Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-24 / 95. szám

81. évfolyam, 95. szám 1991. április 24., szerda Havi előfizetési díj: 185 forint Ára: 7,40 forint ázak, terek - ma, holnap Név szerint a kárpótlásról - Szocdem zászló - Forró nyomon kábítószer után - „Ha én fehér egér lennék" - A karmester canossái - Egy ház, egy tér - Mesterkurzus R

észleges hatalommegosztásról érkezett hír tegnap Irakból: az elnökre ruházott hatalom egy része mostantól átháramlik majd az új kormányra - így döntött a Szaddam Húszéin vezette Forradalmi Parancsnokság Tanácsa. Bár konkrétan nem lehet tudni, hogy az államfő milyen jogköröket ad át a kormánynak, a megfigyelők már a hatalommegosztás tényét is a demokratizálás jelének látják. Mihail Gorbacsov szovjet államfő tegnap rendeletileg helyezte hatályon kfvül az örmény kormánynak az SZKP részét alkotó Örmény Kommunista Párt és a Komszomol örményországi vagyonának államosításáról hozott határozatát. A gorbacsovi rendelet leszögezi: az SZKP az országban bejegyzett politikai párt, amelynek vagyonát nem lehet köztársasági döntéssel kisajátítani. A szlovák Parlament elnöksége tegnap felmentette tisztségéből Vladimír Meciar miniszterelnököt, és helyette Jan Carnogurskyt, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnökét nevezte kormányfővé. Meciar személye mellett még hét poszton történt változás a szlovák kormányban. Zászlós Gábor, a Független Magyar Kezdeményezés képviselője megőrizte miniszterelnök-helyettesi tisztségét. A magyar Országgyűlés tegnapi ülésének végén Szabad György házelnök a plénum előtt bejelentette, hogy Bratinka József (MDF) képviselőt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése alelnökévé, Baka Andrást (MDF) pedig az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottsága bírájává választották. Szavazás előtt a kárpótlás törvénytervezete hoznia. Szabó Iván (MDF) a gazdasági bizottság nevében nem vitatta ugyan, hogy az önkormányzati alapjogokat érintő javaslatok ügyében kétharmados többség kell, de álláspontja szerint erre most mégsem lesz szükség, hiszen az indítványok nem kötelező érvényű előírásokat tartalmaznak. Szigethy István szerint viszont akadnak „kényszert" tartalmazó előírások is. Bálás István (MDF) álláspontja szerint nem érthető az önkormányzatok érzékenykedése, hiszen a Parlament tagjai az egykori állami tulajdon lebontására szövetkeztek, s az önkormányzatok maguk is „potya" állami tulajdonhoz jutottak.Az alkotmányjogi vita értelmezését az elnöklő Szűrös Mátyás az alkotmányügyi bizottságnak utalta ki. Az elrendelt szünetben az alkotmányügyi bizottság állást foglalt a vitás értelmezési kérdésben, s ezután az elnöklő Szűrös Mátyás véglegesen lezárta a kárpótlási törvény részletes vitáját. Megkezdődött a szavazási procedúra, amelynek során 400 módosító indítvány sorsáról döntenek a képviselők, mielőtt - legkorábban szerdán - név szerint szavaznak a törvény egészéről. Neves újságírókat bántalmaztak Bukarestben Formabontó módon, az interpellációkkal és kérdések megtárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés, mert a délelőtti órákban a bizottságok a kárpótlási törvénytervezethez benyújtott csatlakozó módosító indítványokkal foglalkoztak. (A parlamenti jogi osztálytól szár. mazó értesülés szerint a képviselők 23 újabb javaslatot terjesztettek elő, közülük az illetékes bizottságok mindössze hatot támogattak egyöntetűen.) A napirend elfogadása előtt Hága Antónia (SZDSZ) az elharapódzó kilakoltatási hullám csökkentése érdekében kért szót, G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF) pedig megdöbbenésének adott hangot, hogy Sidó Zoltánt, a szlovákiai magyarság kiemelkedő személyiségét atrocitás érte Pozsonyban. Az interpellációk és kérdések elhangzása után a kárpótlási törvényjavaslat tárgyalására tért át az Országgyűlés. Az illetékes bizottságok vezetőinek rövid vitaösszefoglalója hamar rávilágított arra, hogy az egyes módosító indítványok feletti döntés még mindig nem kezdődhet meg, mert akadnak olyan javaslatok, amelyek ügyében az alkotmányt is érintő értelmezési nézeteltérés alakult ki a koalíciós pártok és az ellenzék között. Szigethy István (SZDSZ) ugyanis arra figyelmeztetett, hogy az önkormányzati lakásvagyont érintő javaslatok miszerint a kárpótlási jegy fizetőeszközként funkcionálna a volt tanácsi lakások megvásárlásánál - korlátozzák az önkormányzatok alapjogait. Ezért az ilyen irányú indítványokról a Parlamentnek kétharamados többséggel kellene határozatot A hétfői, bukaresti. Egyetem téri tüntetéseken a román rendőrség több tucat személyt sebesített meg. Közöttük volt négy újságíró is, akiket tettlegesen bántalmaztak - olvasható a párizsi székhelyű Román Emberi Jogi Liga nevű szervezet kedden Párizsban közzétett tiltakozó nyilatkozatában. Az emberi jogi szervezet tiltakozásának adott hangot a hétfői bukaresti megemlékezés résztvevői elleni brutális rendőri beavatkozás miatt. Rámulat, hogy ez alig három nappal Francois Mitterrand látogatása után történt, melynek során a román kormány a szólásszabadság tiszteletben tartásáról biztosította a francia elnököt. A dokumentumban négy újságíró neve szerepel: Petre Mihai Bacanu, a Romania Libera című lap igazgatója és Alexandru Picalschi, a lap fotóriportere, valamint Stelian Tanase, az Acum című magazin szerkesztője és Emil Hurezeanu, a Szabad Európa Rádió riportere. Kolera Kurdisztánban Kirkuk olajipari központot is magában foglaló autonóm területet követel a kurdok számára az a küldöttség, amely a múlt hét végén kezdett tárgyalásokat Bagdadban az iraki kormány képviselőivel. Bár a menekültek áradata az utóbbi napokban némileg csökkent, a török és az iráni határvidéken továbbra is katasztrofális viszonyok uralkodnak. A washingtoni külügyminisztérium adatai szerint naponta félezer menekült hal meg, többnyire betegségek következtében. Erik Suy, az ENSZ-főtitkár belga megbízottja, elmondta, hogy nemcsak a menekültek vannak veszélyben, hiszen az észak-iraki Szulejmanije városában kolerás megbetegedéseket észleltek és egyre nő a járványveszély. FOISKOLA-KRITERIUMOK HOVÁ LETTEK A MILLIÓK? Bíróság előtt a vásárhelyi kiskereskedők Az biztos, hogy a vásárhelyiek mobilizálták a cégek nyakán maradt elfekvő készleteket, legalábbis azokat, amelyeket megszereztek, csak éppen fizetni felejtettek el értük. Hegyi Mihály és 3 társa például röpke két hét alatt 10 milliót érő méterárut és ruhaneműt tüntetett el: a rendőrök nem találtak náluk se pénzt se posztót. Elszámolni valójuk a megyei bíróságon lett, ahol, tegnap kezdődött ügyük tárgyalása. Talán, csütörtök délutánra kiderül, elkövettek-e különösen nagy értékű csalást és egyéb bűncselekményeket. A perben Hegyi az első rendű vádlott, aki korábbi, de nem első büntetéséből tavaly nyáron szabadult. Gyerekkori jó barátja Kósa József a másodrendű vádlott még nem volt büntetve, kiskereskedői igazolványa neki volt. Kettejük üzleteléseit, segített tető alá hozni Halál Sándor (Hegyi nagybátyja) harmadrendű és Csurár Tibor foglalkozására nézvést kisiparos, pár nap múlva kezdi börtönbüntetését) negyedrendű vádlott. KeresMúlt év nyarán nagy divat volt Vásárhelyen kiskereskedőnek lenni. Az újsütetű boltosok áldásos tevékenységének gyorsan meg is lett az eredménye: a rendőrség nyomozása során arra a következtetésre jutott, hogy mintegy kilencvenen közülük 100 milliós kárt okoztak különféle szövetkezeteknek, vállalatoknak, kft-knek. Módszerük nagyon egyszerű volt, csaltak. Jobban ki sem használhatták volna a fizetési könnyítéseket, szinte mindenhol biankó számlákat írtak alá, pecsételtek le a portékák fejében. Hordták is Vásárhelyre a zoknikat, fehérneműket, cipőket, szabadidőruhákat, pufajkákat, s a jó ég tudja, miket még. kedői végzettségük nincs, némi jártasságot Haláltól szereztek, neki is kiskereskedői engedélye van, korábbról. A vádirat szerint Hegyi, Kósa és Halál Budapesten az Unitextől 3 és fél milliós értékben „vásároltak" fonalat, méterárut, harisnyákat, zoknikat. Szentesen a Kalmár Kft.-lő\ több mint 1 milliót érő szabadidő-ruhát, zoknikat, harisnyákat, dezodorokat „vettek", egy kisújszállási szövetkezetben pólókból, pufajkákból válogattak, másfél millióért, egy egri kft.-tői újabb 3 milliós tételt hoztak el Vásárhelyre, végül pedig 3o nagy karton cigarettát Szegedről. Mindenütt Kósa írta alá a bizonyatokat, mindenütt utólag kellett (volna) a számát kiegyenlíteni. Hegyi targoncavezetői fizetését kiegészítendő kísérte mindenhová Kósát: rakodott, fuvarost szerzett, meg értékesített. Hogyan kezdődött? - kérdezte a bíró, mire Hegyi elmesélte, Kósa megélhetési gondokkal küszködött, többször fordult hozzá kölcsönért, és tanácsért, nem tudna-e valami munkát. Hegyi javasolta Kósának, hogy váltson kiskereskedői igazolványt, még segített is neki Halállal együtt. Aztán nézegették az újsághirdetéseket, s a kecsegtető ajánlatokra Hegyi, pusztán barátságból figyelmeztetett. Mit csináltak a készlettel? Hát Hegyiéknek nem kellett házalni, búcsúkba járni, mert bizonyos kereskedők, például Békéscsabáról valók, rendszeresen jártak Vásárhelyre, azoknak adták el. Mennyiért? Jóval olcsóbban az eredeti árnál. Hegyi azt mondta, fogalma sem volt, mit is érhetett valójában egy egy szállítmány. S a nyomozati vallomását, meg az ügyésznek elmondottakat is helyesbítette a bíróságon: az iratokban többes számot használnak (szereztük, adtuk el, hoztuk, vittük, beszéltük, írtuk alá...) pedig Kósa a kiskereskedő. Természetesen Kósa éppen az ellenkezőjet állította mindennek. Neki csak a neve kellett, meg a büntetlen_előélete az igazolványhoz. O csak aláírt, pecsételt, az igazi üzletember Hegyi volt. Halált és Csurárt egy egy rendbeli különösen nagy értékre elkövetett csalással vádolják, ők mellékszereplők. Az a kérdés ki a főszereplő: Hegyi vagy Kósa? M.E. Milyen lesz a felsőoktatási törvény? Vajúdik a felsőoktatási törvény - egyelőre még csak a koncepció állapotában. Két társa, a közoktatási és a szakképzési törvény valamelyest megelőzte már, ez előbbinek szakmai-társadalmi vitái is lezajlottak országszerte, legalábbis Szegeden azzal a tanulsággal, hogy más, idevágó törvények, mint a hatásköri, és az önkormányzati tulajdontörvény nélkül sok tekintetben sötétben tapogatózik a koncepció. Legnagyobb gond, bármelyik oktatási ágazatról legyen is szó, a finanszírozás megoldatlansága. Egyrészt a pénzhiány m.iatt, másrészt, mert, bár mindegyik koncepciótervezet tartalmazza az állam közoktatásbcli szerepét, a pontos pénzforrás eddig ismeretlen. E köztes állapotban pedig a felsőoktatási intézmények jó része oda jutott, hogy szeptember után nehézségeik lehetnek a közüzemi számlák kifizetésével is: a kormányzat által biztosított, a harmincszázalékos inflációval szemben a tavalyihoz szinthez képest csupán tíz százalékkal emelt dologi fedezet jövő tanévkezdésig elfogy. Innen továbblépés vagy a májusban módosuló költségvetésből származó plusszal lehetséges (a Művelődési és Közoktatási Minisztérium még nem kapta meg), vagy egy minden érdekeit által elfogadott törvénykoncepcióval, amelynek kidolgozását az elmúlt hetekben az országos rektori konferencia, illetve a főiskolai főigazgatók konferenciája résztvevőivel, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Országos Választmányával is egyeztették. Az egyeztetéshez idomuló koncepciós terv szinte ugyanazokat az ellenvetéseket hozta felszínre, mint a közoktatási koncepció vitái. Az FDSZ minisztériummal kötendő keretszerződésének határozati javaslata mely egyetért a felsőoktatási intézmények teljes autonómiájával, a diplomák nemzetközi szintű elismertetésével - a koncepcióban közölt finanszírozási módot nem tartja megoldhatónak. Az állásfoglalás szerint nem lehet a finanszírozást a munkaerőszükséglet becsült alakulásától függővé tenni. Ugyanakkor a választmány nem támogatja az állam még hosszú távon való kivonulását sem a finanszírozásból. Dr. Várkonyi Zoltán, a JATE FDSZ-titkára elmondta, hogy a Választmány ezt a koncepciós tervet törvényalkotás előtt átdolgozásra, illetve szakmai vitára és egyeztetésre javasolta. Ezt a tervet, mert létezik egy „ellenterv" is, mely annak kapcsán látott napvilágot a főiskolai főigazgatók konferenciáján, hogy a minisztérium koncepciója átfogalmazta a főiskolává minősítés kritériumait. Az új, javasolt kritériumok szerint pedig csak az az intézmény lehet főiskola, ahol: egy, vagy több olyan képzési szakirány létezik, amely főiskolai végzettséghez kötött munkakör betöltésére jogosít, ahol a főfoglalkozású tudományos minősítéssel rendelkezők száma eléri az universitasokra javasolt norma negyedét, és ahol a főfoglalkozású oktatók legalább fele egyetemi doktori, vagy magasabb egyetemi minősítéssel rendelkezik. A kritériumoknak meg nem felelő intézmények eszerint felsőfokú szakiskolákként működnének tovább - önkormányzati finanszírozással. Dr. Szalay Istvántól, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatójától kapott információink szerint a koncepció egy újabb, valamelyest átdolgozott tervezete sem felel meg a főiskolák érdekeinek, bár tény, hogy néhány intézményt a múlt rendszer oktatáspolitikája indokolatlanul emelt technikumból főiskolává. Ha így van, ha úgy, a koncepció nem tisztázza azt sem, hogy az önkormányzatok miből fogják finanszírozni ezeket az iskolákat, ha finanszírozniuk kell őket. Panek József SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN Szent Péter és a pehelysúlyú képviselők Az önkormányzat sajtótájékoztatójának nevezte dr. Rapcsák András, Hódmezővásárhely polgármestere tegnap délben az újságírókkal megtartott találkozót, s ez már az elején sajátos jelentést adott az eseménynek. Tekintettel arra, hogy a vásárhelyi önkormányzat 8 képviselője két héttel ezelőtt önálló sajtótájékoztatón bírálta a város polgármesterét, az összegyűlt újságírók ezúttal is valami hasonlóra készültek fel. Dr. Rapcsák András azonban mindjárt az elején két napirendi pontot nevezett meg, úgymint az első fél év munkájának, és a város helyzetének értékelését. Röviden fölvázolta, hogy az önkormányzat igen nehéz helyzetben foglalta el tisztét, a város összadóssága 256 millió forint, amelynek ez évi törlesztőrészlete 140 millió (az idei költségvetés több mint 10 százaléka); a munkanélküli segélyezettek száma ezerre emelkedett; közel 300 gyereknek nincs még biztosítva a beiskoláztatása; hogy az új hivatal felállítás befejeződött, és az önkormányzati vállalkozások valószínűleg holdingszerű irányítás alatt működnek majd. A pontos és jól fogalmazott tényfelsorolás akár elegendő is lett volna egy sajtótájékoztatóhoz, ám a levegőben más volt. A hangulatot az jellemezte leginkább, hogy mindezek után az első újságírói kérdés mindjárt a polgármester s az ellenzéki képviselőcsoport között kialakult ellentétre vonatkozott. Dr. Rapcsák András válaszában elmondta, hogy a vitát jellegzetesen politikai harcnak tartja, „kicsiben" hasonlatosnak ahhoz, ami az ország életében végbemegy. Saját célkitűzéseiről szólva hosszú távú fejlesztésről beszélt, amelyet „határozottabb eszközökkel" kell képviselnie. Mint független polgármester, nem (Folytatás a 2. oldalon.) A