Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-23 / 94. szám

1991. április 23., kedd Panoráma 7 Sorrendben a 7. alkalommal emlékezik a nevelőtestület és a tanulóifjúság az iskola névadójára a Kiss Ferenc Erdészeti Szak­középiskolában. A már hagyo­mányosnak nevezhető ünnepség szerdán délelőtt 9 órakor kezdődik a tanulók szekciónkénti előadá­sával. Az ebéd után fél 2 órakor lesz a tornateremben az iskolai ünnepély, melyen átadják a Kiss Kiss Ferenc napja Ferenc-dtjat és alapítványt, ér­tékelik az erdőgazdasági pályá­zatokat. Végül pedig a szekció­előadásokat tartó tanulókat dí­jazzák. • Ugyanezen a napon tartja soros értekezletét a szegedi erdők atyjáról elnevezett szakközép­iskola iskolatanácsa is, melynek napirendjén beszámoló szerepel az elmúlt időszakban végzett pedagógiai munkáról, valamint az iskola és az őket patronáló vál­lalatok és erdészetek tevé­kenységéről, kapcsolataik elmé­lyítéséről. Gyenes Kálmán felvételei Mflff • " ? S '•; wmw. •>w ** > ' ­Első estém az egyetemen (Memoár-részlet) Sopron. 1941 ősze. Pécsi Egyetem Ev. Hit­tudományi Kara... Esti áhítat után... Még mindig az ismeretlen, égő szemű fiú vulkános, transzban elmennydörgött szavai nyűgöztek, amikor a „bagolyszobánkba" szédelegtem be. (Az elsős teo­lógusok „baglyok" valának...) - Töff-töff! - tülekedett utánam szobatársam, Riesz Gyurka, s elgondolkodva lépkedett mögötte a harmadik vaságy tulajdonosa is, egy soványka, mellén-balról-vitéz-jelvényt viselő bagoly: Réthy Jóska. - Ki ez a furcsa fiú, Gyuri? Ez a fantasztikus hittérítő? - Megijedtél tőle, ugye? - Ot csak sajnáltam: ügy láttam, egészen kimerült a beszédbe... - Szívós gyerek az, nincs már semmi baja. Csak ő egy magyar „körtti". Vitéz Magyar Zoltánnak hívják, a szegcdi kántortanító fia. - Mi az a körtti? - Sohsem hallottad Paavo Ruotsalainen nevét? - Nem én! - Hát, az egy parasztpróféta, a finn „ébredők" ve­zetője. Az is ilyen ijesztően vallotta meg a hitét, mint Zoli... Különben a Magyar Zoltán... - Magyar Zoltán nagyon stramm srác! - vágott Riesz Gyuri szavába az alacsony, acélszürke ruhás Pilisi. Utánunk nyomult és bemutatkozott. Közben felemelte az ujját: - „Bödönre" ne hallgass! - figyelmeztetett mindent elbagatellizál, mindent tréfára vesz, kicsit lökött." - Jól van, Pilisi, ne szavalj annyit - bokszolta mellbe az apró fiút „Bödön". - Nem kell annyit károgni... ' Pilisit úgy kellett elkapnom. Riesz Gyuri valósággal kiütötte a szobából. - Ne haragudj, Pista - szabadkozott zavartan a mázsányi „Bödön". - Kicsit nehéz a kezem. - Olyan ez a hústorony, mint Lennie az „Egerek és emberek"-ben - méltatlankodott Pilisi Pista. De látszott: igazából nem haragszik a jobbegyenesért. Amint rögtön kiderült: osztálytársak voltak a híres budapesti fasori gimiben. Harmadik szobatársunk, vitéz Réthy József fölpattant székéről. Dúródott kifelé. - Hát te hová mégy? - kérdeztem. - Gyere, ismerkedjünk össze! De Jóska félretolt az ajtóból. - Különös gyerek - jegyezte meg Pilisi. - Jó lesz szeretettel figyelnetek. Nagyon magánakvaló... Furcsa volt már a gyenesi kertben is. Föl-alá járkált a sétaúton, és egyre motyogott magában... Lementünk hát Bödönnel s a kolesz hátsó, kert felőli bejáratánál lestük, hová tart Rcthy Jóska. Az Otthon kertjében körkörös'sétány volt. Azon sietett Jóska körbe-körbe, egyre sebesebben véve a kanyarokat. Olykor megállt, maga elé meredt, és gesztikulálva morgott valamit. Odalépkedtem hozzá, próbáltam megfogni a karját a pislákodó villanyfénynél. Kiszakította magát a kezemből, dünnyögött valamit az orra alá, s folytatta a körbenjárást; megállíthatatlanul. Csaknem futott már., - Szerencsés esetben - szólalt meg a hátam mögött Pilisi - pontban este 10-kor abbahagyja. Mint Gyenesdiáson. Igaza volt. Tízkor szótlanul állított be hármónk szobájába, még el is köszönt vetkőzés után, föl­kattintotta az éjjeli lámpát s előírásosan elolvasott még pár sort a Bibliából. Aztán a falnak fordult, s három perc múlva egyenletesen szuszogott Réthy Jóska. (Két hónap múltán az Otthon kertjéből vitték el a mentők - kényszerzubbonyt erőszakolva rá. Artikulátlan üvöltözése máig a dobhártyámba hasít... Sohasem tudtuk meg: tulajdonképpen mi zavarta meg. Amikor hosszú hónapok után kien­gedték a zárt intézetből, fölakasztotta magát. Titkát magával vitte - valahová...) Haranghangú csengő ébresztette reggel a jónépet. Hétre - pontosan - lent kellett lennünk az ebéd­lőben. A negyedéves Bulik Soma kivételével - aki előző délután érkezhetett - valamennyien abszolút csendben vártuk a prof jeladását a reggeli elfogyasztására. Már a konyhát vezető Jolán nővér is kilépkedett a konyhából, s az asztalfő felé tartott. Ekkor lépte át az ebédlő küszöbét Soma. Jó megjelenésű, élénk tekintetű fiatalember volt ­ünnepélyesen sötét öltönyben, hófehér ingben. Az Otthon szabályainak megfelelően - mint azontúl is, egy ersztendőn át minden áldott reggel ­komótos léptekkel igyekezett a prof felé. Kicsit csibészes mosollyal a szájaszögletében - szer­tartásosan jelentkezett s hajolt meg, ahogyan az étkezésről elkésők kutyakötelessége volt. „Dages" kezet nyújtott, de nem nézett Somára.-Az extra­vagáns negyedéves újra meghajolt, és a helyére sasszézott. Reggeli után sietős léptekkel igyekeztünk a teológiai fakultásépület irányába, szinte futva vágva át a vasúti síneken. Háromnegyed 8-kor rövid áhítaton kellett részt vennünk; ez textus-olvasásból és 6-8 percnyi fohászból állott. Minden alkalommal más és más fölsőbbéves végezte ezt az apró lelki erőmerífést az auditórium maximumban. Aztán szétszéledtünk, ki-ki órájára sietett. Minékünk sok közös óránk akadt á másod­évesekkel. Közülük mindjárt megkedveltem - mivel a népi írókat ók is nagyra becsülték - Leskó Bélát és Hernád Tibsit. Szabó Gyuszi és Tarjáni Gyula is jópajtásommá lett a legkezdettől. Az egyik egy dunántúli faluból jött Sopronba, a másik Nógrádból. Mindketten kiváló képességű, parázseszű fiúk voltak; ám, amíg Szabó Gyuszi meg a szünetekben is beledugta a fejét valamilyen héber vagy görög szövegbe, addig Tarjáni egyre a nők után forgatta nagy, busa fejét s mohó szemeit. (A mi közelünkben ugyan nem sok szoknyás lény akadt akkortájt, ám a következő esztendőben beállított Szarvasról egy nyakigláb, csinos barna leányzó, s Tarjáni Gyuszi barátunk nyomban koslatni kezdett körülötte... Úgy tűnt, nem is eredménytelpnül.) A legsikeresebb szívtipró azonban Fogarasi Jóska volt... Igaz: könnyen tehette, hisz nem csupán atlétatermetű bonviván volt, hanem ráadásként „kintlakó" is - tehát kötelmek alig szorongatták, sőt: soproni; tősgyökeres odenburgi arszlán... (Hogy a soproniság másságot jelent, azt egyelőre csak a büszke jelzőből éreztem ki: „a civitas fidelissima, a leghűségesebb város földjére léptél, vedd le saruidat,! „bagoly" - figyelmeztetett volt, valamiféle kü­lönleges önbeCsérzettél Jóska...J G'ályarabos sorsunkról, elképesztő bentlakói gúzsbakötöttsé­günkról szomorkás öngúnnyal énekelgetett regge­lenként a fürdőszobában, borotválkozás közben q csupaizom, negyedéves Jabab Miklós: „...Lám, én szegény teológus, csak egyedül háiok, akármerre tapogatok, csak falat találok..." Igaz, olykor, ha meglátta a borotvát a kezemben, egészséges és emberszabású humor tört elő belőle harsány nevetés kíséretében: - Bagoly! Már megint vétkezel a tízparancsolat ellen?! Meg vagyon írva: „Ne csinálj magadnak faragott képet!" Életem első egyetemi óráján egészen más passzust kellett meghallgatnom az Ószövetségből. A negyedórás áhítat után mindjárt az Ézsaiás könyvének magyarázata című stúdium következett az auditórium maximumban, s a másodévesekkel együtt Várakoztunk Deák Jánosra. Mindhiába. Nagy botrányt tárgyalt a professzori kar: a negyedévesek „illegális" sörgyári látogatását... Dér Endre Görögül zenél az Octopus Négy fiatal zenész 1980 őszén első fellépésére készülődött a Ganz-MAVAG Művelődési Házban, azóta Sirtos néven ismeri őket a különös romantikát és a titokzatos görög népzenét ked­velők tábora. Az első meleg fogadtatás után - ami még semmit nem jelentett a továbbiakra nézve - elsősorban gimnáziumokban, egyetemi klubokban léptek fel. Sikerekkel teli évek jöttek­mentek, kapcsolatot tartottak az élő görög zenével, így annak hírnökeinek tartják magu­kat; a görög népzenei kultúra magyarországi „diplomatáinak". 1986 őszén újabb, felejthetetlen sikert arattak, mikoris a Kör­csarnokban Mikis Theodorakissal együtt léptek fel. Hogy mi a siker titka? Ezt szerdán este 7 órakor megfejthetik az ifjúsági ház görög népzenei estjén, ahol fellép a Sirtos együt­tes (Pallai Etelka, Lchoudis Andreas, Juhász Katalin, Topa­lidis Kostas és Bacskay Zsu­zsanna), valamint az Octopus néptáncegyüttes és Papadimitriu Athina. A Balástyai Rákóczi Mgtsz gépárverést hirdet 1991. április 26-án, 9 órakor. Árverés helye: Felsógajgonya major. Telefon: 78-522. Ügyintéző: Farkas Elemér. Értékesítésre kerül: 2 db IFA tehergépkocsi, 1 db IFA tehergépkocsi (állatszállító), erőgépekhez munka- és vetógépek, gépalkatrészek. Vállalkozásban üzemelő élelmiszeripari üzem felvételt hirdet női és férfi munkavállalók részére, éleim iszer-tartósító munkakörbe, három műszakos munkaidőben. Jelentkezni személyesen Nagy Ferenc üzemvezetőnél, Miháíytelek, Új Élet Tsz szárítóüzemében. Telefon: 10-33318. SMCBgO JWU OAT*. V—/ V-/ AJANDEKOZZA MEG AUTOJAT SLICK 50-NEL! Csökken a súrlódás és a kopás, tehát nő a teljesítmény és az élettartam. Alacsonyabb a fogyasztás, halkabb a járás. Az AMERO-HUN Kft. megbízásából forgalmazza: a NEOKORR KISSZÖVETKEZET, SZEGED-SZÖREG, Szerb u. 176. Telefon: 55-055.

Next

/
Oldalképek
Tartalom