Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-30 / 75. szám

Feketepénzek a pártkasszákban? Á szovjetek adósak nekünk — Nyilatkozik a régi és az új miniszterelnök — Ismét a pokoli torony O laszország negyvenkilencedik kormánya meghozta az ország ötvenedik kormányválságát — Giulio And­reotti olasz miniszterelnök tegnap délután benyúj­totta lemondását. Amint Francesco Cossiga államfő hiva­tala közölte, az elnök felkérte a kabinetet arra. hogy ügy­vezetőként továbbra is lássa el az ügyek intézését. A vál­ság közvetlen oka az volt, hogy a szocialista párt, az öt­párti koalíció második legerősebb pártja nem egyezett be­le a kabinet átalakításába. Ha Olaszországban nem sike­rül új kormányt alakítani, az elnöknek fel kell oszlatnia a parlamentet, és idő előtti választásokat kell kiírnia. Nem közeledtek egymáshoz a két fél álláspontjai Bős —Nagymaros ügyében a tegnapi napon, a Miskolctapolcán befejeződött magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalásokon. Ellenkezőleg: néhány nappal ezelőtt Abaffy Dusán, a cseh­szlovák Duna-albizottság vezetője bejelentette, hogy az építkezést az úgynevezett C változattal folytatják a túlol­dalon — a Duna medrének közepén egy gáttal átterelik a folyót a szlovák oldalra, é6 így indítják be a bősi erőmű­vet. Rajkai Zsolt, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium államtitkára közölte, hogy a magyar kormány magyarázatot kér majd a másik fél szándékáról, s ha kell, megteszi a szükséges lépéseket. A Világbank újabb, ezúttal 150 millió dolláros hitelt folyósít Magyarországnak. A 15 évre szóló hitel törleszté­sét öt év türelmi idő után kell megkezdeni, a változó, ked­vezményes kamat jelenleg 7,73 százalék. Az összeg többek között forrásokat biztosít a felszabaduló munkaerő átkép­zéséhez, a szakképzéshez és a menedzserképzéshez, illetve a nyelvoktatás fejlesztéséhez. Kupa Mihály Moszkvában Stációk a Colosseumban II. János Pál pápa pén­teken a Szent Péter bazi­likában húsvéti zarándo­kokat gyóntatott. A Szent­atya nem sokkal 1978-ban történt megválasztása után vezette be azt a gyakorla­tot, hogy nagypénteken meghallgatja a világ kü­lönböző részeiről érkező hívők gyónását. Az idén — a találomra kiválasztott — tizenkét zarándok között az európaikon kívül távol­keletiek, afrikaiak és ame­rikaiak is voltak. A katolikus egyházfő nagycsütörtökön a Laterá­ni bazilikában mondott misét és itt végezte el a hagyományos lábmosást is, arra emlékezve, hogy Krisztus az utolsó vacso­rán megmosta tanítványai­nak lábát. A pápa vezetésével pén­tek este a római Colos­seumban fáklyás körme­neten idézték fel a ke­resztutat és Jézus Krisztus szenvedéseit. A húsvéti ceremóniák csúcspontja vasárnap lesz, amikor a virágokkal fel­díszített Szent Péter téren, II. János Pál szabadtéri feltámadási misét pontifi­kál. A számvevőszék vizsgálata — Magyarország rende­zett politikai és gazdasági kapcsolatokat kíván a Szov­jetunióval, s ennek szellemé­ben folytattunk tárgyaláso­kat Moszkvában — mondot­ta a szovjet fővárosban tar­tott sajtóértekezletén Kupa Mihály. — A magyar pénz­ügyminiszter, aki csütörtök óta tartózkodik Moszkvában, a szovjet gazdasági és pénz­ügyi élet irányítóival foly­tatott eddigi megbeszéléseit „korrektnek és keménynek" nevezte. Kupa Mihály közölte, hogy a kétoldalú kereskedel­mi kapcsolatokat hátráltató fizetési problémák áthidalá­sára a magyar fél indítvá­nyozta; a két ország közösen forduljon az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank­hoz, amelynek eszközeiből két pénzügyi alapot különí­tenének el Magyarországon és a Szovjetunióban kétol­dalú export-import finan­szírozására. Szovjet részről elhangzott, hogy a Magyarországra irá­nyuló szovjet exportból (a kőolaj kivételével) származó bevételeket elkülönítik, s abból a Magyarországról származó importot fogják finanszírozni. Felmerült olyan javaslat is, hogy a két ország hozzon létre „zárt ke­reskedőházat", amelyen ke­resztül bizonyos árufélesé­geket forgalmaznának. A pártok tavalyi gazdál­kodására vonatkozóan álta­lános az a tapasztalat, hogy a vizsgált pártok egyikének sem volt megfelelő és pon­tos pénzügyi zárómérlege, és 1990. évi gazdálkodásukban is több-kevesebb hiba, hiá­nyosság merült fel. Ugyan­akkor a pártok nem marasz­talhatók el minden esetben, hiszen a működésüket és gazdálkodásukat szabályozó törvény szövegezése sem minden részletében egyér­telmű — hangsúlyozta Ha­gelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke és Ko­vács Árpád, az. Állami Számvevőszék főcsoportfő­nöke a pártok tavalyi gaz­dálkodásának tapasztalatai­ról tartott sajtótájékoztatón az Országgyűlés Gobelin­termében. Az ÁSZ tapasztalatai sze­rint a pénzügyi kimutatá­sokban a hibák pártonként eltérő képet mutattak. Ezek­nek azonban alapvetően azonos oka volt, mégpedig az, hogy a pártok gazdasá­gi apparátusuk kiépítését későn kezdték meg, és így azok pénzügyeik intézését nem tudták megfelelő szak­értelemmel végezni. Szak­emberek hiányában több pártnál a vezetők intézték a pénzügyeket, esetenként ön­ként vállalkozó aktivisták segítségével. Az Állami Számvevőszék a pártgazdálkodás javítása, a törvényes előírások betar­tása érdekében számos eset­ben figyelemfelhívással élt, ezeket a pártok vezetői, mint indokolt megállapítá­sokat, elfogadták. Antall József egyeztet A hatpárti egyeztetőtárgyalások célja az lehet, hogy a parlamentarizmusban szokásos módon, össznemzeti kérdé­sekben egyeztessék álláspontjukat a pártok, meggyorsítva ezzel a törvényhozás munkáját. Sző sincs azonban arról, hogy Magyarországon újra valamiféle kerekasztal-tárgyalá­sok lesznek — nyilatkozta Antall József péntek délután az MTI munkatársának, aki a Fidesz csütörtökön nyilvános­ságra hozott indítványáról kérte a miniszterelnök vélemé­nyét. — Az átmenet időszaká­ban rendezett kerekasztal­megbeszéléseknek az volt a jelentőségük, hogy az akko­ri Országgyűlés politikai legitimációja hiányzott, így a nemzeti kerekasztal volt hivatott teret adni a külön­böző csoportoknak, hogy megtárgyalják a békés ét­alakulás kérdéseit. Ma sza­badon választott Országgyű­lés működik Magyarorszá­gon, ezért természetesen eleve elleneznénk minden olyan elgondolást, amely arra irányulna, hogy or­szággyűlési döntéseket he­lyettesítő testület jöjjön lét­re. — A kezdeményezés első visszhangja vegyes benyo­másokat kelt. Még a koalí­ciós pártok néhány vezető­je is aggályát fejezte ki. Mi erről a véleménye? — Megítélésem szerint a kormánynak és a koalíció­nak rem kell attól tartania, hogy a közvélemény a nép­szerűtlen intézkedéseket a kormány nyakába varrja, az eredményeket pedig az ellenzéki politikai pártok — a hatpárti egyeztetés jóvol­tából — saját eredményük­nek tüntetik majd fel. Gaz­dasági kérdésekben például eleve az szolgál a tárgya­lás alapjául, hogy a tár­gyalópartnerek fő vonalai­ban fogadják el a kormány akcióprogramjában megfo­galmazott elgondolásokat. Amiatt sem kéli aggódni, hogy az ellenzék e fórumon kényszerítené rá kisebbségi véleményét a kormányra és a koalícióra, mintegy hát­térbe szorítva a parlamenti többséget. Viszont segíthet a megbeszéléssorozat abban, hogy uralkodóvá váljon po­litikai életünkben az ön­mérséklet, az elkerülhetet­len lépéseket ne használják ki egymással szemben a pártok. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy itt nem lehet szó semmiféle olyan paktumról, amelyet a pár­tok megválasztott vezető testületeinek, illetve parla­menti frakcióinak kikerülé­sével kötnek. A megbeszé­léssorozat csak a kölcsönös bizalmon, a kormány belső egyetértésén alapulhat, sél­veznie kell a parlamenti frakciók 'támogatását, ezért biztosítani szükséges, hogy a frakciók és a pártszervak folyamatosan tájékozód­hassanak a tárgyalásokról. — Kik vennének részt a megbeszéléseken? — A pártokat irányító tes­tületek és a frakciók veze­tői, felhatalmazás alapján. Minden olyan kérdésben, amelyben mandátumuk a döntésre nem terjedne ki, csak feltételesen fogadhat­nák el a megállapodást, amit később hagyna jóvá párt­juk illetékes vezető szerve, vagy a frakció. Így mód nyílna például arra, hogy a parlamenti felszólalások .te­rén nagyobb önmérsékletet érjünk el anélkül, hogy ez­zel csorbítanánk a képvise­lők jogait. — Mikor kezdődne és meddig tartana a Fidesz ja­vaslata szerint nem a nyil­vánosság előtt zajló tárgya­lássorozat? — A résztvevőket én hí­vom össze, mégpedig akkor, ha a-•politikai pártok vezető testületei állást foglaltak a javaslat mellett. Az első ülésen dönteni kell arról, milyen témaköröket, s mi­lyen sorrendben tűzünk na­pirendre. Szelektálni kell, éppúgy, ahogyan a Parla­ment „válogat" a rázúduló törvényjavaslatokból. Az ér­demi tárgyalást pedig csak akkor lehet megkezdeni, ha az Országgyűlés összeült, a frakciók megkezdik mun­kájukat. A képviselőcsopor­tok folyamatos állásfog­lalása nélkül ugyanis elkép­zelhetetlen az egyeztető tár­gyalások sikere. Itt jegyzem meg: a mun­ka hatékonysága érdekében támogatom a Fidesznek azt a javaslatát, hogy a nyilvá­nosság csak az egyes ülése­ket követően kapjon tájé­koztatást a megbeszélésekről, a tét nagy: az ország stabilitása, a parlamenti kormányzás sikere. A testü­let működése közben fog el­dőlni, hogy a politikai pár­tok mennyire lesznek konst­ruktívak abban a mechaniz­musban, amely — még egy­szer hangsúlyozom — a fő kérdéseken belül is csak az alapelvek egyeztetését teszi lehetővé. Az esetleges meg­állapodások nem helyette­síthetik sem a kormányzást, sem a törvényhozást — mondotta a miniszterelnök. (MTI) óhajtás Virág Benedek, a XVIII. század végének egyik leg­nevesebb költője — Békességóhajtás című versét Ko­dály Zoltán zenésítette meg. s tette halhatatlanná — két gúnyverset írt Berzsenyi Dánielről, miután a nálá­nál sokkal fiatalabb Berzsenyi tisztelgő látogatást tett (fővárosi) otthonában. A két gúnyvers sszapphói strófái arról tanúskodnak, hogy a saját korában ismert és elis­mert Virág Benedek igen hamar átlátta: nálánál tehet­ségesebb költővel „van dolga" — ezt az utókor is iga­zolta —, ám nem e tényt foglalta írásba, hanem láto­gatójának darabos, talán ügyefogyott — mondjuk ki: vidéki, „falusias" — magatartást tűzte tolla hegyére. Az eset ismerős. Jellemző az úgynevezett magyar rendszerváltás első és második esztendejére is. Sokan — az ismert szlogen szerint „köztiszteletben állók" — szembesülnek azzal, hogy korábbi pozíciójuk, rangjuk megkér dó jeleztetik, mivel új emberek — többnyire a fiatalabb generáció tagjai — állíttatnak helyükre. 9 uram. bocsá', dolgukat legalább olyan jól, vagy még job­ban végzik. Természetes reakció, hogy ilyenkor a „szenvedő alanyok", a .régiek" nem a rendszerben, ha­nem az új emberek személyében keresik, s vélik fel­lelni a hibát. Sajnálatos, hogy — országos és helyi szinten egy­aránt — személyi kérdések motiválják azon döntéseket, folyamatokat, amelyeknek tisztán politikai vagy gazda­sági színezetük kellene légyen. Ugyanúgy, mint ama át­koa pártállami rendszerben. A lelkiismeret sokakat deformált reakciókra kész­tet, A támadott gyakran támadóvá válik. Holott min­denkinek saját magában kellene elrendezni: akkor rossz oldalra álltam, mo6t pedig ezen és ezen azi olda­lon vagyok. Vagy sehol. Sokan arra törekednek, hogv nemzedéki kérdéssé degradálják a Magyarországon folyó politikai küzdel­met Nem énről van szó. Egyre inkább úgy tűnik, hogy minden — politikai vagy gazdasági — probléma mögött egyéni ambíció búvik meg. Mondhatnánk erre számos példát akár a Parlament, akár a szegedi városháza tor­nya alól... Nem tudom, elérhetö-e egyáltalán, hogy a „játszmában" részt vevők végre ne csak saját maguk és saját lobbyjuk" érdekeit képviseljék, hanem belás­sák: ha elvekről van szó, akkor arról kell beszélni, ha konkrét kérdésekről, akkor arról, ha a barátunkról (lobbytársunkról), akkor arról, de tisztességgel. Miért ne lehetne éppen húsvét az önvizsgálat ide­je? Ilyenkor szelídülhet a gyűlölet, tisztázódhat sok ál­ság. félreértés. Ilyenkor könnyebben belátható, hogy az önálló akarat nem feltétlenül áll ellentétben egy má­sik akarattal, különösképpen nem az összes többivel. Talán az sem tűnik eretnek húsvéti gondolatnak, hogy mégis elfogadjuk mindennapi emberi kapcsolatainkban azt, amit egy sokat használt, s kissé lejáratott kifejezés­sel ekként fogalmazhatunk meg: tolerancia. Berzsenyi Dániel az idősebb és (akkor) neve bb pólyatársnak kijáró tisztelettel kereste fel Virág Bene­deket, az ódaköltót Élete végéig nem szerzett tudo­mást arról, hogy az irigység gúnyos, „virágos" szapphói strófákba költözött Aztán Berzsenyi — versei által — feltámadott Sandi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom