Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-02 / 76. szám
81. évfolyam, 76. szám 1991. április 2., kedd ALAPÍTVA: I910-BEN Havi előfizetési díj: 185 forint Ára: 7,40 forint Mától... ... a megszokottnál drágább, ugyanakkor korszerűbb szedési és tördelési technikával készült Délmagyarországot vehet kezébe az olvasó. Macintosh-rendszerünkkel nyomdakész oldalakat tudunk előállítani, így lapunk az első betűtől az utolsóig a szerkesztőségben készül. Kevésbé örömteli hír. hogy áprilistól árat is emelünk. A hétköznapi számokért ezután 7,40-et, a magazinnal bővebb szombatiért 8.30-at kell fizetni. Emelkedik az előfizetési díj is, a 185 forint azonban csak májustól érvényes. Az Országgyűlést Kc&yvtá állományából törővé DEIMAGYAi SZAG Fény, erő, remény S zázötvenezer ember fogadta Rómában, a Szent Péter Bazilika előtti téren II. János Pál pápa húsvéti áldását. A pápa 55 nyelven mondott köszöntőt és külön üdvözölte az Albánia történetében első ízben lezajlott szabad választásokat, majd felhívta a figyelmet a palesztin, a libanoni és a kurd népek önállósodási törekvéseire. Szaadun Hammadi, újonnan beiktatott iraki kormányfő viszont kifulladóban lévő felkelésnek nevezte az Észak- Irakban folyó kurd harcokat. Kinevezése űtáni első nagyobb beszédében azt nyilatkozta: kormánya politikai reformokat dolgoz ki, de csak miután leverte a Szaddam Húszéin elleni lázadásokat. Jelen körülmények között a szovjet fegyveres erők depolitlzálása a hadsereg széteséséhez vezetne, mondta Mihail Gorbacsov a hadsereg pártvezetőinek hétvégi értekezletén, s hozzáfűzte, a szovjetek a márciusi népszavazáson egyértelműen az államszövetség megőrzése mellett döntöttek. Ennek ellenére Grúziában a lakosság 90 százaléka vett részt azon a népszavazáson, amely a tágköztársaság elszakadására írtak ki. Tegnapi nemhivatalos értesülések szerint az albániai választásokon a Munkapárt 140, a Demokrata Párt pedig 70 parlamenti helyet szerzett meg a lehetséges 250-ből. A pápa húsvéti üzenete II. János Pál pápa húsvéti üzenetében felemelte szavát a (még mindig) elnyomott népekért, elítélte az Öböl-beli háborús fejleményeket és a fegyverkereskedelmet. A Szent Páter Bazilika sárga virágfűzérrel és vörös drapériával díszített erkélyéről a pápa 55 nyelven - közte magyarul is mondta el húsvéti jókívánságait a Szent Péter téren összegyűlt tízezreknek, és azoknak a millióknak, akik a világ több mint 50 országában a tévékészülék előtt figyeltek a szavára. A pápa egyebek közt arab, tamil, urdu, szuahéli és albán nyelven szólalt meg. Ki'emelten üdvözölte a történelmükben ezen a vasárnapon első ízben szabadon választó albánokat, akiket vallásuk szabad gyakorlására buzdított. Az egyházfő felszólította a hívőket, hogy örvendezzenek a „fénynek, az erőnek és a reménynek ezen a napján, amely visszavonulásra készteti a sötétséget - azt a sötétséget, amely nem is oly régen árnyékot vetett az egész emberi közösségre". (Ezzel Kuvait Irak általi megszállására, illetve a nyomában kirobbant háborúra célzott.) „A mindannyiunk által remélt társadalom csak olyan nemzetközi renden alapulhat, amelyben a törvény és a szabadság mindenki számára oszthatatlan" hangoztatta. A pápa kérte, hogy hallgattassák meg az elnyomott népek hangja, amelyek régóta hasztalanul hangoztatják vágyukat a méltóságra, az igazságosságra és a szabadságra. A szenvedő, elnyomott népek közül külön is kiemelte a palesztinokat, a libanoniakat és a kurdokat. Felszólította a „nemzetek vezetőit", hogy mondjanak le a busás hasznot hozó fegyverkereskedelemről. Kérte, hogy a világ nyújtson nagyobb támogat'ást a több szabadságért és demokráciáért JUGOSZLÁVIA küzdő afrikai, ázsiai és latinamerikai népeknek. „A Baltitengertől a Földközi-tengerig és a világ más tájain" nem mindig lelt visszhangra a népek azon kívánsága, hogy tiszteletben tartsák azonosságukat és jogaikat - mondta a pápa. (Az ukrán katolikusok feje épp szombaton tért vissza Ukrajnába, hogy újjáépítse a sztálinizmus alatt betiltott, Gorbacsov alatt azonban újjászületett egyházát.) A tudósítók megviseltnek látták a pápát, akinek alig volt ideje az alvásra, mert az amúgy is rövidebb éjszakán hajnalig tartó gyertyafényes virrasztáson veti részt, majd délelőtt a Szent Péter téri szabadtéri misét kellett celebrálnia. Ünnep, áldozatokkal Hivatalos adatok szerint a vasárnap hajnali szerb-horvát összecsapásnak 12 sebesültje van, ketten vesztették életüket: Egyikük a horvát különleges alakulatok tagja, akinek haláláról már vasárnap beszámoltak, s most újra megerősítették ezt a hírt, a másik halott a knini rendőrosztag, vagyis a szerb fegyveresek tagja volt. A sérülteket főként a zágrábi traumatológián ápolják, állapotuk nagyon súlyos. Stipe Mesic szövetségi alelnök, az államelnökség horvát tagja az államelnökség vasárnap este megtartott üléséről elmondta, hogy szükségtelennek tartotta az ülést, a hadsereg felvonultatását. mivel a rend már helyreállt. Ellene szavaztam - mondta Mesic -, de mindez nem jelenti azt, hogy emiatt lemondanék tisztségemről. A horvát belügyminisztérium és az ötödik katonai körzet között kisebb nyilatkozatháború alakult ki. A Horvátországi Egyesül Szerbek Belgrádban felszólították Franjo Tudjman horvát elnököt, hogy azonnal vessen véget a szerbek körében elkövetett vérfürdőnek, s vonja ki a különleges alakulatokat Plitvicéről. Hasonlóképp nyilatkozott a szerb köztársasági kormány és több * (Folytatás a 2. oldalon. Jl UTCÁRA KERÜL A REHAB? Borult égből villámcsapás Manapság, amikor az adományok, segélyezések korát éljük, a fehér hollónak kijáró csodálat illeti meg azt, aki a kezét főként munkavégzésre, s nem alamizsna kéregetésre kívánja használni. Különösen akkor tiszteletreméltó ez a szándék, ha mozgásukban korlátozott, hátrányos helyzetben élő emberek akarják maguk megteremteni a mindennnapi betevő falatra valót, mintsem mások szánalmára építenék az életüket. Hat esztendeje, 1985-ben történt, hogy 15 fővel megalakult a REHAB, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vegyes javító ipari kisszövetkezet. Egy belvárosi pincehelyiségben vállalták villanyórák bontását, telefonkészülékek szétszerelését, foglalkoztak értékesítéssel. Mindezt tehették, mert tavaly április 1-jéig 185 százalékos dotációt kaptak az Egészségügyi Minisztériumtól. Amióta azonban ezt a támogatást megvonták tőlük, jövőjük bizonytalanná vált. Mégsem adták föl: tavaly augusztusban maguk közül választottak elnököt Jankó Ferenc személyében, aki fölvette a harcot a fenyegető munkahiány ellen, s mindent igyekezett megtenni, hogy a csaknem 30 rászoruló ember munkahelye szénné robbanjon. Reményekkel kecsegtetett az, hogy maguk néznek munkalehetőségek után. Egy kft. osztrák kapcsolata révén - kiváló alkalmat kínált: 70-80 embert is tudnának foglalkoztatni kábelbontással - mondták. Néhány hete, amikor Jankó Ferenc, a volt rehabilitációs bizottság egykori tagjával, a munkaügyi központ munkatársával, Juhász Ferenccel fölkeresett, gondjuk még az volt, hogy kicsi számukra a Teleki utcai nyirkos pincehelyiség és szükségük lenne egy 120-140 négyzetméteres, körülményesen közlekedő emberek számára megközelíthető másik helyiségre. Olyanra, ahova az osztrák érdekeltségű cég bízvást elhelyezhetné fölajánlott gépeit, és amely eléggé tágas a kábelbontó munkához. A megváltozott munkaképességű dolgozók - érthetően - körömszakadtáig ragaszkodnának ehhez a lehetőséghez, hiszen így 20-30 forintos, kilónkénti munkadíjra tehetnének szert, és az sem közömbös, hogy még 50-60 újabb sorstársuk jutna így jövedelemhez. Persze csak akkor, ha a pince nyirkos homályából mondjuk egy üzemcsarnokba költözhetnének. Ennek fejében - mondta Jankó Ferenc - lemondanának a minisztériumnál azóta újfent megpályázott dotációról is. Az önkormányzat, bár jóindulattal kezelte az ügyet, segíteni nem tudott. így aztán borult égből ugyan, de villámcsapásként érte őket az a napokban kézhez kapott levél, amelyet az IKV küldött címükre. Ebben ugyanis az állt, hogy április l-jétől a Teleki utcai pincehelyiségért 9120 forint helyett kis híján 24 ezer forint bérleti díjat kell fizetniük. „Ezt a szövetkezet nem bírja el, tönkremegyünk és utcára kerül egy csomó mozgássérült ember" panaszolta az elnök. „Ezek az emberek nem követelőznek, nem nyavalyognak: dolgozni akarnak. A maguk erejéből szeretnének megélni, és akkor nem hogy támogatásban nem részesülnek, de még újabb terhekkel sújtva azt is megakadályozzák, hogy önmagukon segítsenek" - szólt az érdekükben Juhász Ferenc. S mit tehet hivatalból a duplán kiszolgáltatottak közössége? Az elnök aláírásával levelet fogalmaztak az IKV-nak. amelyben egyebek között ez áll: „A helyiség 1986 óta van a kisszövetkezet használatában. Többször végeztünk*rajta felújítást, ipari áramot vezettünk be és igyekeztünk emberi használatra alkalmassá tenni. Csökkent munkaképességű, rokkant emberek foglalkoztatására alakult a szövetkezet, hogy kis jövedelmükhöz kiegészítést tudjanak szerezni, és a közösségi munka jó hatását biztosíthassuk számukra. A szövetkezet minimális haszon mellett végez egyszerű bérmunkát és állami támogatásban nem részesül 1990 óta. Tekintettel a fenti körülményekre, ajánlatot teszünk... 15 ezer forint/hó bérleti díj fizetésérc. Ezt az összeget... a kisszövetkezet még ki tudja gazdálkodni. Kérjük... bérleti díjunkat újra felülbírálni és kedvező módon elintézni szíveskedjenek." Manapság, amikor - úgy tűnik - a gazdasági farkastörvények lesznek a mérvadók, a humanitásra apellálni nem ildomos. Hivatkozzunk hát akkor pénzügyi megfontolásokra: ki nyer azáltal, ha csökkentett mértékben is, de munkára képes emberek hosszú sora áll ott. ahol a segélyeket osztják? Chikán Ágnes Feifámadási mise Ásotthalmon (GYENES KÁLMÁN FELVÉTELEI)
