Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-30 / 75. szám

6 1991. március 23., szombat magazin DM BAKA ISTVÁN • • Örökség Lágy részeit az angyalok lerágták: meszes-fehér koponyaként borul reánk az égbolt, és szemiiregén hol nap síit ót. hol ólom-hold vonul; élünk alatta, korhadó világban, fogaiból bányászva érceket, s nem tudjuk, hogy e koponya kie, s nem sejtjük, hogy csak vágyak, érzetek voltunk: Teremtőnk gondolatai, mig élt, - de mára lecsupaszodoti Tejüt-gerince. s éles csontszilánkok a foszfor-villogásu csillagok: s agyveleje, mely szétfolyt, elrohadt, hajnalban a talajból felszivárog, eltévedünk ködgomolyaiban. s érezzük: örököltük e világot; élősködünk, s nemcsak mi. ámde fenn az angyal-regimentek is. - miénk lett a bomló, edes, rég kihűlt tetem: zabáljuk hát. míg ót nem jár a méreg. í 1 II Jeruzsálemi stációk Csaknem kétezer évvel ezelőtt, amikor a római birodalom trónján Tiberius császár ült és Poncius Pilátus volt Júdea helytartója, Jeruzsálemben halálra ítéltek egy ártatlan embert. A názáreti Jézust - mert róla van szó kivezették a városból és keresztre feszítették. Halála után egy közeli sírboltban temették el nagy sietséggel, mert alig Volt idő a zsidók egyik legfőbb ünnepének, a peszáhnak beköszöntéséig. Az ünnep elmúltával a sírhoz igyekvő asszonyok üresen találtak azt. Lukács evangéliuma leírja, hogy két ragyogó öltözetű férfi jelent meg nekik, ezt mondva: ..Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt. feltámadt." (Lk. 24. 5-6.) A mai Jeruzsálem óvárosában Via Dolorosának, vagyis Fájdalmas útnak nevezik azt az útvonalat, melyen a hagyomány szerint Jézust a kivégzőhelyre vitték. A városba érkező zarándokok ferences szerzetesek vezetésével minden péntek délután végigjárják ezt a nyolcszáz méteres utat. Különösen nagy tömeg vesz részt a körmeneteken nagypéntekenként. A keresztút tizennégy stációját imádkozva és elmélkedve járják sorra a hívók. Ilyenkor a férfiak egymást váltva fából ácsolt nehéz keresztet visznek a vállukon. A keresztút kiindulópontja az El-Omarije mohamedán fiúiskola. Úgy tartják, hogy ennek udvarán ítélték halálra Jézust. A szűk utca fölé magasodó kőívek egyike az Ecce Homo nevet viseli, azt idézve, hogy Pilátus a nép elé állíttatta a megkínzott Jézust és rámutatott: íme. az ember! Az iskolával szemben, az út másik oldalán ferences kolostor áll. Ez a második stáció helye. A Halálraítélés kápolnája, a Megostorozás kápolnája és a Töviskoszorúzás temploma emlékeztet Jézus megkínzására. A kolostor külső falán tábla jelzi, hogy itt vette Jézus vállára a keresztet. Továbbhaladva egy kőoszlopot látunk. mely a harmadik stációt jelöli. Jézus itt esett először el a kereszttel. Körülbelül ötven méterre innen, az örmény katolikusak tulajdonában levő épület mkrváriykeretű ájtájának félkörívén dortíborrrtűvéh ábrázolták, amint Jézüs találkozik anyjával. Ez a keresztút negyedik állomása. Az ötödik stációnál arra emlékeznek, hogy a római katonák parancsára Cirenei Simon segített Jézusnak vinni a keresztet. Ide ferencesek építettek kápolnát. Folytatva az utat, mintegy nyolcvan méter megtétele után elérkezünk a Szent Veronika templomhoz, ahol a hatodik stáció van. A templom annak az asszonynak emlékezetére épült, aki a hagyomány szerint - megszánva Jézust - kendőjét nyújtotta neki, hogy verítékező arcát megtörölhesse. A hetedik stáció helyén templom őrzi annak emlékét, hogy Jézus másodszor esett el a kereszttel, amint az akkori városkapun kilépett. A görög ortodox Szent Charalomposz kolostor falában levő kőkereszt a kereszút újabb állomása. Lukács evangéliuma írja le. hogy Jézus beszélt az ót sirató jeruzsálemi asszonyokhoz. Erre emlékeznek a nyolcadik stációnál. Távolabb, a kopt kolostor bejáratánál álló oszlopnál található a kilencedik stáció. Jézus ideérve harmadszor esett el a kereszt súlya alatt. A további stációk már nem a Via Dolorosán, hanem a Szentsír bazilikában vannak. A bazilika Jézus keresztre feszítésének helye, a Golgotadomb, és a tőle negyvenméternyire levő Szentsír fölé épült. A Golgota magyar jelentése: Koponyahely. Nevét valószínűleg arról kapta, hogy alakja valamikor emberi koponyára hasonlított (Latinul a Koponyahely = Calvariae locus, innen a Kálvária elnevezés.) A mai Szentsír bazilika helyén a Krisztus utáni IV. században építettek először keresztény templomot. Ezt többször lerombolták, majd újraépítették, miközben egyre bővítették. így a mai Szentsír bazilika tulajdonképpen sok évszázad leforgása alatt emelt épületek együttese. A bazilika felügyeletét és gondozását a római katolikusok, az ortodoxok, az örmények és a koptok együtt látják el. A fókapun belépve jobboldalt lépcső vezet fel a Kálvária kápolnájához. A Golgota eredeti szikláját ma márvány fedi, s ez öt méterrel magasabban van a bazilika szintjénél. A kéthajós. boltíves kápolnában található a keresztút három állomása. A tizedik stáció azon a helyen van. ahol Jézust megfosztották ruháitól. Ezt a padló mozaikján örökítették meg. Innen pár lépésri oltárképen látható a tizenegyedil stáció. A jelenet azt ábrázolja, amin Jézust keresztre feszítik. A kapóin, másik hajójában az oltárasztal alatt kö alakú, középen lyukas ezüstlap jelöli i helyei, ahol Jézus keresztje állt. Tóit jobbra és balra egy-egy feketemárván; kör mutatja a két lator keresztjénel helyét. Ez a tizenkettedik stáció, alto Jézus meghalt. A két kápolnarés. között a Fájdalmas Szűz oltára í tizenharmadik stáció. Az oltáror Portugáliából hozott Mária-szoboi látható. A szívét átverő tőr jelképez anyai fájdalmát. Itt vették le Jézust : keresztről, itt siratta Mária halót gyermekét. A Kálvária kápolnájából keskeny folyosó vezet a Szentsírhoz, a tizen negyedik stációhoz. A folyosót Ádán kápolnájának hívják. Máté evangé liumában olvashatjuk, hogy Jézu: holttestét Arimateai József saját család sírboltjába temettette el. (Mt 27,57-60) Ma az „Úr koporsója" Í Szentsír bazilika körtemplomának nagy kupolája alatt található. Előszöt az Angyalok kápolnáján kell áthaladnunk, hogy beléphessünk Jézus egykori nyughelyére. A kápolna arra a két angyalra emlékeztet, akik tudatták a sírhoz kenetet vivő asszonyokkal, hogy Jézus feltámadt. Középen egy kődarab fekszik, melyről azt tartják, hogy ej zárta el a sírüreg bejáratát. Az Angyalok kápolnájából alacsony ajtónyíláson léphetünk be a Szentsírba. Maga a Szentsír mindössze kél méter hosszú és nem egészen két métei széles. Az eredetileg sziklába vájl úgynevezett teknősírt fehér márvány fedi. Ez a borítás egyben oltárként is szolgál. A szentsír előtt tizenöt mécses ég. A szűk kamrát brokátok, ezüst gyertyatartók és domborművek, szentképek és virágok díszítik. A központi helyen levő kép a feltámadt Krisztust ábrázolja. A pici helyiségbe egyszerre csak három, vagy négy ember fér be, s nem tartózkodhat ott néhány percnél többet, mert Jézus sírját mindig rengetegen akarják -látni, Azonban a hely atmoszférája mindenkit megragad, hiszen a feltámadás misztériumával itt kezdődött el a kereszténység története. GICZI ZSOLT Az altemplom SOMOGYI KÁROLYNÉ FELVÉTELEI