Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-03 / 77. szám

1991. április 3., szerda A helyzet 3 VISSZAVONTÁK AZ ÉPÍTÉSI ENGEDELYT Torony-keringő Úgy látszik, nemcsak a az olajfák, de a tervezett telefontorony alatt sincs béke. A telekszomszédok továbbra is tiltakoznak az építés ellen, s a Köztársasági Megbízotti Hivatal úgy döntött. érvényteleníti az építési engedélyt. Minderről Kálmán Miklós, a Magyar Távközlési Vállalat Szegedi Igazgatóságának fejlesztési igazgatóhelyettese tájékoztatott bennünket. A Rókusi körül déli részére, a Margaréta, Tópart. Felszabadulás utcák által körbefogott területre szánt telefonközpontról a tervek nyilvánosságra hozatala óta élénk viták folytak. Szeptember 20-a óta érvényes az építési engedély, ám a módosításra javasolt terveket csak januárban engedélyezték. Az engedélyt azonban megfellebbezték a telekszomszédok. Indoklásukban az állt, hogy hiányzik az előírt 200 méteres tűztávolság a legközelebbi lakóépülettől, valamint nem tartották megnyugtatónak a telefon­üzemben keletkező veszélyes hulladék kezelési módját. Kálmán Miklós elmondta, hogy az akkumulátor­töltő helyiséget olyan biztonságosan tervezték, hogy szó sem lehet savelfolyásról, ami a ma használatos, korszerű akkumulátoroknál egyébként sem fordulhat elő, tekintettel arra, hogy ezekben nincs is sav. A 200 méteres határról azt mondta, hogy a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának szak­véleményé szerint (a 31.32.1990. november 22-iki rendeletre hivatkozva) bármily groteszkül hangzik, de a távközlési torony toronynak minősül, igy nem vonatkoznak rá a más létesítményekre érvényes előírások. A tűzvédelmi követel­ményeknek megfelel - legalább tízméteres sugárban körbejárható, automatikus tűzjelző és halonnal oltó berendezésekkel rendelkezik majd. Mindezek ellenére érvénytelenítették az első fokú építési hatóság által kiadott engdélvt, és újra fe­lülvizsgálták a dokumentációt. Nem is hiába: új hibákat, hiányosságokat fedeztek föl, amelyeket most javítani, illetve pótolni kell. Kálmán Miklós szerint ezek többségükben formai hibák, es olyasmit is szamonkérnek, ami benne van az anyagban. (Nem találták például a tervezői aláírásokat és a Köjál-engedélyt - mindkettő ott volt. Kifogásolták, hogy a légügyi szakhatóság mellékelt szakvéleményét nem szó szerint fogalmazták át a dokumentációba.) Most új eljárás indul, a keringő tánclépései szerint elölről kezdődik az engedélyeztetés. A tervezett munkák eddig négy hónapot csúsztak. Amikor Kálmán Miklóst arról kérdeztem, mi a véleménye a fordulatról. így válaszolt: érthetetlen, miért gördítenek mondvacsinált akadályokat egy olyan beruházás elé. amelv mindenkinek hasznára válna. Nvilas Péter A diákköri munka hagyomány Szegeden ma kezdődött meg a haromnapos Országos Orvostudományi Diákköri Konferencia, amelyet immár huszadik alkalommal rendeznek. Megnyitó előadást dr. Ormos Jenő tanszékvezető egyetemi tanár, a SZOTF. Pathológiai Intézetének igazgatója „A pathológus feladata és lehetőségei a vesebetegségek vizsgálatában" címmel tartotta a középfasori Oktatási Központ­ban. A hallgatók előadásaira és a posterek bemutatására az Orvosegyetem Főiskolai Védőnőképző Szakának épületében kerül sor. A konferencián - a budapesti Semmelweis, a debreceni, a pécsi orvosegyetemről, valamint az Orvostovábbképző Egyetemről - közel 160 orvos- és gyógyszerészhallgató vesz részt. A diákköri munka hagyomá­nyáról kérdeztem a konferencia elnökét, dr. Benedek György tanszékvezető egyetemi tanán.' - A diákkörben végzett munka régi hagyománya az orvos­képzésnek - mondotta a pro­fesszor. - Kiváló kutatók kerülnek ki az orvosok közül (Szent-Györ­gyi Albert is orvos volt, aki biokémiai kutatásaiért kapott Nobel-díjat. Straub F. Brúnó. Szentágothay János professzorok is orvos végzettségűekt. ugyan­akkor az orvosegyetemen nincsen olyan tantárgy, amely kutató­munka végzésére képesítené a leendő orvosokat. A legjobb klinikusok túlnyomó része egye­temi éveik alatt laboratóriumban végzett önkéntes munkával kezd­ték pályafutásukat. így nemcsak az orvosi szakma, hanem a kutatómunka alapelemeit is elsajátították. - Ezen a konferencián milyen előadások hangzanak el? - Az előadások, valamint a posterek egyrészt laboratóriumi. kísérletes munkákat mutatnak be. másrészt klinikai vizsgálatokat, betegségekre vonatkozó tanulmá­nyokat. Általában a hallgató egy nagyobb csoport munkájába kapcsolódik be; vannak olyan hallgatók, akik saját maguk kivitelezik ötleteiket. Az elő­adások színvonala - a helyi konferenciák és a beküldött anyagok alapján - igen jó. megüti a „felnőtt" kongresszusok szín­vonalát Az idei országos konferen­ciának az Orvosegyetem Főiskolai Védónőképzó Intézete ad otthont, itt szállnak meg a hallgatók, és itt zajlik le az előadások zöme. A programban az orvosegyetemi diákköri munka helyzetét értékelő vitaest és orgonakoncert is sze­repel. Daróczi Gabi LAKASBERLOK EGYESÜLETE Beforgatni a pénzt! Halasi Gábor, a Szegedi Lakásbérlők Egyesületének elnöke azért keresett föl ben­nünket, hogy a lakásgazdál­kodásról szóló egyesületi elkép­zeléseket is megismerhessük. „Nekünk is megvannak a ter­veink az állami lakások eladásáról és a megmaradó lakásvagyon kezeléséről!" - mondta az elnök. Hozzátette, hogy tervezetüket hamarosan az önkormányzat elé tárják, majd lakossági fórumon szeretnék megismerni a leginkább érintettek, a bérlők véleményét. Az egyesület vezetőinek elkép­zelése nem egyezik a most érvé­nyesülő városi szemlélettel a lakáseladások során érvényesülő „területi elv" tekintetében. Jelen­leg ugyanis nem lehet megvásá­rolni a kiskörúton belüli laká­sokat. Halasi Gábor szerint minden kérelmet épületenként kellene megvizsgálni. A műemlékeket, városképi jelentőségű épületeket továbbra sem kellene eladni, s azokat sem, amelyek jelentősebb felújításra várnak. Ilyen megkö­tésekkel a lakásállománynak mintegy fele maradna az eladó­listán. Miután megvette, a tulaj­donos rendbetenné a házat - és ezzel terheket venne le az önkor­mányzat válláról. Az egyesületi vezetők ügy gondolják, hogy a nem lakás célú helyiségek bérleti díját vissza kellene forgatni a lakásgazdál­kodásba - a hosszú távon gondolkodó befektető szemlélete szerint. Ezzel ellentétesen hat. hogy a városnak most szüksége van minden bevételre. Azok. akiknek az épület jellege, vagy műszaki állapota miatt nem lenne módjuk megvenni a laká­sukat. kedvezményesen cserélhet­nének olyanokkal, akik - pénz híján - nem tudnak vásárolni. Szükséges lenne a lakáseladást folyamat meggyorsítása is. hiszen sokan várakoznak. A megmaradó lakásokkal üzleti alapon kellene gazdálkodni \kár az eladott lakások árát. a berleti díjakat is a lakásgazdálkodás céljaira kellene felhasználni. Az egyesületben ugy számoltak, már must is el lehetne érni, hogy a bevételek fedezzék a kiadásokat. Jó hír az egyesület életében, hogy április l-jétől állandó irodájuk nyílt az Eszperantó utcai székházban. Jogi és műszaki tanácsadószolgálat működik itt, amelyet az egyesületi tagok kedvezményesen vehetnek igénybe. Ny.P. AZ ALFÖLD-TÖRVÉNY ELÉ A tér és a lét a tét M iénk itt a tér... - dudorászhatjuk a slágerfoszlányt, miközben a régiók - a tér bizonyos szeletei - funkcióváltozásain gondolkodunk. Kétségtelen ugyanis, hogy a rendszerváltással együttjár a hatalom térbeli megosztásának módosulása is. Ez lehet tudományos konferencia tárgya, de (még inkább) lehet az önkormányzatok érdekszövetségeinek célkitűzése. Mert hogy régiók mindig voltak és lesznek. A kérdés csak az: fölülről, a hatalom szempontjából megkonstruáltak vagy alulról, az egy tájon lakók érdekei szerint „ lélegző élőlények ". Az Alföld egységes egészként való megítélése már nem csak a földrajz és társadalomtudósok számára egyértelmű. A Parlament ­elismerve . hogy ez a Dunától keletre eső országrész kimaradt a 'fejlesztésekből - Alföld-törvény elfogadására készül. Ez a „soha nem volt" lehetőség gondolkodásra, összefogásra, a régió­szemlélet népszerűsítésére sarkall. Az itteni önkmormányzatok „szigetérzetét" megszüntetheti az a késztetés, hogy feltérképezzék adottságaikat, felmérjék az azonosságokat és a különbségeket. A z Alföldön belüli középrégiók - a városok és tágabb környezetük - különböző történelmi múlttal, más-más minőségű termőfölddel, fölfrajzi jellegzetességgel, eltérő hagyományokkal és felkészültséggel indulnak harcba önál­lósodásukért. de perifériára szorulásuk ellen, fejlődésükért. Például a Dél-Alföld „fővárosa". Szeged adottságai egyenesen kiválóak: három ország határán Dél-Kelet-Európa kapuja, kereskedelmi centrum lehet; az egyetemek és kutatóintézetek megalapozta szellemi bázis, illetve kedvező időjárásviszonyai, földrajzi fekvése, városszerkezete konferenciavárosi rangot jelenthetnek. Ez a város hagyományosan az ország második legnagyobb kulturális központja, a régió egészségügyi központja, a turisták úticélja. A közlekedés, az infrastruktúra fejlesztésével e város még sokoldalúbbá válhat. Igen ám, de a Budapest „ellensúlyozását" célzó elképzelést, a vidéki decentrumok - így Szeged - erősítését a központi költségvetés nem támogatja, sót a külföldi tőke is elsősorban a fővárosba igyekszik. A kormánynak nincs területpolitikája. A települési önkormányzatok magukra maradtak? M ódosult a megyerendszer szerepe: a hatalom utolsó bástyájából területi önkormányzattá alakult. Régi ellenőrző, hatósági funkcióinak egy részét a köztársasági megbízotti hivatalok kapták meg, A hét Köztársasági Megbízott Hivatalát az előző kurzus által is elismert regióknak megfelelően hozták létre. Igy ezek a felülről konstruált közigazgatási egységek elvileg nem jelenthetnek áthidalhatatlan akadályt a regionalitás spontán szerveződésének. Ezt a/ért fontos hangsúlyozni, mert még nyitott kérdés, hogy a központ és az önkormányzatok közé milyen jellegű és nagyságú erő türemkedik. A megyei, területi önkormányzatok feladata jóformán csak az intézményfenntartásra korlátozódik. Ezt lehetséges funkciójukra rádöbbenve - remélhetően önszor­galomból bővítik, s a települések érdekeit megfogalmazva, összefogva, megjelenítve valós erőként jelennek meg. A hasonló adottságú megyék, az ott vezető szerepet játszó nagyvárosok pedig összefognak, mert így egy egész térség fejlődésének adhatnak irányt. A kisebb települések önkormányzatainak társulása, a különböző, már létező önkormányzati szövetségek egymásra találása arra ad esélyt, hogy a központi és a helyi hatalom közötti „senkiföldjére" nem az államhatalom bü­rokratikus képződménye lép, hanem az önkormányzatok táplálta „élőlény", a politikailag semleges, a földrajzi meghatározottság , a piac serkentette gazdasági kohézió, a hasonló jellegű népesség lakta régió születik. Az önkormányzatok, a gazdasági szerve­zetek, a polgárok elemi érdeke ennek ösztönzése, mert - mint tudjuk - a hatalom rakoncátlan, nehezen szabályozható, s központosítási hajlama nem rendszerspecifikus sajátossága... lljszászi Ilona NE ROHANJUNK ÉRTE Elsejétől új személyi Hivatalosan április elsejétől, gyakorlatilag tegnaptól lehet kiváltani az új formátumú sze­mélyi igazolványt. Ez a korábbival ellentétben lényegesen kevesebb személyes vonatkozású adatot tartalmaz, az új nyilvántartás alapja a személyi szám lett. Mint hallottuk egy korábbi sajtótájé­koztatón, igen nagy az érdeklődés országszerte az új okmány iránt, pedig akkor még csak arról volt szó. lesz új személyi. Tegnap, a szegedi kapitányság igazgatásrendészetén arról tájéko­zódtunk, vajon az érdeklődéssel arányosan volt-e nagy tolongás az ügyfélszolgálati irodák kis ablakai előtt. Volt, talán annál valamivel kisebb, mint amekko­rára számítottak, de az is igaz, néhány ügyfél hiába várakozott. Az új személyi kiváltásának feltétele ugyan nem sokban kü­lönbözik a régiétől, azért nem árt föleleveníteni, mert akinek csak egy kellék is hiányzik, az kezdheti élőiről a tortúrát. Legelőször is érdemes talán megemlíteni, az új igazolvány kiváltása nem köte­lező. akinek még érvényes a régi. az ne siessen, cserélnie csak akkor kell, amikor lejár. Az igazgatás­rendészet fölállított egy praktikus sorrendet, melyet érdemes figye­lembe vennünk: először a 14 évesek és á hivatásos katonák személyi okmányát cserélik, ezzel egyidőben mindazokét, akik elve­szítették a régit. A lejárt igazol­ványok tulajdonosai is elsőbb­séget élveznek. Az új okmány kiváltásának feltételei: két darab. 35 milliméter széles. 4.5 centi magas, egy hó­napnál nem régebbi arckép (lehet színes is és nem kötelező a komoly arckifejezés), s a régi iga­zolvány. adatlap, továbbá 30 fo­rintos okmánybélyeg. Az utóbbi kettő az ügyfélszolgálatoknál is beszerezhető. Az igazolványcserét meg kell várni, ugyanis a hiva­talnok jelenlétében, speciális tollal kell aláírnia a tulajdonos­nak a nevet. Az új személyi igazolványt első esetben hat évre, másodikban 15 évre adják, harmadszorra korlát­lan időre szólóan. •mag­INFORMÁCIÓK GYALOGOSOKNAK Merre induljak? Főként a városba érkező, a „merre induljak?" kérdését gyakorta föltevó idegeneknek szánt, hasznos információkkal, térképekkel szolgáló új tájékoztató táblák láthatók néhány nap óta Szeged belvárosában - hat helyen. (Képünk - Somogyi Károlyné felvétele - a Korzó mozi előtt készült.) Még 1988-ban dolgozták ki a városi tanácsnál az idegenforgalmi, gyalogos, autós, valamint ügyfélszolgáltató táblarendszer koncepció­ját, s ennek részeként a határátkelőknél már fölszereltek piktogramos tájékoztató táblákat, elkészültek a közúti pihenőhelyekre és Szeged két pontjára szánt, az egész megye idegenforgalmi szolgáltatásait ht'relő táblák is. Ezekben a napokban a rendszer bővítéseként a gyalogos turisták tájékozódását segítő rajzos-szöveges - térképes jelzések kerültek a helyükre. (További fejlesztésként a többi városrészben cserélik majd ki az igénytelen kivitelezésű és elavult tájékoztatókat.) A képünkön is bemutatott hirdetőállvány - a Publinform Kft. iparművészeti alkotássá nyilvánított táblacsaládjának tagja - nyolc és fél négyzetméternyi felületen kínálja közérdekű címeit, telefonszámait, a hatóságok, pénzintézetek, a szálláshelyek, vendéglátó és kereskedelmi üzletek adatait, a szórakozás lehetőségeit és a látnivalók helyszíneit, a szabadidős elfoglaltságok ajánlatát. Az információkat - a mintegy 120-féle szolgáltatás körülbelül 500 tételét - piktogramok és négy nyelvű feliratok teszik közérthetővé. Az ábrákat - melyek egyébként szabadon, bármilyen kiadványban, nyomtatványon jogdíj fizetése nélkül felhasználhatók - két szegedi grafikus, Pölös Endre és Tildy Katalin dolgozta ki egységes rendszerben, a magyarul, angolul, németül, szerbül nem értők számára is érthetően. A táblarendszer megvalósításának fedezetéül az idegenforgalmi alaptól 1988-89-ben elnyert pályázati támogatá* szolgált P. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom