Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-08 / 57. szám

2 Körkép 1991. március 8., péntek A szociális jog nem adomány (Folytatás az 1. oldalról.) ám csak olyanok, amelyek az alapvető emberi jogoknak nem mondanak ellent. Hiá­ba ítél el a többség bizonyos életmódot vagy viselkedési formát, amennyiben az nem ütközik a büntető törvény­könyv előírásaiba, a szociál­politika sem büntetheti a se­gítség megvonásával. A konferencia szünetében kérdeztem meg Solt Ottlliát, vajon az önkormányzat al­kalmas-e arra, hogy a maga fogalmazta szerződést ellen­őrizze? Természetesen nem el­lenőrizheti önmagát. Erre valók a szociális munkások. A közhiedelemmel szemben ez is szakma. — Nálunk éppen születő­ben lévő szakma. Szegeden ősszel kezdték meg tanul­mányaikat az; első hallgatók az egészségügyi főiskolán — és máris némi aggodalommal néznek a jövőbe. — A szakemberellátást, a hallgatók kilátásait én is rossznak látom, bár nem végzetesnek. A szakmának múltja nincs, és bizonytalan a legitimitása .. Ha nincs pénz, a még kialakulatlan intézmény a legsebezhetőbb De nem féltem őket; sikere­sen védekeznek — ön szerint is van okuk arra, hogy mostohagyerek­nek érezzék magukatf — A Népjóléti Minisztéri­um kénytelen volt elfogadni egy döntést, amelyet a ká­dárista, paternalista állam hozott, felmerült, hogy a szo­cíállsmunkás-képzést meg­szüntetik ... — .-.alig, hogy nyugati mintara nálunk is elkezdő­dött? — Nem kiforrott a minisz­térium koncepciója, újabb és újabb ötletekkel áll elő. Pél­dául, hogy a régi garnltúrat, amely a kommunisták köpö­nyege alól bújt kl, kicseréli, sót olyan koncepció ts van, hogy az egyházakra ruházzák át az egész szociális munkát és képzést is. — Hogyan értékeli az ön­kormányzatok hozzáállását? — Mivel külön költségve­tést nem kaptak erre a tevé­kenységre, sorra számolják föl az Intézményeket, mint a családsegítő központot is. Nem tudnak ellenállni a nyo­másnak; ne az Intézményt tartsák fönn, hanem annak adják a pénzt, aki közvetle­nül bekopog hozzájuk. — Ezek szerint nincs szük­ség szakemberekre? — Az a fontos, hogy a ru­tinos, régi elvtárs, vagy a képzett, új szakember más intézményrendszerben mű­ködjék, mint korábban, más­ként ellenőrizzék, legyen vi­lágos a feladata, felelőssége, döntési köre. Meggyőződé­sem; a szakmára erős prés vár, de állják majd a sarat... A diákok, a tanárok erős szakmai szervezetbe tömö­rültek. megvédik önmagu­kat; őket leradírozni már nem lehet. — ön szerint milyen le­gyen az újmódi szociálpoli­tika? — A hatósági emberek helyett szociílts munkások legyenek a végrehajtól, szín­nelye pedig ne a hatósági ha­talom irodája, hanem az élet legyen. * A regionális konferencián dr. Kakuszi István, a Nép­jóléti Minisztérium államtit­kár-helyettese a szociális törvény kidolgozásóval kap­csolatos elképzelésekről, dr. Gayer Gyuláné. a Jóléti Szolgálat Alapítvány kurató­riumi tagja a produktív szo­ciálpolitikáról, Szekeretné dr, Makra Ibolya a megyei. dr. Borsi László a városi Ön­kormányzatot érintő szociál­politikai kérdésekről tartott előadást. Dr. Szőke Gábor, a megyei munkaügyi köz­pont igazgatóhelyettese a munkaerőhelyzetről tájékoz­tatta a megjelenteket. Ch. k. Gaál Gábor száz éve Egy igazi monográfia mindig újdonságokkal szolgál. Ma van Gaál Gá­bor születésének 100. év­fordulója, és ez az adat Zöldi László G. G. előélete c. kismonográfiájának egyik újdonsága. Furcsa ezt olvasni, de így igaz: a ka,andos éietü, a maga ide­jében nagy hatású mar­xista író-lapszerkesztő születési dátuma csak most derült ki a nagy nyilvánosság számára. Gaál Gábor Erdélyben lett ismertté, mint a kolozs­vári Korunk, s Utunk (ma Helikon) társadalmi-iro­dalmi folyóiratok alapító­ja. Magyarországi előéle­téről azonban még ott sem tudtak monográfusai. Igaz. a könyvben szereplő, a szerzővel Beke György­áltál készített interjú tör­ténetét olvasva mindez érthető is. Pedig Gaál Gá­bor kálváriája Magyaror­szágon. Budapesten kez­dődik. A proletárdiktatúra meggyőződéses híveként Erdélybe (akkor már Ro­mániába) kellett menekül­nie. A Zöldi-monográfia adatai nyomán a szegedi olvasó számára is közeli lesz a száz éve született Gaál élete. Horthy hata­lomra kertilése után Sze­geden bujkál, majd innen menekül. Első erdélyi sza­kasza után következik az amerikai hadifogság, s 1945-ben ismét Szegeden tűnik fel, sőt kis híján az egyetem bölcsészkarának vezetője lesz (az adat Pé­ter Lászlótól származik). Érdekes az eddig ugyan­csak ismeretlen. Gaált Dayka Margithoz fűző kapi-solattörténete is. Zöldi László könyve forrásérték. Az irodalom­történészt egy eleve elhi­bázott átértékeléstől ment­heti meg, a laikus olvasó pedig mindig szívesen tud meg újdonságokat. P. J. Szegedi szenátorok — Mihez hasonlítható a szenátorság? — Eddig sima életutamon — elvégeztem az iskoláimat, tanítok az egyetemen — semmi máshoz nem hason­líthatom a képviselőséget. Az igaz, hogy diákkorom­ban is élveztem, és végez­tem társadalmi munkát. Az sem titok, hogy tagja voltam az egykori MSZMP-nek. De a képviselőséggel a politizá­lásnak számomra korábban nem ismert lehetőségei nyíl­tak meg. — Hogyan egyeztethető össze az időigényes közéleti­ség azzal, hogy az egziszten­cia kialakításának időszakát is most éli? — Hét közben tanítok és politizálok, a hét vége a tu­dományé. Számomra két, egymást kiegeszitő tevé­kenységről van szó, egyiket sem bírnám töményen. — Kortársainak zöme mégsem ilyen pályán halad. — A mai Magyarországon, a kormánypártokat leszá­mítva, a legtöbb politikai szervezet a fiatalokra épít. Ez a rendszerváltás velejá­rója. Ez a2 új helyzet az oka annak, hogy az MSZP sze­gedi szervezetében is egy huszonéves fiatalembernek, nekem, meghitelezték a bi­zalmat, s elnöknek válasz­tottak. Ezt leszámítva a helyzetem hasonló a kortár­saiméhoz. Hogy mást ne em­lítsek : egyetemista felesé­gemmel a szüleim lakásá­ban. az egyik szobában hú­zódunk meg, s nem látom a kiutat — meg az alagút ele­jét sem —. fogalmam sincs, hogyan lesz egyszer saját la­kásunk. Még szerencse, hogy a szüleimmel jól kijövünk! Az anyagi helyzetünk még Szemők Árpád A fiatal matematikus kedvenc Időtöltése a ke­rékpározás és a zenehall­gatás, kedvenc étele a gesztenyés palacsinta. A 26 esztendős, többnyire hátizsákkal közlekedő pártvezető (az MSZP he­lyi szervezetének elnöke) listán került a szegedi ön­kormányzati testületbe. A közgyűlés oktatási és kul­turális bizottságának tit­kára, a kulturális bizott­ság tagja. Szemők Árpád, a tudományegyetem ana­lízis tanszékének tanárse­géde nős. a fiatal pár a szülőkkel együtt lakik. az átlagosnál is rosszabb: a hivatalosan megállapított létminimumtól és minimál­bértől alig tér el az átlagos egyetemi oktatóé. Ezt a fi­zetést egyfajta ösztöndíjnak tekintem, úgy teszek, mint­ha ingyen képezhetném ma­gam, s még zsebpénzt is ka­pok. Azt hiszem, hogy rövid időn belül arra kényszerü­lök, mint sok más egyetemi oktató: egzisztenciám meg­teremtése érdekében kül­földön kell kamatoztatnom azt, amit tudok. — Mi a szakterülete? — Tudományos diákköri dolgozatomat a közönséges differenciálegyenletekről írtam úgy, hogy diploma­munkát nem is kellett ké­szítenem. Most annyiban változott kutatási területem, hogy differenciálgeomet­riával foglalkozom. A taní­tást élvezem, eddig 170 hall­gatóval ismerkedtem meg. — A szocialista párt fiatal képviselője hogyan értékeli az önkormányzat eddigi munkáját? — Addig itt komoly mun­ka nem lesz, míg ki nem alakul az apparátus és az önkormányzat összhangja. Ehhez elengedhetetlen pél­dául a jegyző megválasztása. A másik súlyos probléma, hogy a városnak nincs gaz­dasági koncepciója. tehát egyetlen döntés sem illesz­kedhet egy átgondolt rend­szerbe, így csakis alacsony hatékonyságú állásfoglalá­saink születhetnek például a privatizációról, a bérbe ada&ról, az adózásról. Ezért jómagam csak annyiban ér­zem felelősnek magam, amennyiben a testület tagja vagyok. A szavazataimmal el tudok számolni, s azzal is, mikor nem szóltam. mert hogy nem voltam hajlandó részt venni értelmetlen vi­tában. A fontolva haladás bíve vagyok, a sziakmai és a politikai szempontok össze­egyeztetésének. Az eddigi munkánkat — a bizottsá­gokban is — tűzoltásnak ér­zem (újszászi) Levélváltás Január közepén dr. Eva Maria Bárki, a Nemzetközi Erdély Bizottság elnöknője „Veszélyben a erdélyi ma­gyarság" címmel nyílt leve­let intézett Domokos Gézá­hoz, a Romániai Magyar Demokrata Szövetseg elnö­kéhez. A bécsi ügyvédnő, aki tagja az Európai Etni­kai Közössegek Szövetsége jogbizottságának ts, levelé­ben kifogásolja, hogy Domo­kos Géza es az RMDSZ más vezetői nem képviselik meg­felelő határozottsággal és következetességgel a romá­niai magyarok népcsoport­jogait. Dr. Eva Maria Bár­ki levelében Domokos Gé­zától számon kéri a román kormányhoz, való politikai viszonyulásat, többek között szerepét Iliescu elnök pári­zsi utazásában, és tavalyi, augusztus 29-ei parlamenti fellépését (amelyben hozzá­járult a második bécsi dön­tés évfordulója alkalmából kiadott román nyilatkozat­hoz). A válasz február 15-én került nyilvánosragra, s eb­ben Domokos Géza kifejti elvi álláspontjai a romániai magyarság jogainak meg­szerzéséről. Szerinte Romá­niában elodázhatatlan a de­mokratikus kibontakozás, és az RMDSZ, bar nem erre épít, ennek tudatában dol­gozik: az „irreális azonnali' tág" pedig nem lehet ke­nyere, hacsak nem a ma­gyarság kárára kíván csele­kedni Az RMDSZ-elnök úgy véli, a helyzeten nem csakis a nemzetközi nyomás segíthet, hanem elsősorban az „itthoni erőviszonyok di­namikája". Felkérés tv-vitára A nyilvánosságra hozott véleménycsere nyomában Bécsből, telefonon kértünk további tájékoztatást dr. Eva Maria Bárki ügyvédnő­től — Domokos Géza az őn le­velére válaszul azt rótta fel, hogy önnek nincsenek infor­mációi az RMDSZ politikájá­ról, és nem ismeri eléggé a romániai magyarok helyze­tét. Mi a véleménye a vá­laszról? — Domokos úr nyilván a pozícióját próbálja védeni. Az általa emiitett kifogást már a Ceausescu rezsimje alatt is többször hallottam. A románok minden hasonló al­kalommal ezt vetették föl — Volt már alkalma Do­mokos Gézával találkozni? — Igen. a levélváltás előtt kétszer is, személyesen, A valaszában egyébként erdé­Megalkuvás? - Megfontoltság? Mindeddig talán egyetlen, az erdélyi magyarsággal foglalkozó szervezet sem bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőit olyan határozottan, mint nemrég a becsi központú Nemzetközi Erdély Bizottság elnöknője. Hogy ez megfontoltság, vagy politikai ál­szemérem miatt volt így. talán kiderül majd e két in­terjúból. Eleve befolyásolt nézők lyi útra és nyílt vélemény­cserére Invitált. Elfogadom. És ezúttal nyilvános tévé­beszélgetést javaslok. — Abba is beleegyezne, hogy a bukaresti magyar adasban valialjak a vitat, ahol az elmondottakat felira­tozással esetleg romanra for­dítanák? — Igen, természetesen, miért ne? Sót, azzal is egyet­értek, hogy az RMDSZ-elnök ne egyedül, hanem Szöcs Géza főtitkárral együtt vál­lalhassa a vitát. — ön szerint teljesen el­vethető az RMDSZ politiká­ja, amellyel szövetségeseket keres a romániai ellenzék­ben, a legjobbakat az Összes rossz közül? — Az RMDSZ a legna­gyobb ellenzéki párt, s mégis a leggyengébb ellenzéki po­litikát folytatja. Csak egy példa: nyugaton a román alkotmánytervezet ellen egyedül a romániai Liberá­lis Párt lépett fel. Az RMDSZ nem. A kisebb el­lenzéki csoportosulások, mint a liberálisok, a paraszt­pártiak, vagy a temesvári polgári szövetség sokkal ha­tározottabban politizálnak a nemzetközi fórumokon A Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség vezetőségének külföldi nyilatkozataiból rendre az derül ki, hogy az országban optimizmus ural­kodik, és szépen alakul a de­mokrácia. A népcsoport-jo­gokat egyáltalán nem köve­telik. — Nem gondolja, hogy a magyar vezetők részéről ez csupán taktika. Ugyanis, ha hevesebben támadnak a ro­mán kormányt, akkor az még hevesebben csapna visz­sza a magyar kisebbségre. — Ez a taktika már 70 éve nem működik. Legfennebb annyit eredményezett, hogy a nyugati sajtóban, és nem­zetközi fórumokon — a z Európa Tanacsban, az ENSZ­ben. vagy az Európai Biz­tonsági es Együttműködési Értekezleten — már egyál­talán nem téma az erdélyi magyar népcsoport ügye. Ez­zel szemben a koszovói al­bánokkal, s a balti népekkel, amelyek esetében ugyancsak az önrendelkezési jog kér­dése merül föl, szinte állan­dóan foglalkozik a politika és a sajtó. Nyílt sorok Az interjúk készítésének napján a következő nyílt levél érkezett — közlés végett — szerkesztőségünkbe, Bécsből: Tisztelt Domokos úr! Az 1991 év január 11-cn írott levelemre adott válaszá­ról csak a Népszabadság február 12-1 számából értesül­tem. Szívesen ragadom incg ajánlatát egy véleménycserét illetően, s a magam részéről egy nyilvános tv-diszkusziót javasolnék. Azzal is egyetértek, ha Szöcs Gcza főtitkár úrral együtt lepne fel. Kérem, közölje, szélgetésre: Tisztelettel hogy hajlandó-e a nyilvános tv-be­Dr, Eva Maria Bárki Tegnap Szegeden járt Bo­dó Barna, a Romániai Ma­gyar Demokrata szövetség alelnöke. A neves temesvári újságírót ugyancsak a levél­váltás kapcsán kialakult vi­táról kérdeztük, továbbá ar­ról. hogy az RMDSZ vezető­sége szamára elfogadható-e a felajánlott nyilvános véle­ménycsere — Véleménye szerint mennyire ismerheti meg va­laki — akarha szívén viseli az erdélyi magyarság ügyét — annak társadalmi valósá­gát is? — Másodlagos források­ból nagyon jól: lehet átfogó, kepe Romama tarsadalmi helyzeterői, de ez nem biz­tos, hogy elegendő olyan po­litikai tanácsokhoz, vagy felszólításokhoz, amelyek külföldről érkeznek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Románia nem nyugat-európai közeg, ott nem lehet ugyanúgy politi­zálni, mint egy polgári de­mokráciában — Ügy véli, a nemzetközi fórumok külső nyomása nem változtathat a helyzeten? — A külföld állandó fi­gyelmére nagy szükség van. De ezenkívül az is fontos, hogy akik Romániával kap­csolatban gyors változásokat követelnek az RMDSZ-től, ne feledkezzenek meg arról, hogy ezt a szervezetet nem lehet egyértelműen a leg­nagyobb romániai ellenzéki erőként kezelni Mi nem el­sősorban ellenzékiségünket emeljük ki. Az RMDSZ sok­kal inkább egy nemzetiségi érdekvédelmi szervezet Amennyiben az előbbit tar­tanánk fontosabbnak, a képlet csupán államhata­lomra es ellenzékre egysze­rűsödnék le A liberálisok alapszabályuk szerint is po­litikai párt, tehát eszerint működnek, mégis, az ország kérdéseiben külföldön sok­kal 'inkább hallatják szavu­kat mint otthon. A gondok ott kezdődnek, hogy a való­di román ellenzék bizonyos kerdésekben nem elég hatá­rozott. Ettől függetlenül az RMDSZ politikája kemény, amikor annak kell lennie. — Ilyen körülmények kö­zött lehetőség nyílhat arra a tévévitára, amit dr. Eva Maria Bárki javasolt? — Ügy vélem, amíg a ro­mániai átlag tévénéző pol­gár már eleve befolyásolt az RMDSZ ügyeivel szemben, ez nagyon veszélyes lehet. Ha a magyarokkal kapcso­latos híreket sokan nem fo­gadják is ellenszenvvel, ezek mindenképpen gyanúsak számukra. Kevesen értenék meg a nyugati bírálatok jel­legét. Amennyiben nemzeti­ségi kemény vonalat köve­telnek, úgy vélnék, az RMDSZ-t külföldről irányít­ják, ha viszont fordítva tör­ténik, azt hallani majd, hogy lám: a nyugat szerint is rossz politikát folytatunk. Vannak viták, amelyeknek nyilvánosságára nem jött meg el az idő Somogyi P. Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom