Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-06 / 55. szám

1991. március 6., szerda Kultúra 5 A többnyelvűség felé Közoktatásunk egyik legsúlyosabb problémája ma az idegen nyelvek oktatása. Ennek részben szemléleti, rész­ben szűkebb szakmai okai vannak. E néhány sort több ok miatt ís szeretném a rímben jelzett témának szentelni. Egyfelől, a tanárképző főiskola nem az utóbbi egy-két év­ben ismerte fel, hogy az idegen nyelvek oktatásában tart­hatatlan az egy nyelv egyeduralma. A 9—14 éveseknek legalább két idegen nyelvet kell tanulni, ezt viszont csak a megfelelő szaktanárképzés biztosíthatja, ezért indult meg Szegeden a '80-as évek elején az angol, német, majd a francia (ettől az évtől kezdve pedig az olasz és latin) sza­kos nyelvtanárok képzése. Az idegennyelv-oktatás si­kerének egyik komoly zálo­ga a korai kezdés. Súlyos szakmai érvek szólnak az óvodáskori nyelvoktatás mel­lett, de különös — ún. „alap" — kutatások lenné­nek még szükségesek, me­lyek az effajta nyelvoktatás­hoz fontos szakmai adaléko­kat szolgáltatnának. Magá­nak a korai kezdésnek a szakmai jogosultságát e ku­tatások már nem kérdője­lezhetik meg. Több aggály merül fel a nyelvoktatásnak az alsó ta­gozat első osztályában való kezdése ellen. A leginkább mérvadó szakmai vélemé­nyek az alsó tagozat vala­melyik osztályát nem csak alkalmasnak tekintik az el­ső idegen nyelv oktatásának bevezetésére, hanem e kor­osztály számára halasztha­tatlannak is. A jelenlegi 5 vagy 6. osztályban kellene a második idegen nyelvet bevezetni. Néhány „aranyszabály": a nyelvtantudás készségek fej­lesztését jelenti, ezt jelenlegi nyelvoktatási módszereink nem veszik figyelembe; nem osztály, hanem csoportkeret­ben kell oktatni; kezdetben heti 3-5 órát kell tervezni. Igen fontos a „megfelelő összeillesztés". Ne kövessük el a korábbi hibát, hogy egy nyelvet 8-10 éven keresztül oktatunk! Tehát néhány nyelvoktatási modellt kell kidolgozni. E modellben meg kell határozni mindenek­előtt a tanítandó (választha­tó) nyelvek körét. Magyar­országon (Szegeden) töme­gesebb méretekben a német és az angol tanítandó, vál­tozó számú gyerek fogja vá­lasztani a franciát, olaszt, latint, oroszt, még szűkebb kör a spanyolt, hollandot, esetleg a finnt. A nyelvek (tananyagok stb.) összeilleszthetősége azért válik fontossá, mert más lesz azoknak a tanu­Macskák és jegyek Jaj, cica! Nemrég adtunk hírt a Szegedi Szabadtéri Játékok ez évi programjáról. Azóta több olvasónk telefonált: miként lehet hogy a jegyeket még el sem kezdték árul. ni, máris elfogytak. Mármint a Macskák című musical előadására Erről érdeklődtünk Kovácsné Nagymihály Ágnes művészeti titkártól. — Az újévi üdvözlettel együtt kiküldtük az ez évi programtervet is, abban szerepelt a musical is. Ennek alapián árasztottak el bennünket megrendelésekkel, öt elóadásnai többet, nem tudunk csinálni, a főpróba nyil­vános lesz — Nem számított az igazgatóság ekkora érdeklő­désre? — Az igazat megvallva, nem. A darab évek óta megy Pesten, a Madáchban. a mi produkciónk is an­nak az előadásnak erre a színpadra átalakított változa­ta lesz. Az eset egyébként jól példázza a Dóm tér kü­lönleges szerepét.: olyanok is eljönnek ide, akik kószín­házban már látták az előadást, és azok is. akik egyéb­ként soha nem mennek el színházba. Ezért lehet, hogy az összes jegy et előjegyeztették — emelt áron is. — Mennyivel emelt? — A Macskákra a legdrágább belépő 500, a legol­csóbb 100 forintba kerül. Ez körülbelül a duplája az átlagos hely árnak. — A többi előadás is ilyen népszerű? — A Hunyadira nagy az érdeklődés, a Turandot és a Mária evangéliuma még nem indult be. de még nem is kezdtük el a propagandájukat. Szeretnem azonban hangsúlyozni, hogy ez még csak műsorterv. Költségve­tés hiányában nem tekinthetjük véglegesnek. Ha nem kapnánk meg azokat a támogatási összegeket, amelyek, re számithatunk, akkor az egész műsor fölborul. (márok) lóknak a kezdő angol köny­ve, akik első idegen nyelv­ként az angolt választották, és megint más azoké, akik elsőnek a német mellett döntöttek (a további variá­ciók folytathatók). Fontos kérdés: meddig ta­nuljuk, tanítsuk ugyanazt az idegen nyelvet? Ha nem szakmaként választjuk, ak­kor csak addig szabad, míg el nem jutottunk arra a fok­ra, mely már megbízható alap a szóban forgó nyelv önálló használatára (filmné­zésre, könyvolvasásra, stb.), és meg kell kezdeni a má­sodik idegennyelv tanulását/ tanítását. Tudom, sokakat akár in­gerelhetnek is az eddig lei rót­tak. hiszen mindezek meg­valósításához hol vannak a tanárok, tankönyvek és egyéb nélkülözhetetlen szak­mai feltételek? Említettem, a tanárképző egyike azon felsőoktatási in­tézményeknek, melyek a nyelvtanárképzés leggazda­gabb struktúrájával rendel­keznek. Számos nyelvszakos hallgató végzi szakmai gya­korlatát a város iskoláiban. Ha az egyes iskolák (óvo­dák), a városi önkormányzat illetékesei komoly formában megkeresik a főiskolát, biztos találnának (megtalál­nánk) lehetőségeket, melyek­nek legfőbb nyertesei — a gyerekek lennének. Lengyel Zsolt Hegedűverseny a konziban A szegedi konzervatórium hegedű tanszakának tanárai rangos versenyt hirdettek a növendékeknek. A Szege­dért Alapítvány kuratóriu­ma 50 ezer forintot szava­zott meg a szervezőknek a verseny lebonyolítására. A hegedűsök ezután minden évben összemérhetik tudá­sukat. A díjazottak nevét pedig annak a kisplasztiká­nak a talapzatára írják, me­lyet a szervezők felkérésére Kalmár Márton szobrász­művész fog elkészíteni. A versenyre tizennyolcan vállalkoztak. Az elődöntők után hat növendék jutott be a döntőbe. A verseny „köte­lező gyakorlata" Hándel E­dur szonátájának első és mákodik tétele. E mű mellé a növendékek szabadon vá­laszthattak még a zeneiro­dalomból egy gyors • és egy lassú tempójú hegedűkom­pozíciót. A hegedűverseny nyilvános. A konzervatóri­um nagytermében holnap, csütörtökön. este 6 órakor kezdődő koncerten, zsűri előtt mérkőzik meg: Erdei Beáta (19 éves), Szentpéteri Ildikó (18), Zádory Edua, Baranyai,György (16), Bar­nácz Erzsébet (13) és Vár­nagy Katalin (12). Zongorán közreműködik: Várnagyné Szónye Katalin. Ez a vagyonom Faragó Laura a magyar népdal- és balladakincs leg­szebb darabjait, gyűjtötte évek alatt repertoárjába. Ez a vagyonom, mondta egyszer a művésznő, aki va­lamikor a szegedi tanárkép­ző főiskolán diplomázott, s hétfőn este, a Bartók Mű­velődési Központban Júlia, szép leány címmel csángó és székely népballadákból összeállított műsorral lépett közönség elé. Faragó Laura az egykor Szegeden működő karnagy emléke előtt is tisztelgett. Kardos Pál nevé­vel a közeljövőben nemso­kára alapítvány születik. Kortársai, barátai, tanítvá­nyai így kívánják a korán elhunyt zenepedagógus, a magyar népdal- és kórus­kultúra kiváló mesterének nevét megörökíteni. Somo­gyi Károlyné felvétele Fara­gó Laura estjén készült, melyet az alapítvány javára adott. „A Varázsdoboz címe alá legszívesebben odaírtam vol­na: Balázs Béla emlékének. Az ő egyéniségének különle­ges tragikuma érdekel; ron­zó, megkapó és megható, hogy minden zsenialitása dacára egész életében naiv, gyermeki lélek maradt. Az ö atHtűdje a mi világunkban talán korszerűtlen, én mégis afféle költői korszerűséget érzek benne. Míg mások, sokan meggazdagodtak a filmből, az 6 viszonya a ka­merához megmaradt olyan­nak, mint amilyen egy gyer­mek kötődése valamely va­rázsdobozhoz. A balettemben egy gyer­mek fantáziavilágában ele­venednek meg a 20. század különféle szakaszai — a szá­zadfordulótól, a film születé­sétől a viszonyaink végletes összekuszálódásáig, a fasizá­lódó világ rémképéig. Azt is mondhatnám, mozaik készült a századról; vagy inkább: asszociációk sorozata. A Imre Zoltán Varázsdoboz és Yornva Outinen Az álom mögött című koreog­ráfiáját egy estén mutatja be a Szegedi Balett, már­cius 8-án, a nagyszínház­ban. Az együttes számára emlékezetes hetet töltött itt a finn vendégművész; az intenzív munka minden szakaszáról videófelvételek készültek, a táncosok ezek alapján dolgoztak i bemu­tató előtt. Yorma elutazott, Imre Zoltán viszont sze­mélyesen irányította új balettjének próbált. Alább következő monológja a színpadon megelevenedő álom. vagy — ha tetszik — egy szürrealista vízió ké­pei között igazít el ben­nünket. múltbeli képek-stílusok-sze­replők között ott a kamera. Ez a különleges doboz szele­teket mutat a világból: hogy mely szeletet, attól függ. ki birtokolja. Harcolnak is érte. ki-ki szeretné kisajátítani, ám ez csak időlegesen sike­rülhet. A balettnyitó impresszio­nisztikus képeket a Bartók Táncszvitre komponált exp­resszionista stílusú jelenetek követik, a tánc népi motívu­mait és szereplőit René Mag­ritte-figurák ellenpontozzák, végül Ravel Bolerójára egy­re inkább szürrealisztikussá válik a színpadi kép — akár a valóságos világunk a hábo­rú előtt. A balett világégéssel zárul, meghal maga a fantá­ziáló kisfiú ts, vagyis a Ba­lázs Béla-tipusúak gyermeki hite, Meghal a költészet. A folytatás, az est második része; Yorma szuverén, mai. modern álomvilága. Míg a Varázsdoboz a század múlt­jának tárháza, Yorma álma: az elégett Európa utáni vi­lág, a jelen, s a jövő. A jövő: a remény. Csodálatos ablak, melyen át a holnap költésze­tére pillanthatunk.'• (Nagy László felvétele) S. E. Kezdjük talán a formánál. Semmikép­pen sem szokványos a könyv, még re­génynek sem lehet igazán nevezni. Az osztott oldalak a két részén más-más szö­veggel, rajzok, jelek a szöveg között, pla­káttöredékek. tipográfiai bűvészkedések is C6ak a stílust gazdagítják. Az; argó és a zsargon — együtt — nyelvileg különleges. ízekké érnek össze. Pót Ferenc, a kötet, fordítója évekig le­velezett az íróval, mert nem volt az a szótár, ahol ezek a kifejezések szerepeltek volna. Első kézből kapta a szlengszótárat, táj szótárat, a kulcsot ..az egyszerű embe­rek" beszédmodorának visszaadásához. Mi­ért volt szükség erre a nyelvi öltöztetésre a meséhez? Egy nagyváros szegény negye­dében halad előre a történet Eruiviben regény. Van kezdete és vége, története — de még igv sem emlékeztet az átlag la. tin-amerikai regényre. „Latindiári Ameri­kában" játszódik t>. történet. Brandao ..történelem előtti regénynek" nevezi a művét — 1974-ben írta. Ez az időszak a katonai diktatúrák tombolásának idősza­ka. Katonai puccsok Braziliában, az író hazájában; Falkland-háború a .szomszéd­ban, a közelben egy másik ország elnöké­nek mártíriuma. Ez már elég ahhoz, hogy általános érvényűvé emelkedjen a re­gényhősök sorsa. Szent Pál (Sao Paulo) városa Brazíliá­ban mefcalopolis. lakossága a 20 millió felé közeledik. Itt él Jósé Gonsales (Jósé), aki patkányokat irt méreggel egy moziban. Amikor megszűnik a munkája, sok min­dennel próbálkozik, de igazi megélhetés­hez nem jut. Helyzete akkor válik igazán nyomasztóvá, amikor újsághirdetés útján megismerkedik Rosával, aki egy étterem­ben mosogat A kapcsolatból viszony, a viszonyból házasság lesz, de nincs hol Lak­ni. házat kellene venni. Jósé embereket foszt ki. majd bankot rabol, hogv a fogyasztási mókuskerékbe ő is beszálljon. Meg lesz a ház (készen ve­szik meg, készpénzért), a megszokott élet­módot már nem' lehet feladni. Jósét „ma­gukba szippantják" a terroristák. Ettől kezdve politikai macska egerharc kezdő­dik. A „hős" hadsereg Saját városai, tu­lajdon népe ellen visel háborút. Geraldo (Gé) és társai terrorakciói csak az ürügyet szolgáltatják egy totális diktatúra kiala­kulásához. Miért Zéró a regény címe? Többféle magyarázat is van. Nullára fut a szerep, lök sorsa, Rasának nincs újrakezdés. Jósé talán még felépülhet. A diktatúra mérlege szintén zérus. Nem vesztett semmit, de nem is nyert semmit Az országnak ugyancsak zéróiéi kell kezdeni, ha em­beribb világot akarnak. Ha arra gondolunk, hogv tágabb kör­nyezetünkben hány ilyen Jósé élhetett a közelmúltban. Brazília nincs is annvira messze. (Ignacio de Loyola de Brandao: Zéró. Európa. 319 oldal.) Rozsoyai Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom