereknek gyűjtést rendeztünk, tiltakoztunk Bős-Nagymaros ellen. - Pártlistás képviselőként az MDF-hez vagy a várost jelképező közgyűléshez erőybb a kötődése? - Felfogásom szerint a pártfrakció a „háborús időszakban", azaz a választási harc idején életképes szerveződés. „Békében", vagyis a két választás közötti hónapokban a képviselő nem pártjához, inkább városához, lakóhelyéhez kötődik. így jómagam az. újszegedi képviselőkkel együtt dolgozom például azon, hogy a Csonka János szakközépiskola gimnáziumi tagozata önállósodhasson, megfelő körülmények között működhessen a volt pártiskola épületében. - Említette, hogy mennyire szeret kirándulni, mennyire kötődik a Tiszához. Gondolom, többek között természetszeretete áll első önálló képviselői fellépése mögött: a város vízellátása, a szennyvízelvezetése megoldatlansága miatt interpellált. - A víz- és csatornadíjak emelését tartom felháborítónak, mert mögötte a vízművállalat nyereségorientáltsága áll, nem pedig az, hogy a többletbevételből végre megoldják Szegeden a szennyvíztisztítást és elvezetést. Az a véleményem, hogy a közszolgáltató vállalatokat azért nem szabad minden áron nyereség termelésére ösztökélni, hogy olcsóbban és gyorsabban tegyék a dolgukat. - „Az önkormányzat vállalkozzon " - hangzik a „jó tanács". Mi erről a véleménye önnek, egy igazi vállalkozónak? - A város amúgy is rossz állapotban lévő vagyonát nem lehet kockáztatni. Azaz az önkormányzat nem szállhat be semmilyen vállalkozásba, ellenben lehet vállalkozásbarát. Az önkormányzat dolga a város lakóinak szolgálata. ( újszászi ) ROMÁNIA ÉS JUGOSZLÁVIA IS ÉRDEKELT BENNE Kész a regionális környezetvédelmi koncepció Több hónapos megbeszélés! sorozat után ült tárgyalóasztalhoz négy dél-alföldi intézmény, hogy végleges formába öntsék közös regionális környezetvédelmi koncepciójukat. A szegedi Élelmiszeripari Főiskola, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Mezőgazdasági, Víz- és Környezetvédelmi Kara, a DATE hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Kara, és a szarvasi Öntözési Kutatóintézet nevében ez utóbbi intézmény munkatársa. dr. Hanyecz Vince ismertette a sajtóval a környezetvédelmi koncepció lényegét. Mint elmondta, a közös terv gondolata abból a szakmai felismerésből adódott, hogy a Tisza-Maros-Körös vidékének természeti és gazdasági adottságai összefonódtak: intenzív mezőgazdasági hasznosítás folyik itt. ami miatt a környezet terhelése is megnőtt. Négy, különböző profilú intézmény szerencsés találkozásából született az együttműködés, hiszen együttesen, s egymáshoz viszonyulva szerepelnek benne környezetvédelmi, mezőgazdasági, állattenyésztési, és vízgazdálkodási szempontok, tehát biztosítva van a régió egész élelmiszergazdasági vertikumónak, és a legtöbb természeti tényezőnek a vizsgálata. Elhangzott, hogy a régionális koncepció nem lenne teljes a határon túli területek kutatóinak bevonása nélkül, hiszen a magyar területet több, szomszédos országból érkező behatás érheti. Ezért az intézmények .felvették a kapcsolatot a Temesvári Egyetem hidroökológiai fakultásával, Nyugat-Románia környezetvédelmi hivatalaival és vízügyi igazgatóságaival, illetve a Román Tudományos Akadémiával is együttműködési készségnyilatkozatot írtak alá. Ugyanilyen ígéret van az Újvidéki Egyetem részéről is. A kutatási koncepció fő eredménye egy egészséges kompromisszum lenne a környezetet kihasználó élelmiszeripar és a környezetvédelem között. Dr. Szabó Gábor, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, aki a tanácskozás vendégeként érkezett Szegedre, pozitívan reagált az elhangzottakra. Mint elmondta, amit hallott, az biztatandó és támogatandó törekvés, a terv a fejlett Európához való igazodás koncepciója lehet, hiszen ma már mindenütt harmonikus fejlesztésre helyezik a hangsúlyt. Kiemelte, hogy a nyugat-európai környezetvédelmi tervezetekhez hasonlóan a szegedi is egy egész iparág vertikumát fogja át, a természeti tényezőktől a termelésig, és feldolgozásig. A koncepció jövőbeli nemzetközivé szélesedéséről elmondta, hogy az segíteni fog a támogatásszerzésben is: a regionális, nemzetközi együttműködéssel készített tervezetek a világon mindenütt prioritást élveznek a támogató alapítványoknál. A prioritásra pedig szükség lesz. Dr. Berek Imrétől, az Élelmiszeripari Főiskola főigazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy a koncepciót, végleges szövegezése, és angol nyelvre fordítása után, tizenötmillió dolláros támogatási igénnyel már a jövő héten eljuttatják a George Bush amerikai elnök által alapított középeurópai körnxezetvédelmi alapítványhoz Panek József BALASTYA POLGÁRMESTER NÉLKÜL „Ilyen légkörben nem tudok dolgozni jj Tegnap a balástyai községi választási bizottság tudomásul vette és bejelentette a képviselő-testületi ülésen Rácz Ferenc polgármester lemondását. Miért távozik? - kérdeztük az ex vezető tisztviselőtől, aki csaknem húsz évig volt a falu első embere. - Nem akarok hosszasan magyarázkodni. A benyújtott levelemben is leírtam: a jelenlegi szervezeti rend szerinti munkavégzésemben nem látok garanciái arra, hogy valóban községünk fejlődését segítsem elő. - Mit jelent ez konkrétan? - Azt, hogy elfogyott a türelmem. Fél évig bírtam, elég volt. Tiszteletdíjas polgármesterként dolgoztam, jóllehet ígéretet kaptam a képviselő-testülettől, hogy az államtitkári fizetés 25 százalékát megkapom. Ám a 11 képviselő mégsem szavazta meg ezt a bért. Öten ellenezték, négyen egyetértettek vele, ketten pedig tartózkodtak. A tiszteletdíjamat végül is 7 ezer 800 forintban állapították meg és a munkaszerződésem szerint ezért napi kétórai munkára köteleztek. Gondolja csak végig, mire elég ez a két óra? Igaz, egy kompromisszumos megoldásként a három balástyai téesz felajánlotta közösen alkalmaznak földügyi és rehabilitációs ügyintézőként, amelyet tulajdonképpen a hivatalban láttam el. Csak ez a megoldás tette ugyanis lehetővé, hogy a polgármesteri teendőimet képes legyek ellátni. Hiszen ha csak a munkaszerződésben megszabott két órát szánom a falu dolgainak intézésére; semmire se jutok Természetesen a 7800 forintos tiszteletdíjamat ez a három téesz egészítette ki. Méltányolom én a szövetkezetek segítő szándékát, de egyre jobban érlelődött bennem, hogy hosszú távon mégsem tudom elfogadni a testületnek ezt a megalázó döntését. A rám háruló feladatokat és a felelősséget ilyen feltételek mellett nem tudom vállalni. Már csak azért sem. mert a képviselő-testület jelenlegi tervezeteivel, javaslataival nem tudok közösséget vállalni, azokkal nem értek egyet, így inkább kiszállok az apparátus munk ájából. Minderről azonban nem akarok részletesen beszélni. Azt viszont szóvá tenném, hogy a képviselő-testület független kisgazdapárti tagjai és szimpatizánsai jószerével a hivatal minden eddigi intézkedését ellenezték. Velem szemben pedig abszolút bizalmatlanok -voltak. Ilyen légkörben nem tudok dolgozni. Úgy tartottam azonban tisztességesnek, ha a tavalyi költségvetési mérleg elkészüléséig maradok és csak ezután köszönök le. A mérleg elkészült, 14 millió forintos maradvánnyal zártuk 1990-et. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a korábbi évekhez hasonló módon gazdálkodtunk. Most már elmegyek, csinálja más. - Mihez kezd ezután ? - Munkanélküli segélyt kérek és járom a környékbeli munkaközvetítő irodákat Remélem, előbb-utóbh csak találók állást Gombos Erzsébet