Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-14 / 62. szám

1991. március 14., csütörtök Kultúra 5 Fözeneigazgató Kezel Ervin, Nagyváradról A Szegedi Polgármesteri Hivatal a színház jözeneigazgatói posztjára pályázatot hirdetett, melynek nyertese Aczél Ervin lett, aki eddig hasonló szerepkört töltött be a nagyváradi szimfonikusok élén. A ma már Európán túl is ismert karnagy 1935ben született Temesváron, zenei tanulmányait szülővárosában kezdte. A piaristáknál érettségizett, majd a bukaresti zeneakadémia körvezetői és zenetanári szakán diplomázott. Ezután a kolozsvári akadémián tanult, majd sikeres versenyvizsga után a nagyváradi Állami Filharmonikus Zenekar dirigense lett. 1969-ben Hollandiában. Hilversumban Jean Fournet által vezetett mesterkurzuson vett részt. 1970-ben kezdte meg nemzetközi karmesteri működését. Meghívást kapott Európa több jelentős metropoliszaba. járt Japánban, az USAban, Mexikóban. 1981—83 között az isztambuli Állami Operaház zeneigazgatójaként működött, ottani tevékenységének — mint életrajzában írja — a román hatóságok vetettek Önkényesen véget. Később vendég karmesterkedett a drezdai és a dublini operában, Románia valamennyi zenekarát vezényelte, s minden operaházában szerepelt. Szentek derűje Aczél Ervin 1989 óta fiatal karmesterek képzésével is foglalkozik a római Respighi Zeneakadémia égisze alatt működő karmesterképző iskola docenseként. Repertoárjában egyforma gyakorisággal szerepelnek preklasszikus és modern művek. Mozart. Verdi, Puccini, Donizetti, Rossini zeneművei, operái mellett magyar szerzők alkotásait is szívesen tűzi műsorára, tgy Erkel-, Liszt-, Bartók-, Kodály- és Szöllősy-kompozíciókat. 1978-ban a szegedi filharmonikusok élén szerepelt e városban. Aczél Ervin pályázatában leírja. Jó lenne Szegeden a jövőben több vokál-szimfonikus művet bemutatni. Ügy mint: Orff Carmina buranája, Honegger Johanna a máglyán, vagy Bartók Gantata profana című zenekölteményei. Az új fő-zeneigazgató szerint ismeretlenebb klasszikus művekkel és több modern szerzeménnyel is kellene gazdagítani a színház operarepertoárját. Szerencsés lenne olyan zeneműveket is bemutatni, melyek előadásánál egyes hangszercsoportoknak jelentősebb szerep jutna. (Vonósok számára Bach-, Hándel-, Mozart-darabok, fafúvósoknak francia impresszionista muzsika, rézfúvósok részére Wagner-. Bruckner-, MahRichárd Strauss-művek.) A zenekari hangzás fejlesztése érdekében létre lehetne hozni egy kamarazenekart. Aczél Ervinnek — mintáz pályázati dolgozatából kiderül — kiterjedt külföldi kapcsolatai vannak. Ezeketa szegedi zenei élet javára kívánja kamatoztatni. Tervei szerint a szabadtéri játékok előadásait CD-lemezre és videokazettára lehetne rögziteni, így Európa zeneszerető közönsége és szakemberei körében népszerűsíteni. A római Respighi Akadémia Franco Ferrara-kurzusát Szegeden is érdemes lenne meghonosítani. A főzene igazgató reményei szerint, külföldi kapcsolatok révén a szegedi operatársulat is több határon túli szereplés hez juthat, nemzetközi fórumokon, külföldi pódiumokon .szakmai rangot vívhat ki magának. P. E. Tanulmányút a budai várba A Budapesti Történeti Múzeum ajánlata, mely vidéki iskolák számára szervez tanulmányi kirándulást Bemutatják „A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai" című kiállítást, melyen a palota maradványai. és az ásatások során előkerült leletek láthatók, A programhoz a következő témák kapcsolódnak: 1. 1. Lajos és Zsigmond epitkezesei. A gótikus alkápolna. a lovagterem és a tamokhaz bemutatása. A budai királyi szobrászműhely gótikus remekei. 2. Elet a várban. Szentek, királyok, bolondok — régi kályhaszemeken. Budai fegyverkészítők. A pest-budai fazekasság emlékeiből. Hogyan böjtöl egy magyar úr? — középkori konyhák és asztalok. 3. Séta a várban. A budai vár építésének története és az ásatások megtekintése. A múzeum hétfői napokon zárva tart. Csak 40 főnél ki-' sebb csoportokat tudnak fogadni, tanároknak és diákoknak ingyenes a belépés. A látogatást legalább két héttel előre kell jelezni levélben: dr. Koncz Erzsébet Budavári Palota „E" épület 1250 Budapest, Pf. 4, vagy a 155-88-49-es telefonszámon. Nappali Ház A folyóiratok árulására szakosodott könyvesboltokban és az újságárusok standjain kapható már a Nappali Ház legújabb, igaz. még a múlt évvel jelzett száma. A lapnak annyi szegedi vonatkozása van, akár a szerkesztőkre, akár a szerzőkre gondolunk, hogy erre most nem is vesztegetünk több szót, út-, azaz olvasás közben úgyis minden kiderül. Ügy mondják, hogy a honi folyóiratok közül a Nappali Ház a legszebb kiállítású ; a szerkesztők már a kezdetektől fogva igen nagy hangsúlyt fektettek a képzőművészet jelenlétére, a lap címoldala ezért rendre roppant izgalmas és figyelemfelkeltő. mint most is, egy elmosódott kéz, mintha csak víz alatti felvétel lenne, tart egy vonalat mely drót avagy villám éppúgy lehet. A filozófia iránt érdeklődők izgalmas dolgozatokat találhatnak a számban, ilyen például a kezdő írás. Benjámin Constant esszéje az antikról és a modern szabadságról, Bacsó Béla az ismétlésről elmélkedett. Wittgenstein arcait pedig Babarczy Eszter mutatta be. Az arcok a gyerekkortól a halálos ágyig vezetnek. Beke László és György Péter még nyáron, a JAKItáborban beszélgettek. A diskurzus anyaga ezennel elolvasható, s érdemes Is megtenni, mert a lényegi rész izgalmas mondattal indul : 1990-ben Magyarországon mindent szabad, ós semmi se számít Valóban csak művészetről vari szó? Bényei Tamás Esendő szörnyek címmel írt roppant érdekes esszét. Az alapkérdés úgy hangzik: szükségünk van-e nekünk, mármint embereknek, szörnyekre. Elgondolkodtunk-e már, hogy milyen lehet egy szörnynek? Meghallgattuk-e már őket az ö véleményüket, a Minotauruszét, Görgőét és a többiekét? SolymoSi Bálint hosszú, epikus szövésű versében esik az eső. Es érik a szilva is, és valaki meghal. Utolsó szava ez: Nevetséges. Jónás Csaba a szegedi egyetem hallgatója, s az utóbbi időkben mind érettebb, izgalmasabb szövegekkel jelentkezik. Az irodalomkritika minden bizonynyal jellegzetesen posztmodern szerzőnek nyilvánítaná. Késő bánat című szövegét mindenesetre idézem: Ez a mondat alighanem az életedbe kerül. És ha odakerül, ott Is marad Nagy Zsuzsa kisprózájaban Jozef úr szeret bordélyba járni. Könnyed,'elegáns és érzékeny írás férfiakról és nőkről, melynek végén kiderül, miért teszik rosszul a hölgyek, hogy megkísértik az urakat. Nincs hely további műveket ajánlanunk. A lapot el kell olvasni, nem is drága, habár árat nem mondunk, mert áz reklám. Annyit azért mégis, egy átlagos helyen korsó sör ára. Merje valaki azt mondani, drága az irodalom a Nappali Házban! Dal Sajtónap „Azt szeretném, ha a sajtó segítene engem abban, amin már magam is több mint fél esztendeje fáradozom: Magyarországon a gyűlöletet kissé lejjebb csavarjam" — kérte ünnepi köszöntőjében szerdán Göncz Árpád. „Magyarországon ma nem történhet olyasmi, ami ne részesülne kritikában; nem történhet olyasmi, amit be ne mutatna a sajtó, amiről ne közölne véleményt — istennek hála, többféle véleményt!" — tett hitet a független sajtó mellett. Aiden White, a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkára szervezete üzenetét adta át, majd — az újságírók nevében — Eötvös Pál, a Népszabadság főszerkesztője lépett a mikrofonhoz. Mennyire szabad a sajtó? — kérdezte, s a szakma gondjait sorolta. „A sajtó nem pszichiátere egy nemzetnek — mondta —, de vajon csupán diagnosztája lenne?" A sajtó akkor szabad, ha e kérdésekre a válaszokat minden külső befolyástól erőszaktól mentesen magának tudja megfogalmazni. A pápa augusztusi látogatását bizonyára tekintélyes piac is kíséri majd. Nyilván seregnyi emléktárgy között válogathatnak azok. akik az esemény emlékét meg kívánják őrizni. Az igényesebb portékákra, az ízlésesebb kiállítású darabokra külön pecsétet, afféle egyezményes jelet ütnek majd. így a vásárló tudhatja, zsűrizett áruval van dolga. Nos. néhány évszázaddal ezelőtt eleink búcsúi kegytárgyait, a havi- vagy hetivásáron kapható szentképeket senki sem zsűrizte. A mesterek, iparoslegények kezenyomát őrző festményeket az utókor mégsem tartja bóvlinak. Hogy miért nctn? Talán azért, mert e képek nem csupán a gyönyörködtetés, a dekoráció igényével készültek. Bennük egy egész világkép rejtőzködött. A Horváth Mihály utcai Képtárban a Kárpát-imedenoe XVIII. századi műhelyeiben készült üvegfestményeket, tükörre festett képeket sorakoztatott fel Szacsvay Éva rendező, a Néprajzi Múzeum munkatarsa. A kiállítás darabjai valaha házi szentélyeket ékesítettek. A képek szereplói az otthon lakóinak életét vigyázták. A hétköznapok örömeit és szomorúságait jórészt a Szentírást ismert alakjai szemlélték a szobasarokból. Mindenekelőtt Jézus: a boldog kisgyermek, a 12 éves koravén emberke, a szenvedő, haldokló ifjú. Istenemberáldozat története, tragédia minden dráma nélkül elbeszélve. A keresztre feszített Megváltó arca szinte derűs. Ugyanúgy a szenteké. Annáé. Józsefé. És persze a Nagykönyvben^ foglaltak kiegészülnek a helyi csodák, és: szentek történeteivel. Csoda tévőkével, kiket egyegy vidék majdhogynem földijének tekint. Aztán Ádám és Eva, akik sohasem voltak szentek. Sőt!, mint tudjuk, nekik köszönhetjük az eredendő bűnt. Egy szlovákiai műhelyben készült remekművön mégis ott tesznek-vesznék a paradicsom bokraitól, övezve. Az Utolsó vacsora apostolai akár a Grál-lovagok, úgy üldögélnek egy nagy kerekasztal körül. Az Úristen egy helyütt nagy szakállával, háromemeletes koronájával, időtlenségbe réveijő tekintetével már-már egy Buddhaszoborra emlékeztet. Másutt Szent György, mint mézeskalácsos huszár harciaskodik hintalóra emlékeztető paripája hátán. Üdítően derűsek, gyermekien kedveseik ezek az ábrázolások. Ugyanakkor a gyarló ember bölcsessége is ott csillog az üveg- és tűkörlapokon. Persze a fájdalom is feltűnik egy-egy arcon. S érdekes, ahol a dráma jelen van, ott a festő saját stílusa is megszólal.' Ahogyan a gótikus katedrálisok névtelen építői közül .,ki-ki kacsintott" egy-egy kőfaragó, hogy vésőjével szuverén, saját világot teremtsen. A fiát sirató Mária mészfehér arcának fájdalmas, finom vonásait, akár Modigliani is festhette volna A kereszten alvó Kis jézus című kép pedig egészen egyéni felfogásról árulkodik. Micsoda fintor! A gyanútlan gyermek, amint apja asztalosműhelyében megágyaz magának egy éppen készülő fakexeszten. A kiállítás néhány darabjára a népi, naiv attitűd helyett a valaha ezer évig tartó bizánci stílus jegyei pecsételődtek. Ezek azon vidékekről származnak, ahol az ortodox vallás vert gyökeret. Erdélyi román műhelyekből és Közép-Európa szerbek lakta területeiről. Akik e képeket készítették egyazon nyelvet beszélték azokkal, akik ezeket megvásárolták. Volt egy Közös könyvük; a Biblia Akik e képeket a sarokba akasztották. biztosan jobban tudták „olvasni" azokat, mint az utókor. S a tulipános ládára álló virágornamensek, indák nemcsak dekoratívak, szépek, de nyilván ikonográfiái jelentéstartalmakat is hordoztak. A tisztaszobák házigazdái a képiekre, Krisztusra, a szentekre tekintve nyilván el-elgondolkodtak. Mondjuk ilyenekről: kivánták-e valaha más házát, mezejét, irigyélték-e felebarátjuk jószágát, szerencséjét. De a mosolygó szentek némi reményt is sugallhatták. Hogy jön esd a ki tikkadt földre, hogy nem .fagy el a szőlő, hogy a betegség elkerüli a szentképiek oltalmazta hajlékot. (A Kárpát-medence üvegfestményeit, tükörképieit bemutató tárlat április 7-éig tart nyitva.) Pacsika Emília Kultúra a Narancsban Uj kulturális klub nyitotta meg kapuit a napiokban a szegedi Fidesz-irodában A kozpontot, Narancs Klub névre keresztelték. Ez az új, kizárólagosan kulturális Célokat szolgáló helyiség a már létező Fidesz Akadémia mellett jött létre, amely főleg politikai előadások szervezésével foglalkozik. Amint azt Berényi Konrádtól, a Fidesz szegedi választmányának egyik tagjától megtudhattuk, a Narancs Klubban működik a Folkkocsma tahóvá a szervezők neves együtteseket hívnak meg), továbbá táncház. A klub létrejöttének akadálya ez idáig a pénz hiánya volt. Ezért létrehoztak egy ún Narancs Klub Alapítványt 40 ezer Ft tökével. Dávid Anita Mit rejteget Rejtő'7 Petőfi még mindig nő Nincs vita. A legújabb kutatási eredményekből kiderült, hogy a Petőfi Sándornak álcázott csontváz bizonyíthatóan női eredetet mutat. Ez a támpiont viszont csak egyetlen feltételezést enged. Tehát: Petőfi Sándor nő volt. Az ügyben illetékes tudományok becsületét őrizendő, a fenti állítást a következő életrajz-módosítással kell kiegészíteni: Petőfi Sándor neve valójában nem Petőfi Sándor, hanem Petrovics Alexandra. Mikor — a még hajadon Alexandra — „belépett" a vándorszínházak életébe, a női szerepekben egyre-másra csúfos bukásokat szenvedett. Ezután karakterét tüzetes önvizsgálat alá helyezte, belátta, hogy számára a férfiszerepek sokkal alkalmasabbak. Sikert sikerre halmozott Később — a figurák tökéletesítésének kedvéért — szerepiét átvitte az életbe, s Bem apó szárnyai alatt, már mint férfijellembe és küllembe bújtatott nőalak jelent meg. Óriási színészi képességei lehetővé tették azt is, hogy férfiasan forradalmi versei és „felszólalásai" még hitelesebbé tették álalakját. Azonban tudta azt is, hogy számos követőjéért felelősséggel tartozik, ezért, ha leplét lerántja, többé nem hisznek neki, s csúf tréfát űznek majd abból a tökéllyel alakított férfiból, akit ő Petőfi Sándor címszerepben eljátszott. Történt egyszer a segesvári csatában, hogy egy kard felelőtlen pengéje kihasította ruházatából, s a leleplezés elkerülése végett nem maradt más választása, mint a menekülés. A mai Szovjetunió egy kies vidékén talált menedéket, ahol most kutatóink értetlenül állnak csontleletek fölött. (podmaniczky) Vajon mit tehet az a világjáró, csavargó férfi, akinek — miközben üldözik — egy lakás félemeleti ablakából a nyakába zuhan egy milliomos lánya? Hopp, kénytelen beleszeretni. És mit tehet annak a milliomosnak a lánya, akit apja kényszerházasságba kerget pusztán üzleti érdekek miatt, s mikor a lány az utolsó pillanatban az ablakon át menekülni próbálván, egy ismeretlen szeplős arcú férfi nyakába zuhan? Hopp, az idegenre bízza magát, lévén neki nincs túl nagy gyakorlata a menekülésben És kész a randi: „Miután különös helyzetükből talpra álltak. Tom meghajolt — Fogadja hálámat, hogy nem a háztetőn lakik — Oh, Istenem! Megsérült? — Nem. Csak lelkileg érintett nagyon kínosan." Ez a kis sztori a bevezetése Rejtő Jenő (P. Howard) 53 év után először megjelent Jó üzlet a halál című kisregényének, melyet a Göncöl Kiadó gondozott. A könyv még a korai Rejtő-regények közé tartozik, ám ennek ellenére nem kevesebb izgalmat és szórakozást ígér 64 oldalon keresztül, mint későbbi frásai. amelyek fölött hiába szállt az idő. Sokáig vita tárgyát képezte Rejtő müveinek értéke, mármint, voltak olyanok, akik klasszikusként emlegették, és méltó helyet követeltek neki a magyar irodalomban, mások meg egyszerűen „leponyvázták". Hogy kinek volt igaza? Azt hiszem, ezt még maga „Jenő bácsi" is kicsinyes vitának tartaná. Az viszont tény, hogy az frások szellemességének egy vadászgéppel is csak nehezen szegődhetnénk nyomába. Ami a szellemességet illeti „A jó üzlet a halál"-ban is tart némi bemutatót, miután két főszereplője éppen csak megmenekült egy lopott autóval az üldözők elől: „— Parancsol? — kérdezte udvariasan Ellyt. — Nem dohányzom. — Milyen kár. Ilyenkor a dohányzás helyettesíti a langyos fürdőt. (. . .) Most pedig mondja meg. kisasszony, hogy mivel lehetek szóigalatára — Azt hiszem, semmivel. — Hát ennyit igazán megtehetek. Nézze, nekem most folytatni kell valamerre az utamat, mert az itteni rendőrség rendkívül agyafúrt, és ha egy évig ülök ebben a kocsiban, előbb-utóbb rámtalálnak." Viszont ebben a regényben sokszor olyan körmönfontan humorizál Rejtő, hogy ha érteni akarja az olvasó a poént, kénytelen még egyszer nekiveselkedni, mert olyan mondatrengetegen keresztül jut á csattanóig, hogy a végére nem tudni, honnan is indult. De a helyzet nem olyan vészes, mindig kiderül, hogy mit rejteget Rejtő. P. Sz. Balett az ünnepen A Szegedi Nemzeti Színház igazgatósága támogatja a Liberális Szegedért Alapítvány törekvéseit, mely Szeged város kulturális életének fellendítését tűzte ki egyik céljául Szimpátiáját azzal szeretné .kifejezésre juttatni, hogy a Szegedi Balett 1991. március 15-én délelőtt 11 órakor tartandó. Szenvedélyes viszonyok című előadásának jegybevételét az alapítványnak ajándékozza .Az ünnepi előadásra szeretettel várják az érdeklődő közönséget