Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-18 / 90. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 81. évfolyam, 90. szám 1991. április 18., csütörtök Havi előfizetési díj: 185 forint Ára: 7,40 forint Csiga-biga gyere már Elhalasztott döntések - Akció a szemét ellen Iskolavariációk - Sztárparádé - A lestaktika csődje Csökken a körbetartozás A

teheráni rádió iraki menekültekre hivatkozva azt jelentette, hogy Dél-Irakban, az iráni határ mentén tovább folytatódnak az összecsapások a Szaddám Huszeinhez hü Köztársasági Gárda, és a síita felkelők között. Folytatta tokiói látogatását Mihail Gorbacsov szovjet elnök. A látogatás második napján az ázsiai és csendes-óceáni térség biztonsági rendszerének kérdése volt napirenden, illetve a küszöbön álló új japán-szovjet békeszerződés. Miközben Gorbacsov Japánban tárgyal, a Szovjetunióban a szénbányászok sztrájkja miatt részlegesen megbénult a kohászati ipar. Belorussziában tegnap négy bányában állt le a termelés. Itthon az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága javaslatára elfogadtak több, a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos indítványt. Ezek egyike, hogy egy vagyontárgy után csak egyféle kárpótlás jár, de a tulajdonost megilleti majd a választás lehetősége. A Honvédelmi Bizottság zárt üléséről kiadott közlemény szerint a szovjet csapatok kivonása az ütemtervek szerint folyik: eddig a személyi állomány 85 százaléka hagyta el Magyarország területét. A Magyar Nemzeti Bank, illetőleg a kereskedelmi bankok jelzései alapján az ipari és kereskedelmi vállalatok adósságállománya egészében csökken, és egyensúly kezd kialakulni az érintett körben mondotta Gulácsi Gábor, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek. Az államtitkár-helyettes véleménye szerint normális gazdasági működés esetén 100-120 milliárd forintnyi kintlevőség, a vállalatok közötti átmeneti tartozás még egészségesnek tekinthető. Egyelőre a vállalatok ennél nagyobb összeggel tartoznak egymásnak összességében, ám a kormány következetes monetáris politikájának eredménye már megmutatkozik. A tavalyihoz képest kiterjedt a vállalati felszámolás kezdeményezése, a tartósan fizetésképtelen cégek így kiesnek. (Az idén március 31-éig összesen 253 csődeljárási indítvány érkezett a Fővárosi Bírósághoz.) Érezteti a hatását a privatizáció is, amelyet általában két lépcsőben hajtanak végre. Az első lépcsőben, ha a cég adósságot cipel, a külföldi befektető a cég likviditását igyekszik helyreállítani, kifizetve az adósságot, vagy annak egy részét. Tartós kedvezményt kapunk csak tízszázalékos osztalék Magyaroszág és Csehszlovákia várhatóan még idén tartósan megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt az Egyesült Államokban, és ugyanolyan bánásban részesül az amerikai piacon, mint a nyugati országok. Ámint Furulyát Ferenc követ, a magyar kereskedelmi képviselet vezetője az MTI tudósítójának elmondotta, a törvényjavaslat elfogadásával megszűnnek azok a korábbi korlátozások és meg szorítások, amelyek Magyarországra, mint „kommunista országra" évtizedeken át vonatkoztak. A legnagyobb kereskedelmi kedvezményt ugyan az utóbbi esztendőkben megkaptuk, de azt évente hosszabbítani kellett, ami gátolta a tartós gazdasági kapcsolatok kialakulását. A törvényjavaslatot várhatóan nyáron tárgyalják, de a kongresszus elhúzódó egyéb gazdasági vitái elfogadását elodázhatják. Késleltető tényező lehet az is, hogy egyes törvényhozók. - a szokásos gyakorlattal - a javaslathoz más országokra vonatkozó kérdéseket csatolnak. Mértékadó körökben mindenesetre azzal számolnak, hogy Magyarország még az idén teljes jogú kereskedelmi-gazdasági partnere lesz az Egyesült Államoknak. Tíz százalék osztalékot fizet az Országos Kereskedelmi és Hitel Bazik Rt. a részvényeseknek a múlt évi adózott nyereség után, s további 5 százalékot pedig részvény formájában, alaptőke-emeléssel. így döntött késhegyig menő vita után a bank közgyűlése szerdán. A pénzintézet részvényeseinek egy része úgy vélekedett, hogy a jelenlegi inflációs körülmények között csak akkor érdekeltek abban, hogy a pénzüket a bank értékpapírjában tartsák, ha az osztalék értéke eléri a 18 százalékot. Az Állami Vagyonügynökség igazgatója. Csépi Lajos viszont éppen ellenkező álláspontot képviselt: arra ösztönözte a részvényeseket, hogy minél kisebb osztalékkal elégedjenek meg, s a nyereség megmaradó részét fordítsák a bank stabilitásának növelésére. A Kereskedelmi Bank egyébként a múlt esztendőben igen eredményesen működött, nyeresége elérte a 8 milliárd forintot, s adózás után is 4,8 milliárd forint maradt, amelynek egy részéhez az osztalék formájában hozzájutnak a részvényesek. A bank mérlegfőösszege a múlt esztendő során 34 százalékkal bővült és meghaladta a 191 milliárd forintot. ÁTRIUM SZEGED Bankszálloda épül a Kass mellé? Az eredeti elképzelés még az volt, hogy Szeged első - azaz legszínvonalasabb - irodaházát építik meg ezen a helyen is. (Erre készített annak idején terveket Orosz Bálint építész) Rhédey László építész és tervezőcsoportja e szerint fogott a munkához, és készítette el az első tanulmánytervet. Azután megváltozott a helyzet, és - a Régi Hungária Szálló Részvénytársaság, mint megbízó kívánságára - új tervek készültek. A Dózsa György és az Arany János utca sarka régóta beépítetlenül tátong. A központi fekvésű, több irányból is jól megközelíthető telek több beruházó fantáziáját megmozgatta. Valószínűnek látszik, hogy sorsa már eldőlt: bankszállodát terveztek ide, amely szoros kapcsolatban működne a felújított Kass Szállóval. Csak belülről kellett módosítani az épület funkcióit, tömege, homlokzatai változatlanok maradtak. Már az irodaházvariációban is szerepelt, hogy a földszintet és az első emeletet egy bank foglalja el. Az új változatban viszont a további szintekre 59 szobából álló szállodát tervevek. Az Átrium Szeged üzemeltetési szempontból egységet alkotna a Kass Szállóval, így a kiszolgáló terület egy részét a felújított épületben helyeznék el. A szolgáltatások színvonala a háromcsillagos szállodákhoz igazodna. A szobák nagy része kétágyas, fürdőszobás, a tetőtérben reggeliző kap helyet. A többi szolgáltatást a Kass Szállóban lehetne igénybe venni, ahol étterem, kávéház, bár, söröző, szauna, kondicionáló terem, fodrászat, koncertterem és tárgyalótermek várják majd a vendégeket. A legszebb arcát a Horváth Mihály utca felől mutató bankszálló világítótetős kiképzésével, átriumos belső terével értékes épülete lehet a Belvárosnak. A Régi Hungária Rt. számára szinte létkérdés, hogy az Átrium Szeged megépüljön, mert a Kass Szálló nem rendelkezik azzal a szobaszámmal, amely a gazdaságos működést lehetővé tenné. A terveket már beadták engedélyezésre az építési hatósághoz, és számítanak az önkormányzat támogatására. A Kassról szóló hírek már nem ennyire biztatók. A honi viszonyokra most oly jellemző pénzszűke a Régi Hungária Rt.-t sem kíméli. Új befektetőket kell keresniük, mert a munkák üteme pénz hiányában - lelassult. Ennek ellenére valószínű, hogy május végére egészen „kicsomagolják" az épületet, azaz eltűnnek az állványok. Addig elkészülnek a vakolatfestéssel, helyükre kerülnek a gipszstukkók, és az épület (legalábbis kívülről) olyan szép lesz, mint a színház felőli homlokzat most. Képünkön: Az Átrium Szeged tervrajza építészeti környezetben Ny. P. SZOROS HATARIDOK Ki kicsoda a részvénypanamákban? A közgyűlés a városházán tartott tegnapi ülését egy ígérettel kezdte: lehetőség szerint a Magyarország-Szovjetunió Európabajnoki selejtező mérkőzés kezdetére befejezi a munkát. Ám rövid ideig hozzá sem tudott fogni, mert átmeneti nehézséget okozott egy számtani feladvány. Ha reggel 9 órakor 50-en voltak, s percekkel később megérkezett még 2 képviselő, akkor összesen hányan vannak a díszteremben? A város gazdaságpolitikai céljait megfogalmazó előterjesztésből Básthy Gábor képviselő elsősorban a gazdaságpolitikai célokat hiányolta. A zagyva szöveg nem teszi lehetővé a differenciált tárgyalást - tette hozzá ezért az illetékes bizottságok újfent tekintsék át a problémát. Lippai Pál polgármester azt válaszolta: a tanácsi alapítású vállalatok, intézmények átvizsgálása nem tűr halasztást. Több képviselő is kifogásolta, hogy a tervezet miért viseli az igényes „koncepció" megnevezést, amikor - a homályos részek kihagyásával, apróbb módosításokkal - legfeljebb a tűzoltó jellegű munkálatok elvégzését szolgálhatja. A közgyűlés így már elfogadta az előterjesztést, az átvizsgálásra rövid (60 naptól 6 hónapig terjedő) határidőt szabott e munkaprogramért felelősöknek: a szakbizottságoknak és a polgármesteri hivatal apparátusának. Elfogadták a képviselők a Szőregi úti Ifjú Gárda Nevelőotthon névváltoztatási kérelmét: az intézmény a jövőben a honfoglaló Árpád vezér nevét viselheti. A közgyűlés levette napirendjéről a polgármesteri hivatal átszervezésére irányuló előterjesztést, s bizottságot hozott létre a téma alaposabb előkészítésére. A köztársasági megbízott hivatala leiratban közölte: a megyei rendőrfőkapitány kinevezésével kapcsolatban a közgyűlésnek egyetértési joga van, míg az elmúlt ülés határozata a tudomásulvételt rögzítette. Szilvássy László kikérte magának, hogy a KMB-hivatal rágja a mellékterméket, s óhajtotta felszólalásának szó szerinti rögzítését a jegyzőkönyvben. A megbízott jegyző a képviselőével azonos véleményt hangoztatott. Ezután a közgyűlés - a Vagyonügynökség döntésével összhangban - felügyelete alá vonta a Szegedi Éliker Vállalatot; az igazgatói posztra a közeljövőben pályázatot ír ki. Az Országgyűlés dönti el, lehet-e Szentesből megyeszékhely, a szegedi közgyűlés a kisváros törekvését nem támogatja. A Vízművek és Fürdők Vállalat 41 millió forint értékben adott el részvényeiből az önkormányzat engedélye nélkül. A közgyűlés az igazgató ellen fegyelmi eljárást indít (a bizottság elnöke dr. Szilvássy László). Hatvani Zoltán megemlítette, arról nem szól a fáma, kiknek adták el azokat a részvényeket: ki kinek kicsodája. Jankó Attila információi szerint az igazgató 15 millió forint értékű részvényt úgy adott el 16 millióért, hogy azt a pénzt csak két év múlva kapja meg a vállalat. A képviselő ezt bűnös gazdasági lépésnek nevezte. A városi televízió vezetője ugyancsak részvényekkel manipulált, amelynek következtében az önkormányzat elveszítette többségét a Kábeltévé Rt.-ben. Ez ügyben is fegyelmi eljárás indult, a vétkest a polgármester felfüggesztette állásából, e lépését a közgyűlés tegnap helyben hagyta. Az emlékművitában Hatvani Zoltán a kisgazdapárt és a Pofosz nevében átfogó rendezést kért a Hősök kapuja, a „iibás asszony" (ha a tanácselnök asszonynak annyira tetszik, állítsa fel a saját kertjében - mondotta), az utcanevek stb. ügyében. Juhász Antal, a Munkáspárt képviselője arra kérte a várost, a szovjet katonák esetleges újratemetésénél használja fel az emléktáblát és az ötágú csillagot a sírok megjelölésére. Akik harcoltak és elestek - hősök voltak - mondotta Galiba Ferenc, de ne feledjük, szegedi asszonyok megbecstelenítői is fekszenek itt: tettükért végezték ki őket annak idején. Dr. Piri József úgy vélte, nem kell exhumálni, elegendő a hely környékén márványtáblával jelezni, kik nyugszanak itt; az obeliszket ha talapzatig bontanák, arra építeni lehetne - emlékművet másnak, a közakaratnak megfelelőt. Békési Zoltán nem tartotta valószínűnek, hogy a Széchenyi tér abban az időben köztemető lett volna, vagy, hogy az építés idején „friss hullákat hoztak volna" a készülő emlékmű alá; azt már inkább, hogy névvel megjelölt üres koporsókat temettek oda. A közgyűlés úgy határozott, június 30-áig lebontatja az emlékműveket, ha eközben holtakra bukkannak, az exhumálás és az újratemetés határideje szeptember 30. Ó. J. AVU-ülés Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa szerdán ülést tartott. A testület tájékoztatót hallgatott meg a megyei gyógyszertári központok átalakulása és privatizációja ügyében. Az igazgatótanács mérlegelte az Orion értékesítésére érkezett pályázati munkákat. A pályázatot eredménytelennek minősítette, mivel a vállalat egészének átvételére vonatkozó elfogadható ajánlat nem érkezett. Jóváhagyta az igazgatótanács az „Elzett Zár- és Vasalatárugyár Sopron" átalakulásának és privatizációjának bejelentését. Elfogadta a Budapesti Likőripari Vállalat és a Coca-Cola AMATIL közötti megállapodást, melynek értelmében korlátolt felelősségű társaságot alapítanak. Jóváhagyta a Budapesti Szeszipari Vállalat gazdasági társasággá való átalakulásának és privatizációjának bejelentését, és külföldi befektető partnerek zárt körű pályáztatását.