Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

81. évfolyam, 92. szám 1991. április 20., szombat Havi előfizetési díj: 185 forint Ára: 8,30 forint Az utca reménye Kisebbségi vélemények - Intendatúra-szembesítés Idegenek-e más nyelvek? - A pszichiáter analízise - Meló-diák N

yolc-tízezer áldozatot követelt a csernobili nukleáris erőműben bekövetkezett robbanás - jelentette ki a brit televízió egvik adásában a Csernobil körüli zárt biztonsági övezet tudományos igazgatója, aki elmondta, hogy a szovjet hatóságok által bejelentett 3 százalékkal szemben valójában a reaktor radioaktív hasadóanyagának 60-80 százaléka szabadult ki. Hivatalos szovjet közlések szerint a katasztrófa közvetlen következményeként csak 32-en haltak meg. A törökországi kurd vezetők elutasítják az Irak északi részén létrehozandó menekülttáborok tervét, mert abban a kurd függetlenségi mozgalom felszámolását látják. Mihail Gorbacsov szovjet államfő Japán után Dél-Koreát is felkeresi távol-keleti körútján, és találkozik Ro Te Vu elnökkel is. Gorbacsov tíz hónapon belül harmadszor találkozik a dél-koreai elnökkel. Erhard Busek, osztrák tudományügyi miniszter, a EXPO-t előkészítő osztrák csúcsbizottság elnöke kijelentette, hogy miután a magyar kormány állást foglalt a Világkiállítás mellett, az EXPO-ról tartandó bécsi népszavazás kimenetele is kedvezőbb lehet. A kormány sajtótájékoztatóján László Balázs szóvivő bejelentette, hogy a kormány, miután az Alkotmánybíróság törvénytelennek minősítette a személyi szám használatát, felkérte a minisztériumokat és az országos hatáskörű szerveket, mérjék fel, milyen változtatásokra van szűkség a nyilvántartásaikban. A javaslatok feldolgozására ad hoc bizottság jön majd létre. Ismét napirenden a kárpótlás kozatot kell kérni tőle, hogy gyakorolni kívánja-e az elővásárlási jogát. Ez igen hosszadalmas folyamat lenne, mert a volt tulajdonosok jelentős része külföldön él. Az ügyek többségében a kárpótlási eljárás lefolytatásáig - ami pereskedés esetén 5-6 év is lehet - az egykori tulajdonos valószínűleg nem mond le az elővásárlási jogáról, így ez idő alatt nem lehet privatizálni. Tekintettel arra; hogy a tulajdont igazoló telekkönyvi és egyéb okiratok csak részlegesen találhatóak meg, nagymértékben elhúzódik a tulajdonost bizonyító eljárás. Számos esetben egy-egy államosított vagyontárgyra több tulajdonos is jelentkezhet, ezért csak hosszadalmas jogi eljárás keretében lehet eldönteni, hogy ki a valódi tulajdonos. Nyugdíjreform előtt A jövő héten ismét az Országgyűlés plenáris ülésének napirendjén szerepel a kárpótlási törvény, s-a részletes vita lezárása után - határozathozatalra is sor kerül. Mivel továbbra is tekintélyes számú, a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványról kell állást foglalniuk a képviselőknek, majd a törvény egészéről név szerinti szavazással kell dönteni, így - a megszokottól eltérően - szerdán is plenáris ülést tart a Ház. Mindezt az Országgyűlés tisztikarának szokásos pénteki sajtótájékoztatóján tudhatták meg az újságírók, miként azt is: a plenáris ülések menetrendjét úgy alakították ki, hogy a törvénytervezet részletes vitája után, s a határozathozatalt megelőzően a bizottságoknak még lehetőséget adjanak egy utolsó tárgyalási fordulóra a kárpótlás legfontosabb kérdéseiről. Surján László népjóléti miniszter, aki a héten Szöulban tárgyalt, nyilatkozott az MTI tudósítójának a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer reformjáról, amelyre dél-koreai látogatása idején terjesztett elő javaslatot a Népjóléti Minisztérium és a Társadalombiztosítási Főigazgatóság. Elmondta, hogy keresik azt az optimális megoldást, amely a költségvetés terheinek növekedése és az ezzel járó adóemelések káros hatása, illetve a járulékok mérséklésének kedvező hatása közt van. Elhangzott az is, hogy a tárcákkal való egyeztetések még folynak, tehát a javaslat költségvetési hatásai még nem ismeretesek. Nem tudott pontos választ adni, mekkora összegekkel változnak majd a nyugdíjak az új rendszer bevezetésével. Hangsúlyozta viszont, hogy nyugdíjcsökkentést nem terveznek, átrendeződés esetleg csak akkor lesz a nyugdíjak mértékében, ha bevezetik a bérarányos nyugdíjrendszert. De, mint mondotta, ez esetben is mindenki szabadon dönthet majd arról, hogy a jelenlegi módon, vagy az új rendszer alapján számítsák ki nyugdíját. Tovább csökken a honvédség létszáma Veszélyben az elővásárlási jog A kormány Gazdasági Kabinetje mellett működő Tulajdonosi és Privatizációs Bizottság nem ért egyet azzal a képviselői indítvánnyal, amely a volt tulajdonosoknak elővásárlási jogot biztosítana a kárpótlási törvényben — tájékoztatta a bizottság titkára, Diczházi Bertalan pénteken az MTI-t. A szakértői bizottság szerint a privatizáció és a kárpótlás folyamatát teljes egészében szét kell választani, mert különben tulajdonbizonytalanság alakul ki, amely megbénítja a privatizációt, és elbizonytalanítja a külföldi befektetőket. Ugyanis az elővásárlási jog esetén minden államosított vagyontárgynál fel kell kutatni az egykori tulajdonost, vagy leszármazottját, és nyilatAz év végéig 100 ezerre, jövőre pedig 90 ezerre csökken a honvédség létszáma, azaz a korábbinál kisebb, békében nagyobbrészt hivatásos katonákból áll majd a magyar hadsereg. Egyebek között ezeket hangsúlyozta Gyuricza Béla altábornagy, hadseregparancsnok pénteken Székesfehérvárott. A tábornok elmondta: a Parlament Honvédelmi Bizottsága által a közelmúltban megvitatott biztonságpolitikai és honvédelmi alapelvek szerint a honvédség mintegy kétharmada hivatásos, illetve szerződéses katonákból áll majd. A hadseregparancsnok elmondta, hogy a feladatok a 12 hónapos katonai szolgálatra való átállással jelentősen nőttek, mind a hivatásos, mind a sorállomány igen feszített ütemben kénytelen végezni munkáját. Romlott a bevonuló fiatalok általános egészségi állapota, több a szociális problémával küzdő katona. Szólt a hadseregparancsnok arról is, hogy romlott a honvédségen belüli fegyelmi helyzet is. Nőtt az önkényes eltávozások, az italozások, s azzal összefüggésben a katonák által okozott közúti balesetek száma is. Dorozsmán, a templomdombon a minap a cigánygyerekek körbefogtak egy nyugdíjas pedagógust, és leszakították a nyakláncát. Iskolás korú suhancok már másodízben törtek rá a Bölcs utcai iskola mellett egyedül lakó idős asszonyra. Ez jutott eszembe, amikor megláttam a Zsilip utca 42. számú ház előtt várakozó sok-sok gyereket, akik jó része szintén cigány. Arra vártak, hogy átvegyék tőlük az összegyűjtött éticsigát. Az éticsiga csak annak rossz üzlet, aki gyűjti. Aki tehát a legtöbbet dolgozik vele. A gyűjtők legtöbbje gyerek, aki így ismerkedik meg azzal az élménnyel, hogy lehet munkával pénzt keresni. Dorozsmán is az Erdei Termék Vállalat megbízásából vásárolják föl az éticsigát - itt 45 forintot adnak kilójáért. Olvasom a Délmagyarban, hogy a Göndör soron ugyanennek a vállalatnak a másik megbízottjától 50-et kapni érte. Az első dolog, amit a csigagyűjtő gyerekek észre sem vesznek: ezek szerint az átvevő annyit fizet kilónként, amennyit akar? A Zsilip utcán mázsával mérik a csigát. Az egy-két kilós zacskókat is. A 7-10 éves gyerekek káprázó szemmel nézik, amint a bácsik ide-oda rakosgatják a súlyokat: a mázsára is valamennyit, a súlyserpenyőbe is valamennyit. A végén csak azt látják szomorúan, hogy amit olyan nehéz volt cipelni, hogy majd leszakadt tőle a kicsi karjuk, az milyen könnyűvé válik ezen a Csigapedagógia másutt nagy súlyok mérésére használatos szerszámon. Az átvevő csak egész kilót fizet ki. Ha tehát a rostálás megmarad 1 kiló 20 deka, vagy 5 kiló 80 deka, akkor a gyereknek csak 1 kilóért vagy csak 5 kilóért jár pénz. A 20 deka és a 80 deka pedig felhalmozódik az átvevőnél. Be lehet szorozni, mennyi az forintban, ha mindenki csak 40 deka fölösleget hagy nála, s megfordul 30-40 gyerek egy-egy átvételi napon. Ha valaki reklamál, az átvevő azt feleli, neki sem fizet ki a vállalat egy kilónál kevesebbet. Arra, hogy nála a tört kilók egész kilókká állnak össze, nem szól semmit. Arra sem, hogy ha nem fizeti ki a fél kilót, akkor miért nem adja vissza, hogy szaladj kisfiam, szedjél még hozzá. Arra sincs válasz, mi lesz a sorsa a rostán átpasszírozott, s a gyerekek szeme láttára méreten alulivá lett csigáknak. Ha valóban nincs értékük, miért nem ajánlja fel, hogy vissszaadja őket? Érdekes módon az „értéktelen", méreten aluli csigák nem állnak hegyekben az udvaron. Nem tudom, hogy jogilag minek minősül az ilyen eljárás, nem is feladatom eldönteni. Azt még kevésbé, hogy a szigorú vállalati belső szabályozás miatt van-e ez így, vagy csak az átvevő által meghonosított egyedi gyakorlat. Annyi tény, hogy a gyerekeknek van véleményük a dologról. Egymás közt nemes egyszerűséggel csak úgy mondják: csalnak. És küzd bennük a vágyakozás, hogy saját munkával saját pénzre tegyenek szert, amit tiszta lelkiismerettel költhetnek az egyre szemérmetlenebbül dráguló fagylaltra vagy rágógumira, meg a félelem, hogy becsapják és kihasználják őket. Megkérdeztem az átvevőtől, mit csinál a méretes, de a tört kilók miatt ki nem fizetett csigákkal. Megeszem őket! - felelte hetykén. Megmondaná a nevét? Ahhoz magának semmi köze! És elmehet, ahová akar! Megtudakoltam azért, hogy Perneki Dezsőnek hívják a derék urat. Tényleg nincs más eszközöm, mint hogy ideírom a nevét. Hadd tudja meg ország-világ, hol tanulhatják meg a gyerekek, hogyan lehet kihasználni a kisebbet, gyengébbet, kiszolgáltatottabbat. E beszélgetés óta már nem csodálkozom, hogy ha a nagyobbacska cigánygyerekek választhatnak aközött, hogy szorgos munkával éticsigát gyűjtenek egy kis pénzért, vagy inkább leszaggassák a nyugdíjas tanár nénijük nyakláncát a templomdombon, akkor az utóbbit választják. Tanács István RENDKÍVÜLI TÁRSULATI ÜLÉS Jöjjön Fortinbras? Rendkívüli társulati ülést hirdettek tegnep délelőtt 10 órára a Szegedi Nemzeti Színházba. Ványai Éva alpolgármester a színház átalakításának menetrendjéről tájékoztatta a a megjelenteket, majd Nikolényi István, a pályázat nyertese fejthette ki elképzelését az intendatúráról. Végül véleményeket hallgattak meg és válaszoltak a feltett kérdésekre. L. Szeged színházi hagyományai kötelezik a várost, hogy a színházi élet problémáit botrány nélkül oldja meg. - kezdte az alpolgármesternő. Kompromisszum kell. Van egy jó elképzelés, van egy helyismerettel rendelkező vállalkozó, van miről tárgyalnunk. „Hányan olvasták a pályázatomat? - kezdte Nikolényi István. A jelenlévőknek mintegy a fele nyújtotta föl a kezét. Ezután sorra vette azokat a félreértéseket, amelyek szerinte a színháziak ellenérzéseit szülték. Szerinte koncepciója nem összevonás, hiszen a tagozatok teljes gazdasági és művészi önállóságot élveznek, csak három közös ügy lenne: a gazdasági, a műszaki, és a közönségszervezői apparátus. Az intendatúra azt jelentené, hogy a támogatásra szánt összeget nem az önkormányzat pénzügyi osztálya osztaná szét, amely nem ért a művészeti kérdésekhez. További félreértés, hogy a szabadtéri nézőterét a színháztól elvett pénzen újítanák föl. Erre a célra alapítványt akarnak lértehozni, amelynek egyik bevételi forrása lehetne a szabadtéri felszabaduló Klauzál téri irodáinak bérleti díja. Tévedés az is, hogy a színháziak nyáron ingyen dolgoznának, valamint az is, hogy Nikolényi egy csomó embert kirúgna. „A rendszerből következik, hogy a tagozatvezetők maguk határozzák meg, kivel dolgoznak, hány vendéget hívnak - a rendelkezésükre bocsátott anyagi kereteken belül. Nekem jó állásom van, az intendánsi tisztség számomra nem egzisztenciális kérdés - mondta. Jó volna azonban sürgősen megoldást találni, mert lassan hamleti szituáció fog kialakulni a színházban: a történet ismert figurái kiirtják egymást, s akkor jön egy teljesen idegen ember, Fortinbras, akinek teljhatalmat kell adni, s ő oldja meg a helyzetet." „A színház alapvető kulturális szolgáltatás, a szabadtéri találmány" - vélte Korcsmáros György főrendező. Szerinte - s ebbéli véleményét többen osztották - a közös díszlet-, és jelniezraktárak, műhelyek kialakítása jelentős befektetést igényel, s erre pénz kell. (Idén nem tudunk adni, de jövőre kiszorítjuk. - válaszolt az alpolgármcsternő.) Jachinek Rudolf szakszervezeti titkár elmondta: egy ad hoc bizottsági ülésen a szakma képviselői megegyezésre jutottak a finanszírozást illetően, s információi szerint a megegyezésre Kupa Mihály pénzügyminiszter is áldását adta. Eszerint három kategóriába sorolnák a magyar színházakat: állami, önkormányzati és vállalkozói színház. A Szegedi Nemzeti az elsőbe tartozna. Mindhárom forma kap állami támogatást, de másképpen. Az államiaknál a jegyárbevételt tekintik 10 százaléknak. Ehhez ad az önkormányzat 30, az állam 60 százalék támogatást. Ez Szegednek kedvező hiszen a 18 milliós jegybevételhez az önkormányzat 54, az állam 108 milliót adna. A Szabadtéri Játékok a második kategóriába sorolódik, kevesebb állami támogatásra számíthat. Nagy László igazgató közölte, hogy az igazgatóság úgy döntött: nem kíván részt venni az önkormányzat által létrehozott bizottságban, melynek feladata az új rendszer kidolgozása. Ehelyett saját tervezetet fognak kidolgozni. Antall László műszaki aggályait hangoztatta. Szerinte azzal kellene kezdeni a tervezést, hogy létrehozzák a közös műszaki bázist, raktárakat, s csak utána a vezetést. Juhász József szerint, mióta Vaszy meghalt, Nikolényi át akarja venni a színház vezetését. Szerinte a jelölt személyével van baj, mert rosszul választja meg a barátait, majd hosszas fejtegetésbe fogott a Szabadtéri Játékok színvonalát illetően. Gregor József szerint - aki magát az intendatúra esküdt ellenségének nevezte -1989. november 4., az emlékezetes Ruszt-interjú óta a színház nem tudott megnyugodni. Szerinte a lényeg, hogy az önkormányzat le akarja váltani Nagy Lászlót. Ezt azonban meg . kellene mondani egyenesen. Kérte, hogy az önkormányzat rövid időn belül döntsön a jövőről, mert a mostani bizonytalanság a művészi munka kárára válik. Ványai Éva egy alkalommal azt is mondta, hogy az összevonás már eldöntött tény, most a legjobb módozatát keresik. Erre többen belenyugvással kérdezték: akkor ez az ülés mire jó? Az alapolgármesternó később helyesbítette magát: egyelőre csak a struktúraváltás végleges. „Nem értjük!"- kiabálták mindenfelől a gyűlés elején, mert a nagyszínház nézőterén elveszett a hang. Az előadók hamarosan kaptak mikroportot és erősítést. Ám csak a hallhatóság javult, a kölcsönös megértés alig... (márok) Az SZDSZ nemmel szavaz A Szabad Demokraták Szövetsége tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, amely végül is - elegendő információk híján - nem foglalt állást a kormánykoalíció kárpótlási törvényjavaslatának alkotmányosságáról. Mindazonáltal az SZDSZ az alkoti .ányossági szempontokon túl gazdasági és politikai megfontolásokból is elveti a kormánykoalíció kárpótlási elképzelését, ezért képviselői a törvényjavaslat ellen fognak szavazni - tette közzé Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő a szabaddemokraták véleményét a párt pénteki sajtótájékoztatóján. Hozzáfűzte: az SZDSZ elfogadja, hogy nem végezhető el az összefüggéseiből kiragadott egyes indítványok alkotmányos vizsgálata. A mindezt szorgalmazó SZDSZ-indítványt azonban mégsem tartják hiábavalónak, hisz alkalmat adott az Alkotmánybíróságnak arra, hogy a kárpótlással összefüggő egyes kérdésekben kifejtse elvi álláspontját.