Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-08 / 57. szám

1991. március 8., pcntek Kultúra Hamarosan: tévésorozat a rákról A félelem nem segít Magyarországon minden ötödik haláleset oka valamilyen daganatos betegség, s minden második családban bármikor előfordulhat rosszindulatú rákos megbetegedés. Hazánkban évente negyvenezer új rákbeteget regisztrálnak, közülük huszonhétezer meghal. E riasztó adatok is láttatják, a rákprobléma csaknem valamennyiünket érint. Rettegni — e szomorú statisztika nélkül is — van bőven ok, kivált e kis hazában, ahol keveseknek adatik meg az egészséges életmód minden lehetősége, és ahol jóval kisebb az esély a rákból való felgyógyulásra. mint ott. ahol korszerű diagnosztikus műszerekkel, terápiával képesek gyógyítani e rettegett kórt. Pontosabban: a modern technika segítségével idejekorán felismerni és még a kezdeti stádiumban felvenni a harcot ellene. Mert a rák rákfenéje — nálunk — éppen az, hogy későn, a betegség előrehaladtával kerülnek orvoshoz az emberek, akkor, amikor már igen kevés az esélyük a gyógyulásra, az életben maradásra. Az idejében történő felismerés azonban korántsem csak rajtunk, potenciális betegeken múlik. A rákszűrés lehetőségét kell megteremteni ahhoz, hogy harcba merjünk-tudjunk szállni e rettegett kórral. Pontosan e cél érdekében alakult meg alig fél évvel ezelőtt — több nyugat-európai liga mintájára — a Magyar Rák Liga, amely mindenekelőtt a rákszűrés hálózatának országos megszervezését szorgalmazza. A liga a megalakulása óta eltelt hónapokban nemcsak terveket szőtt, hanem már tett gyakorlati lépéseket. A liga megbízásából az országban öt regionális munkacsoport alakult, azzal a feladattal, hogy programot dolgozzanak ki — régiónkénti más és más rákfajták esetében — a betegség korai felismerésére, szűrésére, ellátására, illetve rehabilitációjára. A Duna-Tisza-közi munkacsoport vezetői a SZOTE orvosai: dr. Czigner Jenő egyetemi tanár és dr. Sonkodi István egyetemi docens. E szegedi központtal működő munkacsoport feladata: a szájüregi daganatos betegségek korai felismerését és ellátását szolgáló munkaterv öszszeállítása. Nem véletlenül kapta Szeged a szájüregi daganatok szűrés-ellátás tervének kidolgozását. Sonkodi doktor úr vezetésével ugyanis már évek óta foglalkozik ezzel a szegedi stomato-onkológiai munkacsoport. A már elkészült programvázlat szerint: az egyre szaporodó szájüregi, garati daganatos betegségek megelőzésében alapvető szervezési szempont, hogy a fogorvosi vizsgálat egyben rákszűrés is legyen. Ez azt jelenti majd, hogy a fogszakorvosok a rákgyanús eseteket tovább irányítják a megfelelő egészségügyi intézménybe. A szegediek programvázlata — a szürömozgalom megszervezése mellett — kiemelt fontosságú feladatnak tekinti a felvilágosítást, amelynek természetes célja, hogy a beteg korán felismerje a vészjeleket, és mihamarabb forduljon orvoshoz. A különböző rákfajták szűrésének munkaterv-kidolgozásával megbízott központok programjait később az egész országban alkalmazzák majd. A felvilágosítást, a rákbetegséggel kapcsolatos, legfontosabb tudnivalók széles körben történő megismertetését a Rák Liga meghatározónak tartja, és ennek érdekében hamarosan ismeretterjesztő sorozatot indít a Magyar Televízióban. Az adások korántsem a félelemkeltés és elriasztás szándékával születnek, hanem annak érdekében, hogy valamennyien merjünk szembesülni e mindmáig félelmetes, eleddig tabuként kezelt betegséggel. A rákkal kapcsolatos ismereteink bővülése segíthet bennünket a védekezésben, a megelőzésben, a vészjelek idejekorán történó észlelésében és egyáltalán abban, hogy képesek legyünk szembenézni e halálos kórral. —kalocsai — Új film ki Isten hátrafelé megy, avagy: két kézzel melléfogni Rendező: Jancsii Miklós Főszereplők: Epeijes Károly, Madaras József Talán egy évvel ezelőtt még elgondolkozhattunk azon, hogy a rendszerváltást követően hogyan történne ..vagy hogyan viselnénk a visszarendeződést. Most már kevésbé. Jancsó ebből csinált filmet, a viszszarendeződésből. ami egy művész teljesítményét figyelembe véve. nem túl eredeti ötlet, még fiktív dokumentumnak se. Azt hiszem, lejárt már annak az ideje, hogy a művészet a kimondásban akár egy lépéssel is a történelem előtt haladjon, sót, e két fogalom majdnem teljesen elidegenült egymástól. Jancsó még próbálkozik, és próbálkozásaiban a tőle unásig megszokott elemeket használja fel: lángok, tüzecskék. meztelen nők, bár a pucérság finomságával. A filmet sajnos ebben az egy szóban el lehet mondani: vis;szarendeződés. Pedig Jancsó akarna sokat, sokkal többet mondani, elsősorban azokról, akik a barátai, de nem megy. A szereplőket agyonlövik a film végére, majd egy földre hullt törött szemüveg átvezet bennünket egy vetítőterembe, ahol a szereplök. a stáb és néhány vendég — köztük Hernádi Gyula is — végignézték a „darabot", aztán jön a magyarázat, Jancsó elmondja, hogy mit is akart csinálni, ami ugye elég gusztustalan. A csapat pezsgőzik, a nők vetkőznek, s a filmet végleg befejezendő, Jancsót és Hernádit is legéppuskázzák. Hát nem rémülünk meg és nem fáj a szívünk, mert ebből az utolsó gesztusból sem tudunk meg többet, minthogy olyan gyengécskére sikeredett a filmje, hogy szerette volna lelőni magát. Mert egy ilyen gesztusnak csak akkor van értelme. ha Jancsót valóban lelövik. Ez nem rosszmájúság. Mert amikor a testművészetben odáig jutnak, hogy a performer kiül a színpadra és azt csinálnak vele, amit akarnak: pengével belevág, stb. vagy egy másik esetben a performert zsákba kötötték és Kalifornia egyik nagyvárosának forgalmas utcájára kitették a száguldó autók közé és filmezték; egy osztrák testművész nézők előtt kiherélte magát; stb. Szóval, amikor a művészet régen túl van azon. hogy ironikus gesztusként beszéljen az élet és a művészet kapcsolatáról, akkor egy rendező nem lövetheti le magát játékból. Jancsó él! A? Eperjes meg megint jó volt. P. SZ. Mozi riziLegtöbbször érdektelenül futunk át apró statisztikai adatokon, s csak akkor állunk meg egy-egy percre, ha az a bizonyos adat valamilyen módon közvetlenül kapcsolódik mindennapjainkhoz. A mozi is ilyen, bár sokan luxusnak tartják, de valószínűleg meghökkennének, ha egyik napról a másikra bezárnák kapuikat. Milyen tendenciák mutatkoztak a múlt évben, és mit várhatunk ebben a naptári esztendőben? — kérdeztük Vörösné Séllei Emmát, a szegedi filmszínházak vezetőjét: — A múlt évben kiderült, hogy főként humoros vagy családi filmek mennek, mint például a Vissza a jövőbe sorozat, mert ez gyermekeknek és szülőknek egyaránt szórakoztató. A keményebb akciófilmek is csak akkor számíthattak sikerre. ha a keménységet nevetésben oldották fel. A horrorok nézettsége egyértelműen viszszaesett. Kasszasiker: Nicsak. ki beszél! Nagy örömünkre szolgált, hogy az olyan ..művészfilmek". mint az Amadeus és a Született július 4-én telt házzal mentek. Szegeden volt legjobb fogadtatása az 'Oscardíjas „Bal lábam"-nak is. Nagy szerencsénk, hogy még tudunk rétegfilmeket vetíteni a tékában, a kamarában, és nem szorítják ki őket az amerikai dömpingfilmek. Több régebbi magyar produkciót ckak egy alkalommal vetítettünk, de telt házzal. Ez év március 8-ától az új filmeket nem csütörtöktől, hanem péntektől vetítjük, mert a magyar forgalmazók külföldi partnerei kérték, hogy kapcsolódjunk be az európai rendszerbe. ahol péntek az új filmek napja. Ez számunkra nem túl előnyös: nincs a filmnek felfutási ideje. De remélhetőleg a/ előzetes felmérések alapján összeállított márciusi műsor erre rácáfol. E hónapban a Reszkessetek, betörők! és az Oltalmazó ég című Bertoluccifilm ígérkezik jónak. A nézők érdekében a kamaraterem és a filintéka kezdési időpontját is megváltoztattuk. P. SZ. Visszhang Mikor cselekszünk Szegedért? Amikor 1987-ben néhány munkatársammal itt, Szegeden vállaltuk a latin-amerikanisták nemzetközi kongresszusának megrendezését, amelyen harminckét országból kétszáznál több tudós jelent meg, azt hittem, talán Szegedért is teszek valamit. Amikor ugyané kongresszus anyagát négy idegen nyelvű kötetben kiadtuk, s Brazíliától Portugáliáig kapunk megrendelést e kötetekre, ugyanezt hittem. Sok jel mutat arra. hogy az a nyolcvannál több folyóirat és évkönyv, amelyet tanszéki évkönyvünkért kapunk cserébe Dél-Afrikától. Dél-Koreától Mexikóig és Chiléig, „egzotikus" partnereink jó része számára az egyetlen jele annak, hogy egy Szeged nevű város létezik a világon. Amikor az egyetem Latin-Amerika Története Kutatócsoportja kezdeményezte, hogy az országban másodikként megindítja a spanyol szakot, nem hiszem, hogy Szeged ellenére tettünk. Ez év elején az Európa Közösség Tempus-pályázatán csoportunk képzési feladatokra 15 millió forintot nyert göttingeni és alcala de henaresi partnereivel együtt. Talán Szegedért is lesz mindez! Szerettem volna és szeretném hinni, hogy a JATE Szeged része, ahol nemcsak a helytörténeti kutatást méltatják Szegedért tett erőfeszítésként, ahogy ezt a nyolcvanas években oly gyakran éreztem. Marok Tamás a DM március 4-ei számában Szegedért című írása megrendített e hitemben. A Szegedért Alapítvány elnökségének támogató döntésében meghökkenve konstatált néhány — szerinte — oda nem illő pályázati témát: „az afféle járatlan ember nehezen érti. miért épp ez hivatott támogatni olyan, támogatásra egyébként méltó témákat, mint a szicíliai vulkanizmus tanulmányozása vagy az Amerika felfedezéséhez kapcsolódó kutatómunka" Ez utóbbi érint engem, amennyiben a pályázatot en adtam be néhány nem egyetemen dolgozó kutató érdekében, akik e témában munkálkodnak. Arról van szo. hogy miután jövőre lesz Amerika felfedezésének ötszázadik évfordulója, nemzetközi kutatás indult arról, hogy Európa különböző országaiban, irodalmában, tudományában, egész világképében hogyan tükröződött a felfedezés, Amerika élménye stb. Miután Latin-Amerika-kutatás hazánkban csak Szegeden van intézményes formában és Magyarország Európa része, vállaltuk e munkát, néhány, tanszékünkhöz kapcsolódó tanár, könyvtáros lelkesedésére építve. E munka eddig támogatás nélkül két éve tart. A Szegedért Alapítványnak benyújtott, szolid pályázat e munkatársaink támogatását lett volna hivatott szolgálni. Úgy gondoltuk, nem szégyen városunk számára, ha e munka, mely a firenzei egyetem közös európai kötetében kap majd helyet. Szegedre utal. Tévednék? Ám, hogy ne vegyem el méltóbb témáktól e harmincezer forintot, szeretném jelezni, hogy az alapítvány kuratóriumának levélben jelentem be: a támogatásról lemondok. Ennyit igazán megér a kultúra békéje Szegeden. Dr. Anderie Ádám tanszékvezető egyetemi tanár Hazai földön Mészáros Lázár hamvai Szerdán este kilenckor landolt Ferihegyen az a brit katonai repülőgép, amely Mészáros Lázár honvéd altábornagynak, az 1848—49-es szabadságharc hadügyminiszterének földi maradványait szállította hazai fóldre A hamvak ünnepélyes állami fogadtatása csütörtökön délután 15 órakor lesz a budai vár Kapisztrán terén, ahol Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár mond beszédet (MTI) Matúz a Mesterbérletben A hét jeles eseménye volt a Tisza Szállóban tartott mesterbérleti koncert. A Weninger Richárd vezette Weiner Kamarazenekar szólistái ezúttal fuvolaművészek voltak. A nemzetközi hírű Matúz István és Lass Zoltán — utóbbi a szegedi szimfonikusok muzsikusa — Cimarosa G-dur kettős versenyében remekeltek A XVIII században élt kiváló olasz operaszerző műve rendkívül kellemes muzsika Az elóadók egyaránt rficgcsillogtatták virtuozitásukat, valamint zenei formálókészségüket. Ez'utóbbi különösen szépen érvényesült a lassú tételben. A két szólista különböző színú fuvolahangja édesen simult össze, s hangképzésük pedig abban egyezett meg, hogy mindketten igen szép, magvas, telt hangon fújtak. Beszédes, erőteljes zeneiségú előadásukhoz mesterien alkalmazkodott a Weninger vezette együttes is. Nem véletlen, hogy a legmelegebben ünnepelt produkció volt az első félidőben. Ügyszintén szép sikert mondhat magáénak az est ősbemutatójának jelen lévó zeneszerzője, AráttyiAscltner, akinek Concertinóját a zenekar most játszotta elóször. Valójában egy formás variációs művel van dolgunk. A korunk hangján megszólaló zene a barokk gyakorlat szellemében fogant. A monotematika (egytémáiúság) szellemes továbbfejlesztésének lehettünk tgrtúi a gvors-lassú-gvors tempójú tételek során A zenekar s a szólista Matúz szuggesztív, imponáló előadásában kellemes perceket szerzett e mü is. Kevésbé volt megnyerő Bach h-moll szvitjének tolmácsolása. Talán a „a hangverseny elsó száma" mostoha tényének áldozata lett a mű Valószínűleg a magasfokú felkészültség, s „spanoltság" eredménve. hogy a gyors tempójü tánctételek a kelleténél fürgébbre sikerültek. Fokozottan érvényes ez a közismert, slágerszerű zárótételre, amely szinte versenyfutássá alakult a szólista s az együttes közt. S habár Matüz István briliáns technikai felkészültségén nem fogott ki a rendkívül gyors tempó sem, a mú szellemének nem használt. Annál jobban tetszett a prózai összekötő szöveggel fűszerezett, nagy hétre készült zenekari mú, Haydntól a Krisztus hét szava a keresztfán. A rendkívül ritkán játszott kompozíciót felfedezte számunkra Weninger s együttese. Habár erősen expresszív, intenzív előadásmódjuk olykor már kicsit sok is, Haydnnál már-már harsánynak túnik a fortéjuk, de mindezzel együtt rendkívül árnyalt s szemléletes zenei ábrázolást kaptunk tőlük. Különösen kiemelkedett a mondanivaló választékos megjelenítésével a szépséges Szomjazom cfmú tétel. Andrejcsik István prózai közreműködése viszont nem volt szerencsés. Sokkal árnyaltabb, átgondoltabb, megformált légkört teremtő szövegmondást vártunk volna Berényi Bogát.-) Paprikás hal Gregor-módra Uj szegedi szakácskönyv Akármilyen szúk esztendók járnak, a szakácskönyv reneszánszának nem akar vége szakadni. Ma már szinte lehetetlen hozzájutni a méltán híres, régi szegedi szakácskönyvekhez. Sorukat a piaristák főzőasszony a, Doleskó Terézia nyitotta meg, amikor útjára bocsátotta Rézi néni szegedi szakácskönyvét (1876). Ót követte a szögedi nemzet nagy tudományú „sógorasszonya", Szekula Teréz, a Szegedi új szakácskönyvvei (1890). Ugyanez évben látott napvilágot Kovács Teréznek Szegedi képes szakácskönyve. majd Kotányi János, aztán a máig ismeretlen Zsenka néni, óutána pedig Krasznat Elza, Móra Ferencné, Madár Imréné és Nágel Manóné gyarapította a szegedi szakácskönyvek sorát. Sajnos, olyan híres főzőasszonyok, mint Báló Jánosné Gajdacsy Juliska, Ónozó Poldiné Dobó Julianna és Bitó Jánosné Kis Kopasz Julianna, nem adták írásba a tudományukat. Három intézmény, a Somogyi Könyvtár, a Szegedi Nyomda és a Délraagyarországi Áramszolgáltató Vállalat 1985-tól összefogva — szinte évente — egy-egy szakácskönyvvel lepte meg nódolgoGyenes Kálmán fotója zóit a nemzetközi nőnapon. Ez évben csak a Démász adott ki szakácskönyvet, jelesül a Gregor József—Varga Ántal • szerzőpárosnak Ízről ízre című kötetét. Az operaénekes Gregor Józsefet nem kell bemutatni. Varga Antal a szegedi egyetem matematikailogikai tanszékének az adjunktusa. matematikatörténész. Izek innen-onnan című miniatűr szakácskönyve 1986-ban látort napvilágot. majd Gregor Józseffel együtt jelentette meg az Ízről ízre című. szintén miniatűr kötetet 1988-ban. A mostani kötet a két korábbi könyvecske receptjeit tartalmazza. Még a fejezetcímekből is csak ízelítőt tudunk adni: Fűszerek, Levesek, Húsételek, Halételek, Mártások, Tészták. Megtudjuk, hogyan készül a paprikás hal (mai elkorcsosult nevén: halászlé) Gregor-módra, mi az az 55 555-ös szalámi. no meg a mutykalica. Egyszóval: kedvünkre csemegézhetünk a szegedi könyvkiadás új termékében, sütés-fózés nélkül ts A pompás kiállítású könyv műszaki munkáit Gabnai Jánös irányította. Utószót, mint annyimás helyi kiadású munkához Péter László egyetemi tanár írt, nem fukarkodva az étkezéssel kapcsolatos jeles mondásokkal, szállóigékkel. Mi mást kívánhatnánk a kötet olvasóinak, mint azt, hogy válasszanak ki maguknak egy ételköltcményt, és főzzék meg még ma. A mosogatást hagyják a férjekre, vagy maradhat holnapra is... A. F. »